Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-12 / 110. szám

f t * # KÖnvr Meíiiv- Szekszárű Egyetmi •'tos Leona* ’’szj ügy TtMiac. »I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK} NÉPÚJSÁG 1 ü MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 110. szám ÁRA: 80 FILLÉR Péntek, 1972. május 12. A szovjet kormány nyilatkozatban tiltakozik \ a VDK kikötőinek elaknásítása ellen Moszkva (MTI) Moszkvában szerdán közzé tették a szovjet kormány nyilatkozatát : Az Egyesült Államok kor­mánya bejelentette, hogy to­vább szélesíti Vietnamban el­követett agresszív cselekmé­nyeit, ami tovább bonyolítja a helyzetet Délkelet-Ázsiában és súlyos következményeket von­hat maga után a nemzetközi béke és biztonság szempontjá­ból. Abban a nyilatkozatban, amely 1972. május 8-án látott napvilágot, az Egyesült Álla­mok elnöke közölte, utasítást adott az észak-vietnami kikö­tők elaknásítására, hogy meg­akadályozza e kikötők hajók­kal való megközelítését. Elren­delte továbbá a VDK területe elleni bombatámadások foko­zását, különös tekintettel a vasúti és más közlekedési vo­nalak ellen végrehajtott légi­csapásokra. Ily módon az Egyesült Államok megpróbálja megszakítani azokat a gazdasá­gi, kereskedelmi és más kap­csolatokat, amelyek a VDK-t más országokhoz fűzik, meg­kísérli megfosztani a Vietnami Demokratikus Köztársaságot attól a lehetőségtől, hogy or­szága népe segítséget kapjon az amerikai agresszió vissza­verésére, továbbá, hogy élel­miszerhez és más árukhoz jus­son a békés lakosság ellátása céljából. Bármilyen hamis jelszavak­kal álcázzák is az amerikai fegyveres erők Vietnamban el­követett kalandor cselekmé­nyeit, ezek valóságos célja vi­lágos. Nem arról van szó, hogy az Egyesült Államokat „meg­óvják a megszégyenüléstől”, hanem arról, hogy megmentsék a „vietnamizálás hírhedt ter­vét”, amely nyilvánvalóan ku­darcba fullad. Nem arról van szó, hogy a vietnamiaknak módjuk legyen problémáikat tárgyalásos úton rendezni, ha­nem a népellenes saigoni báb­rendszernek nyújtott amerikai katonai támogatásról. A VDK területe ellen indí­tott bombatámadások fokozása, Washingtonnak azok a próbál­kozásai, hogy önkényesen aka­dályozza a nemzetközi tenger­hajózást, csakis felháborodást, éles elítélést válthatnak ki. Is­mét bebizonyítják az egész vi­lág előtt ama háború bűnös jellegét, amelyet az Egyesült Államok a vietnami nép ellen indított, s amelyet már hosszú évek óta folytat. Az egyik agresszív akció a másik, még veszedelmesebb agresszív cselekményt vonja maga után. A korábbi barbár lépésekhez és bűnökhöz újab­bak, még súlyosabbak társul­nak. Mindennek következté­ben ez a háború olyan jelleget ölt, amely mind nagyobb mé­retekben érinti sok ország és nép érdekeit. A VDK kikötőihez vezető tengeri utak elaknásítása, azok a kísérletek, hogy megakadá­lyozzák külföldi hajók belé­pését a VDK felség- és belső vizeire, közvetlenül fenyegetik sok államnak, a VDK lakossá­ga számára szállítmányokat vi­vő hajóinak biztonságát és ten­gerészeinek életét. Senki nem jogosította fel az Egyesült Ál­lamokat arra, hogy bárkinek is korlátozza hajózási szabadságát a nyílt tengeren. Az Egyesült Államok által foganatosított intézkedések a legdurvább módon sértik meg a hajózás szabadságának általánosan el­ismert elvét, jóllehet a tengeri joggal foglalkozó és ezt az el­vet megerősítő 1958. évi genfi konvenció alatt másokéval együtt ott található az Egye­sült Államok aláírása is. A Szovjetunióban megenged­hetetlen lépésnek minősítik az Egyesült Államok