Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-21 / 144. szám
T I f i A MAI INDIA ra. UT A FELEMELKEDÉSHEZ Az 1971 tavaszi választásokon merőben új helyzet jött létre Indiáiban. A monopol- tökével szövetkezett, „szindikátus” mint politikai erő teljésen összeomlott. Az Indira Gandhi által vezetett „új” Kongresszus majd 400 képviselőjével szemben a maga IS mandátumával jelentéktelen politikai párttá apadt. A jelentéktelenségbe zuhantak a jobbszárny politikai pártjai is, míg a baloldalon mind az Indira Gandhi politikáját leglényegesebb vonásaiban támogató Indiai Kommunista Párt, mind pedig a kínai orientációja szakadár frakció megtartotta állásait. Az 1971-as választások után az események logikája azt követelte volna, hogy India politikájának középpontjában egyértelműen a gazdasági feladatok megoldása kerüljön. A nemzetközi 'helyzet alakulása azonban ezt nem tette lehetővé, miután kirobbant az ismert „Pakisztán-válság”. Nyu- gat-Pakisztán csapatai megszállták az India északkeleti határán lévő keleti tartományt és véres terrorral nyomták el annak függetlenségi mozgalmát. Mindez Indiát azzal a veszéllyel fenyegette, hogy két- frontos háborúval kell szembe, ■néznie, méghozzá olyan helyzetben, amikor a pakisztáni válság az Indián belül hindu- mohamedán ellentétek katasztrofális kiéleződésével fenyegetett és a határon át- áramló bengáliai menekültek óriási gazdasági terheket is róttak a kormáiiyra. További nehézséget jelentett, hogy a maguk hatalmi-politikai céljai érdekében^ az Egyesült Államok és Kína Pakisztánt támo-' gatták, s a vezető nagyhatalmak közül egyedül a Szovjetunió állott India oldalán. A tűrhetetlen helyzet végül ís robbanáshoz vezetett, s a harmadik indiai—pakisztáni konfliktus bebizonyította a mesterségesen, létrehozott pakisztáni állam életképtelenségét. Az elgyötört Kelet- Pakisztán „Bengal Népi Köztársaság” néven 'kiharcolta a függetlenségét, s ezzel a második világháború óta először, India északkeleti határán baráti állam jött létre. A Bengál Népi Köztársaság megszületése Indiát a szubkontinens egyértelműen vezető országává tette. Jónéhány belső harcokkal, véráldozatokkal és politikai küzdelemmel terhelt esztendő után India elérkezett ahhoz, hogy minden erejét viszonylag zavartalanul a gazdasági fejlődésnek szentelheti. A feladatok természetesen óriásiak, s azokat — nagyon vázlatosan — a következőkben lehet összefoglalni: 1.) 1974-ig meg kell valósítani a mező- gazdasági termelés 4,5 százalékos és az ipari termelés 9 százalékos reálnövekedését. Ehhez a korszerű agrotechnikai eljárások bevezetése és a gépesítés fokozása szükséges. 2. ) Tovább kell növelni az állami beruházások arányát. 1974 végére az összes beruházásokban 64 százalékkal kell részesedniük az állami célkitűzéseknek, s ezen belül az alap- iparágak (acél, olaj, bányászat) veszik igénybe az állami beruházások túlnyomó részét. 3. ) Mindez természetesen nem gyorsan megtérülő beruházás. Éppen ezért Indiának minden erővel törekednie kell exportjának fokozására. Már most is megfigyelhető, hogy az export szerkezete kedvezőbb, mint korábban.: a hagyományos cikkek (tea, textil stb.) aránya csökken, az ipari kész- és félkész termékeké viszont növekszik. 4.) Ebben a bonyolult egyensúlyi helyzetben végre kell hajtani a külföldi kölcsö- jaöktől és hiteleiktől való függőség csökkentését — de annak a realitásnak a tudomásul vételével, hogy India jelenlegi helyzetében nem vetheti el teljesen a külföldi kölcsönöket. Ez ily módon politikai kérdéssé válik: a tőkés országoktól olyan feltételek kö. zött kell biztosítani a hitelt és kölcsönöket, hogy az ne veszélyeztesse az ország függetlenségi politikáját. 