Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

1 I 1 (I szervátültetés és feltételei 7 A közvéleményt különösen Barnard professzor szívátülte­tése óta foglalkoztatja a téma. Nem utolsósorban a világ ne­ves jogászainak, orvosprofesz- szorainak nyilatkozatait rész­letesen ismerve alakulhatott ki az olvasóban olyasfajta ér­zés, hogy az átültetésekkel va­lami nincs teljesen rendben. A „laikus” természetesen pontat­lanul, a szakembereket sértőn fogalmaz, ám aggályaira ért­hető és szakszerű választ vár. Hogyan foglalhatjuk össze a nem szakember kérdéseit? Barnard szenzációs műtétje után arról zajlott a disputa, vajon megéri-e a majdnem biztos kudarccal végződő mű­tét. megéri-e nevezetesen a be. tegnek, a családjának, nem lenne-e célszerűbb megvárni, amíg az orvos nagyjából biz­tosra mehet? Az orvosok egy része úgy nyilatkozott, elfo­gadva Barnard alapérvelését, (hogy a menthetetlen páciens­nek a legkisebb remény is so­kat jelent, és igazán nem mel­lékesen, minden- egyes műtét előbbre vitte az egyetemes orvostudományt. A másik tá­bor eleve elutasította az em­beren végzett kísérletezést. Nem vagyunk hivatottak a vita eldöntésére. Uj szívvel élők nyilatkoztak már, hogy nekik minden nap ajándék. :. A szívátültetés azonban — az orvostudomány történetében nem először — általánosabb etikai kérdéseket is felszínre hozott. Számos utalást hallhat­tunk, olvashattunk arról, hogy bár a szívátültetés kapta a legnagyobb sajtónyilvánossá­got, szerv, és szövetátültetés­re előtte és utána is sor ke­rült, mégpedig ugyancsak ha­lálos megbetegedések, sérülé­sek gyógyításakor, és meg­nyugtató eredményekkel, vagy esetenként aggodalomra okot adó kudarccal. A magyar újságolvasó ter­mészetesen aziránt érdeklődik leggyakrabban, hogy milyen rendeletek szabályozzák a magyar orvosok munkáját, mit tehet a hazai orvos páci­ense érdekében, meddig mehet el, kitől, illetve mitől függ döntése. Nos az egészségügy­ről szóló 1972. évi II. törvény III. fejezetében külön címmel tárgyalja a szerv, szövet kivé­telére és átültetésére vonatko­zó paragrafusokat. Pontos út­mutatót, kötelező érvényű út­mutatót adva a szakemberek­nek, az orvosaknak, a jogá­szoknak és adott esetben meg­nyugtató tájékoztatást a bete­geknek, a gyógyulást várok hozzátartozóinak. A törvény idevonatkozó részletének első bekezdése ki­mondja. hogy élő személyből csak páro^ szerv egyikét sza­bad kivenni, mégpedig csak abban az esetben, 'ha három nem érdekelt orvos egybe­hangzóan igazolta, hogy az adományozónál a szerv kivéte­lének feltételei az orvostu­domány mai állásánál le­hetségesek, a szerv átültetése indokolt és az átültetés felté­telei ugyancsak fennállnak. Magyárán csak akkor megen­gedhető a páros szerv egyiké­nek átültetése, ha az adomá­nyozót a műtét nem veszélyez­teti, a beteget a műtét segíti. Az adományozót a műtétet végző orvosnak teljes részletes­séggel tájékoztatnia kell a mű­tétről, s arról, hogy milyen későbbi esetleges kockázatot vállal. (Például megmaradt veséje — esetleg — megbeteg­szik.) Az adományozónak köz­jegyző előtt kell írásban nyilat­koznia szándékáról, s arról, hogy a kapott tájékoztató után minden befolyásolástól mentesen döntött. Ezt a hoz­zájárulását bármikor vissza­vonhatja. A szerv adományo­zása ingyen történik. A törvény rövid részletéről szóltunk, csupán