Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-03 / 129. szám
Érettségi tétel : a négy vércsoport  ballagás mosolyt és köny- nyet fakasztó percei szinte feledésbe merültek. Az utolsó nekifutás, az érettségire készülés éjt nappallá tevő nehéz napjai alatt elhervadtak a rózsák, szekfűk, a ballagok virágai. És két nappal ezelőtt újra, utoljára bejöttek az iskolába a végzősök. Bejöttek, mert az alma mater, mielőtt végleg elbocsátja volt diákjait, egy végső, utolsó számadásra rendeli be őket. Az érettségire. Hogy megmutassák, mit sajátítottak el az eltelt négy év alatt. A máskor diákcsiviteléstől, kacajtól hangos folyosók most ünnepélyes csendben fogadták a sötét ruhát öltött maturan- dusokat. Az ünnepélyesség mindig indokolt, volt ezekben az utolsó napokban. De most fokozottabb mértékben az. Mert egy új osztály, egy új oktatási rendszer vizsgázik. Szekszárdon, a Garay János Gimnáziumban most érettségizik az első, végzős egészség- ügyi tagozatos évfolyam. Míg a másik teremben Ordas Péter a villamos rezgőkörök elméletéről beszél, a kórház hangulatát árasztó gyakorlati osztályban Sáfár Márta a vércsoportokat magyarázza. Míg felel, mögötte, a hosszú asztalnál készülnek társai. Schmidt Éva, Rovacsek Annamária, Rónaszéki Ágota, Miskolci Mária, a holnap egészségügyi dolgozói. — Ápoló-; gondozó-, védő-, asszisztens- és szülésznők lehetnek, de jelentkezhetnek egyetemre, főiskolára is — magyarázza súgva dr. Erdősi Ervinné, gyakorlati oktatójuk. Az érettségi bizonyítvány után megkapják a gondozónői és általános asszisztensnői oklevelet is. Dr. Horváth Jenő, megyei főorvos még valamit kérdez a kipirult arcú kislánytól, a válaszra bólint, és a kis asztalnál Márta helyére Rónaszéki Ágota ül. Vörösmarty, az Előszó, a Vén cigány, és már csak a háttérben álló kórházi ágyak, orvosi műszerek emlékeztetnek, hogy itt valami újszerű érettségi folyik. A folyosón izgatott kérdések. — Milyen volt? — Milyen az elnök? És a kijövő még remegő hanggal, de egyre felszabadultabban válaszol. Vége. Négy év öröme, bánata a múlté. Indulnak az életbe. Az alma mater négy esztendővel ezelőtt gyermekként fogadta be, s most mint kész embert bocsátja útjukra őket. Az új, nagy vizsgákra, ahol már hétköznapi ruhában, de nap mint nap kell újra bizonyítaniuk. — szepesi — Első érettségiző Dombóvárott Tolna megye fiatal városában, Dombóváron sétálva az Arany János téren szembetűnően nagy a diáksereg, de a megszokott hangos zsivaj helyett halkan beszélgetnek egymással, mert érettségire készülnek az Apáczai Csere János Gimnázium negyedévesei. Ebben a nagy múltú iskolában vannak a vasúti forgalmi, kereskedelmi szakközépiskolások is az egészségügyiek és az utolsó évfolyamot végző gimnazisták mellett. A Vasúti Forgalmi Kereskedelmi Szakközépiskola 1968- ban alakult egy osztállyal, 27 hallgatóval és ugyanennyien most érettségiznek a dombóvári csomópont történetében először. A MÁV Pécsi Igazgatósága 5 megyére kiterjedő területén is ez az első ilyen jellegű iskola. Az iskola igazgatója, Veress József jó véleménnyel van a vasutasiskoláról és arról a segítségről, melyet a vasút biztosít a szak- középiskola számára. Az anyagi támogatás mellett az igazgatóság vezetői — az illetékes szakosztályok — rendszeresen látogatják az iskolát. Elismeréssel kell szólni az iskola kollégiumáról és az ott folyó nevelőmunkáról, a kollégium hallgatói szeretettel emlékeznek Gelencsér Józsefnéről, a gyerekek között népszerű „Jutka néniről”. Az ez évben végző huszonhét diák közül huszonha- tan továbbra is a vasút területén kívánnak maradni. A beszélgetés folyamán megtudjuk, hogy egy fiatal óvónőképzőbe készül, egy mozdony- vezetőnek, kettő a műszaki egyetem közlekedésmérnöki karán, hét hallgató a Szegedi Távközlési Műszaki Főiskola vasútközlekedési szakán szeretne tanulni azzal, hogy onnét a vasúthoz megy dolgozni. A többi 16 hallgató nem akar tovább tanulni, ők már most a vasút területén a gyakorlati munkába kérték elhelyezésüket, amit az igazgatóság vezetése biztosít is számukra. A végzős hallgatók felé bizalom nyilvánul meg olyanképpen is, hogy bíznak, a gyakorlatban gyorsan elsajátítják az önálló vasúti munkához szükséges ismereteket. Halmai János MÁV-főtanácsosAz európai problémák és a közvélemény írta : Garai Róbert, az HSZHP KB külügyi osztályának helyettes vezetője A második