Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-16 / 140. szám
/ \ \ Csütörtökön megkezdődött a Gellert Szállóban az a nemzetközi tudományos tanácskozás, amelyen az európai biztonság és gazdasági együttműködés kérdéseit vitatják meg. Képünk: Bognár Józset akadémikus, a Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke megnyitja a konferenciát. (MTI Foto — "Vigovszki Ferenc felv. — KS.) Centrista kormány alakul Olaszországban Nagy érdeklődés előzi meg Pekingben Kissinger kínai látogatását A kereszténydemokrata párt vezetősége szerdán késő este megszavazta Andreotti kijelölt miniszterelnök; és Forlani főtitkár javaslatát, amelyet négypárti centrista kormány alakítására terjesztettek elő. A kereszténydemokrata párt tehát a konzervatív liberális párt mellett döntött, amikor a nyílt színvallásra kényszerült. Ily módon felélesztik, az ötvenes években már megbukott centrista kormányformulát, jóllehet a május 7-i szavazáskor a választók elfordultak a liberális párttól és ennek a négypárti formulának jelenleg szűkebb a bázisa, mint az előző parlamentben lett volna. A javaslatot korántsem fogadta egyhangú lelkesedés a kormánypárti vezetőségben: Moro külügyminiszter és a baloldali irányzatok ellene szavaztak. Moro a leghatározottabban elítélte, és más kompromisszumos megoldásokat javasolt. Valószínű, hogy a párt baloldala nem vesz majd részt Andreotti centrista kormányában, A kereszténydemokrata párt teljes felhatalmazásának birtokában Andreotti a következő napokban megkezdi az újabb kormányalakítási tárgyalássorozatot jövendő partnereivel: a liberális, a szociáldemokrata és a republikánus párttal. A politikai fordulat, amely Olaszországban a decemberi köztársasági elnökválasztással kezdődött és az előrehozott általános választásokhoz vezetett, ezzel befejeződött. A baloldal, mind az OKP, mind a szocialista párt rendkívül súlyosnak ítéli a kereszténydemokraták által végrehajtott fordulatot. Rámutatnak arra, hogy a centrista koalíció bizonytalan, gyenge alapra épül és éppen ezért megnyitja az utat a szélsőjobboldal előtt. Másrészt a társadalmi feszültségek további növekedésére vezet. (MTI) Peking, Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti1 A kínai főváros diplomáciai köreiben Kissinger újabb pekingi látogatása nem annyira puszta tényével, hanem inkább időzítésével és bejelentésének formájával keltett ér- deklődést. A csütörtöki kínai lapokban közölt szűkszavú közlemény szerint — amelyet, akárcsak az előzetes bejelentésnél, semmiféle kínai kommentár nem kísér — a látogatás célja „konkrét konzultációk” folytatása lesz a két ország közötti kapcsolatok „normalizálásának előmozdítására”. A közlemény fogalmaNemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, aki a Dimitrov 90. születési évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián részt vevő magyar küldöttség élén tartózkodik Szófiában, szerdán megbeszélést folytatott Venelin Kocevvel, a BKP Politikai Bizottságának póttagjával, a Központi Bizottság titMegállapodott egymással a három olasz szakszervezeti szövetség, a CGJC, CISL és UIL, hogy szövetségi formát hoz létre együttműködésük elmélyítésére. A szakszervezeti központok titkárainak háromnapos tanácskozása után, bár egyes részletek még tisztázatlanok maradtak, megszületett a megállapodás a „szövetségek közötti szövetségről”, amely — egyelőre körülbelül egyéves zása így — mutatnak rá pekingi megfigyelők — a Kissinger csaknem egy évvel ezelőtt tett első pekingi látogatásakor hivatalosan is megnyitott normalizálási irányzat folyamatosságára utal, méghozzá egy olyan időpontban, amikor a kínai vezetés Nixon látogatása óta először jelezte, hogy az amerikaiak vietnami eszkalációja aggodalmat kelt Pekingben, „veszélyezteti