annak érzé­keltetésére, hogy Magyaror­szágon a szerv, szövet kivétele és átültetése egészen részlete­sen és egyértelműen szabályo­zott, törvénybe foglalt. A szervátültetésre vonatko­zó szabályozókból is kiolvas­ható a teljes egészségügyi tör­vény alapvető célja. Ez pedig nem más, mint a lakosság egészségének védelme. Nincs, nem is lehet öncélú,bravúros operatőri mutatvány, de igen­is lehet orvosi beavatkozás az orvostudomány legkorszerűbb elveinek, ismereteinek felhasz­nálásával. A törvény termé­szetszerűleg nem vitatkozik szélsőséges nézetekkel. Nem közöl érveket azok meggyőzé­sére, akik minden szervátülte­tést eleve elutasítanak, külön­féle, nem szakmai megfonto­lásból. És nem méltányolja a nagyon „bátor”, a sokoldalú X. Uram, a magyar tőkés gya­nakvó és kisstílű —• ezt ma­gunk között mondom, — ezek­ben szikrányi kockázatvállalás nincs, és egy bárói címért megdöglenének... De sebaj. Azért ne keseredjen el. A se­gédem, Mayer dr. olyan, mint egy véreb, ha ő ráharap va­lamire... — Ekkor mutatta ba Tetét- leni Balátainak a későbbi telj­hatalmú vezért? — Igen, csak akkor egyál­talán nem nézett volna ki a mitugrász, vörös hajú, szeplős alakból annyi energiát és tettvágyat, amit később ez a periratokat másoló ügyvéd­bojtár mutatott. Balátainak, mint említette, még a kedve is elment a „cégtói”, amikor Tetétleni dr. harsány hangon bejelentette: — íme, itt látja maga előtt uram, a bauxit re­ferensét, a megalakuló rész­vénytársaság igazgatóját. — Olyan egyszerű volt ab­ban az időben részvénytársa­ságot alapítani? — Nem, dehogy. Ám egy kis furfang... Én átnéztem a cég alapítási okleveleit, és ab­ból a következőket állapítot­tam meg. Először is a keres­kedelmi törvény értelmében igazolni kellett az alaptőke 30 százalékának egy bank folyó­számláján történő befizetését. Készpénz is kellett, hiszen közjegyzői díjak merültek fel, a céget be kellett jegyeztet­ni, s némi alapítási díj nélkül nem ment ez a dolog. Tetét­leni és Mayer azonban ügye­sen megkonstruálta az új vál­lalatot, persze papíron. Hogy jobban alátámasszák az ala­pítást, a Földtani Intézetből szakvéleményt kértek. A szak­„kísérletezésre” biztatókat. De magában foglalja mindazokat az ismérveket, amelyek ma a legbonyolultabb szervátültetés megítéléséhez szükségesek. Va­lójában éppen ezzel ad segít­séget ahhoz is, hogy a legki­válóbb orvosok újabb és újabb gyógyító-felfedezésük­kel gazdagíthassák az orvos- tudományt. Természetesen szerv-, illet­ve szövetátültetések ma még korántsem számítanak rutin orvosi feladatnak. A törvény kimondja, hogy „élő személy testébe szerv (szövet) átülteté­sét csak az erre feljogosított kórházban szabad végezni. A szerv (szövet) átültetését csak azok az orvosok végezhetik, akiket a kórház vezetője erre kijelölt”. M. D. vélemény teljesen igazolta a Postaműszaki Állomás labora­tóriumának megállapításait, mégpedig, hogy kitűnő minő­ségű, gazdag alumíniumtartal­mú a Balátai-féle bauxit. Te­tétleni dr. közben beszélt né­hány ügyfelével, akik közül többet megnyert, hogy szeré­nyebb összegekkel részt ve­gyenek az alapításban. Alumí­niumérc Bánya és Ipar RT né­ven meg is alakult az új vál­lalat. Székhelye a Tetétleni- iroda lett. Az alaptőke még jelentéktelen összeg, de majd később... Az elindítás a fon­tos. Balátait is beveszik, hi­szen az ő birtokában