világháborút követően, a fasiszta Németország összeomlása és a Szovjetuniónak a háború kimenetelében betöltött döntő szerepe következményeként, Európában merőben új helyzet fejlődött ki. Megváltoztak egyes országok határai, több országban szocialista fejlődés indult, köztük Németországnak a szovjet hadsereg által felszabadított területén is. Az Amerikai Egyesült Államok köré csoportosult tőkéserők minden eszközzel igyekeztek szembeszállni az új helyzettel : agresszív katonai szövetséget szerveztek, amelybe nem átallották bevonni a Németország nyugati övezetében létrehozott Német Szövetségi Köztársaságot, ahol militarista és revansista erőket segítettek hatalomra. Az Atlanti Szövetségben tömörült erők a fegyveres fenyegetés, az ideológiai diverzió, az ellenforradalmi irányzatok támogatása és gazdasági blokád gátlástalan eszközeivel leplezetlen nyíltsággal törtek a szocializmus visszaszorítására. Mindez a szocialista országokat arra késztette, hogy hathatós intézkedéseket tegyenek a fenyegetés elhárítására. így történt, hogy az Egyesült Államok és a NATO szövetségesei tudatos és megfontolt törekvéseinek megfelelően Európa ellentétes tömbökre oszlott; kialakult a kelet-nyugati szembenállás, a hidegháború légköre. Az Európában végbemenő szükségszerű folyamatok vetettek véget a hidegháború tartós időszakának. A szocialista országok, nehézségeik ellenére, megszilárdultak. A Szovjetunió óriási eredményeket ért el a tudomány és a technika területén, nem utolsósorban a haditechnikában. A szocialista országok, a javukra változó erőviszonyok alapján fokozták erőfeszítéseiket az európai feszültség enyhítése, a valóságos helyzet nemzetközi jogi rendezése érdekében. A nyugateurópai tőkésországokban —■ köztük a Német Szövetségi Köztársaságban is — fokozatosan felismerték: az európai helyzet erőszakos módosítása abszurd törekvés; az Egyesült Államok világhatalmi szándékai végzetes kalandba sodorhatják szövetségeit; az USA katonai, gazdasági, politikai gyámkodása egyre terhesebb. Ezáltal Európa tőkésországaiban is teret nyert a problémák józanabb megközelítése, a tárgyalási készség. Az érdekelt európai államok között párbeszéd indult az Szekszárdon, a Garay János Gimnáziumban.az egészség fMUfÿtja »z érettségi bizottság, ^ ~ 'ügyi tagozatos Sáfár Mártát Foto: Szepesi égető kérdések rendezésére: a Német Szövetségi Köztársaság kormánya egyezményeket kötött a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság kormányával, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya megállapodott az európai feszültség egyik gócának, Nyugat-Berlin státuszának rendezésében. Széles körű és . kedvező visszhangra lelt a Varsói Szerződéshez tartozó szocialista országok kezdeményezése, hogy hívják össze az európai kormányok konferenciáját a tartós enyhülés, a kollektív biztonság, a szocialista és a tőkésországok ‘ sokoldalú együttműködése kérdéseinek közös megvitatására. Az európai kormányok többsége magáévá tette a konferencia gondolatát, a közvélemény pedig örömmel üdvözölte a békés és biztonságos Európa megteremtésének biztató kilátásait. Nem így bizonyos NATO-beli és más politikai-katonai körök, amelyek makacsul ragaszkodnak militarista és revansista rögeszméikhez. A NATO- kormányok, a szocialista országok javaslatának kedvező népi visszhangja miatt, nyíltan nem szegülhettek szembe e kezdeményezéssel, de a legkülönbözőbb feltételek és akadályok támasztásával igyekeznek azt lejáratni, megvalósítását elodázni. Találóan ír erről Victor Larock, a Belga Szocialista Párt egyik vezető személyisége egy cikkében : „A NATO-kormányok formálisan csatlakoztak a konferencia gondolatához... de a mai napig konkrét tettek nélkül. Az ember akaratlanul is az operaházi énekkarokra gondol, amelyek nagy hangon éneklik: Induljunk! Induljunk! és közben ott maradnak a színpadon." Az európai enyhülés makacs ellenzői nyíltan is felléptek a különböző rendszerű európai országok egymáshoz való közeledése ellen, akciókat szerveztek a kedvezően alakuló légkör megrontására: a brit kormány 1971 szeptemberében 105 szovjet állampolgárt kiutasított biztonsági okokra hivatkozva; a NATO-hoz tartozó államokban szovjetellenes élű kémhisztéria keltésével próbálkoztak ; több nyugat-európai országban széles körű kommunista- és szovjetellenes propagandakampányt és tüntetéseket szerveztek; az