Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-03 / 129. szám

F > I y v A windsori herceg regénye Fim tér István dokumentum-ri portja 2. ' Mrs. Simpson korán elvesz­tette apját. Anyja még két­szer ment férjhez, először John Freeman Rasin ismert demokrata politikusihoz, majd az ő «halála után Charles Al­len washingtoni szenátorhoz. Miután az édesanyja újból férjhez ment, Wallis Warfiel- det Davies Warfield nevelte. A tizennyolc esztendős leány jelentős szerepet kezdett ját­szani a legjobb társaságokban. Az egymást követő bálok és estélyek egyikén a rendkívül szép Wallis beleszeretett Earl Spencerbe, egy fess tengerész­tisztbe, aki akkor a floridai tengerészeti pilótaiskoia pa­rancsnokaként szolgált, és hozzáment feleségül. Három esztendő múlva Spencert Ka­liforniába helyezték át, majd az első világháború után a Távol-Keletre került. A fér­jet szolgálati kötelességei gyakran elszólították, Wallis pedig nem szeretett unatkozni, úgyhogy férje akarata ellené­re Európába utazott. Rendkí­vül viharos európai esztendők után. 1926-ban visszatért Ame­rikába, s megindította férje ellen a válópert. A nagybácsi emiatt kitagadta egykori ked­venc unokahúgát, és csekély­nek számító, évi tizenötezer dolláros járadékot hagyott csak rá. Az asszony perrel tá­madta meg a végrendeletet; sikerült elérnie, hogy a csa­lád még hetvenötezer dollárt fizessen neki egy összegben. Közben folytatta régi életmód­ját, és barátságot kötött a dúsgazdag Vanderbilt család lányával, a botrányhős Glóriá­val. A fiatal elvált asszonynak sokáig az akkori argentin kö­vet udvarolt Washingtonban, de amikor már mindenki há­zasságról beszélt, megismerke­dett Ernest Simpsonnal, egy volt gárdatisizttel. Simpson Ka­nadában született ugyan de ap­ja, aki előkelő angol család­ból származott, angol kollé­giumokban taníttatta fiát. A háború alatt Simpson a Gold- stream gárdaezredben szol­gált, és a háború után nyug- díjaztatta magát. Simpson 1928. nyarán oltárhoz vezette az egykori Mrs. Spencert, aki­vel 1933. közepéig tűrhetőnek látszó házaséletet élt, * ÍEkkor történt, hoigy a Simp­son házaspárt bemutatták a walesi hercegnek. Az angol trón várományosának nagyon megtetszettek Simpsonék, az­az pontosabban Mrs. Simpson. A herceg gyakori utazásaira rendszeresen magával vitte a Simpson házaspárt. Az angol társaságban nyílt titok volt, hogy Simpson felesége a wa­lesi herceg metresze, s ebben senki nem is talált 'kivetni valót. Maga Simpson is zok­szó nélkül tűrte ezt a helyze­tet. Lassan el is maradt a herceg társaságából — a kísé­rethez már csak Mrs. Simp­son tartozott, a férj nem. Bojlerkapcsoló óra kedvez­ményes tarifára. Az ára kb. hat hónap alatt megtérül. Ára: 1510,— Ft. Megrendelésre utánvéttel szállít: >£EE&( 1 Budapest, V., Kossuth L. u. 2. (25) 1936. januárjában, uralko­dásának 26. esztendejében V. György meghalt. Meghalt a király, éljen a király! Lon­donban 103 ágyúlövés hirdet­te az új király trónralépését. A Hyde Parkban felállított tüzérüteg 41 díszlövést adott le a 41 éves új király tisztele­tére, míg a Towerben 62 ágyúlövés dördült el; 41 a ki­rály korának jelképeként, 21 pedig uralkodói üdvözletként. Stanley Baldwin miniszter- elnök megtette első látogatását a királynál, aki ezután azon­nal Sandringhambe utazott, apja ravatalához. A temetésen, amelyen a rend fenntartására 8322 rendőr és 11OOO katona ügyelt, a király tábornagyi egyenruhában haladt apja koporsója mögött. Bizonyos magyar körök úgy vélték, hogy most majd valóra válnak a „báráck ked­velő” trónörököshöz fűzött reményeik. A Magyarország így áradozott: „Ha a dolgokat emberileg ítéljük