vannak a kiaknázási jogok, ezeket apportként veszi át a részvény- társaság. A 30 százalék be­fizetéséről majd valamelyik bankdirektor ad folyószámla­kivonatot. Nem is okvetlenül fontos, hogy tényleg be is fi­zessék az alaptőke 30 száza­lékát. A bankvezér egyszerűen kiveszi saját számlájáról a pénzt, befizeti az új részvény- társaság nevére, kiadja a számlakivonatot, és aztán új­ból kiveszi a pénzt. — Ez közönséges csalás volt... — Hát ez volt a részvény- társaságok alapításának két­ségkívül nem a legszolidabb, de elég gyakori fajtája. A tör­vénynek elég tétetett, az alap­tőke 30 százalékának befizeté­séről rendelkezésre állt a folyószámla kivonata. Még né­hány szerződés hiányzott, és mehetett a cégbejegyzés. — Engedelmével, ügyvéd úr — emelte fel Szász a hang­ját, és az újságíró a magnó­szalagról a saját szavait h-'" gatva, egyetértőén bőim* azt jelezve, hogy a l^gj ’’ kor terelte jó útra a bes-ré. A MAHART védnöksége alatt úttörő vállalkozás kezdő­dik a jövő héten: vitorlás ex­pedíció indul végig a Dunán a Fekete-tengerig. A „vitorlással Duna-hosszat" elnevezésű, 2300 kilométer hosszú, 8 országon áthaladó túra egyik célja, hogy a Duna- bizottság fennállásának közel­getést. — Térjünk vissza Ba- látai részesedésére. Hogyan vették őt be a „buliba"? — Balátai tájékozatlanul hallgatta Tetétleni magyará- rázatát. Különösen az appor­tot nem értette, de végül si­került meggyőzni: beadja a gánti jogokat a vállalatba, ez az apport. Ezért kap bizonyos számú részvényt, feltehetően az alaptőke tíz százalékát. A megmaradó kilencven száza­lékot azok jegyezhetik le, akik részt óhajtanak venni a vállalkozásban. Tetétleni per­sze szintén részt kért, és az alapítási költségekért, szerző­désekért megkapta a részvé­nyek bizonyos hányadát. Mayer is kapott néhányat, munkája honoráriumaként. Az ügyvéd standard barátai pedig be-' fizettek bizonyos számú rész­vényt, és ezzel megszületett a vállalat, az Alumíniumérc Bá­nya és Ipar RT. — Gondolom, szegény Balá­tai nem így képzelte a kezde­tet. Nyilván azt hitte, kap pár ezer koronát, de helyette csak a részvényekről szóló szkripszet kapta... — Balátai előtt egy óriási ipartelep képe jelent meg, ha­talmas gépek, amint a föld gyomrából tépik a bauxitot, a vörös anyagot. Száz és száz embert, épületeket látott a völgyekben és a domboldala­kon..,. — Ügyvéd úr, ön élethűen adja vissza annak a kornak a hevületét, romantikáját... — Talán csak azért, mert én is annyira beleéltem ma­gam a geológus kutató sorsá­ba... Ha érdekli, folytatom. Tetétleni, hogy valaki in­tézze a részvénytársaság dol­gait, Mayerf nevezte ki a vál­lalat vezetőjévé. Később ve­zérigazgatói cimet is kapott. Ez abban az időben még nem jelentett pénzt, de később olyan jogát, ami egy szédüle­tes karriernek adott zöld utat Mayer komolyan vette felada­tát, szerződtetett néhány üzem-; gö negyedszázados jubileuma alkalmából tovább mélyítse a Duna menti népek barátságát. Hatan vesznek részt a három­hónapos expedíción, amelynek vezetői — Bedő István újság­író és Gink Károly fotóművész — könyvben számolnak be úti- élményeikről. (MTI) vezetőt és néhány munkást, aztán kezdetét vette a bauxit kitermelése... A legszüksége­sebb kis építkezéseket is meg­valósították: barakkokat a munkásoknak, raktárakat, irodákat... Tetétleni dr. köz­ben rávette ügyfeleit az Alu- anínium-rőiszvlénvek jegyzésé­re. Csak a névérték 30 száza­lékát kellett fizetni, ez pedig nem tűnt soknak, amikor az üzletben óriási fantázia volt. így lassan az élet megindult Gánton. Az Alumíniumérc alaptőkéje először 3 millió ko­rona volt, aztán szédületes iramban emelkedett. 