Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

Pártirányítás a községekben A jelenlegi időszak megnö­vekedett követelményeket tá­maszt a községi pártszerveze­tekkel és az őket irányító tes­tületekkel szemben. Ez utób­biak — a községi, pártbizottsá­gok és csúcsvezetőségek — túlnyomó részben eredményes munkát végeznek a község társadalmi, politikai és gazda­sági életének irányításában, a politikai munka koordinálásá­ban. Munkájukban a hang­súlyt a gazdasági élet problé­mái kapják, de az utóbbi idő­ben sok gondot fordítanak a párt belső életére is. Jobban foglalkoznak a tömegpolitikai munkával és a kulturális élet­tel is. ezen belül a közoktatás kérdéseivel. Munkájuknak azonban fo­gyatékosságai is akadnak. A határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése még sok helyen nem kielégítő, A tanácsok és a tömegsszer- vezetek pártirányításában is tapasztalhatók hiányosságok. Sok gond és gyengeség mutat­kozik az alapszervezetek se­gítése körül is. E jelenségek egyik fő oka, hogy nem egy helyen bizony­talanok saját szerepük, fel­adatkörük értelmezésében. Nem tekintik irányító szer­veknek önmagukat, s előfor­dul, hogy a járási pártbizott­ságok, Illetve az alapszerveze­tek sem tekintik őket annak. E helyzet megváltoztatásához, a helyes értelmezéshez nagy segítséget nyújt a Politikai Bizottság határozata, amely világosan meghatározza a községi pártszervek sze­repkörét, állást foglal a nárt- irányítás tartalmi kérdései­ben. AZ ALAPSZERVEZETEK SEGÍTÉSE E határozatokból egyértel­műen kitűnik, hogy a községi pártbizottságok és csúcsveze­tőségek nemcsak koordináló feladattal rendelkeznek, ha­nem részesei az irányító mun­kának is. Nem tekinthetők csupán valamiféle közbeikta­tott pártszervnek, hanem az a teendőjük, hogy irányításukkal és segítségükkel tegyék haté­konyabbá az alapszervezetek­ben folyó politikai munkát. A pártszervezetek irányításának területi elvét községi szinten is érvényesíteni kell. (Ettől csak indokolt esetben, a megyei párt-végrehajtó bizottság egyet­értésével lehet eltérni.) Ezért kívánatos, hogy a község te­rületén működő minden párt- szervezetet a községi párt­szerv irányítson, A közös tanácsú községek esetében az irányító pártbi­zottságot, csúcsvezetőséget leg­helyesebb a székhely-község­ben létrehozni. Ennek hatás­köre a társközségek pártszer­vezeteire is kiterjed. A községi pártszervnek ter­mészetesen fontos feladata az alapszervezetek munkájának koordinálása, együttműködé­sük ségítése is. Szervezhet például olyan pártoktatási tan­folyamot, amelyet egy-egy alapszervezet külön nem tud indítani, együttes pártnapokat, ünnepségeket és egyéb össze­jöveteleket rendezhet. Egyes helyeken eredményeB gyakor­latnak bizonyult, hogy a köz­ségi pártszerv az átfogóbb jel­legű feladatok előtt — az egy­séges értelmezés és cselekvés, a hatékonyabb mozgósítás céljából — összehívta a köz­ség egész párttagságát. Érde­mes azonban figyelembe ven­ni, hogy az ilyen rendezvé­nyek elsősorban tájékoztatás­ra jók, véleménycserére nem alkalmasak. A TÖMEGSZERVEZETEK ÉS A GAZDASÁGI ÉLET A tömegszervezeteket ég mozgalmakat a községi párt­szervnek elsősorban az illeté­kes pártalapszervezet ; révén kell irányítani. A közös ta­nácsú községek társközségei­ben dolgozó tömegszervezetek és mozgalmak ' ‘erőszakolt centralizációja hem helyes gyakorlat. Javítani és fejlesz­teni kell viszont munkájuk összehangolását, ami egyrészt a községi pártszerv, másrészt e szervezetek és mozgalmak járási szerveinek feladata. A KISZ községi