Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

A ! Alföld tengert követel' magának. Vissza a valamikori Időkbe, amikor még víz borított errefelé mindent, sík, merő víz, hatalmas tenger.

Jövőjét éli, építi, formálja a táj. A Tisza IX. A nép még semmit sem látott az eljövendő nagy vízből, de már találóan elnevezte Kisbalatonnak, alföldi tengernek.

A KUNSÁGBAN

Kisköre Heves megyében található. A Tisza másik partján mindjárt Abádszalók. Az ország legszárazabb területe. Kevés a csapadék, évente 500—530 milliméter. A földek mindig szomjazták itt az esőt.

Történelmi a táj. Nemcsak a mondák, a szájról szájra örökölt mesék, elbeszélések vallanak róla, hanem történelmi leletek is. Abádszalókon a Királyhalom tetején nem is olyan régen hatalmas eperfa volt. Egyszerre csak elsüllyedt a földben úgy, hogy a hegye látszott ki a gödörből. A régiek ma is úgy mondják, egy ideig ott volt eltemetve Aba Sámuel magyar király.«

A föld vall. Abádszalók területe az ősközösség óta lakott hely. Elszenesedett hulladékanyagokban neolit kori cserépedény-töredékeket találtak. A mocsaras, akkor még vízben bővelkedő vidéken kezdetleges földművelést folytattak. A szkíta korból is maradtak fenn emlékek.

A Kunságnak külön története van. Kunmadaras, Kunhegyes,Karcag, Kisújszállás, Kenderes — a hajdani kun település Kolbaszék, többszöri elpusztulás után is „lábra kapott”, és végleges otthonnal szolgált a mokány kis kunoknak.

MINDENKI ÉPÍT

À táj elárulja az embert. A növények, a házak, a termesztett kultúrák beszédesek. Egy időben itt, kevéssel a felszabadulás után boldog, boldogtalan rizst termelt. Beütött az első esztendőben. Aztán jött a betegség, a brunzone, s elvitte a termést, elvitte a kedvet is. Néhány esztendeig még az elárvult, elhanyagolt földeken próbálkoztak némelyek, de lassan-lassan abbahagyták. S maradt minden, a hagyományos,

Tisza

megszokott formák között, kukorica, cukorrépa, kalászosok. A nagyüzemek létrejöttével, megerősödésével néhány új kultúra is meghonosodott: szőlő, gyümölcs. De a táj még mindig nem annyira intenzív, mint a dunántúli, vagy a Szeged környéki.

Kisköre kis falu. De már a Tisza II. formálja. Mozgékonyak, lüktetőek a napok. A fodrászüzlet hétköznap is tele, a Tiszagyöngye kisvendéglő szintén. Teherautók dübörögnek át a falu főutcáján, hajnaltól késő estig, megállás nélkül. Itt minden építkezik. Az ember is. Aki eljárt messzi vidékre, most hazahívta a készülő vízlépcső, a biztos megélhetés. A nádfedeles házak szomszédságában egyre-másra épülnek az újak, vagy csinosodnak a régiek.

Az építkezés első üteme tart. Vízlépcső készül, parti létesítmények, tározó tó, töltéserősítések egy szakasza, a bal parton Tiszafüredig, a jobb parton Sarudig. Ugyanakkor a nagykunsági és a jászsági főcsatorna. Látogatók jönnek, látogatók mennek. 1970-ben 2700 vendég volt, akikről hivatalosan is tudnak. 1971-ben 714 millió forint volt a pénzügyi előirányzat, amit december végéig teljesíteniük kellett. Ebből 500 millió építési, 180 millió szerelési, 34 millió pedig egyéb tevékenységre.

UJ MEDER

A duzzasztás 1973-ban kezdődik meg. Ehhez már június végén megkezdik a mederátvágást, vagyis a Tiszát a régi mederből új mederbe terelik. A munkák jellege változó. 1970-ben az építési tevékenység dominált, tavaly az acélszerkezeti elemek szerelése. Piros daruk emelkednek a magasba, valóságos „kőhegyek” betonerődök. Pontosan halad itt minden, szigorúan megtervezve, szabályszerűen. A telep — ahol az irodák is találhatók, lakóházak, munkásszállás, étterem, presszó — már az építkezés kezdetére ek- készült, hogy az itt dolgozók megfelelő szociális, kuturális körűimé- r : ' y .{

kettő

nyék közé jussanak, jöjjenek. Nincsenek „kutyaólak”, a végleges lakótelepen 120 lakás található, zömében kétszobás, és 120 fős legényszállás. Parkettás szobák, zuhanyozó, fürdőszobák, központi fűtés, konyhák, szóval mindaz, ami városi színvonal. A konyha 1300 személyt szolgál ki. Műhelyek, garázsok, szociális létesítmények. A telepen termelt víznek egyharmada a faluba jut el, Kiskörére. Van szennyvízhálózat és tisztítóberendezés.