5.) Ennek a célkitűzésnek a megvalósításában óriási jelentősége van a szocialista országokkal, és mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködésnek. Az India stratégiai és külIX. Feszült, fájó izgalmat érzett, amíg a sarokban kuporgott és szája cigaretta után sóvárgott. Néha nem orrán, hanem a száján vette a levegőt, mert azt hitte, még a szu- szogás is behallatszik a szobába. A parkolóhelyre beállt egy kocsi, tulajdonosa túráztatta a motort, mielőtt leállította volna. Szász hiába fülelt a függöny mögül, a Dédi és Flessburger beszélgetéséből egy szót sem tudott kivenni. De aztán közelebb jöttek. ...1931-ben Münchenben — hallotta Szász a Dédi halk hangját.. — Már akkor ... Nem!... Márkában kérem... ...Semmi közöm — ez Flessburger kissé rekedt mollja volt.. — ...De, ha kijönnek.- mit csinálnak vele?... ...Jugoszláviában — jegyezte meg a bárónő — nem szeretik túlságosan a németeket — ez egészen tisztán hallatszott. — ...De én, egyedül... Engedélyt kell kérnem... Különben is holnap pakolhatok és... — ...Nagyon rosszul tenné — s a Dédi olyan fenyegetően mondta ezt, hogy Szász összerezzent. — Az unokám férje Kölnben is intézkedhet... Újságíró... Elég egy mondat... és ott sem szeretik, ha kompromittálják a — egy hajókürt búgása megint túlharsogta a Dédi hangját... — Nézze Alfréd, a sors akarta, hogy magával itt találkozzam. Többször nem könyörgök... — Legyen türelemmel..; — Flessburger még valamit suttogott, aztán becsukta az ajtót. Hosszú csönd következett, majd egy vízcsap csorgása. politikai helyzetében bekövetkezett kedvező változások, valamint a Kongresszus megtisztulása és a belső politikai helyzet megszilárdulása megfelelő feltételeket teremt e nagyszabású gazdasági feladatok végrehajtásához. Gigászi ország, gigászi nehézségeit kell legyűrni. Ez természetesen hosszú évtizedek, vagy éppen, generációk feladata. A fel- emelkedéshez vezető út azonban ma világosabbnak és tisztábbnak tűnik, mint a független India megszületése óta eltelt 25 esztendőben bármikor. GÖMÜRI ENDRE Ügy hallattszott, a bárónő a fürdőszobába ment, de kijön-e rögtön onnan? Ha visszalép a szobába?... Mindegy, ha most nem távozik, akkor hajnalban itt találják, és lentről észreveszik, akik a parkot söprik össze, a teraszt takarítják. Szász tudta, azonnal cselekednie kell. Levetette cipőjét és a szobába kukkantott. A bárónő még mindig a fürdőszobai vízcsapot engedte. Szász lábujjhegyen a szobába lépett, de ehhez az erkélyajtót jobban ki kellett nyitnia. Az ajtó, akár egy tank hernyótalpa lenne, kibírhatatlan zajt okozott. Talán most... Elsurrant a fürdőszobaajtó előtt és kinyitotta a folyosóra nyíló ajtót. Senki. Felrántotta a cipőjét,_az egyiknek a sarkán a bőr behorpadt, törte a sarkát. Semmiség, fene se bánja! Csak billenni, túllenni ezen! A földszinten egy fotelba roskadt. Az asztalról a Vie Nuove képeslap egy régi számát vette fel és arca elé tartotta, hogy a portásnak ne tűnjön fel, ne nézze őt, mint csorog a veríték a homlokáról. — Dániel! — a felszólításra összerezzent, és rémülten nézett fel a lapból. Éva állt előtte, vörös nyári nadrágjában, fehér pulóverében. — annyit kerestelek — mondta szemrehányóan. — Ha tudom, hol vagy, nem izgulok, de azt mondtad, lefekszel. — Sétáltam — s kedveskedő mozdulattal átkarolta felesége vállát. — Drágám, csak egy kicsit sétáltam... • Szász űj szalagot húzott a magnóba. — Lássuk talán, mi lett a megtalált bauxit sorsa :— mondta magának hangosan. Több mint 300 magyar ösztöndíjas tanulhat külföldön A következő tanévben újabb 316 magyar fiatal kezdheti meg egyetemi tanulmányait a baráti szocialista országokban. A Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, az NDK-ban Romániában és a Szovjetunióban tanuló újdonsült ösztöndíjasok már megkapták a felvételükről szóló értesítést. A baráti országokkal kötött államközi