meg, és még a királyok dolgát sem lehet másképpen látni, lehe­tetlen föltenni, hogy VIII. Ed- wardban ne legyen egy szikrá- inyi emlékezés sem azokra az időkre, amelyeket Magyaror­szágon töltött Itt volt, és éreznie kellett, hogy szeretik. Nem js szeretik, hanem bál­ványozzák, mint a tündérki- rályfit a mesékben. Szerették, bálványozták. Nincs emberi szív, amelyben az ilyen érzés­re válasz ne kelne. És ha ez írv van. ha ebből a hangulat­ból csak egy szemernyit érez az új angol király, akkor meglehet, hogy egy alkalmas pillanatban, amely talán be­következik egyszer, a barát­ságnak és emlékezésnek e fi­nom pókhálószála többet fog jelenteni minden írott és pon­tos paragrafusba szedett szer­ződésnél.’’ Másodperceken belül kitűnt, hogy mind a felhajtott gallér­ra, mind a kesztyűre nagy szükségük volt. A jövevények német gyártmányú géppisz­tolyt húztak elő a kabátjuk alól, és minden különösebb sietség nélkül szitává lőtték a gyilkoskülönítmény sebez- hetetlennek hitt parancsnokát. Joseph Boccihino fodrászse­gédből az FBI egy szó vallo­mást sem tudott kihúzni. Any- nyi azonban bizonyos, hogy amikor a kát ismeretlen belé­pett, Boochino „véletlenül” feléjük fordította a forgó fo­telben ülő kliensét; Az igazság az, hogy kevés embert öltek meg a világon, akiért ennyire nem sírt volna senki. Számtalan áldozat hoz­zátartozója gyűlölte Anastasi- át. Igen, nagyon sokan tudták, hogy férjük, fiúk, vagy testvé­rük meggyilkolása „Albert bá­csi” műve, de bizonyítékuk nem volt. Az sem vitás, hogy — pe felejtsük el: jobbára szi­cíliaiakról van szó, akiknél egy kis vérbosszúért különben sem kell a szomszédba menni — a tömeggyilkossal már so­kan végeztek volna, ha nem őrzik olyan jól a testőrei, Ezekből a bárgyú sorokból is kiviláglik némely akkori tollforgató, illetőleg a mögöt­tük álló politikusok ostobasá­ga. Mindenesetre VIII. Edward, miután beköltözött a Buckin- gham-palotába, többször is megpróbált beavatkozni a kormány dolgába. A világ ez idő tájt már feszültségtől ter­hes napokat élt. Hitler fel­rúgta a locarnói egyezményt, és visszafoglalta a Rajna-vidé- ket. Majd Hitler és Mussolini aktív támogatásával Franco lázadást robbantott ki a Spa­nyol Köztársaság törvényes kormánya ellen. Az uralkodó konzervatívok mögött álló an­gol közvélemény hatalmas többsége 1935 őszén látványos népszavazással adta tudtul, hogy Hitler-ellenes politikát követel: Baldwin miniszter- elnök és kormánya pedig hang­zatos nyilatkozatokkal és üres fenyegetésekkel próbálta út­ját állni a fasisztáknak. VIII. Edward azonban inkább a clivedeni klikkhez húzott, amely úgy vélte: őfelsége kor­mányának még ennyit sem szabadna tennie Hitler ellen, akit — teljes joggal — a leg­következetesebb és legagresz- szívabb szovjetellenesség meg- testesítőjénék tökintettek. Az uralkodó összeütközései kormányával titokban marad­tak. Mint ahogy a palota bel­ső ügyeként kezelték azt is, hogy VIII. Edward gyakran vacsorázott együtt olyan em­berekkel, akiket az udvari eti­kett szerint tulajdonképpen nem hívhatott volna meg lunchre. A Simpson házaspár már 1936. májusában vacsora­meghívást kapott a Buekin- gham-palotába, később pedig Mrs. Simpson édes kettesben vacsorázgatott az új uralko­dóval. EGY BÁTOR IFJÚMUNKÁS A meggyilkoltak rókonain túl azonban az egész becsüle­tes amerikai közvélemény forrt a dühtől Arnold Schus­ter esete miatt. A következő­ről volt szó: az ötvenes évek elején New Yorkban végre­hajtották az Egyesült Álla­mok történetének egyik leg­nagyobb szabású bankrablását. A rendőrség elfogta a bandi­ták vezetőjét, egy Willy Sut­ton nevű gengsztert, aki ké­sőbb