Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-15 / 139. szám
Georgi Dimitrovra emlékezik a világ 1973-ban lesz negyven esztendeje annak, hogy a világ megismerhette, s a nemzetközi munkásosztály szívébe zárta Georgi Dimitrovot, a lipcsei per hősét, akinek a német fasiszták bírósága előtti rendkívüli bátorsága, hősies helytállása az egész haladó emberiség tiszteletét váltotta ki. Ha élne, ezekben a napokban lenne 90 éves. A sok-sok izgalomtól megviselt forradalmárt már 23 évvel ezelőtt elragadta a halál; életműve, harcos életének példája azonban azóta is elevenen él és hat. Nem véletlen, hogy a XIX. századvégi elmaradott Bulgária nyomora, kegyetlen elnyomatása tette Dimitrovot és egész családját is forradalmárrá. Három férfitestvére az önkény elleni harcban fiatalon lelte halálát; a népes családból csak ő és leánytestvére, Elena, s öreg édesanyja érhette meg a bolgár nép fel- szabadulásának nagy napját. Valóban küzdelmes életútja volt. Gyerekfejjel nyomdász lett, és 15 évesen kapcsolódott be a szakszervezeti munkába. Alig 20 évesen belépett a szociáldemokrata pártba, majd annak kettészakadása után a baloldalhoz csatlakozott. Élete értelmét az a felismerés adta meg, hogy a bolgár nép szabadságáért küzdeni csak úgy lehet, ha küzd az egész nemzetközi munkásmozgalom közös, nagy céljáért, a szocializmusért. Nemcsak hazájában, hanem mindenütt. Bulgáriában harcolt egészen addig amíg 1923-ban el nem űzték hazájából. Már ekkor felismerte, hogy a győzelem biztosítéka csak a 'haladó erők széles nemzeti és nemzetközi ösz- szefogása lehet. A külföldi emigrációban megismerte a tőkés országok pártjainak problémáit, a kommunisták harcait, a munkás- osztály helyzetét. Jugoszláviában, Ausztriában, majd Németországban tevékenykedett Megrázó drámai erővel az elsők közt hívta fel a figyelmet a fasizmus fenyegető veszélyére, s hősi kiállásával a nácivészbíróság előtt harcba szólította a haladó erőket, minden lelkiismeretes embert szerte a Kerámiaüzemünkbe mázazáshoz SZAKMUNKASOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT FELVESZÜNK. Jelentkezés: az üzem vezetőjénél, Szekszárd-Csatár. (246) A Tolna megyei Viz- és Csatornamű Vállalat a bátaszéki strandfürdőhöz ÚSZÓMESTERT keres a nyári idényre. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Szekszárd, Toldi u. 6. Fizetés megegyezés szerint. (242) világon; Alakja,' helytállása azért is feledhetetlen, mert neve azokban a gyötrelmes években vésődött be az emberiség emlékezetébe, amikor szerte Európában .terjedt és . pusztított a fasizmus pestise. Szabadulása után Dimitrov 1934. februárjában a Szovjetunióba került, s itt dolgozott a következő évtől egészen 1943-ig. a Kommunista International végrehajtó bizottságának főtitkáraként. E funkciójában rendkívül jelentős munkát végzett a fasizmus és a háború elleni harc érdekében. Törhetetlen energiával dolgozott a munkásmozgalom tapasztalatainak általánosításán, jelentős elméleti munkát fejtett ki a fasizmus osztály- jellegének feltárásában, valamint az antifasiszta népfrontpolitika kidolgozásában, 1935- ben, a Komintern VII. kongresszusán ő tartotta az előadói beszédet a fasizmus és a háború elleni harc feladatairól. Ez az emlékezetes beszéd a munkásmozgalom egységének s a széles alapokon nyugvó népfrontmozgalómnak klasszikus programját, nagyszerű elméleti megalapozását adta. •Dimitrov a munkásmozgalom más leninista vezetőivel együtt jól látta, hogy a régi „európai polgári demokrácia”, tehát a régi Európa képtelen ellenállni a fasizmusnak, de az adott helyzetben a szocializmus nem lehet a közvetlen cél; ezért egy demokratikus egységfront megteremtésére kell