Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

t Premier előtt Néhány nap múlva dolgozni kezdenek a gépek Tamásiban, a most épülő VEPEX- üzemben. Az angol nevek rövidítéséből elnevezett új gyárban sejtnedvek porítását vég­zik majd, de a gépek alkalmasak más folyadékok, például tejsavó porítására is. Foto: Szepesi Hetvenöt éve — a némaság ellen A mozdulat-örökítő szobor az óvoda bejáratánál szimbó­lum. Az itteni képzés szépsé­gének, türelmének egészét sű­ríti magába, az ülő nő, kar­ján a gyerekkel, s egyik kezé­vel az álla alatt. A kéz a hang rezgéseit közvetíti; a gyerek ugyanis a hangot nem hallja. Az ide járó gyermekek — öröklött vagy szerzett úton — nem hallanak. A kaposvári in­tézet; a Siketek Általános Is­kolájának és Nevelőotthoná­nak igazgatója azonban szün­telenül hangoztatja; ez nem betegség, hanem állapot. Ál­lapot. mellyel szemben szívós küzdelem folyik, türelemmel ég apró győzelmekkel — egy kiejtett hang, egy megtanult szó által. Az ide kerülő óvo­dás korú és a távozó — mun­kahelyre, szakmunkásképzőbe, középiskolába távozó! — vég­zős növendék, háromtól tizen­hat éves korig részese a küz­delemnek, amely a beszédért folyik. S minden eredmény örömmel fénylik vissza tekin­tetükben. Comeniua óta A kaposvári intézet az idén hetvenöt éves. Tudományos konferenciát rendeznek a me­gyeszékhelyen, emlékkötet ki­adására készülnek ebből az al­kalomból, À siketek beszédoktatásának évtizedei gazdag, tapasztalat­teli anyagot kínálnak summá- zásra. A siket gyerek nem le­het elveszett embere a társa­dalomnak — hirdette már Co- menius is. Az út persze világ­méretekben is hosszú, a múlt század közepének szomorú külsejű siket-ispotályaitól a je­len elektroakusztikai beren­dezéséig, a dán vagy az ame­rikai hallókészülékekig vezet. A teljesen siket gyermek ok­tatására természetesen a ha­gyományos „szájról olvasás” az egyedüli módszer. Az isko­lai struktúra differenciált; Népújság 5 1972. június 22. A kaposvári általános isko­lai tanulmányok előtt óvodá­ba, majd előkészítőbe járnak a tanulók. Az óvodát 1959-ben létesítették, tágas lakályos ré­sze az intézetnek. Itt folyik a gyerekek elkülönítése a siket- ségi állapot szerint, s itt dön­tik el azt is, hogy a tanuló adottságainak megfelelően az ország melyik intézetében folytatja tanulmányait. Elsősorban a dunántúli me­gyékből kerülnek a somogyi megyeszékhelyre gyerekeik, ez a „beiskolázási” körzet azon­ban csak „elvi”, a gyakorlat­ban ugyanis Szabolcs vagy Borsod megye rászoruló kicsi­nyeinek is biztosítanak elhe­lyezést; Az általános iskolai osztá­lyok kislétszámúak; nyolc-tíz tanulóból álló egy-egy osztály­csoport, így biztosított ugyan­is, hogy a nevelő egyénileg foglalkozhasson minden órán minden tanítványával. Aki csak látogató valamely órán, tanúja lehet a tanulók aktivi­tásának, szorgalmának. Az év­tizedes tapasztalat szerint a szükséges beszéd mellett fő­leg nagy kézügyességre tesz­nek szert, s legjobban a szere­lőmunka, faipari tevékenység vonzza a fiúkat, a lányokat a szövés és a szabómesterség. Minél előbb... Az eredmények mellett sok a gond is. Galambos Sándor igazgató miközben végigkalau­zol a hangokkal birkózó apró­ságok játókpolcos termétől egészen a nyolcadikos tanulók osztályáig — ahol szép „Jó napot kívánok”-kal köszönnek már a belépőre — beszélt ar­ról is, hol és miben kellene előrelépni. Annál több az eredmény, minél előbb kerül ide a ta­nuló. A siketséget már cse­csemőkorban fel lehet ismer­ni, és arra lenne szükség, hogy az egészségügyi apparátus és az iskola között e téren jobb legyen az összhang. Arra len­ne szükség, hogy meggyőzzék — az érthetően vonakodó — szülőket arról; minél előbb megkezdik a képzett gyógy­pedagógus nevelők a beszéd­oktatást, annál hamarabb és nagyobb eredmény várható. Várják az óvodába a gyere­keket az ország különböző ré­szeiből! Az is szükséges, hogy az orvostársadalmon belül is egységesebb álláspont alakul­jon ki az állapot megítélését, gyógyíthatóságát illetően. Harmincmillió» fej leastés Az óvoda levegős, színes szobácskáival szemben éles kontrasztban áll a nevelőott­hon zsúfoltsága. Jóllehet szé­les csatornákon árad ide a tár­sadalmi segítség, elsősorban somogyi vállalatoktól, de a környező megyék néhány üze­me, segítőkész szocialista bri­gádjai is részt vállalnak az intézet kisebb-nagyobb gond­jainak megoldásában. A zsúfoltságon azonban az elkövetkezendő időszak nagy­arányú fejlesztései változtat­nak csak gyökeresen! Mint­egy harmincmillió forintos be­ruházással új iskolát építenek Kaposváron, s a mostaniból kényelmes, otthonos kollégiu­mot