szintű szer­veinek irányítása a községi pártszerv feladatai közé tar­tozik. A szakszervezeti mun­kát az illetékes pártszerveze­tek útján koordinálja. A Ha­zafias Népfront községi bi­zottságával a községi pártszerv közvetlenül tart szoros mun­kakapcsolatot Bonyolultabb ez a közös tanácsú községekben: a társközségek népfrontbizott­ságaival az ott dolgozó párt- szervezeteknek kell együtt dolgozniuk, a pártbizottságra vagy csúcsvezetőségre pedig az összehangolás munkája vár. Amennyiben a sportkör, MHSZ-klub. Vöröskereszt szer­vezet községi szinten dolgozik, akkor pártirányításuk a köz­ségi pártszerv hatásköre, ha Üzemi, intézményi, hivatali keretek . között dolgoznak, ak­kor az ott lévő pártszerveze­té. A gazdasági élet pártirányí­tásával alapvetően a termelő és forgalmazó egységekben dolgozó pártszervezetek fog­lalkozhatnak. E munka tartal­mát a gazdasági életre vo­natkozó párthatározatok is­mertetése, végrehajtásuk megszervezése, segítése és el­lenőrzése alkotja. A gazdasá­gi egységeknek és intézmé­nyeknek csupán a legfonto­sabb munkakörei kerüljenek a községi pártszerv hatásköri listájára, ugyanakkor rendsze­resen ellenőriznie kell az itt folyó személyzeti munkát. Azokat ja gazdasági egysé­geket, amelyeknek' tevékeny­ségi köre zömmel a községre korlátozódik, a községi párt­szerv hatáskörébe kell utalni. Ki kell viszont emelni a köz­ségi közvetlen irányítás alól azokat a nagyüzemeket és in­tézményeket, amelyek tevé­kenysége rhessze túlnő a köz­ség határain. A TANÁCSI MUNKA IRÁNYÍTÁSA A tanácsok pártirányításá­nak általános elvei változat­lanok. Az érvényesítés mód­szerének azonban igazodnia kell a változott körülmények­hez. A községi pártszerv irá­nyító munkájának célja, hogy erősödjék a tanács államigaz­gatási, népképviseleti és ön­kormányzati jellege, s mind tökéletesebben lássa el ezzel járó feladatait. A községi tanács pártirá­nyítására a községi pártbi­zottság, a csúcsvezetőség, vagy ahol ilyen nem működik, a községi alapszervezet és veze­tősége jogosult. E szervek a tanács pártirányítását a kom­munista tanácstagok és a ta­nács választott vezetői útján látják el. Célszerű, hogy poli­tikailag indokolt eßetben. fon­tos döntések előtt a községi pártszerv hívja össze a tanács kommunista tagjait, ismertes­se velük a pártszerv álláspont­ját, kialakítva az egységes ál­lásfoglalást és biztosítva en­nek egyöntetű képviseletét. A közös tanácsú és a nagy­községekben igen kívánatos a tanácsi dolgozók pártszerveze­tének megalakítása. Ezek azonban nem vehetik át a ta­nácsok pártirányítását a köz­ségi pártszervektől. Az irányító munka akkor jó, ha nem sérti a tanács ön- kormányzati jellegét, s a párt- szerv nem dönt olyan részlet- kérdésekben, amelyek a ta­nácsra vagy szakigazgatási szerveire tartoznak. Állást kell viszont foglalnia olyan kérdé­sekben, amelyek a község egész lakosságát érintik, ame­lyek hatással lehetnek a po­litikai hangulatra, mint pél­dául a fejlesztési tervek, be­ruházások, bizonyos személyi ügyek. Fontos feladata a politikai munkának, hogy a tömegszer­vezetekre és mozgalmakra tá­maszkodva mor.gósítsa a la­kosság egészét a községi célok elérésére, a társadalmi erő­források feltárására, kon­centrálására és legcélszerűbb felhasználására. Ilyen széleskörűvé növeke­dett tehát az a munka, me­lyet a községi irányító párt­szerveknek el kell végezniük. S ennek akkor tehetnek meg­felelően eleget, ha mindenkor világosan látják helyüket, sze­repüket és hatáskörük meg­felelő érvényesítésével hangol­ják össze a rendelkezésre