törekedni. Cikkeiben, beszédeiben újból és újból hangoztatta, 'hogy a polgári, demokrácia erőinek antifasiszta ellenállása csak a munkásosztállyal szövetségben, a forradalmi erők vezetése alatt vezethet sikerre. Elsősorban a kommunista mozgalom Izmosodó erejének köszönhető, hogy a népfrontpolitika a háború kimenetelének végül mégis fontos tényezőjévé vált. A munkásosztály egységének és a demokratikus erők akcióegységének kivívása szempontjából egyaránt nagy elvi jelentőségű volt Dimitrovnak az az álláspontja, hogy az egységfront az osztályharc egyik legfontosabb formája. Ezért tartotta oly fontosnak az egységfront felülről és alulról történő létrehozására irányuló következetes politika megvalósítását. S valóban, a munkásosztály egysége megteremtésére és a demokratikus erők akcióegysé- gének biztosítására irányuló tevékenysége teljesen megfelelt a forradalmi folyamat szükségleteinek Bulgáriában csakúgy, mint a nemzetközi színtéren. Ismeretes, hogy a fasizmus feletti győzelem nagy, új lehetőségeket nyitott meg a népek előtt. Létrejöttek a demokratikus koalíciós kormányok, amelyek a népi demokratikus hatalom kormányaiként nálunk is és másutt is a szocialista forradalomhoz való átmenet kormányaivá váltak. Bebizonyosodott, hogy a háború alatt meghirdetett fasisztaellenes függetlenségi front, a kommunista és a szocialista pártok közt létrejött akcióegység, s a felszabadulás után a demokratikus nemzeti újjászületés ugyanazon forradalmi politika megnyilvánulásai. Dimitrov tevékenységének utolsó évei így egybeestek a népi demokratikus országok szocialista útra lépésével, a szocialista világrendszer kialakulásával. Vannak emberek, akiket nem lehet elfeledni. Ezek köziül való Georgi Dimitrov, a bolgár nép és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló alakjának, a nemzetközi munkásmozgalom egyik legkiválóbb vezetőjének neve. Emléke nem csupán a háború borzalmait, a fasizmus elleni küzdelem oly sok megpróbáltatását szintén átélt generációé. Tanítása, példamutatása a jövőbe ível; hiszen a szocia» lizmus építésének, a kommunista pártok sikereinek egyik fontos, alapvető biztosítéka ma is a népfrontpolitika helyes alkalmazása. így él és hat, válik valósággá napjainkban Georgi Dimitrovnak, a nemzetközi és a nemzeti ösz- szefogásról szóló marxista tanítása. U. L. ív. Egy ideig ilyen stílusban társalogtunk. Megkérdeztem, hogy hívják?... Egy „miért érdekli” után kibökte: Balátai Éva. Szerkesztő úr megért, izgatott lettem. Azt mondta, egy (bölcsődébe jár takarítaná mosogatni, mert ott enni is adnak neki... A nagyanyja nylonterítőket varr, de filléreket keres és egy koszos albérletben laknak. ;. Balátai Jenő lánya ne takarítson 1948- ban! Ez fogalmazódott meg bennem. — Tudod te, mi volt az apád ;— kérdeztem hangosan. — Ennek az országnak ki volt a te apád? Gyere! — Magammal vittem, egy közeli vendéglőbe. Gyorsan és sokat evett. Felvettem az intézetbe. Elvégezte a technikumot, geológus lett. Később vidékre került, egy kutató fúró vállalathoz. — Köszönöm a válaszait. Ha legközelebb... Szász kicsit előrefuttatta a szalagot, lassított, s a magnó egy idős asszony hangját adta vissza... — Ebben a házban lakott... a mérnök úr, én egészen kislány voltam.. ; Apánk a fronton volt. az első világháborúban; Féltünk az erdőben. a hegyek között... Még örült is az anyám, azt mondta. jó ha van egy férfi a háznál. .. ötven koronát adott, de aztán később semmit. Csak folyton ígérgetett... Hej. Bo- korné lelkem, egy bokor pénzt adok magának, ha megtalálom, amit keresek... ez volt a szavajárása. Néha napokra eltűnt, máskor meg éjjeleken át égette a drága petróleumot. Gyanús is lett