Megfelelő az úthálózat, 6 és fél kilométer, 3 és fél kilométer az iparvágány-hálózat. A tömeganyagokat vasúton szállítják, az acél- és víz- gépészeti egységeket is. Összesen 1600-an találnak nap mint nap munkát, tisztességes keresetet ezen a hatalmas beruházáson. Jó a társadalmi tulajdon védelme, nem hasonlít az élet a hajdani dunapentelei napokhoz. Nagy a gépesítés, a műszakiak száma 110. Sok az automata és félautomata berendezés, ilyen a „betongyár” is.

aram és öntözés

A félautomata rendszer nagy teljesítményű, óránként 30 köbméteres. A sok ügyes elektromos berendezés segíti az embert. Beprogramozzák az időmemória-egységet, amely kijavítja azokat az elemi hibákat — jobban mondva inkább megelőzi —, amit esetleg az ember elkövertne. így épül a vízlépcső. A Tisza helyzeti energiáját használják majd fel, és négy turbina segítségével áramot nyernek, vagy pedig öntöznek. A tározó tó környékén lényeges változás lesz. Elsődleges az árvízvédelmi biztonság fokozása. Úgyszintén a belvízi kiépítettség, vagyis a belvízkárok csökkentése, levezetése, a mezőgazdasági hasznosítás jobb feltételei. A hatalmas tófelület alkalmas lesz haltenyésztésre, intenzív halgazdálkodásra, ugyanakkor kialakulhat a víziélet, strandolás, vitorlázás, sporthorgászás. Egyre-másra létre jöhetnek, gomba módra szaporodhatnak az üdülőtelepek. Végeredményben a hasznos víziterület — duzzasztással, 127 négyzetkilométer lesz, ami a Balaton egyötödének felel meg, vagyis találó az elnevezés: Kisbalaton.

Megváltozik a mikroklíma, nagy lesz a párolgás. A szegedi József Attila Tudományegyetem megkezdte már a mikroklimatikus vizsgálatokat, s két állomást telepít ide. Az öntözési hatásterület másfélmillió holdat érint, ezen belül 524 ezer holdat öntözhetnek majd a gazdaságok, s ez à mezőgazdasági dolgozó élet- és munkakörülményeit változtatja meg, teszi kedvezőbbé. A növényi kultúrák átalakulnak, s az állattenyésztés is, hatalmas és virágzó feldolgozóipar jön létre a környéken.

A műtárgyakhoz, s az építkezéshez több millió köbméter földet mozgatnak meg. Ezek helyén az agyaggödrökben erdőket telepítenek, és másodlagos mezőgazdasági hasznosítású növényeket. 1970-ben 100 millió forintot adtak kártalanításra. A szövetkezetak ezt csak üzemági fejlesztésre fordíthatják.

VÉDNÖKSÉGGEL

ötszáznál több vállalat érdekelt a hatalmas építkezésen. Különösen a fiatalok, ugyanis a kiskörei (Tisza II.) vízlépcső és öntözőrendszer építésének, valamint mezőgazdasági, hasznosításának megvalósulása véglegesen 1985-re várható. A feladatokat tehát a fiataloknak kell elsősorban megvalósítani. Ezért védnökséget vállalt a KISZ, és szocialista szerződést kötött a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, valamint az Országos Vízügyi Hivatallal. Budapesten és az érintett hat megyében több mint ezer KlSZ-alap- szervezeit és 600 úttörőcsapat kapcsolódott be a nagy program megvalósításába. A negyedik ötéves terv célkitűzései alapján a kiskörei főmű első szakaszát 1973. június 30-ra, teljes kiépítését pedig 1975-re fejezik be. Az építkezés eddigi üteme garancia erre.

Mindenütt építkezés. S a falvak népe ámulattal, reménykedéssel figyeli. Uj élet készül, új élet születik..'

, SZ. LUKÁCS IMRE .

9 9

o

tjJ -rt

:3

19

in

$

a Kaszinó utcában

ii.