NSZK jelenlegi kormányának ellenzéke a hisztéria hatását súroló kirohanással reagált a feszültség enyhítésének nagy jelentőségű okmányaira, a Szovjetunióval és a Lengyel Népköz- társasággal megkötött szerződésekre. A NATO 1970-ben és 1971-ben tartott ülésein olyan képmutató kijelentések hangzottak el, hogy nem szentesíthetik Európa megosztottságát, azaz két német állam létezését Európában. . Európa népei nem lehettek tétlen szemlélői azoknak a folyamatoknak, amelyek közvetlenül érintik létérdekeiket, nem nézhették ölbe tett kézzel a nemzetközi politikai légkör enyhítéséért, a biztonság és a gyümölcsöző államközi kapcsolatok megvalósításáért síkra- szálló és az ezzel szembeszegülök konfrontációját Európa társadalmi erőinek széles körű mozgalma bontakozott ki abból a felismerésből, hogy a népek sorsdöntő érdekei közösek, függetlenül attól, hogy szocialista vagy tőkésországban élnek. A minden népet egyaránt fenyegető nukleáris konfliktus borzalmainak elhárítása, az anyagi és szellemi javak védelme, az összes ország és nép számára előnyös jószomszédi kapcsolatok és sokoldalú együttműKödés a legszélesebb társadalmi rétegek érdekében áll, tekintet nélkül ideológiai, politikai nézeteikre, hovatartozásukra. Kontinensünk legkülönbözőbb társadalmi rétegeiben fokozottan tudatossá vált, hogy a közös érdekek képviselete csak közös akaratban, együttes fellépésben valósítható meg. Kibontakozott Európa haladó közvéleményének széles körű mozgalma, amely kiterjed kontinensünk valamennyi országára, a szervezett munkásokra, parasztokra, alkotó értelmiségiekre ; kommunistákra, szocialistákra, szociáldemokratákra, hívőkre és ateistákra; parlamenti körökre, üzletemberekre, nőkre és férfiakra, idősebbekre és az ifjúságra. Számos országban nemzeti bizottságok, kezdeményező csoportok és egyéb szervezeti keretek alakultak az európai biztonság és együttműködés nemes ügyének szolgálatára; a társadalmi erők mozgósítására. Szakszervezeti, ifjúsági, egyházi, békemozgalmi és egyéb nemzetközi találkozók sorozatára, a legkülönbözőbb szintű és összetételű konferenciák, szemináriumok, ankétok, szimpóziumok, kerekasztal-értek az- letek, párbeszédek, egész sorára került sor, amelyeken a szocialista és a tőkésországok társadalmi képviselői cserélték ki nézeteiket az európai helyzet megoldásra érett problémáiról, és arról, hogyan lehet a közvéleményt mozgósítani e problémák megoldásának elő^ mozdítására. E mozgalom keretében kezdeményezték a belga közéleti személyiségek az európai közvélemény ■ képviselőinek közgyűlését, amelyet június 2-ára hívtak össze Brüsszelbe. A népek e nagy jelentőségű fórumán kontinensünk országaiból a legszélesebb társadalmi rétegek, a politikai pártok, társadalmi és tömegszervezetek,' egyházak, kormányközi szervezetek képviselőinek és közéleti személyiségeinek százai vesznek részt. A fórum résztvevői megvitatják, hogy a közvélemény milyen módon segítheti élű a feszültség ■ tartós enyhítését, a dolgozó emberekre súlyos teherként nehezedő fegyverkezési verseny lefékezését; a szembenálló katonai tömbök megszüntetését, egy minden európai országot magában foglaló kollektív biztonsági rendszer megteremtését, összevetik nézeteiket az eltérő társadalmi berendezkedésű országok közötti gazdasági, kereskedelmi, műszaki és tudományos valamint a kulturális és az emberi környezet védelmében történő együttműködés lehetőségeiről. A fórum fontos feladata, hogy az érdekelt kormányokat konkrét cselekvésre késztesse a biztonsági és együttműködési konferencia érdemi előkészítésére és mielőbbi összehívására. A közgyűlésen, a véleménycsere alapján, sor kerülhet olyan ajánlások és javaslatok kimunkálására is, amelyek a biztonsági és együttműködési konferenciát előkészítő kormányok számára hasznosak lehetnek. Hazánk közvéleménye egyetértéssel és támogatással követi a társadalmi erők erőfeszítéseit egy olyan új Európa kialakításáért, ahol a fenyegető veszélyek helyett a békés egymás mellett élés elvei uralkodnak; ahol a különböző országok és népek között sokoldalú és gyümölcsöző együttműködés jön létre minden lehetséges területen. A szocializmus építésén munkálkodó magyar dolgozó nép azt vallja, hogy egy ilyen magasztos célért való küzdelem egyaránt szolgálja a ma élő és a jövő nemzedék alapvető ügyét, s mint ilyen, megér minden erőfeszítést. __