Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-21 / 144. szám
1 4 / ff Idegenforgalmi start után r 'Az országutakon már feltűntek a B és GB é$ USA és F és CS jelzésű autók, minden rendű és rangú márkák, után- futós, lakókocsis sztráda-cirkálóktól a szolid Skodákig és Trabantokig; a hotelnek tisztelt szállodák portásai már gyakorolhatják nyelvtudásukat; a Balaton-parti bungalók udvarán és a sátortáborok fái i közt már olasz és holland fürdőruha is száradj De a java még ezután jön; íriszen Magyarországon a nagy szezon tulajdonképpen július közepétől augusztus végéig 'tart Néhány hete Keszthelyen már láttam olyan cédulát, amely arra figyelmeztette és emlékeztette az idegenforgalom ügyeleteseit: augusztus 5- re egy árva ágy nem sok, de annyi sincs a Helikon városában szabadon. így hát talán még nem késő néhány futó gondolatot a szezon, az idény elé bocsátani. A sokat emlegetett egységes idegenforgalmi szemlélet érdekében. s Ennek a szemléletnek két-' ... féle végletesség is útját állja. Az első az ájult idegenimádat. Amely legszívesebben tér- -'den imádná a kemény valutát , hozó gépkocsit és utasait. Amely felsőbbrendű lénynek nézi a vendéget — ha „külföldiül” beszél, észre sem veszi, hogy magyar és kispénzű vendég is érkezik a szállodá- i ba, étterembe, strandra, presz- çzôba, akárhává. Ennek az ide- ' genimáda-tnak felső fokán olyan torzulások jelentkeznek; mint amilyet a „Jó estét nyár, jó estét szerelem” furcsa fő-; hőse használt ki, néhány idegen szó bemagolásával; persze, nem minden eset ennyire ellenszenves. De eléggé ellenszenvesek az „alacsonyabb” fokok is, A másik ennek az ajnároző külföldi-imádatnak a visszája és ellentétpárja az ellen- sztenves „anitiküüibldiség0', la magyarkodó, rosszízű „maradtak volna otthon” szemlélet. Nagyon sokféle módon jelentkezik. Fő megnyilvánulási formája az idegenforgalmon belül a közömbös udvariatlanság azzal a kiindulóponttal, hogy örüljön a müncheni vagy pa- dovai pasas, ha a Balatonnál nyaralhat”: Tehát a primitív féltékenység. Amely kiirigyli a turista gyerekének szájából a szalámit és poharából a Coea-Colát, vagy a vörös bort Mintha bizony éhen kellene maradnunk, ha vendégeinknek is jut a magyar konyha vagy az ellátás egyéb területének világszerte elismert termékedből. Mind a két véglet jó alap-i gondolatot torzít el. Az első azt a kötelezi! igényt, hogy vendégeinkhez, jöjjenek bármilyen világtájról, kedves hangon és udvariasan kell szólnunk, mert ez az üzleti — mondjuk ki, semmi szé- gyellnivaló nincsen benne — érdeken túlmenően is hasznos. Kapcsolatunkat jelzi a világgal, hazánk és népünk megismertetését szolgálja, hozzáJegyzet Héhány szó a kombájnosok védelmében Néhány éwe! ezelőtt igen csodálkozott 6z SzK-kombájnok gyárából a megyébe érkezett szovjet mérnök a kombájnosok vakmerő teljesítményén; olyan meredek domboldalakon is a teljesítményre mentek, amelyek meghaladták a tervezők számításait. — A gyárban mi nem számoltunk azzal, hogy gépeink ilyen meredek dombokon is dolgoznak — mondotta, és óva intett; inkább legyen valamivel kisebb a teljesítmény, minthogy az embernek valami baja történjék. A tény az, hogy nem is mindig a bravúr, mint inkább a szükségszerűség vezette a kombájnokat a vöjgységi, a Gyönk környéki dombokra. Ugyancsak évekkel ezelőtt, az akkori, bonyhád- varasdi termelőszövetkezet elnöke panaszkodott: alig találnak kombájnost, mert félnek az emberek, félnek a borulástól. Igaz, titkán fordult elő baleset eddig kombájnborulásból, de a félelem érthető, az óvatosság nagyon is indokolt volt, L», És az óvatosság indokolt ma is. •• ' A mezőgazdasági üzemekben részben már megtartották, részben most, a napokban tartják a kombájnok szemléjét; hogyan végezték el a régi gépek javítását, azok megfelelnek-e a tűzrendészet! előírásoknak, a biztonsági előírásoknak. Az üzemek vezetőinek ismét kézbe kell venni a munkavédelem „kiskátéját", a Mezőgazdasági Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabályt, a vállalati, szövetkezeti munkavédelmi szabályzatot — de