Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

/ \ \ Csütörtökön megkezdődött a Gellert Szállóban az a nemzetközi tudományos tanácskozás, amelyen az európai biztonság és gazdasági együttműködés kérdéseit vitatják meg. Képünk: Bognár Józset akadémikus, a Világgazdasági Tudo­mányos Tanács elnöke megnyitja a konferenciát. (MTI Foto — "Vigovszki Ferenc felv. — KS.) Centrista kormány alakul Olaszországban Nagy érdeklődés előzi meg Pekingben Kissinger kínai látogatását A kereszténydemokrata párt vezetősége szerdán késő este megszavazta Andreotti kijelölt miniszterelnök; és Forlani főtitkár javaslatát, amelyet négypárti centrista kormány alakítására terjesz­tettek elő. A kereszténydemok­rata párt tehát a konzervatív liberális párt mellett döntött, amikor a nyílt színvallásra kényszerült. Ily módon felélesztik, az öt­venes években már megbukott centrista kormányformulát, jóllehet a május 7-i szavazás­kor a választók elfordultak a liberális párttól és ennek a négypárti formulának jelen­leg szűkebb a bázisa, mint az előző parlamentben lett volna. A javaslatot korántsem fo­gadta egyhangú lelkesedés a kormánypárti vezetőségben: Moro külügyminiszter és a baloldali irányzatok ellene szavaztak. Moro a leghatáro­zottabban elítélte, és más kompromisszumos megoldáso­kat javasolt. Valószínű, hogy a párt baloldala nem vesz majd részt Andreotti centrista kormányában, A kereszténydemokrata párt teljes felhatalmazásának bir­tokában Andreotti a követke­ző napokban megkezdi az újabb kormányalakítási tár­gyalássorozatot jövendő part­nereivel: a liberális, a szociál­demokrata és a republikánus párttal. A politikai fordulat, amely Olaszországban a decemberi köztársasági elnökválasztással kezdődött és az előrehozott ál­talános választásokhoz veze­tett, ezzel befejeződött. A bal­oldal, mind az OKP, mind a szocialista párt rendkívül sú­lyosnak ítéli a keresztényde­mokraták által végrehajtott fordulatot. Rámutatnak arra, hogy a centrista koalíció bi­zonytalan, gyenge alapra épül és éppen ezért megnyitja az utat a szélsőjobboldal előtt. Másrészt a társadalmi feszült­ségek további növekedésére vezet. (MTI) Peking, Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti1 A kínai főváros diplomáciai köreiben Kissinger újabb pe­kingi látogatása nem annyira puszta tényével, hanem in­kább időzítésével és bejelen­tésének formájával keltett ér- deklődést. A csütörtöki kínai lapokban közölt szűkszavú közlemény szerint — amelyet, akárcsak az előzetes bejelen­tésnél, semmiféle kínai kom­mentár nem kísér — a láto­gatás célja „konkrét konzul­tációk” folytatása lesz a két ország közötti kapcsolatok „normalizálásának előmozdí­tására”. A közlemény fogalma­Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, aki a Dimitrov 90. születési évfordulója alkalmából rende­zett nemzetközi konferencián részt vevő magyar küldöttség élén tartózkodik Szófiában, szerdán megbeszélést folytatott Venelin Kocevvel, a BKP Po­litikai Bizottságának póttagjá­val, a Központi Bizottság tit­Megállapodott egymással a három olasz szakszervezeti szövetség, a CGJC, CISL és UIL, hogy szövetségi formát hoz létre együttműködésük el­mélyítésére. A szakszervezeti központok titkárainak háromnapos ta­nácskozása után, bár egyes részletek még tisztázatlanok maradtak, megszületett a megállapodás a „szövetségek közötti szövetségről”, amely — egyelőre körülbelül egyéves zása így — mutatnak rá pe­kingi megfigyelők — a Kis­singer csaknem egy évvel ez­előtt tett első pekingi látoga­tásakor hivatalosan is meg­nyitott normalizálási irányzat folyamatosságára utal, még­hozzá egy olyan időpontban, amikor a kínai vezetés Nixon látogatása óta először jelezte, hogy az amerikaiak vietnami eszkalációja aggodalmat kelt Pekingben, „veszélyezteti Kí­nát”. A kínai vezetés szomba­tig szemmel