Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

i ' f t Negyvenhármán a bonyhádi járásból Tőrvény és alkohol r Tegnap nyitotta meg kapu­it a bonyhádi KISZ építőtá­bor. Negyvenhárom lelkes bonyhádi középiskolás vállal­ta, hogy tíz napon keresztül építi, szépíti a járási szék­helyt és környékét. A fiatalok bonyhádiak és a bonyhádi já­rásból Bonyhádra bejáró ta­nulók, az új óvoda környéké­nek tereprendezési munkáit végzik, a község parkosításá­Ugy gondoljuk, hogy nem- hsak a megyeszékhely, hanem a környező falvak lakóit is bosszantja már az a hosszú idő, ami a kertmozi tetőszer­kezetének leszakadása óta el­telt. 1969. február 15-én az alig több mint fél éves sza­badtéri mozi teteje a ránehe­zedő nagy mennyiségű hó sú­lya alatt összeroppant. A felelős megállapítására Irányuló vizsgálatok eredmé­nyeként világossá vált, hogy a bekövetkezett esetért sem a tervező, sem a kivitelező nem felelős. Rendkívüli időjárási viszo- hyok voltak, nagy hó, melyet eső locsolt nehézzé, aztán szél­vihar, úgy, hogy végsősoron ezek a természeti tényezők pkozták a bajt Ez most már a múlt. Nézzük mire számíthatunk, lesz kert­mozi, vagy sem? És ha lesz, mikor? Kérdéseinkre a választ Ka­tona Gyulától, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat műszaki osztályának vezetőjétől kap­tuk. — Jelenleg a tetőzetet tartó elemeket szerelik. Három év ment el, míg idáig jutottunk. A hosszú idő oka főleg az volt, hogy a szabadtéri mozi egész vasszerkezetét, mármint a régit, ki kellett cserélni. A Dunai Vasmű új vasszerkeze-j tét készített, ami természete­sen sok időt vett igénybe. A terveket ás át kellett dolgozni. A poliészter hullámlemez ki­lencven százalékban használ­ható, így azt nem kell újra beszerezni. Egyelőre a Szakály Testvén fék Építő Szövetkezet még Csütörtökön délelőtt a Ha­zafias Népfront székhazában tájékoztató előadást tartott megyénk katolikus és protes­táns papsága részére László Balázs, a Magyar Távirati Iroda munkatársa „Európai béke és biztonság” címmel. A nagy figyelemmel kísért érdé­kes előadáshoz többen, hozzá­szóltak, Mint ismeretes, a jogszabá­lyok lehetővé teszik, hogy a lakástulajdonos, haszonélvező, vagy bérlő, lakásának egy ré­szét — bizonyos esetekben egész lakását ig — más sze­mélynek üdülés pihenés cél­jára albérletbe vagy bérbe ad­ja. E rendelkezések helyes ér­telmezése és alkalmazása szempontjából azonban az utóbbi időben bizonytalanság, ban vesznek részt és a kör­nyező utak mentén az árko­kat, a padkát és az út környe­zetét rendezik. Szálláshelyük és egyben az építőtábor törzshelye a bony­hádi Vörösmarty Általános Is­kola. Itt élnek, szórakoznak. A szórakoztatásukról egyéb­ként a városi és járási KISZ- bizottság gondoskodik. Klub- foglalkozásokat, vetélkedőket nem mondott határidőt Vi­szont ha úgy adja át, hogy az idei szezonban még érdemes lesz megnyitni a kertmozit, akkor régi székekkel beren­dezzük, mivel az eredeti szé­keket a simontomyai művelő­dési háznak eladtuk. A kert­mozi végérvényes berendezé­sét csak a jövő nyárra tervez­zük. A munkák jó ütemben foly­nak, csak azon múlik, hogy nyitunk vagy sem, hogy a Szakály Testvérek Építő Szö­vetkezet mikor adja át a kész tetőszerkezetet. Telefonon kerestük meg Ra- tinland Ferencet, a