bevallotta, hogy Anasta- siának dolgozott. Az FBI ta­lán soha nem fogta volna el Suttont, ha nem siet a segít­ségére egy fiatal, bátor brook- lyni munkás, Arnold Schuster látta a lapokban megjelent hatalmas fényképeket, a rend­őrség körözési felhívásával, és ahhoz még nem volt eléggé régi amerikai, hogy megta­nulja: „Ne avatkozz bele ab­ba, ami nem a te dolgod”. (Amerikában ez egyébként európai ember számára hihe­tetlenül elterjedt gondolkodás- mód. Napirenden van, hogy sok közömbös szemlélő szeme láttára gyilkolnak meg valakit.) Schuster a New York-i föld­alatti, a subway egyik járatán felismerte a banditát, és fel­tűnés nélkül követte. Egészen addig, amíg — már fenn, az utcán, az egyik sarkon — meg (Folytatjuk.) áCöUYrvOyt SfVőUC • 10. ALBERT BÁCSI HALÄLA Á Tolna megyei vásárlókat is várja a bajai nagyáruház Kerékpár, motorkerékpár, rádió, televízió, hűtőgép, varrógép, csillár, méteráru, készruha, kötött divatáru, lábbeli nagy választékban. [1011 Vállalatok, KTSZ-ek, TSZ-ek FIGYELEM! Nagy készlet — nagy választék KA, és SC csiszolókorongokból a Dombóvári ÁFÉSZ vasboítjában 60 mm-től 400 mm-ig nem pillantott egy rendőrt. Akkor kiáltozni kezdett, és bátran a hatósági közeg se­gítségére sietett, amikor Sut­ton ellenállt. Az Egyesült Államokban olyan ritka a bűnüldözés ilyen civil segítője, hogy az eset óriási storynak számított. A nyári uborkaszezonban öles címbetűk nevezték hősnek az ifjúmunkást, megjelent a filmhíradókban, interjúkat ké­szítettek vele, valamennyi te­levíziós állomás riporterei, nagy cégek — reklámcélokból — legújabb gyártmányaikat keresztelték el az ő nevéről: „NEM BÍROM A HENCEGÖKET...” Albert bácsi magához intet­te egyik rutinos bérgyilkosát, Frederick Tenu tot és azt mondta neki: — Te is tudod, Fred, hogy nem bírom a hencegőket.' Pas- kold meg ezt a fickót. Ez volt ennek a naív, tiszta fiatalembernek a halálos ítéle­te. Most pedig arra kérjük az olvasót, emlékezzen arra, ho­gyan intézte el „Albert bácsi” Ralph Garbót, a „Csukottszá- jút” a floridai ügyész gyilko­sát — éppen azért, mert nem bizonyult elég csukott szájú­nak. Ezek után a szárnyaló fan­táziára bízzuk, mi történhe­tett Frederick Tenutoval, aki Schuster „megt>askolása” (agyonlövése) után nyomtala­nul eltűnt. Cui prodest? Kinek hasz­nál? A bűnüldözés ősi alapkér­dése ez a régi Rómában diva­tossá vált két szó. A Park Sheraton Hotel fodrászszalon­jában történt gyilkosság óta bi­zonyos mozaikokból lassan összeállt a válasz erre a kér­désre. Az egyik legnagyobb New York-i Cosa Nostra „család” főnöke, Vito Genovese meg­irigyelte Anastasia babérjait. Tulajdonképpen ez a válasz, a többi csak részletkérdés. Ge­novese ugyancsak régi maffi­ás, és azon kevesek közé tar­tozik, akiknek már a harmin­cas években a nyomában volt a rendőrség. A régi recept szerint Olaszországba mene­kült. Helyét egyik gengszter- társa, Frank Costello vette át. Amikor az amerikai csapatok a második világháború végén megszállták Olaszországot, az FBI körözési listát adott át az MP-nek (Military Police, ka­tonai rendőrség) néhány Cosa Nostra körözött nevével. így Genoveset is elcsípték, és óri­ási bánatára visszavitték az Egyesült Államokba. Aztán kiderült, hogy kár volt aggód­nia. A Cosa Nostra előkészí­tette egyik tekintélyes szemé­lyiségének visszatérését: a vád dokumentumainak többsége csodálatosképpen eltűnt a rendőrségi dossziéból. Volt viszont még egy koronatanú, név szerint Johnny Santello. (Folytatjuk.) ÉJSZAKAI ELŐADÁS június 3-tój MINDEN SZOMBATON A szekszárdi Panoráma moziban 22 órakor. A dombóvári Puskin mozi­ban 21 órakor. (70)

Next

/
Thumbnails
Contents