Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-22 / 145. szám
m f 1 i l ["korunk Hz ember kérdez, a gép válaszol Szovjet tudomány — 2972 Az Atlanti-óceán viz alatti folyó! A Budapesti Nemzetközi Vásár jó alkalom volt arra, bogy a modern technika csodái, a számítógépek egyre inkább emberközelbe jussanak: a komputer barchkobázott a látogatókkal, gyuíaszálhúzás- ban vetélkedett, labdarúgó- eredményeket és egyéb közérdekű információkat közölt, s a műszaki érdeklődésűek számára pillanatok alatt elvégzett olyan számításokat, amihez hagyományos módon órák kellenek. így például kívánzott. Ságra hőcserélő berendezéseket, transzformátorokat, köny- nyűszerkezetes építéshez tar- tógerendákat, vagy akáf szádfalakat is méretez. Kellő program esetén ezeket természetesen más számítógép is képes elvégezni, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet komputere azonban különbözik a nálunk használt többi számítógéptől: munkára fogásához nem kell számítástechnikában járatos szakember, bárki képes dolgoztatni ezt a gépet, aki gépírni tud, ÍRÓGÉP ÉS SZÁMÍTÓGÉP Hazánkban nehezíti a számítógépek gyakorlati munkára fogását, hogy rendkívül körülményes és nagy szakismerettel rendelkező apparátust igényel az elvégzendő feladat .,megértetése” a számítógéppel, az ember utasításait le kell fordítani a gép nyelvére, lyukszalagra kell rögzíteni a kódolt szöveget, s azt lehet csak betáplálni a számítógépbe, amelynek válaszát ugyanilyen körülményesen vissza is kell fordítani az ember nyelvére. Ez a munka elég sok költséges berendezést igényel, s ahhoz, hogy ki tudják használni a számítógépek kapacitását, rengeteg újabb számítógép-szakemberre is szükség lenne. Az SZKI szakembereinek érdeme, hogy a számítógépekhez olyan programokat dolgoztak ki, amelyek alkalmazása lehetővé teszi mindezt, a teljesen laikusok számára is kezesbáránnyá válik a komputer. Legalább olyan egyszerű kezelni általa egy számítógépet, mint egy háztartási gépet. Az egyetlen feltétel: a kezelő gépírni tudjon, mivel a kérdéseket, kívánságokat egy írógéphez hasonló gép segítségével lehet eljuttatni a komputer „agyába”. Kirchnopf György tudományos munkatárs adott tájékoztatást: Az egész rendszert távadatfeldolgozásnak hívják, létrehozásának technikai feltételei az „adatvégállomások”. Vagyis azok az írógéphez hasonló berendezések. amelyek közvetlenül tartják a kapcsolatot az ember és a gép között: felveszik az ember üzenetét és közlik a gépét. Két fajta van: az egyik a display, a monitoros írógép, vagy katódsugárcsöves adatkijelző. A gépelni tudó ícezelSnék mindössze néhány új billentyű szerepét kell megjegyeznie, klaviatúráján ugyanis néhány billentyűvel több van, mint a közönséges írógépén. Ezek parancs- adásra alkalmasak: így például a képernyőn megjelent szöveg törlésére, a szöveg elejének és végének meghatározására és így tovább. KÍSÉRLET BUDAPEST-* SZEGED KÖZÖTT A másik a távgépíró. Előnye: többet tud, mint a dis-is; play. így például írásos feleletet ad, megérti a számítógép nyelvét, a lyukszalagra rögzített kódolt szöveget és képes feleletet is adni ezen a nyelven. Hátránya viszont, hogy jóval lassúbb, mint a display: mindössze 200 baud-os, ami főleg abból adódik, hogy az írógépet nem lehet gyorsabban mozgatni, a gép így is gyorsabban ír, mint egy gépírónő. Mindkét