Szakály Testvérek Építő Szövetkezet műszaki vezetőjét, aki a kert- mozi átadási határidejével kapcsolatban a következőket mondotta: — Anyaghiány miatt késnek a munkák. Mi a kertmozi át­adását őszre tervezzük, a nyárra erre kilátás egyelőre nincs. összegzésképpen tehát, az idén nyáron nem lesz kertmo­zi Szeks zárdán. *— Vj —* Szombaton este villám csa­pott a kocsolai tsz egy szal­makazlába. Leégett a kazal. A tűz oka, villámcsapás. A kárt azonban az emberi gon­A tájékoztatón részt vett es felszólalt dr. Weisz Ferenc prépost, az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsága irodájának igazgató­ja is, aki a brüsszeli Európa- Fórum munkájáról tájékoztat­ta a hallgatóságot. A tanács­kozáson részt vett Csajbók Kálmán, megyei népfront­titkár is. félreértés volt tapasztalható. A jogszabályok helyes al­kalmazása és értelmezése kér­désében az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztéri­um együttes közleményt dol­gozott ki. amelyet néhány na­pon belül közzé tesznek az Építésügyi értesítőben, vala­mint a Pénzügyi Közlönyben. rendeznek, meghívják a me­gye nevesebb előadó, színját­szó, bábos klubjait, csoportja­it. Amikor ez a tíz nap eltelik, Újabb negyven fiatal váltja fel az első csoportot, utánuk pe­dig a lengyeli mezőgazdasági szakmunkásképző intézet fia­taljai folytatják, illetve feje­zik be a bonyhádiak által megkezdett munkát. Fenyőgerendák között Hovatovább három éve, hogy a vendég a dunaföldvári Kék Duna Szállóban fenyőgeren­dák társaságában kénytelen elkölteni ebédjét. Igaz, az épü­let állagába bekövetkezett vál­tozások miatt „lefokozták” a szállót és ennék eredménye­ként másodosztály helyett a harmadosztályba került. Ez persze a helyzeten, mit sem változtat. Az állapotok, melyek enyhén szólva fur­csák, három éve tartanak. Há­rom éve ugyanis úgy megre­pedezett a Kék Duna meny- nyezete, hogy azt kénytelenek voltak vastag fenyőgerendák­kal alátámogatni. Ennyi tehát a „tényállás”. Csupán néhány kérdés kíván­kozik még ide: Végül is mi lesz a dunaföldváriak egyik kedvenc szórakozóhelyével? így marad végleg, és majd netán a fenyőgerendákból kí­vánnak — érdekesség címén — hasznot húzni az üzemegység fenntartói? Vagy mégis kija­vítják a hibákat? Reméljük, a következő há­rom évben erre is választ ka­punk. datlanság, felelőtlenség okoz­ta. Senki nem törődött az ol­tóvízzel, a tűzcsap állapotával, senkinek eszébe nem jutott, hogy ta villámtól különösen gyakran sújtott területen va­lamiféle villámhárító alkalma­tosságot helyezni a szalmaka­zal tetejére. Felelőtlenség, felelőtlenség, felelőtlenség. És sajnos ennek nem csupán Kocsolán találha­tók meg a jelei. Egy hónapja írtunk arról, milyen hiányos­ságókat találtunk ezen a téren a paksi ÁG-ban. A héten újabb ellenőrzést tartott a megyei tűzoltópa- rancsnókság. És még hajme­resztőbb mulasztásokra derült fény, A csatári kerámiaüzemben: az éjjeliőr nem tudta, hogy lehet áramtalanítand az üze­met, nem ismerte a porral oltó készülék használatát. És a telefonra őszintén kijelentette, még életében nem vette kezé­be azt az ördöngős szerkeze­tet. Mikor megmutatták neki, azonnal megértette és tudta is kezelni. Korábban is megmu­tathatták volna neki a kerá­miaüzem vezetői. Vagy soha nem