nemcsak a vezetőknek, hanem a kombájnosoknak is —, és pontról pontra ellenőrizni, megfelel-e minden az előírásoknak. Ezekkel kapcsolatban feltétlenül ki keli térni a főbb szabályokra. • -hí;- - V» A Mezőgazdasági Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály nem szabályozza a kombájnvezetők szükséges képesítését, és a géptípustól függetlenül írja elő a kombájnnal végezhető munka megengedett lejtőszögét. Viszont a kombájnt a fokozott hatóképességű veszélyforrások közé sorolja, és a munkavégzésre az ÁBEÓ vonatkozó pontjának alkalmazását rendeli. így, ennek megfelelően gabonakombájn-vezetői munkakörben — mivel fokozott veszélyforrásról van szó — feltétlenül meg kell követelni, hogy a dolgozó legalább alapfokú traktorvezetői képesítéssel, a kombájn kezeléséhez szükséges ismeretekkel, és az ÁBEÓ által előírt biztonságtechnikai vizsgával rendelkezzék. A kombájnnal aratható munkaterület maximális lejtőszöge nem minden esetben, nem minden típusnál azonos a gépkönyvekben, kezelési utasításokban megadott értékekkel. A kombájnnal munkát végezni,^ illetve közlekedni a kezelési utasításban megengedett lejtőszögű területen szabad, viszont az — a kezelési utasítástól függetlenül — nem haladhatja meg a 15 fokot (27 százalékos lejtő). Az aggodalom, a figyelmeztetés tehát indokolt, mert azt sem árt figyelembe venni, hogy a lejtős területeken a munkát egy-egy esőzés is befolyásolja, megváltoztatja a terepviszonyokat. Ha az időjárás kedvező lesz, akkor az előzetes számításoknak megfelelően július 20 körül befejeződhet a megyében az aratás, nagyon alaposan előkészített, tervszerű munkával, kapkodás nélkül. A kapkodást azért hangsúlyozzuk, mert az „lazításhoz", az óvó rendszabályok elhanyagolásához vezethet. És onnan már csak egy lépés, hogy megtörténjen a beláthatatlan kimenetelű baleset. Most, a gépszemlék során, a munkák kezdetén nemcsak a holdakkal, a várható mázsákkal kell számolni, hanem az emberekkel is. • Q| segíti a más társadalmi rendszerből érkezett embert, hogy megértsen egy új normák szerint élő közösséget. Ezt a jó igényt rohamosan eltorzította a már említett idegenimádat, nem is egy helyen. ú A másik véglet kiinduló-; 1 pontja is realitás. Az a felismerés, hogy nekünk, miközben „szezon van”, a Veszprém, a Somogy, az akármilyen megyei magyar állampolgárral is törődnünk kell. az ő szódavíz, vagy friss kifli vagy uram- bocsá szalámi-igényét se dughatjuk a alsó polcra, mert furcsa család az, ahol a saját gyerek kevésbé drága, mint a jobban öltözött idegen. Ezt a felismerést lehet józan szinten tartani, évek óta cikkek és hozzászólások tucatja próbálkozik vele és mégis nagyon nehezen sikerül. Hallottam balatoni üdülővidéken olyan megjegyzést, hogy az idegenforgalmi idénykezdet előtt átadott új áruházak, éttermek, stb. — nem a lakosságot szolgálják, tehát feleslegesek; noha teljesen biztos, hogy a lakosság egész évben helyben van, a vendégek csak néhány hétig. Van azonban a két végletnek egy különös találkozópontja és erről sem szabad hallgatni. Szocialista országok polgárait némely vendéglátóipari üzemünkben már pontosan olyan udvariasan szolgálják ki, mint a magyarokat — ám ez sajnos, nem jó jel. Ugyanis nem „felfelé nivelláltak”, hanem „lefelé”. Bolgár, csehszlovák, lengyel barátaink a2 esetek túlnyomó többségében udvariasabbak annál, hogy észrevegyék — szerencsésebb esetekben talán nem is veszik észre — ezt a „világrend- szer szerinti” udvariasságot De mi azért álljunk reális alapon r bizony van ilyen megkülönböztetés, még a két német márka között is, hát még dollár és cseh korona között-J Es gyorsan jegyezzük meg, hogy az „antikülföldi” magyarkodás ig inkább a szocialista országok kispénzű turistáit, a három gyerekkel Lipcséből érkező technikust, a prágai kistisztviselőt, a varsói mérnököt veszi célba. Itt találkozik és mutatkozik be igazán a két torz szemlélet és mutatja meg közös gyökereit. Túl kemény szavak? Legfeljebb annak, aki szeretné behunyni a szemét a kellemetlen jelenségek előtt. Ne hunyjuk be; érdemes látni a „start” kezdetén a pálya egyenetlenségeit, gödreit, meredek szakaszait. Érdemes? Kötelező! i y.