egyezmények alapján legtöbben, szám szerint 227-en a Szovjetunió különböző egyetemein kezdik meg tanulmányaikat. Nagyságrendben ezután az NDK következik, ahol 58 magyar diák különböző egyetemeken, 6 ösztöndíjas pedig szakiskolákban készülhet leendő hivatására. Mint a szakemberek hangsúlyozzák, a baráti szocialista országok értékes segítséget nyújtanák népgazdaságunknak azzal, hogy vállalják felső- oktatási intézményeikben magyar fiatalok taníttatását. A szakemberképzés területén is rendkívül hasznos a baráti országokkal kialakult együttműködés, s így a felvehetők, illetve ösztöndíjban részesülők száma évről évre emelkedik. Éppen ezért fontos, hogy a magyar diákok éljenek is ezzel a lehetőséggel. Feltűnő azonban, hogy csakúgy, mint a hazai fakultásokon, a külföldi ösztöndíjait megpályázása esetében is igen, nagy az egyenetlenség. Míg egyes divatos szakokra — mint például a higiénikus orvosi pályára — majdnem hússzoros a túljelentkezés, a könnyű- és élelmiszeripari szakterületek iránt a kívánatosnál kisebb az érdeklődés. Változatlanul divatos külföldi szaknak számít a magyar fiatalok szemében a villamosmérnöki, a diplomata, az újságírói pálya, továbbá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területe. A külföldre induló magyar ösztöndíjasok július első hetében háromnapos tájékoztató tanfolyamon vesznek részt, ezután megkezdődnek az intenzív-speciális nyelvtanfolyamok, hogy az őszi tanévnyitásig valamennyi fiatal elsajátítsa a tanulmányaihoz nélkülözhetetlen nyelvismeretet. (MTI) a w-M :3 t* i fisszili Bt Cilii O Huszonöt éves a Bolyai János Matematikai Társulat A matematikával szemben támasztott társadalmi követelmények az utóbbi egy-két évtizedben világszerte, így hazánkban is rendkívül megnőttek. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy századunkban olyan önálló matematikai tudományágak alakultak ki — természetesen hosszú előzményekre támaszkodva, — mint a halmazelmélet, a matematikai logika, a valószínűségelmélet, a funkcionál-analízis, az információelmélet, az absztrakt algebra, a játékelmélet, az operáció-kutatás, az automaták elmélete, a számítástechnika. Az utolsó két évtized fejlődését jól mutatja, hogy 1950 és 1970 között világviszonylatban megháromszorozódott a matematikai publikációk száma. A matematika a mai korszerű műveltség elengedhetetlen, szerves részévé vált. Annak érdekében, hogy ez a felismerés széles körben terjedjen, átmenjen a magyar társadalom köztudatába is, dicséretesen sokat tett a negyedszázaddal ezelőtt alapított Bolyai János Matematikai Tár; sutát. A magyar matematikusok 1947. június 21-én alapították meg Szegeden, az 1894-ben alakult Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat utódaként. Tagsága főként az egyetemek, valamint az általános és középiskolák szaktanáraiból tevődik össze, de jelentős számban találjuk soraiban a nagyüzemek, tudományos intézetek szakembereit is. A társulatnak csaknem húsz vidéki tagozata tevékenykedik eredményesen. Tudományos szakosztálya elsősorban az egyes feladatok matematikai modelljeinek kidőlj gozásával foglalkozik. Az oktatási szakosztály fő feladatának a középiskolai matemati; katanárok számítógépes továbbképzését, valamint külön-* böző számítástechnikai kérdések vizsgálatát tekinti. A társulat néhány éve működő alj kalmazott matematikai szakosztálya 'hasznos vitákat szervez a matematika alkalmazásának elősegítésére, az ezzel kapcsolatos kérdések tisztázására. . Mint ismeretes, a matematika gyakorlati alkalmazásának egyik fő területe a számítás; technika; az elektronikus számítógépek széles körű alkalmazása. Bár e téren az utóbbi években sok történt, még min; dig nem elég. A gyorsuló fejlődést jelzi, hogy míg a hatvanas évek elején az országban tíz számítógép