Kínát”. A kínai vezetés szombatig szemmel láthatóan arra törekedett, hogy különválassza az Egyesült Államokkal való viszony „normalizálását” az intenzív kínai—amerikai konkárával. A meleg, szívélyes légkörben lezajlott megbeszélésen a két pártnak az ideológiai munka területén kifejtett együttműködése további fejlesztéséről folytattak eszmecserét. A csütörtökön harmadik napjába lépett Dimitrov-érte- kezlet újabb felszólalásokkal folytatja munkáját. (MTI) időtartamra létesül. A döntéseket hétharmados többség alapján hozzák, vétójog nincs. Az új szervezet neve: „CGIL— CISL—UIL Szövetség”. Az új együttműködési forma nem zárja ki, hogy a leghaladóbb és legszervezettebb szakmákon belül, például a vas- és fémipari dolgozóknál a szakszervezetek szervezetileg is egyesüljenek. Az egységes olasz vasasszakszervezet októberben alakul meg. (MTI) taktust a vietnami kérdéstől. Amikor azonban szombaton a kínai hírközlés először tett említést arról, hogy az amerikai bombatámadások veszélyeztetik Kínát, nyilvánvalóvá vált, hogy az amerikai eszkaláció a két kérdés elválasztását lehetetlenné teszi és így kérdésessé teszi a Nixon pekingi látogatásával megindított folyamatot, illetve visszamenőleg is megkérdőjelezheti a Nixon-látogatás célszerűségét. A közlemény fogalmazása ugyanakkor arra utal, hogy a látogatás alatt sor kerülhet a normalizálás újabb lépéseire is, tehát az amerikai eszkaláció nem feltétlenül töri meg a kínai—amerikai kapcsolatok fölfelé tartó ívét. Kissinger látogatása idején tehát mind a két ország szélesedő kontaktusaiban, mind pedig nagy horderejű nemzetközi eseményekben gazdag négy hónap mérlegét fogják megvonni a kínai és az amerikai vezetők. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a kínai sajtó mindeddig nem foglalt érdemben állást a moszkvai osúcstalálkozót illetően: a közös közlemény és a megállapodások aláírásának tényén kívül semmit sem publikált és — talán — az amerikai elnöki tanácsadó felvilágosításaira várva — Nixon moszkvai látogatását nem követték a „szuperhatalmak ösz- szejátszására” vonatkozó szokásos pekingi kirohanások. Pekingi megfigyelők a kínai—amerikai kapcsolatok utóbbi esztendejét összefoglalva arra is rámutatnak, hogy Kína tulajdonképpen egyetlen más nem baráti országgal sem tart fenn olyan intenzív és magas szintű kapcsolatot, mint az Egyesült Államokkal és Kissinger egy éven belül negyedik pekingi vizitje azt is mutatja, milyen különleges fontosságot tulajdonít Washington a közeledés folytatásának. A keddi provokáció nyomán fokozódott Nemes Dezső szófiai tárgyalásai Megszületett az olasz szakszervezetek szövetsége a közel-keleti feszültség Ciprusi status quo Böcz Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A kairói kommentárok mérsékelt hangja arról tanúskodik, hogy Egyiptom nagy fontosságot tulajdonít az 1970. augusztus 7-én életbe lépett tűzszünet fenntartásának. A magatartás összhangban van azzal az egyiptomi koncepcióval, amely szerint minden'lehetőséget nyitva kell hagyni a válság békés rendezése előtt, továbbá azzal a kötelezettséggel, hogy mind a hadseregnek, mind a hátországnak sokoldalúan fel keli készülnie a megszállt területek felszabadítására. Az izraeli politika ellentmondásossága mind nyilvánvalóbb. Tel Aviv egyfelől szeretné tartósítani a tűzszünet és ezzel az izraeli megszállás állapotát, másfelől viszont tisztában van vele. hogy a háborúnak nincs vége, hogy akaratát nem képes rákényszeríteni az öt év előtti agresszió napról napra erősödő áldozataira. A keddi légicsata újólag bizonyítja, hogy a tűzszünet nem old meg semmit. Csupán lehetőséget teremt a Biztonsági Tanáps határozatán alapuló politikai rendezésre. Izrael azonban nem élt, sőt visz- szaélt ezzel a lehetőséggel. A keddi provokáció