ál­jó erőket. Dr. Szabó Imre az MSZMP KB iái osztályvezetője Ssorhogsotü helyett ssSrrágo Űj gépek a simontornyai gyárban Az Európa-hírű holland Pingvin sportáru-nagykereske- delmi vállalat tulajdonosának a fia volt a keddi nap legfon­tosabb vendége a Simontor­nyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál. Nem ritka itt a külföldi, aki azzal a céllal jön, hogy vásároljon labdát, bun­dát, bodit meg egyéb bőr- és szőrárut. A holland cég labdá­kat vásárol. Mire e sorok meg­jelennek, remélhetőleg a tár­gyalás olyan ponton lesz, hogy a rendeléshez az anyag be­szerzése is megkezdődhet, s ezután a termelés, majd a szállítás. A simontornyai gyár egyre jobb minőségben készíti — leginkább nagyüzemekben ke­letkezett hulladékokból — a különféle termékeket. A keres­kedők is, a fogyasztók is mind tartósabb cikkeket kér­nek, s ehhez kell alkalmaz­kodni a gyártási technológiá­nak is. Az elmúlt évben né­hány korszerű varrógépet, sza­bászollót munkába állítottak. A termelékenység javulását eredményezte, ugyanakkor az anyagfelhasználás is kedvezőb­ben alakulhatott. A gépesítés fokozását a vállalat vezetői, a rendelkezésre álló anyagi esz­közök figyelembevételével, középtávú tervben határozták meg. Ennek első pontjaként egy finomnyíró gépet állíta­nak munkába, a közeli jövő­ben. Ez a gép alkalmas arra, hogy a hulladékszőrből készí­tett bundáknak panofix-puha- ságot adjon. A gép nagyon tö­kéletes munkát végez.U Egy másik gép is már az ország területén van, de még nem érkezett Simontornyára. A szokásos behozatali eljárá­sok lebonyolítása néhány hé­tig tart. A gép a szakmában is újdonságnak számít, nem is beszélve arról, hogy a simon­tornyai gyárban is még csak hallottak erről. A szőrvágó gép előnyét pillanatnyilag még nem is nagyon lehet lemérni, az eddig használt géppel szem­ben. A mostani gép például valósággal úgy köszörüli el a bőrön lévő szőrt a kívánt mé-i retre. A milliméter vágó-fogás azt jelenti, hogy valóságos szőrdarát ad a gép, amit már semmire, még tűzre sem lehet használni, ugyanis a kazántü- zet a szőrdara eloltja. Az új gép arra képes, hogy, bármely beállított méreten el­vágja a szőrt, a birkabőrön a gyapjút. És mindezt egy mun­kamenetben. Természetes, hogy a hosszú szálú szőrt, gyapjút továbbfeldolgozó üzemeknek el tudják majd adni. (Most több tonnányi szőrhulladékkal nem tudnak mit csinálni.) A gép üzembeállításától a termékek minőségének további javítását várják. És része lesz ez a gép egy távolabbi fejlesztési prog­ramnak is. Ugyanis azt ter­vezik — most folynak a tár­gyalások arról —, hogy egy Veszprém környéki állami gazdaság vágőhídjáról szárma­zó összes birkabőrt megvásá­rolnák és azt itt dolgoznák fel. A simontornyai vállalatnál a gondosan készített műszaki fejlesztési tervet az ütemezés szerint valósítják meg. Zárójelentés az idei BHV-rfíl Elnéptelenedett a Hungex- po városligeti vásárvárosa. A külföldi és a hazai kiállítók ■már a bemutatott termékek utolsó tételeit is elszállították, kiürültek a pavilonok, s csu­pán azok a berendezéseik ma­radtak vissza, amelyeket a magyar vállalatok vásároltak meg. Az előzetes gyorsmérleg után a Hungexpo elkészítette az idei BNV zárójelentését. Eszerint ezt a nagy nemzet­A KlSZ-munka, az OTP-építkezések és idegenforgalmi tervek a szekszárdi vb napirendjén Fontos kérdéseket tárgyalt tegnapi ülésén Szekszárd vá­ros Tanácsa Végrehajtó Bi­zottsága. Az 1970-ben kötött együttműködési megállapodás­nak megfelelően megtartotta beszámolóját ennek legutóbbi évi eredményeiről