volt, jelenleg 160 működik. Számítógépeink nagyobb hányadát, mintegy kétharmadát — s ezek között is a fejlettebb, na; gyobb kiépítettségű és kapacitású, úgynevezett harmadik generációs gépeket — az utolsó három esztendőben helyez-* ték üzembe. Kétségtelen, hogy az egymillió lakosra eső 16 számítógéppel még szerény helyet foglalunk el a hozzánk hasonló gazdasági fejlettségű országok sorában; a fejlődés azonban megindult, s reális remény van arra, hogy az egyre lendületesebb lesz. Az ehhez szükséges szakembergárda biztosításában is növekvő feladatok várnak az eddigi jó munkáját joggal ünneplő Bolyai János Matematikai Társulatra, annak tagsága; ra. tr. L ' — Dr. Dénes György ügyvéd úr! Elnézését kérem, hogy csendes magányában megzavarom. Kérem, ha fáradt, szóljon, abbahagyjuk a felvételt... Amikor még nagy vonalakban, általápesságban beszéltünk a Balatai-ügyről, ön a főkapitányság egyik tisztviselőjének szavait idézte 1938- ból: — Ne foglalkozzon tovább Balátai4 Jenő ügyével. Felejtse el, hogy ilyen ügy egyáltalán volt a világon!... Most azt kérdezem öntől, a sok-sok esztendő után, valóban elfelejtette? Szász némi izgalommal és érdeklődéssel hallgatta a több éves felvételt. A reszkető kezű és remegő hangú ügyvéd kedves, öreg arca jelent meg előtte : — Soha nem felejtettem el. Amikor 1936 nyarán, egy ful- lasztóan meleg augusztusi napon irodám ajtaján kopogtattak, még nem sejtettem, milyen politikai, társadalmi és anyagi következményeket veszek a nyakamba. — A megbízást rögtön elfogadta? — Ah, dehogy! Balátai ötször is eljött hozzám, mert először kereken visszautasítottam. Maga is megfontolta volna, ha akkor ezeket a neveket hallja: Chorin Ferenc Magyarország legbefolyásosabb, leggazdagabb embere, Hunyady gróf, Mayer Ödön, a teljhatalmú trösztvezér... Főpapok, tábornokok, Rajniss Ferenc nyilas képviselő, akiről szegény Bajcsy-Zsilinszky Endre azt mondta: Erről a csirkefogóról mindent feltételezek... És valóban, később ő lett a Szálasi-rezsim legfőbb „közjogi méltósága”, a háromtagú kormányzótanács tagja. Ám Balátai Jenőben volt valami vonzó, a tiszta emberek magával ragadó hite, amivel megbabonázott. Kiteregette é'őttem élete aktáit. Micsoda mélységek, micsoda kor! Balátai erőszakos, rámenős ember volt és mint egy medve, olyan testalkatú. Kemény koponya. Szabatosan, szépen, okosan beszélt. Ezt egy jogász nagyon tudja értékeink Egyéniség volt. — Talán fel tudná vázolni előttem, hogyan kezdődött, Tetétleni dr. és Balátai tár; gyalása. ■— Öh, hogyne tudnám... Ba-' látai nekem mindent részletesen elmesélt. Tetétleni éles eszű, széles érdeklődési körű férfi volt. Egyre nagyobb várakozással hallgatta a mérnököt,' aki ismertette előtte, milyen sokféle felhasználása is van az alumíniumnak. Amit ma, kérem minden iskolás tud, az abban az időben kuriózumnak számított... A bauxit mellék- termékeinek is sokféle felhasználási módjuk van — mesélte Balátai —, a bauxitoxid vegyületei a korund, a rubin és a zafír. Szilikátjai; a föld- pát, a csillám, a pala. A vörös bauxitban sok vas van, a fehérben kovasav... Tetétleni szorgalmasan jegyezgetett. Nem nyilatkozott azonnal, csak pár nap múlva. Gondterhelten kérdezte Ba- látaitól: — Tudja maga, milyen átkozottul nehéz dolog ez? Magyarországon nem lehet nemlétező dél-afrikai gyémántmezőkre vállalatot alapítani, mint például Angliában. Én hiába magyarázom a tőzsdén, a bauxitban van fantázia, de még nincs kitermelve, akkor az csak papír. Ezek Pesten látni akarják, amit vesznek. A kőszenet azért kapkodják, mert tudják, Tatán van, a Magyar Cukor azért fogy, mert az országban sok cukorgyár működik, az Ofen Pestet is jegyzik, mert ott van a malma a Szemere utcában és látni, hogyan őrlik benne a lisztet. A bauxit papír...! (Folytatjuk)