nyomán kétségtelenül fokozódott a közel- keleti feszültség. Ebben a válságos időpontban Egyiptom különösen nagy megelégedéssel üdvözli az afrikai csúcsértekezlet határozatát, amely minden eddiginél határozottabban követelte az izraeli csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását a megszállt arab területekről, továbbá teljes támogatásáról biztosította az arab népek törvényes harcát. Az A1 Gumhurija katonai szerkesztője úgy értesült, hogy kedd este két izraeli repülőgép repült át a légi csata színhelye fölött a lelőtt két izraeli gép roncsait, valamint a pilóták holttestét keresve. Tárgyalni jobb, mint háborúzni. Minden bizonnyal ez az ősi igazság vezérelte Ciprus görög és török lakosságának vezetőit, amikor a közelmúltban — Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának jelenlétében — tárgyalóasztalhoz ültek. Sokan úgy emlegetik az alig 600 ezer lakosú, mindösz- sze hazánk területének tized- részét kitevő szigetországot, mint Délkelet-Európa puskaporos hordóját. Régi ellentétek: a lakosság 77 százalékát kitevő görög és 18 százalékát kitevő török nemzetiségének szembeállása az utóbbi esztendőkben kiéleződött. Hála Makariosz érsekelnöknek, ezúttal sikerült elkerülni a vérontást, noha a sziget légköre olykor a pattanásig feszült volt. Két, közelmúltban bekövetkezett nagy fontosságú találkozó bizonyos reményeket kelthet. Az egyik Makariosz és Grivasz tábornok, legfőbb ellenlábasa között jött létre. Az agg generális annak idején vitézül harcolt Ciprus függetlenségéért az angolokkal szemben, de Makariosz mindvégig ellenlábasa maradt. Már a köztársaság kikiáltása — 1960. — után szüntelenül áskálódott az érsek ellen, s a ciprusi összetűzésekben fő szerepet játszott. Most — úgy tűnik — békésebb húrokat penget, legalábbis keresi a megállapodást az elnöki tisztségben megerősödött érsekkel. A másik fontos eszmecsere kilenc évig váratott magára. Kücsük, a köztársaság alelnö- ke, a sziget törők nemzetiségének vezetője ugyanis 1963. óta most tárgyalt először Ma- kariosszal. Milyen következtetésekre lehet jutni a ciprusi megbeszélésekből, a görög és török nemzetiség vezetőinek felújított, Kurt Waldheim által is rendkívül hangsúlyosan üdvözölt tárgyalásaiból? Mindenekelőtt arra, hogy Ciprus felosztása — Athén dédelgetett terve — egyelőre lekerült a napirendről. Az ún. kettős enó- zis, vagyis a törökök lakta területek Ankara, a görög települések Athén fennhatósága alá helyezése eleve a Ciprusi Köztársaság államiságának megszűnését vonta volna maga után. Bizonyos személyi kompromisszumok — például a kabinet átalakítása árán Makariosz ezt a súlyos próbát kiállta. Úgy tűnik, sikerrel jártak ez ügyben az ENSZ főtitkárának ankarai és athéni villám- látogatásai is. Közben azonban a ciprusi ortodox egyház néhány püspöke intézett heves támadást Makariosz ellen, követelve haladéktalan lemondását. Az érsek-elnök tömören- röviden csak annyit válaszolt: továbbra is marad a tisztségében. Ez a körülmény roppant fontos. Nemcsak Ciprus belső helyzete, hanem a szigetország jövője szempontjából is. Makariosz ugyanis erélyesen visz- szautasított mindenfajta próbálkozást, amely arra irányult, hogy Ciprust a NATO tengeri bázisává, fontos támaszpontjává tegye. Washington — s hű szövetségese, Athén — éppen ezért minden alkalmat megragad az érsek-elnök eltávolítására. Ez a ciprusi feszültség egyik legfontosabb kiindulópontja, amivel továbbra is számolni kell. Éppen ezért az ENSZ főtitkára csütörtök délután a rendfenntartó ENSZ- haderők mandátumának meghosszabbításáról tett javaslatot a biztonsági tanácsnak. (KS) Fidel Castro, aki a kubai párt- és kormányküldöttség | élén az NDK-ban tartózkodik, Berlinben látogatást tett a Brandenburgi Kapunál. (Telefoto — ZB—MTI—KS.) \