láthatóan arra tö­rekedett, hogy különválassza az Egyesült Államokkal való viszony „normalizálását” az intenzív kínai—amerikai kon­kárával. A meleg, szívélyes légkörben lezajlott megbeszé­lésen a két pártnak az ideoló­giai munka területén kifejtett együttműködése további fej­lesztéséről folytattak eszme­cserét. A csütörtökön harmadik napjába lépett Dimitrov-érte- kezlet újabb felszólalásokkal folytatja munkáját. (MTI) időtartamra létesül. A dönté­seket hétharmados többség alapján hozzák, vétójog nincs. Az új szervezet neve: „CGIL— CISL—UIL Szövetség”. Az új együttműködési for­ma nem zárja ki, hogy a leghaladóbb és legszervezettebb szakmákon belül, például a vas- és fémipari dolgozóknál a szakszervezetek szervezeti­leg is egyesüljenek. Az egy­séges olasz vasasszakszervezet októberben alakul meg. (MTI) taktust a vietnami kérdéstől. Amikor azonban szombaton a kínai hírközlés először tett említést arról, hogy az ameri­kai bombatámadások veszé­lyeztetik Kínát, nyilvánvalóvá vált, hogy az amerikai eszka­láció a két kérdés elválasztá­sát lehetetlenné teszi és így kérdésessé teszi a Nixon pe­kingi látogatásával megindí­tott folyamatot, illetve vissza­menőleg is megkérdőjelezheti a Nixon-látogatás célszerűsé­gét. A közlemény fogalmazása ugyanakkor arra utal, hogy a látogatás alatt sor kerülhet a normalizálás újabb lépéseire is, tehát az amerikai eszkalá­ció nem feltétlenül töri meg a kínai—amerikai kapcsolatok fölfelé tartó ívét. Kissinger látogatása idején tehát mind a két ország széle­sedő kontaktusaiban, mind pe­dig nagy horderejű nemzetkö­zi eseményekben gazdag négy hónap mérlegét fogják meg­vonni a kínai és az amerikai vezetők. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a kí­nai sajtó mindeddig nem fog­lalt érdemben állást a moszkvai osúcstalálkozót il­letően: a közös közlemény és a megállapodások aláírásának tényén kívül semmit sem pub­likált és — talán — az ame­rikai elnöki tanácsadó felvilá­gosításaira várva — Nixon moszkvai látogatását nem kö­vették a „szuperhatalmak ösz- szejátszására” vonatkozó szo­kásos pekingi kirohanások. Pekingi megfigyelők a kí­nai—amerikai kapcsolatok utóbbi esztendejét összefoglal­va arra is rámutatnak, hogy Kína tulajdonképpen egyetlen más nem baráti országgal sem tart fenn olyan intenzív és magas szintű kapcsolatot, mint az Egyesült Államokkal és Kissinger egy éven belül ne­gyedik pekingi vizitje azt is mutatja, milyen különleges fontosságot tulajdonít Wa­shington a közeledés folyta­tásának. A keddi provokáció nyomán fokozódott Nemes Dezső szófiai tárgyalásai Megszületett az olasz szakszervezetek szövetsége a közel-keleti feszültség Ciprusi status quo Böcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: A kairói kommentárok mér­sékelt hangja arról tanúsko­dik, hogy Egyiptom nagy fon­tosságot tulajdonít az 1970. augusztus 7-én életbe lépett tűzszünet fenntartásának. A magatartás összhangban van azzal az egyiptomi koncepció­val, amely szerint minden'le­hetőséget nyitva kell hagyni a válság békés rendezése előtt, továbbá azzal a kötelezettség­gel, hogy mind a hadseregnek, mind a hátországnak sokolda­lúan fel keli készülnie a meg­szállt területek felszabadításá­ra. Az izraeli politika ellent­mondásossága mind nyilván­valóbb. Tel Aviv egyfelől sze­retné tartósítani a tűzszünet és ezzel az izraeli megszállás ál­lapotát, másfelől viszont tisz­tában van vele. hogy a hábo­rúnak nincs vége, hogy aka­ratát nem képes rákényszerí­teni az öt év előtti agresszió napról napra erősödő áldoza­taira. A keddi légicsata újólag bizonyítja, hogy a tűzszünet nem old meg semmit. Csupán lehetőséget teremt a Bizton­sági Tanáps határozatán ala­puló politikai rendezésre. Iz­rael azonban nem élt, sőt visz- szaélt ezzel a lehetőséggel. A keddi provokáció nyomán két­ségtelenül fokozódott a