a városi tanács elnöke és a városi KISZ-bizottság titkára.. A be­számolóból kiderült, hogy a tavaly újonnan megválasztott tanácstagok 13 százaléka fia­tal, akik. munkájukhoz min­den segítséget megkapnak. A várospolitikai kérdésekről a vb vezetői különböző fórumo­kon tájékoztatták a fiatalokat. A tanács költségvetéséből két­százezer forintot biztosított if­júságpolitikai célokra. Meg­valósult a KRESZ-park, de — amint azt a beszámoló nagyon tapintatosan fogalmazta — „a tervezettnél lassúbb ütemben halad az ifjúsági park építé­Következö napirendi pont­ként a végrehajtó bizottság az Országos Takarékpénztár tár- sasház-építési akciójának hely­zetéről és várható alakulásá­ról szóló beszámolót hallgatta meg. Ebből kiderült, hogy az OTP megyei igazgatósága a III. ötéves tervben 156 ilyen lakást adott át, tavaly pedig hetvenet. 1971—75 közt OTP- beruházásban Szekszárdon a következő lakásépítéseket ter­vezik: 1971: 50 lakás (túltelje­sítve), 1972: 210, 1973: 197, 1974: 170, 1975: 170, összesen: 797. A tervekkel szemben azonban az idén különböző ob­jektív okok miatt csak 72 la­kás átadására kerül sor, ami súlyos lemaradás. A jövővel kapcsolatban a beszámoló le­szögezte, hogy „a magas kivi­telezési költségek akadályoz­zák az újabb szerződéskötése­ket... A kivitelezők túlzott or­ganizációval,- igények támasz­tásával stb. emelik a lakás- építési költségeket, a termelé­kenység és gazdaságosabb munkaszervezés helyett.” A nyári idegenforgalmi sze­zonra való felkészülés ismerte­tésén belül a végrehajtó bi­zottság tagjai egyetértéssel fo­gadták azt a megállapítást, hogy „a terület sajátos idegen- forgalmát a népművészetére és a természeti adottságaira ala­pított rendezvényekkal célsze­rű megformálni.” Az Idegen- forgalmi Hivatalnak nyolc kü­lönféle nyelven beszélő, har­mincöt vizsgázott idegenveze­tője van és komoly társasuta­zási forgalmat is lebonyolít. Az idén már 19 csoport uta­zott 939 utassal és szerződést kötöttek további hetven cso­port utaztatására. A megyei és városi idegenforgalmi propa­gandamunka érdekében cél­szerű lenne a különböző ide­genforgalmi szervek munkáját összehangolni. Ülése további részében a végrehajtó bizottság különböző bejelentéseket tárgyalt. közi seregszemlét megtekintő, több mint egymillió látogató 1700 külföldi és 1159 hazai vállalat bemutatóját tanulmá­nyozhatta. A 120 000 négyzet- méternyi kiállítási területen felvonultatott korszerű termé­kekről, a BNV eseményeiről több mint 200 hazai lap és fo­lyóirat 430 munkatársa és 150 külföldi tudósító tájékoztatta olvasóit. A BNV öt szakmai napján több tízezer hazai és külföldi szakember tájékozó­dott 41 ország korszerű ipari termékeinek kínálatáról, s eredményes tárgyalásokat folytatott üzletkötésekről, ter­melési kooperációról keleti és nyugati partnerekkel. Különö­sen sok kezdeményezéshez adop ötletet, lehetőséget a BNV a KGST-országok szo­cialista gazdasági integráció­jának bővítéséhez, kiszélesíté­séhez. A zárójelentés kitér arra, hogy jövőre, 1973-ban a má­jus 18-tól 28-ig megrendezen­dő BNV-t két helyen, a jelen­legi városligeti és az Albert- irsai úti új vásárváros terüle­tén bonyolítják le az ideihez hasonló általános árumintavá- sár jelleggel. A tervek szerint 1974-től kezdve májusban a ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt már a beruházási ja­vak és termelő berendezések bemutatójáként, míg szeptem­berben az őszi BNV-t a fo­gyasztási cikkek kiállításaként rendezik meg. (MTI) Népújság 1972. június 15.

Next

/
Thumbnails
Contents