1922-ben már 30 millió korona lett. A bauxitnak, minit nyersanyag­nak a feldolgozásáról azonban senki egy szót sem ejtett. A nyensanyag Németországba és Svájcba vándorolta A tőzsdén venni kezdték az Alumínium­ércet, már Kassay Simon, az Angol—Magylar Bank elnöke is felfigyelt rá. — De mi lett Balátaival? <3 is meggazdagodott?... Mert a vállalat részvényesei nyilván horribilis nyereségre tettek szert. — Balátai. hogy be tudja fi­zetni a zártkutatmányi díjait és ki tudja egyenlíteni régi adósságait, eladogatta az ap­portként kapott részvényeit. Éppen olyan szegényen kez­dett újból kutatni, más, talán még gazdagabb területek, le­lőhelyek után, mint amikor indult... De elnézést kérek, ha lehet, tartsunk egy kis szünetet. . . be kell vennem egy nitromintablettát... Ugyanis a szívem... Szász letöröíte akkoriban az idős, beteg ember többi mondatát... majd később új felvételt készített vele, ahol már tovább tudtak haladni. Szász Dániel elővette az új felvételt, amit az ügyvéddel készített. (Folytatjuk) Yízkutatás Mongóliában Mongólia természetvilága gazdag és változatos. A tavak száma meghaladja a háromez­ret, körülbelül ugyanennyi a kisebb és nagyobb folyótk szá­ma is. Mivel azonban „a vi­lág vízválasztója” keresztül­szeli az országot, területének több mint felén nincs víz; ezért az egymillió négyzetki­lométernyi területet elfoglaló sztyeppék és félsivatagok le­gelőin lehetetlen az állattar­tás. A kormány — a csatorná­zás gazdasági fontossága miatt — nagy figyelmet szentel en­nek a problémának, s óriási összegeket szán az ország ke­leti, délkeleti és középső részé­nek vízellátására, kutak fura- tására. A vízkészlet erőteljes növe­lése a második világháború utáni években indult meg. Az 50-es évek végén, s a 60-as évek elején az állam 1700 ku­tat furatott, mellyel 7 millió hektár legelőterület öntözését tette lehetővé, ötvenhétezer hektárnyi, mezőgazdasági ter­melésre alkalmas területen folytattak hidrogeológiai ku­tatómunkát, s dolgozták ki a műszaki terveket. A negyedik ötéves tervidő­szakban a vízkészletek növelé­sére fordítható beruházások összege kétszer akkora, mint az előző ötéves tervidőszak­ban (1966—1970.) volt, amikor több mint 6000 kutat építet­tek. Ugyanebben az időszak­ban 3000 kutat fúrtak maguk az állattenyésztők. Óriási öntözőrendszer készült el a Góbi-Altájban. Az állattenyésztés vízellátá­sának további javítása érde­kében 640 vízközpont, közte 1200 fúrt kút létrehozását ter­vezik. A jelenlegi ötéves tervben tehát 14 millió hektár legelő vízellátását oldják meg. A nagyszabású munkák eredményeként Mongólia lege­lőterületének felét már rend­szeresen öntözik. Százéves omnibusz Száz évvel ezelőtt indult meg Lipcsében az omnibusz­forgalom. Az évforduló megünneplésére — a lipcsei fiatalok örömére — ismét forgalomba állítottak egy lóvontatású om­nibuszt. A háttérben — kontrasztként — egy modern Ika- rus-autóbusz látható. (Foto: ADN—ZB—MTI—KS.) Vitorlás expedíció a Dunán I ©SSSfflßfi® J a Kaszinó utcában

Next

/
Thumbnails
Contents