Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-13 / 137. szám
Közös tanács — összhang nélkül Ä 862 lakosú Lengyel máig lem bocsátotta meg a közpon- 1 íekvésű, de „csak” 560 lelhet számláló Kisvejkének, íogy közös tanácsi székhely ett. Az engesztelhetetlennek ízért nem mondható „harag” íem tetéződik kimért magá- íással, de létezik és nem minien előzmény nélkül. A mél- lányolható előzmények időpontja a 2022/1968. VII. 13. számú kormányhatározat végrehajtásának kezdetére tehető. Ha netán valaki nem tudná, ez a kormányhatározat indította el tanácsi hálózatunk korszerűsítésének azt a munkáját, ami munka a tanács- törvény végrehajtási rendeletének megvalósításában tetőzött. A 789 lelket számoló Mucsfa és a 640 lakosú Závod már 1969. június 30. hatállyal kimondta, hogy Kisvejke székhellyel közös tanácsot alakít. Kívánatos lett volna Lengyel azonnali csatlakozása is, de Lengyel, nem tudni mire, vagy kire számítva távol maradt és csak egy év múlva, 1970. június 30-án csatlakozott a közös tanácshoz. Akkor is úgy, hogy nem volt egyöntetűen tisztázott a csatlakozás értelme, haszna, államigazgatási szükségessége. Ma már bizton megállapítható mindez, s legfőképpen abból, hogy Lengyel változatlanul őrzi a sértődöttség maga teremtette státuszát. Nem egy és nem is csak két lengyelt választópolgár számára jelent megválaszolatlan kérdést ma is, hogy miért Kisvejke lett a közös tanácsi székhely és miért nem Lengyel? Pedig a válasz kézenfekvő. A négy község közös tanácsba való egyesítése államigazgatási szempontból volt célszerű. Kisvejke az egyesült . községek centrumában fekszik, ezenkívül a négy község lakosságának túlnyomó többsége dolgozik a kisvejkei Szabadság Mg. Termelőszövetkezet néven 1969-ben egyesült termeáőszö- vetkezetben. Mi következik mindebből? Az, hogy Lengyel, Mucsfa, Závod és Kisvejke nemcsak közigazgatási egységet alkot, hanem gazdasági egységet is. Következik továbbá, hogy ez a négy kis község többre megy mind államigazgatási, mind gazdasági téren összefogódíva, mint külön- külön. Az egyesülés alaphelyzete ugyanis— többek között és távolról sem mellékesen — lehetőséget biztosít az anyagi eszközök koncentrálására, ezek ésszerű fölhasználására, nem beszélve a legfontosabbról, arról a differenciáltságról, ahogy a közös tanácsok és kirendeltségeik tanácsi, azaz államigazgatási teendőiket elláthatják ebben a fölállásban. — Lengyel példája egyedi példa — hallhattam nem is olyan régen, amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága a közös tanácsú községek tanácsainak munkáját értékelte, különös tekintettel a kirendeltségek működésének tapasztalataira. — Nincs itt nálunk már selmmi baj — nyugtatott nem sokkal ezután Bai József a lengyeli tanácsi kirendeltség vezetője, aki később abbeli aggodalmának adott kifejezést, Népújság 5 1972. június 13. hogy jobb lenne, ha nem bolygatnánk ezt a dolgot, mert keveredés lehet belőle. Akkor sem értem, most sem értem, miféle keveredésre gondolt. De mélységes nyugalom tölt el arra a gondolatra, hogy az esetleg mégis támadó keveredés fölkelti az érdekeltekben a tisztázás igényét, aminek az lehet az eredménye kis idő múltán, hogy a négy közös tanácsba egyesült község közül egy nem tekinti magát tovább előkelő idegennek és végre megérti, hogy az egyesülés ténye egyenlő az előrelépéssel. De Lengyel, mindaddig nem látja, nem láthatja teljes hasznát az összeíogód- zásnak, amíg nem kezdi tanácstagjaival az élen kamatoztatni ezt a fejlődés diktálta előrelépést. Miért mondom, hogy tanácstagjaival az élen? Sőt, külön is kihangsúlyozva, hogy az élen? Mert az • irreális székhely községi álmok meghiúsulása miatt neheztelő Lengyel mára már leszokott az asztalcsapkodásról, de 12 tanácstagja közül öt-hat rendszerint távol tartja magát a közös tanács üléseiről. Boldogan föltételezném, hogy nincs ebben semmi kigondoltság, a passzív ellentüntetésnek egy szikrája se. De nem merem föltételezni. És e bátortalanságomat igazolja némiképpen annak a tanácsülésnek a jegyzőkönyve, ami februárban készült. A tanácsülés az 1972. évi költségvetést tárgyalta és igen viharos légkörben, mert amikor a fejlesztési tervek mellé társuló anyagi eszközök sorsáról kellett dönteni, Kesz- ler Mátyás, a lengyeli községi tanács volt elnöke — jelenlegi tanácstag — így hördült föl, szavait a mucsfai elnökhöz intézve: — Kérdezem Henrik, mit tettetek ti 20 év alatt? A retorikus kérdés indítéka pedig nem más volt, mint az, hogy a közös tanács költség- vetéséből a mucsfai bekötő út építésére 576 000 forintot kellett jóváhagynia a 38 tagú testületnek. A négy község tanácstagságának. A mucsfai bekötő út megépül. Csak ez sajog úgy? Lengyelen Bai József kiren-. deltségvezető és mellette mások is azt hangoztatták, hogy már nem lenne semmi .baj a fejekben a közös tanácshoz való csatlakozás miatt, ha több lenne a fejlesztési feladatokra fordítható pénz. Lehet benne valami. Kisvejke közös tanácsa gyöngén áll a fejlesztési föladatokra fordítható, anyagi eszközök dolgában, mert községfejlesztési adóból van 193 000 forintja, községenként átlag 44—45 ezer forint befizetéssel, míg Lengyel a fejlesztési alaphoz 59 000 forinttal járul hozzá. — Elviszik tőlünk a pénzt, aztán nekünk ott van a sehol semmi — hallhattam Lengyelen. Itt mondom ki hangosan: vajon milyen lehet, a 12 lengyelt tanácstag kapcsolata választóikkal, ha választóik nem tudják, hogy az a bizonyos és érvként annyiszor emlegetett 59 000 forint bőségesen visszatérül? Ahogy mondani szokás: kamatostul! Mert... elkészült például — Bai József tájékoztatása szerint — egy buszváró a tanácsválasztások jelölő gyűlésein elhangzott kívánságnak megfelelően fönt a szakmunkásképző intézet magasságában 40 000 forintért. Bekerítették a 200 000 forintos költséggel fölépített ravatalozót, elhelyeztek számos közvilágítási lámpát, és így tovább... Itt jegyzem meg, hogy a közös tanács fejlesztési célokra biztosított költségvetése 1972-re meghaladja a 600 000 forintot. Ennyi pénze Lengyelnek egyedül mikor lenne? Köztudott dolog, hogy a falugyűlések tanácstörvényünkben előírt összehívásának a célja a község lakosságának tájékoztatása, továbbá az az információ, ha tetszik véleménycsere, ami nélkül nehéz elképzelni a szocialista demokrácia kibontakozását, érvényesülését. Lengyelen legutóbb mindössze 27 ember jelent meg a falugyűlésen. A községnek 12 tanácstagja van, akik ilyen megnyilvánulásokon mondhatni hivatalból jelennek meg. Hossz volt a falugyűlés-szervezésem? Lehetséges. Inkább ezt hiszem el, mint azt, hogy csak 27 szülőhelyét szerető, a haladást igenlő ember él itt, aki jogot formál a község életének alakítására. Hol van hát a baj? Föntebb már említettem. Annyit azonban hozzátennék befejezésül, hogy ha beáll a félig-meddig megjósolt „keveredés”, úgy annak alkalmát használják föl az egyenetlenkedések okának tárgyilagos föltárására és az oktalan haragszomrád szigorú kiirtására. — lászló — Napfizikai obszervatórium Gyulán Megfigyelőállomást létesített Gyulán a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Napfizikai Obszervatóriuma. Az obszervatóriumot a 45 méter magas víztorony tetején helyezték el. Márki-Zay Lajos, a gyulai állomás vezetője, dr. Dezső Lóránt, a