adatvégállomás közvetlenül van összekötve a számítógéppel, ami természetesen nem azt jelenti, hogy a távolság közöttük meghatározott lenne. Ellenkezőleg, ebben rejlik egy nagy gyakorlati haszna a rendszernek: postai távíróvonal felhasználásával, megoldható például, hogy a vidéki üzemek, intézmények számítógéppel rendelkezzenek, anélkül,, hogy számítógépet vennének. Az SZKI szakemberei áprilisban a gyakorlatban is kipróbálták a táv-adatfeldolgozó rendszert: Szeged és Budapest között létesítettek összeköttetést ily módon, s bebizonyosodott, hogy a postai távírórendszer alkalmas ilyen összeköttetés megvalósítására. A 6 órás megfigyelés alatt mindössze egyetlen betűt tévedett csak a távíró-berendezés. MÉRNKÖKNEK SEGÍT A GÉP Újabb lépés a táv-adatfeldolgozásban: a központi komputer és az adatvégállomások között kisebb teljesítményű komputer is dolgozik. A kis komputerben lényegesen kevesebb program és adat fér el, mint a nagyban, de a hazai vállalatok, intézmények mindennapos feladataihoz elegendő a Videoton gyárban készülő — és anyagilag is elérhető — kis számítógép is, amit össze lehet kötni a központi nagy géppel, s a ritkábban előforduló feladatok megoldásában kisegíti a kicsit. Az intézetben kidolgozott programokat hamarosan alkalmazni fogják a gyakorlatban CZIPPÄN GYÖRGY Több éves munkájáért szovjet óceánkutatók egy csoportja műszaki-tudományos Allami-di- jat kapott. A csoport kutatási témája: „A Lomonoszov-áram- lat és az Atlanti-óceán trópusi peremvidékén található áramlatrendszer kísérleti és elméleti vizsgálata”. Mindössze 30 éve tértek át a tudósok az óceánok természetének földrajzi leírásától a hatalmas víztömegek mélyén lejátszódó fizikai folyamatok vizsgálatára. A számos érdekes felfedezés közül az egyik legfontosabb és legérdekesebb az Atlanti-óceán mélytengeri áramlatainak feltárása és kutatása volt. A felszíni tengeráramlatokat már régóta ismeri az ember, hiszen az ókori hajósok már mesteri módon hasznosították is azokat. Ami azonban a mélyebben fekvő vízrétegeket illeti, azt sokáig statikus, nyugalmi állapotban levő közegnek képzelték. Ezt a nézetet először az amerikai tudósok által 1951—52-ben a Csendes-óceánban felfedezett nagy kiterjedésű felszín alatti áramlat ingatta meg. A szovjet óceánkutatók pedig' arra a kérdésre próbáltak választ kapni: léteznek-e a hatalmas kiterjedésű Csendes-óceánon kívül másutt — az Atlanti-, illetve az Indiai-óceánban is mélytengeri áramlatok. LOMONOSZOV-ÁRAMLAT Először a Mihail Lomonoszov szovjet kutatóhajó észlelt 1959- ben a felszíni folyásiránytól eltérő mélytengeri vízmozgást az Atlanti-óceánnak az Egyenlítő környékén fekvő vízfelszíne alatt. 1961-ben a Mihail Lomonoszov korábbi megfigyeléseinek ellenőrzésére újra az Atlanti-óceán trópusi részére indult. Az expedíció vezetője Georgij Ponomarenko tapasztalt óceánkutató így emlékezett vissza az akkor kapott: eredményekre : — Speciális horgonnyal rögzített bolyára szerelt regisztráló műszerekkel figyeltük az áramlatokat. A köteleken különböző mélységbe lebocsátott műszerek mindegyike 26—22 órán keresztül rögzítette az áramlatok irányát és sebességét. Utunk során 17 huzamosabb mérést végeztünk. A mérési adatok feldolgozása után megállapítottuk, hogy az Atlanti-óceán egyenlítői részén a felszínen az Egyenlítőtől délre haladó áramlat alatt ellentétes irányban — nyugatról keletre — egy mélytengeri áramlat mozog .. ; Ezután a Mihail Lomonoszov még több éven keresztül vizsgálta az Atlanti-óceán egyenlítői szakaszát, különböző évszakokban és földrajzi szélességen kutatva a mélyvízi ellenáramot. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Tengeri Hidrofizikai Intézetében elkészült az újonnan felfedezett áramlat elméleti modellje is. A víz alatti ellenáramot Ponomarenko javaslatára Lomono- szovról nevezték eL ! A GOLF-ÁRAMLATNÁL NAGYOBB j*. tP TWlgji' Az adatok feldolgozása és általánosítása után lehetőség nyílt a Lomonoszov-áramlat alapvető fizikai sajátosságainak meghatározására és pontos fizikai-földrajzi leírására. Az Atlanti-óceán az Egyenlítőnél metszi a Déli Passzát felszíni áramlatot, amely keletről nyugatra, Afrikától Dél-Amerika felé halad. Ezen áramlat alatt 30—50 méterrel található a Lomonoszov ellenáram, amely nagy víz alatti folyóhoz hasonlóan másodpercenként 100—120 centiméteres sebességgel folyik Dél-Amerika partjaitól Afrika felé. Az áramlat tengelyének iránya párhuzamos az Egyenlítővel, maximális sebessége a nyugati részen 80—100, keleten 50 méteres mélységben észlelhető. Az áramlat rendkívül stabil és egész éven át mérhető, bár vannak szezonjellegű ingadozásai is, amikor az északi féltekén ősz van, a hosszan tartó délkeleti passzát szelek hatására az áramlat felső és alsó határa mélyebbre húzódik, mint tavasszal. A következő párhuzam jól észlelteti a felszín alatti áramlat méreteit: a Lomonoszov-áramlat másodpercenként 35—37 millió köbméter vizet szállít, ami jelentős mértékben felülmúlja a Golf-áram hozamát. A Lomonoszov-áramlat vizsgálata alapján összeállított oceanográfiai atlaszok nemcsak tudományos jelentőségűek, hanem a hajózás, a meteorológiai előrejelzés és a halászat szempontjából is fontosak. JEVGENYIJ SZUZJUMOV a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Tengerkutató Expedíciós Részlegének helyettes vezetője Kör alakú garázs Az ember kérdez, a gép vílaszol. Csak le kell gépelni a kérdést és a komputertől a monitor képernyőjére érkezik a válasz. Ez a két gép — a monitor és az írógép — a display, az egyik fajta adatvégállomás, mi közvetlen összeköttetést biztosít a komputer és a hozzá nem értő ember köNézzük csak, hogyan lesz az utóbbi időben talán kissé túlmisztifikált gépből a mindennapos munkát segítő hasznos segédeszköz. Az SZKI-ben Kovács Győző számítógép-laborvezető, Merényi Pál üzemeltetési osztályvezető és Érdekes építészeti megoldást választottak egy Kijevben most épülő 550 férőhelyes autóbuszgarázs tervezői. A cirkuszépülethez hasonló, 160 méter átmérőjű épületet előregyártott vasbeton alapokból összeállított függesztett tetővel fedték be. A sátortető terhének nagy részét egyetlen 18 méter magas központi tartó viseli. A tartó- toronyból 84 feszített acélkábel ível a falakig: egy-egy kötél teherbírása 350 tonna. Ha tartókábelek helyett hagyományos oszlopokat alkalmaztak volna, tehát alátámasztással oldották volna meg a tető terhének viselését, ugyanannyi autóbusz elhelyezéséhez négyezer négyzetméterrel kellett volna megnövelni a garázs alapterületét (figyelemmel az oszloperdők miatti holtterekre). Az oszlopok nélküli garázs mindenképpen szerencsés konstrukció járművek tárolásához* Népújság 6 1972. június 22.