gondoltak arra, hogy tűz keletkezhet az üzemben? És akkor a lobogó lángok megfé- kezetlenül rombolnának? A csatári téglagyárban újra megismétlődött a siralmas je­lenet. Az éjjeliőrnek fogalma sem volt, hogyan kell tárcsáz­ni. Szekszárdon a Vasipari Vál­lalat gépjármű-szervizében még elkeserítőbb volt a hely­zet. Az olaj'kályha-részlegben pedig még az előbbinél is rosszabb. Telefonálni innen sem tudtak volna. A nagy üzemcsarnok műhely helyett Ha valaki nem tudná, hogy hazánkban mely napokon fi­zetnek bért, nem kellene meg­érdeklődnie: az utcán, a járó­kelők között támolygó ittas emberek gyakoriságából kikö­vetkeztethetné. S hogy ez való­ban így van, megerősíti az a statisztikai adat, amely szerint I960 és 1970 között, mialatt az egy főre jutó reáljövedelem 59 százalékkal emelkedett, az al­koholtartalmú italok fogyasz­tása vásárlói áron 60 százalék­kal nőtt. A jövedelem növeke­dését egyenes arányban követte a szeszes italokra költött pénz. S ennek hatása nemcsak az utcán mutatkozik, hanem a csa­ládok és az egyének életében is. Számtalan konfliktus, csa­ládi és egyéni tragédia forrása az a alkohol. Orvosi megfigye­lések szerint a rendszeresen ivók 10—15 százaléka válik iszákossá, és ez utóbbiaknak egyharmada alkoholista beteggé. Az alkoholistáknál súlyos ideg- rendszeri és belgyógyászati megbetegedések lépnek fel — elég példaként az alkoholos de- menciára (elbutulás) vagy a májzsugorodásra hivatkoznunk. Az alkohol okozta károk csak részben, (fejezhetők ki forintban, de amennyi átszámítható, az is tetemes összegre rúg. Az alko­hol okozta közúti baleseti ká­rokat például 1969-ben nvolc- vanmillió forintra becsülték, az üzemi baleseti károkat pe­dig mintegy hétszázmillió fo­rintra. Sokan felvetették azt, ha mind a családok életében, mind az emberi szervezetben, mind forintban mérhetően ek­kora károkat okoz az alkohol, akkor miért hozzák forgalom­ba. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Egyrészt voltak már kísérletek a világon a szeszforgalmazás állami betil­inkább Augiász istállójára em­lékeztetett. A TMK-műhelyben a hegesztőtömlőkben nyomás alatt volt a gáz. A műhelyek­ben valamennyi gépet elfelej­tették áramtalanítani. A paiánki téglagyárban az éjjeliőr, enyhén ittas volt Tűz esetén nem a tűzoltókat, ha­nem a rendőrséget hívta vol­na; Ha hívta volna. Mert az iroda kulcsa, ahol a telefon van, az üzemvezetőnél volt. Jóval később, mikor a kulcs előkerült, kiderült, ő sem tud telefonálni. Siralmasan nevetséges ese­tek. Az ellenőrzés során ne­vetségesnek hatottak. De siral­mas, elkeserítő, ha arra gon­dolunk, hogy a hibákat a fel­lobbanó tűz derítette volna ki. A meglátogatott hat üzem közül csak egy helyen, a Bor­sodi Vegyi Kombinát szekszár­di gyáregységénél volt minden rendben. S a több éves (tapasztalat, azt bizonyítja, a kapott képet általánosítani lehet. A megye üzemeinek többségében elké­pesztő felelőtlenségnek lehe­tünk tanúi. A termelés gazda­ságosságára, a jobb munka­feltételek biztosítására több helyen komoly erőfeszítéseket tesznek. De hogy az elért ered­ményeket, ezrek, százezrek sok hónapi munkáját, gépe­ket, épületeket, árukat, milli­ókban, milliárdokban kifejez­hető értékeket szinte semmi­vel, néhány perces oktatással, egy