intézkedé­seit, amelyek a szabad hajó­zást, valamint azoknak a szov­jet és más hajóknak a bizton­ságát fenyegetik, amelyek a Vietnami Demokratikus Köz­társaság partjainál hajóznak. A Szovjetunió mindebből le­vonja a megfelelő következte­téseket. A törvénytelen akció­nak esetleges követkeményeiért minden felelősséget az Egye­sült Államok kormánya visel. A genfi konvenciók megsér­tésével az Egyesült Államok egyszersmind kifejezésre jut­tatja, hogy semmibe veszi a nemzetközi jog egyik alapvető követelményét: azoknak a kö­telezettségeknek a tiszteletben tartását, amelyeket az egyes államok a nemzetközi szerző­désekben vállaltak magukra. Ez veszélyes és csúszós út. Csakis tovább bonyolíthatja a nemzetközi helyzetet, törvény­szegéshez vezethet a nemzet­közi kapcsolatokban. És ha, válaszul az Egyesült Államok­nak azokra az egyoldalú cse­lekményeire, amelyek egész sor állam törvényes érdekeit és állampolgárai biztonságát fenyegetik, ezek az államok ahhoz hasonló útra térnének, mint amilyenen az Egyesült Államok ma Vietnamban jár — vajon hová vezetne ez? Agresszív cselekmények to­vábbi kiterjesztése révén nem lehet megoldani Indokína problémáit, megtörni a sza­badságáért és függetlenségéért küzdő vietnami nép akaratát. Azok a cselekmények, amelye­ket most az Egyesült Államok végrehajt, csupán a konflik­tus elhúzódásához, a vérontás folytatódásához vezethetnek, s óhatatlanul újabb áldozatokat követelnek, újabb pusztításo­kat vonnak maguk után. (Folytatás a 2. oldalon). Apró Antal Norvégiában A norvég parlament elnö­kének meghívására Apró An­tal, az országgyűlés elnöke hi­vatalos látogatásra szerdán Oslóba érkezett. A magyar or­szággyűlés elnökét és kísére­tét a repülőtéren Bernt Ingvaldsen, a norvég storting (parlament;) elnöke, Leif Granli, a parlament alelnöke, valamint a norvég országgyű­lés több vezető tisztségviselő­je fogadta. A fogadtatáson megjelent Lugossy Jenő, ha­zánk oslói nagykövete is. Szerdán este Bernt Ingvald_ sen vacsorát adott Apró An­tal tiszteletére. Csütörtökön a magyar vendégek vendéglátó­ik kíséretében Oslo környékét tekintették meg majd részt vettek a parlament elnökének rezidenciáján adott ebéden. (MTI). Honeckei* Romániába utazott Erich Honecker, az NSZEP KB eiső titkára es Willi Stoph* a NsZeP Pb tagja, a rrumsz- tertanácg elnöke az NDK párt­ós Kormányküldöttségének éién csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra a Ko­mán Szocialista Köztársaság­ba utazott. Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára és Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának el­nöke, úton a Román Szocia­lista Köztársaság felé, átre­pülve hazánk fedett, távirat­ban fejezte ki jókívánságait Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Fock Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének. (MTI). Folytatódtak a tudományos ülések az Akadémián Az Akadémia közgyűlésének negyedik napján, csütörtökön délelőtt a föld- és bányászati tudományok osztálya befejezte másfél napos tudományos ta­nácskozását. A csütörtöki nap programjában többek között olyan kérdések szerepeltek, mint a geodéziával szemben támasztott társadalmi igé­nyek, a jövő bányászata, a szénhidrogén-bányászati kuta­tás és iparfejlesztés. Egész na­pos tanácskozást kezdett a matematikai és fizikai tudo­mányok, valamint a biológiai tudományok osztálya. Ezen az együttes ülésen délelőtt há­rom korszerű fizikai mérő­módszer biológiai alkalmazá­sáról volt szó. Az élő szerve­zeteken végrehajtható mágne­ses mérések, a