alakíthatnak ki. A hetvenöt éves intézet előtt, ég az ide járó. itt lakó fiatalok előtt biztató távlatok állanaki Mind több értelme­sen tagolt, tisztán kiejtett mondat ígéri ezt már — nap­jainkban is. TRÖSZT TIBOR A Szakszolgálati Laboratórium kutatási eredményei Kiállítási előkészületek Palánkon található Szakszol­gálati Laboratórium, állami gazdaságok szaktanácsadó la­boratóriuma. A gazdaságok belső és kívülről jövő anya­gait vizsgálják. A felesleges kapacitást pedig minden év­ben a termelőszövetkezetek­nek ajánlják fel. Az augusztusban megrende­zésre kerülő mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon ők is kiállítóként szerepelnek. Iváncsics József, a labora­tórium vezetője tájékoztatott kutatási eredményeikről, a kiállítás anyagáról. — A kiállítás egyik része a nagyüzemekhez, másik része pedig a háztáji termelőkhöz szól — mondja. — Igen fon­tos és eredményes kutatás előzte meg a nagyüzemekhez szóló részét, ami foglalkozik a talajtermékenység növelésével, takarmánytermesztéssel, bor­kezeléssel és -minősítéssel. — Két részre osztható a talaj termékenység növelésével kapcsolatos terület; alapvető beavatkozás (meliorációs), és folyamatos termelés, mű­trágya-szaktanácsadás, vagyis a talaj tápanyag-állapotának kiegyenlítése. A gazdaságok­ban ugyanis kiszórják a mű­trágyát anélkül, hogy ismer­nék a talaj tápanyag-állapotát, így előfordul, hogy olyan anyag jut az ültetvényekre, amit már a talaj tartalmaz. Ezt kell tehát elsősorban meg­vizsgálni, ez az alapvető be­avatkozás. Utána következhet a komplett műtrágya adago­lásának kidolgozása. A laboratórium szerződést kötött a Magyar Vegyipari Egyesüléssel komputeres mű­trágya-elosztásról. A vizsgá­latokat a laboratórium végez­te, a vegyipari egyesülésnél az adatokat komputerbe táplál­ják be. így táblázatokba fog­lalva megtalálható milyen te­rület, termény mennyit ter­mett tavaly, milyen a talaj tápanyag-állapota, és aszerint mennyi és milyen műtrágyát igényel ahhoz, hogy jó minő­ségű, maximális mennyiségű termény megteremjen. Kiállítják a takarmány ter­mesztésével és gyártásával kapcsolatos receptúrákat, (ada­tok, vizsgálatok), a Tolna me­gyei állami gazdaságok bor­kezeléssel és -minősítéssel kapcsolatos összes vizsgálatai­nak eredményeit. Sokat mond és jelent majd bizonyára a kiállításon a ház­táji termelőknek szóló rész. Ott a helyszínen szaktanács- adást végeznek, szőlő- és gyü­mölcstermesztési, műtrágyázá- si és permetezési területeken, klorózisos (sárgulásos) meg­betegedések megelőzésére, a házi borkezeléssel kapcsolat­ban pedig bárki borát meg­vizsgálják, tanácsot adnak a további kezelésre. — budavári — Majomparádé Szekszárdon A cím szándékosan gonosz és sokkalta inkább a figyel­met óhajtja felkelteni, mint annak az érdekes előadásnak lényegét érzékeltetni, mely­ben a szekszárdi Fiatal Uta­zók Klubja tagjainak ked­den részük volt. Kasza Lász­ló, a veszprémi Kittenberger Kálmán Vadaspark igazgató­ja számolt be az ország ha­tárain már rég túljutott hírű állatlélektani kísérleteiről. Az egykori „címszereplő” Böbe, ország-világ előtt is­mert az újságok és a tele­vízió jóvoltából. Böbe — „aki" sajnos már csak volt — vadon született Guineá­ban. A legértelmesebb em­berszabású majmok család­jába, a csimpánzok közé tar­tozott. A vele folytatott kí­sérletek során bámulatos ta­nulékonyságról tett tanúbi­zonyságot, eljutott a forma- és színválasztásig, sőt önálló festményeivel megvetette az első „majom-képtár" alapja­it. Ezután került sor a kísér­let legérdekesebb részére, melynek lebonyolításában a széles körök játszottak köz­re, beleértve a kedvezmé­nyes utazást biztosító NDK- légitársaságot, az Interflug- ot. Böbét visszavitték szüle­tési helyére, ahol: — nem volt hajlandó megmaradni. Böbe itthoni elpusztulása után egy ismeretlen magyar származású orvos, dr. Eugen Zay jelentkezett Lübeckből és Wolfgang Burk állatke- reskedő révén két új csim- pánzot ajándékozott a vadas­parknak. Ezek egyike, a li­bériái „illetőségű” Móni ked­den este mutatkozott be sze­mélyesen a FŰK tagjainak, a száznegyven kilométeres autóút fáradalmai ellenére roppant barátságosan. Kasza László színes, eleven előadá­sa, a levetített film és Móni szereplése megérdemelt, osz­tatlan sikert aratott. O. L Átadás előtt a Paksi Konzervgyár dombon üdülője A dombori hétvégi telepen jelenleg is több vállalati üdül ; épül. Egyikü — a Paksi Kon­zervgyár üdü lője — csak­nem teljesen kész, átadására a közeli napok­ban kerül sor. A konzervgyá­riak így már ebben az idény­ben használat ha vehetik üdü lőjüket.

Next

/
Thumbnails
Contents