kapcsoló, egy csap elfor- dításával ne tegyék az esetleg fellángoló tűz martalékává, azzal nem törődnek. szepesi « Lesz kertmozi, — de mikor ? A megye papságának tájékoztató értekezlete Tájékoztató az üdülési célra bérbe adott lakások és nyaralók béréről, jövedelmi adójáról Az üzemek öthatoda elégne tására — közismert az USÄ esete —, ám ezek nem küszö­bölték ki az alkoholizmust sem és a szeszfogyasztást sem, csupán a csempészést, a tiltott forgalmazást, az árakat növelték. Másrészt aligha kép­zelhető el, hogy egycsapásra beszüntethető a szeszes italok fogyasztása, ha már több ezer éve tart; De hiszen miért is kéne megszüntetni, mondják má­sak, ha alkalmanként a mér­tékletes fogyasztás jótékony, a társas életet „olajozó” hatását tekintjük. Ám ki tudja meg­mondani, mi, vagy mennyi a mértékletes? Mikor kell meg­állni? Erre általános szabály nincs, és éppen azok nem is­merik ezt a határt, akiknél iszákosságra, majd alkoholiz­musra vezet a kezdetben ai-* kaimi italozás. így hát marad a lehetséges,1 bár nehezebb megoldás: olyan közszellemet igyekszünk kiala­kítani, amely nem holmi fér-J fias cselekedetnek tekint| á részegséget, részegeskedést, hanem annak értékeli, ami: emberi mivoltunfcból kivetkő-' zó magatartásnak, normálistól való eltérésnek, végső soron —- mert erre vezet — betegség-? nek. Az első társadalmi, országos méretű tett, ami egy ilyen fel­fogásnak támogatást nyújt, és ami következetesen végiggon­dolva így tekinti az alkoholig must, az az idén — közvetlen nül az alkotmánymódosítás után — az országgyűlés ápri­lisi ülésén elfogadott II. tör­vény. Az egészségügyi tör­vény, amely harmadik részé-- nek második fejezetében kitér az alkoholizmusra. A 35. pa­ragrafus első bekezdésében kimondja: „Azt az alkoholis­tát, aki rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásból eredő ma­gatartásával családját, kiskorú' gyermekeinek fejlődését, saját egészségét, környezettének biz­tonságát veszélyezteti, vagy ai közrendet, illetve munkahelyért a munkát ismételten súlyosan zavarja; az egészségügyi szerv: jogosult gondozáson való rész­vételre kötelezni, illetőleg el­rendelni a gyógykezelésnek! kórházi alkoholelvonó osztá­lyon (részlegen) történő foga-? natosítását. A kórházi gyógy­kezelés tartama — ha jogsza­bály másképp nem rendelke­zik — nem haladhatja meg á folyamatos hat 'hónapot” A kö­vetkező paragrafus azt is ki­mondja, hogy az ittas sze­mélyt, „aki nyilvános helyen botrányt okoz, vagy magával tehetetlen, a rendőrség szer­vei kijózanító szobára szállít-; hatják”, ahol őt „kijózanodá­sig, de legfeljebb huszonnégy órai időtartamra” lehet visz- szatartani. _Hiba lenne; ha mindent S törvényre és foganatosítóira hagynánk, és ezzel elintézett- nek tekintenénk az alkoholiz­mus ügyét. A törvény fontos kiindulópont az alkoholizmus elleni küzdelemben, amely egyfelől az iszákosság elfajulá­sának eleve gátat igyekszik vetni, másfelől az alkoholis­ták gyógykezeléséről intézke­dik. Nemcsak annyira lesz hathatós, amennyire foganato­sítják, hanem annyira, ameny- nyire a társadalmi megítélés magáévá teszi az iszákosság- nak és az alkoholizmusnak a törvényben kifejezésre jutó, közérdekű megítélését. N. F. Népújság 1973. június 16,

Next

/
Thumbnails
Contents