-í Baktai Ferenc Tűzrendészet! értekezletek A tamási járásban tűzrendészen értekezleteket tartottak, előbb a tűzrendészeti feladatok ellátásával megbízott személyeknek, majd a mezőgazdasági üzemek vezetői részére. Az értekezletek az elmúlt évi tapasztalatok értékelése mellett kitértek a mezőgazdasági betakarítási időszak tűzmegelőző tevékenységére, illetve arra, hogy a tűzrendészeti előadók esetenként adjanak tájékoztatást munkahelyük tűzrendészeti helyzetéről. Fontos az éjjeliőrök kioktatása a telefonkezelésre, a tűzjelzés szabályaira, a tűzoltókészülék használatára. Süveg járt 5 "T ifi» Tamási A rárdombS mnnkásorvetélkedőt több is követi ? A szekszárdi városi, járási munkásőregység szervezési csoportja értekezletet tartotta szakaszok vensenyfelelősei részére. Ezen foglalkoztak párt- tagfelvételi kérdésekkel — a munkásőrség a párt egyik elő- iskolája, a fiatal, kezdő munkásőröket a szolgálat, a kiképzés, a kollektíva neveli párttaggá — azzal, hogy a munkásőrök hogyan állnak helyt munkahelyükön, mint szocialista brigádtagok, illetve, átlagon felüli munkájukért milyen, elismerést kapnak a gazdasá-3 gi vezetőktől. Foglalkoztak az egység munkásőreinek politikai oktatásban való részvételével, és a közelmúltban Vár-* dombon rendezett szakaszvetélkedő tapasztalataival. Arra a megállapodásra jutottak, hogy a többi szakasz is vegye át a várdombiak; kezdeményezését, mert az ilyen vetélkedő is segíti a kiképzésben, segíti a szakmai, politikai ismeretek elmélyítését, j Mezőőrük továbbképzése A tamási járás termelőszövetkezetei, állami gazdaságai és a községi tanácsok által foglalkoztatott mezőőrök kétnapos továbbképzésen vettek részt. Szternáth Alajos, a járási hivatal éielmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának vezetője a továbbképzés megnyitóján elmondotta: a mezőőrök helytállását bizonyítja, hogy az utóbbi években csökkent a mezőgazdasági üzemekben, a határban előforduló lopások száma. A megelőzés, a szolgálat maradéktalan ellátása érdekében a mezőőröknek sokoldalú ismereteikre van ■ szükségük. ^ ■ "sta:... ' Ezeknek az ismereteknek 3i bővítését szolgálta a tovább-* képzés, amelynek előadásaira az érdekelt területek legjobb szakembereit kérték feL Előadás hangzott el a gabonabe-í takarítás tűzvédelméről, a megelőzés és a tűzjelzés lehe-j tőségeiről, a baleset-elhárítás-, ról és egészségvédelemről, aa elsősegélynyújtásról. Az álla-* mi erdőgazdaság szakvezetői a . vadriasztásról, a dúvadirtásrólá a vadvédelemről adtak tájé-; koztatót, a járási rendőrkapi- ' tányság és a járási szabályi sértési előadó a lőfegyver» használatáról, a felügyeleti ellenőrzési kötelezettségről, illet* ve a szabálysértések elbírálás sáról tartott előadást, Figyelem! Mezőgazdasági termelőszövetkezetek! Nagy gépvásár a szekszárdi AGROKER Vállalatnál csökkentett árak MTZ légfékberendezés 10 300.— 5 1.50.— D—159/b tolóláp 24 210.— 12 ll‘.0.— KHS—40 szőlőprés 227 000.— 158 00».— BC—300 szőlőzúzó 62 400.— 43 6805— BC—300 szőlőzőzó-f-kapcsoló 66 700.— 46 690>— RSM metszőegység 9 350.— 7 OlO.r— RS—33 szőlőkeret 6 730.— 5 050.t— RSU—33 szőlőkeret 12 200.— 9 150.-tRS—31 metszőolló-(-komp. 11 200.— 8 140.-tRS—31 metszőolló kompr. nélkül 8 230.— 6 170.-tOSZP—3/300 tejszeparátor 30 200.— 21 140.— D—344 műtrágyaszóró 3 720.— 1 860.— U—613 simahenger 14 300.— 10 010.— BKR—700 rakodó 38 100.— 25 270.— ZP—1,7 szársértő 15 800.— 11 060.— KZ—3 fűkasza 7 370.— 5 160.— BUSSATIS fűkasza 19 000.— 13 300.— Védőburkolat BUSSATIS-hoz 374.— 262.— SD—48 gabonavetőgép 24 700.— 17 290.— GT—13 m3 takarmánytároló fémsiló 24 100.— 18 05(0.— VAKUFOL takarmánytároló 100 fb. 313 300.— 191 58Ö.— VAKUFOL takarmánytároló 200 fh. 506 300.— 303 780.C— TEKINTSE MEG GÉPKESZLETUNK.ÉT! VÁSÁRLÁSÁT SZAKMAI TANÁCSADÁSSAL SEGÍTJÜK! A MEGRENDELÉSEKET GYORSAN, PONTOSAN SZÁLLÍTJUK! Tolna mftgyei Mezőgazdasági El\átó Vállalat AGROKER glzekszárd Mátyiís k. u. 63—65 Telelőn: 12—337 12—338 (359)