közel- keleti feszültség. Ebben a válságos időpont­ban Egyiptom különösen nagy megelégedéssel üdvözli az af­rikai csúcsértekezlet határoza­tát, amely minden eddiginél határozottabban követelte az izraeli csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását a megszállt arab területekről, továbbá teljes támogatásáról biztosította az arab népek tör­vényes harcát. Az A1 Gumhurija katonai szerkesztője úgy értesült, hogy kedd este két izraeli repülő­gép repült át a légi csata szín­helye fölött a lelőtt két iz­raeli gép roncsait, valamint a pilóták holttestét keresve. Tárgyalni jobb, mint hábo­rúzni. Minden bizonnyal ez az ősi igazság vezérelte Cip­rus görög és török lakosságá­nak vezetőit, amikor a közel­múltban — Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának jelenlété­ben — tárgyalóasztalhoz ül­tek. Sokan úgy emlegetik az alig 600 ezer lakosú, mindösz- sze hazánk területének tized- részét kitevő szigetországot, mint Délkelet-Európa pus­kaporos hordóját. Régi ellentétek: a lakosság 77 százalékát kitevő görög és 18 százalékát kitevő török nemzetiségének szembeállása az utóbbi esztendőkben kiéle­ződött. Hála Makariosz érsek­elnöknek, ezúttal sikerült el­kerülni a vérontást, noha a sziget légköre olykor a patta­násig feszült volt. Két, közelmúltban bekövet­kezett nagy fontosságú találko­zó bizonyos reményeket kelt­het. Az egyik Makariosz és Grivasz tábornok, legfőbb el­lenlábasa között jött létre. Az agg generális annak idején vi­tézül harcolt Ciprus független­ségéért az angolokkal szem­ben, de Makariosz mindvégig ellenlábasa maradt. Már a köz­társaság kikiáltása — 1960. — után szüntelenül áskálódott az érsek ellen, s a ciprusi össze­tűzésekben fő szerepet ját­szott. Most — úgy tűnik — békésebb húrokat penget, leg­alábbis keresi a megállapodást az elnöki tisztségben megerő­södött érsekkel. A másik fontos eszmecsere kilenc évig váratott magára. Kücsük, a köztársaság alelnö- ke, a sziget törők nemzetisé­gének vezetője ugyanis 1963. óta most tárgyalt először Ma- kariosszal. Milyen következtetésekre le­het jutni a ciprusi megbeszé­lésekből, a görög és török nemzetiség vezetőinek felújí­tott, Kurt Waldheim által is rendkívül hangsúlyosan üdvö­zölt tárgyalásaiból? Mindenek­előtt arra, hogy Ciprus felosz­tása — Athén dédelgetett ter­ve — egyelőre lekerült a na­pirendről. Az ún. kettős enó- zis, vagyis a törökök lakta te­rületek Ankara, a görög tele­pülések Athén fennhatósága alá helyezése eleve a Ciprusi Köztársaság államiságának megszűnését vonta volna ma­ga után. Bizonyos személyi kompromisszumok — például a kabinet átalakítása árán Ma­kariosz ezt a súlyos próbát ki­állta. Úgy tűnik, sikerrel jártak ez ügyben az ENSZ főtitkárá­nak ankarai és athéni villám- látogatásai is. Közben azonban a ciprusi ortodox egyház né­hány püspöke intézett heves támadást Makariosz ellen, kö­vetelve haladéktalan lemondá­sát. Az érsek-elnök tömören- röviden csak annyit válaszolt: továbbra is marad a tisztsé­gében. Ez a körülmény roppant fontos. Nemcsak Ciprus belső helyzete, hanem a szigetország jövője szempontjából is. Ma­kariosz ugyanis erélyesen visz- szautasított mindenfajta pró­bálkozást, amely arra irányult, hogy Ciprust a NATO ten­geri bázisává, fontos támasz­pontjává tegye. Washington — s hű szövetségese, Athén — éppen ezért minden alkalmat megragad az érsek-elnök eltá­volítására. Ez a ciprusi fe­szültség egyik legfontosabb ki­indulópontja, amivel továbbra is számolni kell. Éppen ezért az ENSZ főtitkára csütörtök délután a rendfenntartó ENSZ- haderők mandátumának meg­hosszabbításáról tett javaslatot a biztonsági tanácsnak. (KS) Fidel Castro, aki a kubai párt- és kormányküldöttség | élén az NDK-ban tartózkodik, Berlinben látogatást tett a Brandenburgi Kapunál. (Telefoto — ZB—MTI—KS.) \

Next

/
Thumbnails
Contents