Szász Dániel újságíró elővette a jó előre előkészített papírokat és a magnetofont készen arra, hogy bekapcsolja. Már nyúlt is feléje, de mozdulata eltört, gondolatai újból és újból a régi eseményekre irányultak. Otthon eszébe sem jutott, hogy felesége nagyanyja, a Dédi, egy volt bárónő, a pesti társaság egykori szépasszonya, hiszen a szegény öregasszony ismeretségük kezdetén, az ötvenes években még Kutassy profesz- Bzorék cselédszobájában

nylonkendőket festegetett. De lám, elég volt a tengerpartra jönni és a forradalmi évek eseményei, amelyek megfosztották rangjától és részvény- pakettjeitől, eltűntek. Elég volt meglátni a hajdani hódításait és gáláns kalandjai színhelyét, a valamikori Fiúmét és Abbáziát, újra bárónővé, nagyvilági dámává vedlett vissza.

Szász meglehetősen vegyes érzésekkel figyelte mint ébred fel negyedszázados álmából, mint regenerálja érzékszerveit, mozgását, hanghőrdo- zását. Szász Dániel felesége Balátai Éva pedig akaratlanul is segítette ezt az átváltozást.

— Minden kifogástalan itt. ugye Dédi? — kérdezgette nagyanyjától kedveskedve. — A nap, a szél, a víz, a fűszerezett húsok, a saláták, gyümölcsök, az italok — és Dédi boldogan rábólintott. A kaliforniai nyarak jutottak eszébe, ahol kisebb birtoka volt. az olasz katedrálisok. az isztambuli fehér házsorok, ahoi valamikor annyit járt. És eltűntek az „oroszok bejövetele” utáni „szörnyű” évek, a cselédlakás, a beszegésre váró nylonabroszok..,. Azzal a kézzel kellett ezt végezni, amelyre valamikor Krupp. Thyssen. Ghorin Ferenc lehelt érzelmes kézcsókot... vegyi gyárát lebombázták, részvényei elértéktelenedtek, leánya férjét Balátai Jenőt hiába finanszírozta... A jugoszláviai nyaralóhelyen eltöltött napok elfújták azonban Dédi rossz emlékeit.

Szász Dániel a terasz másik oldalára sétált és az üdülő előtti autóparkolóra nézett. Alfréd Flessburger kölni gyógyszerész, akivel a Dédi 30 év után itt összetalálkozott, éppen a slusszkulcsot húzta ki piros színű sport Mercedesé- ből és leállította a motort, megindult a szálló felé. Szász a kerek arcú, zárt mosolyú férfit figyelte és közben arra gondolt milyen érdekes szeszélye a sorsnak, hogy Dédi és ő most összefutottak.

Dánielnek nyaralásuk első napjai is eszébe jutottak, akkor találkoztak először a piros Mercedes gazdájával. A hegyek felé sétáltak ketten Évával, szembe velük az úton kocsi jött, majd gyorsan elporzott és Szász a pillanat tört része alatt látta felvillanni a kocsiban ülő 60 év körüli szikár. keményvonású. naosolyta- lan arcú férfit. Kalapja, szemüvege, kezén a kesztyűje a gazdag úrvezetőt mutatta. Éva megtorpant és az autó vágta léghuzatban férje karjába kapaszkodott, miközben hátrafordulva az autó rendszámát figyelte.

— Csodálatos kocsi, mondta Éva és Dániel ügyet sem vetett erre a megjegyzésre, folytatta magyarázatát a római utakról, légiókról, aztán a crnagorácokról. 'akik a második világháború partizánharcaiban a legkitűnőbb céllövők voltak.

— Azt hiszem, azon az úton verték vissza először a németeket — mutatott a hegy peremére, a kanyargó szerpentinre.

— A németeket? — kérdezte dacos kis gúnnyal a felesége — a németek mégis Mercedesszel vannak itt, — s Szász erre nem tudott mit válaszolni.

Alfréd Flessburger — Szász hangosan kimondta a nevet és a másodszori találkozásuk jutott az eszébe. A szálló bárjában kellemes, halk zene szólt, Évával táncoltak, ö nem akart inni és szeretett volna korán lefeküdni, hogy tiszta és világos aggyal tudjon másnap az anyaggal foglalkozni, de a társaságnak túl jó kedve volt. nem hagyhatta ott őket. Amikor a zenekar nagyon gyors számra váltott. Évával visszatértek asztalukhoz.

— Dédi, csak nem vagy rosszul? — Éva ijedten kapta fel nagyanyja asztalon nyugvó kezét és pulzusát tapogatta.