Anyámnak. — Te Erzsiké — mondta egyszer. — ez a férfi katonaköpenyben érkezett, nagy hátizsákkal. Nem jó járatban van! Hátha katonaszökevény... Szólni kellene az elöljáróságon... De nem szólt. Sajnálta, mert olyan keshedt volt, alig evett— — Meddig tartózkodhatott maguknál a mérnök? — Ahogyan vissza tudok emlékezni, hat-nyolc hónapig élt a nyakunkon. Nem hittünk neki... De hát a fát megvágta, meg a kerekeskútról vizet is húzott. Bolondos ember volt. Mindig azt énekelte: Piros csizmám nyomát hóval lepi be a tél. hóval lepi be a tél... Dicsekedett, hogy ő is a hegyek közül jött Erdély- onszágból. — Tudja, hogy a mérnök mit talált maguknál? — Igen, most már tudom. De akkor azt hittük, a mérnök nem egészen „kerek”... Szóval egy kicsit dilis. Sokszor elmeséltem már. mert később az urak faggattak... Három napja beteg volt. lázas, de nem feküdt le. Reggel korán felkelt, a vályúnál a hideg vízben megmosdott - és hátizsákjával, kalapácsával indult az erdőbe. Este jött haza. .. Anyám szidta is, hogy hall’3 az úr, ha már annyi esze nincs, hogy ágyban maradjon, legalább ezt a teát igya meg... Rázta a hideg, foga vacogott... Rossz volt ránézni. Nagy szakálla a mellére lógott, szeme égett... Féltem tőle... Harmadnap este, amikor megjött, teljesen őrültnek látszott... a hátizsákból kiborított egy csomó lila színű anyagot, követ... Bokomé — kiáltotta — tudja, hogy ez mit ér?... Többet, mint az arany. Anyám nekem meg sopánkodott a konyhában: elvette szegénynek az eszét az úristen. De a mérnök úr nem fért a bőrébe, ölelgetett, csókolgatott bennünket, sírva ordított: Nyolc éve keresem, nyolc éve!... A tüskék összekarmolták az arcai* kezét... vérzett. Nevetett, aztán meg kirohant a szabadba, egy fának dőlt és hányt. .. Azonnal útnak akart indulni a köveivel, de éjjel már annyira belázasodott, hogy félrebeszélt, öt napig ápoltuk... — Az ördög nyűgét vettük magunkra — sóhajtozott anyám —, de azért éppen úgy takargatta, meg cserélte alatta az ágyneműt, mintha apánk lett volna. Egészen csontra so- ványodott... Felkelt, tántorgott. Alig tudott menni de vitte a zsákját. — Visszatért magukhoz? Ajjaj, de még mennyire! Újabb köveket szedett, azt állította a kénes szakadék tele van. És tudja, hogyan találta meg? Leesett a szakadékba. Ott verte össze magát... Magyarázta, hopv ez kibújt a földből, de a föld alatt temérdek van. — Mi történt később? A kommün alatt, bocsánat, már én csak így mondom, sokan jöttek.,. Mértek, méricskéltek vitatkoztak. Egy egész csapat bőrkabátos ember.. « Azt mondták, gazdag lesz a környék, mink is ezt kapunk, meg azt... Nem adtak semmit. Elmaradoztak. A mérnök úr se jött. Sok-sok év múlva ellepték aztán megint a környéket, bennünket meg kitelepítettek. . r Szász megszakította a hangot. Volt még ugyan felvétel a szalagon az idős asszony elbeszéléséből, de nem akarta a felesleges részeket hallani. Annyit már tudott Balátairól, nemcsak a pénzzel törődött, nemcsak a gazdagodás vágya hajtotta. Ezt bizonyította Ab- zinger Gyulának. Balátai Jenő barátjának levele is. aki az Iparügyi Minisztériumban dől. gozott. Szász másnap reggel tovább folytatta az iratok tanulmányozását. Az egyik mappában Abzin- ger Gyulának, a Magyar Királyi Iparügyi Minisztérium tanácsosának azt a levelét kereste elő, amit Pávai Vájnának írt. .. Kedves Pávián! Jenő nálam járt és hozott egy levelet a Postaműszaki Kísérleti Állomás laboratóriumából, amely szerint a magyar bau- xit nagyszerű összetételű, kevés SIOi-t tartalmaz... én már most hahotázok azon, hogy Balátait évek óta egy hülye álmodozónak tartják, amiért be akarja bizonyítani, hogy nálunk igenis van bau- xit... (Folytatjuk)