komputeres méréstechnika, valamint a modern nukleáris mérőmód­szerek biológiai alkalmazása foglalkoztatta a vita részvevő­it. Délután további fizikai mé. rSmódszerek problémáit tár­gyalták meg. Ülést tartott a nyelv- és irodalomtudományi osztály is. A vita témája a tu­dományos feladatok és a tár­sadalmi igény egybevetése volt. (MTI). Egy év parlamenti munkája a számok tükrében Hat törvény, 115 képviselői javaslat — Megélénkült a bizottságok tevékenysége Május 12-én volt egy esz­tendeje, hogy a választásokat követően megtartotta alakuló ülését a 352 tagú országgyűlés- Az 1971—1975-ös választási ciklus első évében felelősség- teljes, nagy jelentőségű dön­tések, hasznos javaslatok fém­jelezték a magyar törvény- hozást. Az országgyűlés mun­kája élénk volt, tevékenységé­ben mindinkább érvényesül­tek az állami élet, a szocialis­ta demokrácia továbbfejlesz­Vályl Péter miniszterelnök-helyettes, aki a magyar gaz­dasági napok alkalmából tartózkodik Lengyelországban, el­látogatott a katowiczei „Pedant” áruházba. ÍKéptávírónkon érkezett). tésének követelményei. Bebi­zonyosodott: az országgyűlés törvényhozó és ellenőrző tevé­kenységével, állami életünk­ben betöltött növekvő szere­pével, az ülésszakokon folyta­tott színvonalas, alkotó viták­kal jól szolgálta népünk érde­keit. Egy esztendő alatt öt ülés­szakot, összesen kilenc ülést tartott az országgyűlés. Hat törvényjavaslatot tűztek napi­rendre, és szentesítettek a képviselők egyhangú határo­zatával. (összehasonlításul : az 1983—67-es teljes ciklusban 11 törvényt alkottak.) A képviselők 122 felszóla­lásban fejtették ki vélemé­nyüket a napirendre tűzött kérdésekről, a plenáris vitá­kon az országgyűlésnek 47 olyan tagja kért és kapott szót, akik első ízben ebben a cik­lusban jutottak mandátumhoz. Behatóan vizsgálták, körül­tekintően elemezték a külön­féle előterjesztéseket, hasznos javaslatokkal, észrevételekkel segítették a kormányzati mun­kát. Indítványaik, gondolataik tanulmányozására a kormány nagy figyelmet fordított, a már állandósult gyakorlat szerint olyan javaslataik, amelyekről az országgyűlésnek külön nem kellett határoznia, a Miniszter- tanács elé kerültek. Az or­szággyűlés irodájának nyilván­tartásai szerint az elmúlt esz­tendőben 115 olyan képviselői javaslat, észrevétel hangzott el a plénum előtt, amellyel á kormány foglalkozott Az országgyűlés az új cik­lus első esztendejében is szé-, leshette, erősítette nemzet­közi kapcsolatait. Parlamenti küldöttség látogatott hazánk­ba Jugoszláviából, a magyar országgyűlés tagjai a Szovjet­unióban és Japánban jártaki (Most tartózkodik Norvégiá­ban hivatalos látogatáson Ap-' ró Antal, az országgyűlés el­nöke.) A parlamenti demokratiz­mus erősödése kedvező felté­teleket teremtett az állandó bizottságok tevékenységének kiszélesítéséhez. A bizottságok 63 ülést tartottak, s 78 témát tűztek napirendre. Munkál­kodásuk mindenekelőtt az or­szággyűléshez kapcsolódott, a Plénum elé kerülő napirendi témák előkészítésével, előzetes megtárgyalásával függött ösz- sze. . Eredményes, eleven munka jellemezte a képviselőcsopor­tok tevékenységét. Tanácsko­zásaikon rendszeresen meg­tárgyalták a helyi fejlesztési terveket, programokat, s szin­te minden megyében foglal­koztak a legfontosabb közér­dekű témákkal, a választókat közvetve és közvetlenül érin­tő kérdésekkel. Az elmúlt esztendő króniká­jából kitűnik, hogy a képvise- Jóik éltek interpellációs joguk­kal, s négy témában kértek választ az illetékesektől,,

Next

/
Thumbnails
Contents