— Nem, semmi már elmúlt — nyögte sápadtan a bárónő, de szemét nem tudta levenni egy távoli pontról... Szász követte tekintetét... Az egyik fekete bőrhuzatú fotelben a Mercedes tulajdonosa ült. A férfi felemelte poharát és diszkréten meghajolt az idős hölgy felé.

— Dédi, te ismered őt? — kérdezte Éva.

— Valami rémlik nekem drágám, bár az emlékeimből oly sok arc merülhet föl, hogy már nyugodtan összekeverhetem őket.

Éjfél felé a zenekar öreg szerszámokat vett elő. tamburáztak. Meleg volt. sokat ittak és a társaság a zenészekhez csatlakozva énekelni kezdett. Francia, angol, olasz, szerb szavak keveregtek a levegőben. összefogóztak, egymás vállára téve kezüket, körbe táncolták az asztalokat. Dánielt is befogták. A lánc rövidesen összesodarta őket Alfréd FlessburgerreL .. Fújtatva, lihegve ült le asztalukhoz mélyen bókolva csókolt kezet a hölgyeknek.

Kiderült, Dédi ismeri Fless- burgert.

— Bajor származású vagyok mondta Dédi Szásznak — életem felét Németországban töltöttem. Holnap feleleveníthetjük emlékeinket — mondta a bárónő és a kölni gyógyszerészre nézett. Flessburger pezsgőért szalasztotta a pincért „találkozásunkra inni kell hölgyeim!” Aztán a környék látványosságairól, az olajfákról, a teraszosan művelt földekről, a népek szokásairól beszélgettek. — A magyar konyha kitűnő — mondta Flessburger.

— Úgy találja? Nézett a szemébe Szász. — Járt talán Magyarországon ?

— Igen, a háború előtt ex- port-impoi;t ügyleteket bonyolítottam. .. Apropos... Meg van még a jó öreg Astoria?

A pezsgőzést vidám csevegés követte. Szász agyában, karjában a szesz jótékonyan szétáradt, jó volt feloldódni a kellemes társaságban, a szórakozó emberek között.

— Ez egy nagyon gazdag pasas — mondta neki Éva, már a szobájukban, s Szász arra gondolt, Évánál újabban az élmények, érzések önmagukban értéktelenek, ha valamiféle érdekkel nem kerülhetnek kapcsolatba.

— Hiába, ezeknek mindig jól megy — az asszony mélyet sóhajtott.

Szász nem akart erről beszélni. Éva elaludt. Dániel könyvet vett elő, olvasott, de

az sem hozott álmot a szemére. Levegőre vágyott, ezért hát csendesen felkelt és lábujjhegyen kisettenkedett a szobából. A portás a pulton bóbiskolt, Szász hangtalanul elment mellette és kisétált a kapun. Gyönyörű csillagos éjszaka volt, a pálmák között enyhe szél sustorgott. A tenger felől friss levegőt hozott a misztrál. Szász a partnak tartott, a napozókosarakat kerülve érte el a vizet. Visszafordulva a magas, sötét hegyek felé nézett, aztán a parti lámpácskák irányába. A szálló harmadik emeletén az egyik erkély mögül világosság szűrődött ki. A Dédi szobája!..

Nem tud aludni?

__ Mindig

k

itűnő alvónak tartotta magát. Szász közelebb sétált és felkukkantott az üvegezett erkélyajtóra. Az összehúzott függönyök mögött két mozgó alakot látott a szobában. Csak nem lett rosszul a 72 éves matróna?... A pincér van bent nála vagy az éjszakai személyzet valamelyik tagja? Szász várt öt-hat percet, de az alak csak nem távozott.

Meg keli néznie ki az! Szász megkerülte a földszinti verandát, belépett a kapun és felsietett a harmadik emeletre. A folyosó csendes és kihalt volt. Nesztelen léptekkel ment az exbárónő szobájáig. Fülét az ajtóra tette. A szobából német nyelvű beszédet hallott, de a szavak sajnos érthetetlen hangcsomókká . álltak össze. Nem akarta, hogy rajtakapják, és a közeli mosdóba osont. Az ajtót kicsit nyitva tartva figyelte, ki távozik a Dédi szobájából

Negyed óra múlva nyílott az ajtó és meglepetésére Dédi újkeletű és egyben régi ismerőse, Alfréd Flessburger tűnt fel. Némán bólintott a bárónő felé. aztán sietős léptekkel távozott.

(Folytatjuk)