debreceni obszervatórium vezetője és Kálmán Béla tudományos munkatársa Napról készült fényképfelvételt vizsgálja. (MTI foto: Bajkor József felvétele — K3). Táfoornyitás Balatonszepezdéit Vasárnap megnyílt Balatonszepezden a megye első úttörőtábora. A szekszárdi járási hivatal fenntartásában lévő tábor turnusonként száz gyereket képes fogadni és hatnyolc személyes, betonalapzatba ágyazott, tehát rögzített vázú sátrakban elhelyezni. Harmadik éve működik. Tavaly elkészült a jól felszerelt üzemi konyha” és a hidegmeleg vizes zuhanyozó. A tolnai tábor környékén a fák alatt több más megyének is van úttörő- és KlSZ-nyaraló- helye. Az első nap minden úttörőtáborban egyformán zajlik. A gyerekek folyamatosan érkeznek, tegnap két autóbusz szállította őket a helyszínre. Már elmúlott dél mire megérkeztek. A szép nagy ebédlőben még az otthonról hozott ételt fogyasztották el. Ezt követően megalakult a két raj. majd az őrsök is. A gyerekek maguk dönthették el kikkel szeretnek egy csoportban, ez azt is jelenti, hogy egy sátorban Sárhöxi lakodalom : Befejeződtek az elődöntők Vasárnap délután Decsen és Alsónyéken Megfújom a furulyám címmel a Sárközi lakodalom népdaléneklési elődöntőit rendezték meg, melyekkel az elődöntők sora lezárult. Mindkét helyen nagyszámú érdeklődő előtt folyt a versengés, aminek eredményeként a szombat esti, a bátai művelődési otthonban tartandó döntőre az alábbi versenyzők jutottak : Fodor Mihály szálkai, Czirák Éva szekszárdi, Baranyák Zoltánná dunaf öld vári, Király Ilona érsekcsanádi. Borbély Istvánná nagybaracskai, Kapási Julianna bátaszéki szólista. Az éneklő csoportok közül a szeremlei kórus, a szekszárdi Gyors- és Gépíró Iskola és a bátaiak kórusa jutott a döntőbe. Érdekességként megemlítjük, ahogy azt Olsvay Imrétől, a Magyar Tudományos Akadémia népdalkutató csoportjának munkatársától megtudtuk, hogy a Sárközi lakodalomra finn szakemberek is eljönnek. A napokban a televízió sárközi dokumentumfilm forgatását kezdi meg. tölteni az elkövetkező egy hetet. A kora délutáni órák a költözködéssel, rendezkedéssel teltek. Ennek elkészültével az idén először fürödtek Tolna megyei úttörők csoportosan a Balaton vizében. Szerencsére már elkészült a szepezdi strand, nem kell a négy kilométernyire lévő révfülöpire étgyalogolni. Hat után elvégezték a hátralévő táborrendezési munkát. Nyolc órakor kezdődött a táborgyűlés, ahol ismertették a kilencven úttörővel a tábor hendjét és az állandó napirendet, majd vidám, játékos ismerkedési est kezdődött. Takarodó fél 10-kor volt. Ebben az első turnusban a járás őrsvezetőinek egy csoportja vesz részt őrsvezetőképző tanfolyamon, a járási KISZ-bizottság szervezésében. A programban ennek megfelelően délelőtt és késő délután tulajdonképpen tanulás szerepel, . ha játékos formában is. Szerepel a programban egy kisebb kirándulás ég akadály- verseny is, majd az utolsó napok valamelyikén este ünne- pélyes nagy tábortűz lesz, vidám játékokkal, fejtörőkkel. Még ezzel együtt is túlságosan kevésnek tartjuk a napi három óra szabad időt, amelynek valójában csak egy részét tölthetik a gyerekek gondtalan fürdőzéssel. Mindenképpen helyes lenne, ha délelőtt is jutna legalább egy óra erre a célra. Változatos ételekről egy szakácsnő és három másodikos szakács szakmun. kástanuló gondoskodik. A következő turnus jutalom jellegű szaktábor lesz. A járási őrsi vetélkedők győztesei nyaralnak Szepezden tíz napot. Majd augusztus 23-áig, a zárás napjáig, úttörőcsapatok veszik birtokba a sátrakat. Nyaranként nyolc-kilenc csoportban mintegy kilencszáz úttörő tölt hét. vagy tíz napot a táborban.
