Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-12 / 110. szám

I t I Világszerte tiltakozás a vietnami aknazár ellen (Folytatás az 1. oldalról). A vietnami probléma meg­oldásának egyetlen reális útja a vietnami nép ama jogának tiszteletben tartása, hogy ön­maga, minden külső beavatko­zás és nyomás nélkül döntsön sorsáról. Ha az Egyesült Álla­mok valóban hajlandó erre, vissza kell térnie a párizsi tár­gyalóasztalhoz. A szovjet kormány határo­zottan kitart amellett, hogy az Egyesült Államok haladéktala­nul vonja vissza azokat a lé­péseket, amelyeket a Vietnami Demokratikus Köztársaság partvidékének blokád alá he­lyezésével és szárazföldi köz­lekedési vonalainak megzava­rásával kapcsolatban tett, hogy megszűnjenek a VDK ellen irányuló agresszív amerikai cselekmények, hogy érvénye­süljön a nemzetközi tengerha­józás és kereskedelem szabad­ságának joga. A szovjet kor­mány meggyőződését fejezi ki hogy ezzel az állásponttá1 egyetért minden békeszerető állam kormánya és népe. A Szovjetunió, hűen a szo­cialista internacionalizmus el­veihez, szolidáris a hős viet­nami nép harcával, megadta és megadja neki a szükséges tá­mogatást. Edward Kennedy szenátor sajtónyilatkozatban ítélte el a VDK tömeges amerikai bom­bázását, az észak-vietnami ki­kötők elaknásítását. Az intéz­kedést a VDK ellen irányuló nyers brutalitásnak, a felper­zselt föld politikájának nevez­te, amely semmivel sem iga­zolható. Stockholm belvárosában szerdán este tüntetők százai tiltakoztak az indokínai há­ború eszkalációja, az amerikai­ak vietnami jelenléte ellen. A A Pravda a latin-amerikai változásokról Szerte az Egyesült Államokban tüntetnek Nixon blo­kád-döntése ellen. Ez a felvétel Minneapolisban készült. (Képtávírónkon érkezett). felvonulás előtt nagygyűlést tartottak, amelyen a VDK stockholmi nagykövete mon­dott beszédet. Feliratos táblái­kon az amerikai bombázások azonnali beszüntetését, az amerikai csapatok Indokínából való kivonását, Svédország wa­shingtoni nagykövetének visz- szarendelését követelték. Más svéd városokban is til­takozó tüntetéseket tartottak. A Kurfürstendammon szer­dán este nyugat-berliniek ezrei tüntettek a VDK kikötőiben lé­tesített amerikai aknazár, az indokínai amerikai bombatá­madások fokozása ellen. Hang­szórókon követelték az ameri­kaiak távozását Vietnamból, Laoszból és Kambodzsából. Megint pokolgép robbant Belfastban — 25 sebesült Észak-Írországban a jelek szerint ismét erősödik az ír köztársasági hadsereg (IRA) fegyveres ellenálló tevékeny­sége. Szerdán délután pokol­gépet robbantottak Belfast leg­nagyobb áruházában, ahol 25 ember kapott kisebb-nagyobb sérüléseket. Az éjszaka folya­mán pedig ropogtak a fegyve­rek a fővárosban és London­derry ben. Az IRA időnként középkori megtorló módszereinek vissza­taszító példájára találtak ké­ső este Belfastban. Egy 15 éves lány feküdt magatehetet- lenül, egy lámpaoszlop tövé­ben, f elismerhetetlenségig ösz- szeverve, szurokba és tollba forgatva. Mint a vizsgálat so­rán kiderült, az IRA emberei pénteken cipelték el otthoná­ból azzal a váddal, hogy a Scotland Yard különleges osz­tályának besúgójaként mű­ködve, több katolikus letar­tóztatását okozta. Különböző rejtekhelyekre vitték az el­múlt öt napban, rendszeresen megverték, végül az IRA el­rettentésként leborotválta a haját, majd nyilvánosan, szu­rokba és tollba forgatta. Mikor az angol katonák szerdán rátaláltak, 200 főnyi tömeg vette körül gúnyolódva. A katolikus otthonokba eljut­tatott röplap szerint az IRA, korára való tekintettel csupán enyhébb büntetést rótt ki a lányra, aki egyébként jelen­leg kórházban, van. Douglas-Home az európai biztonsági értekezletről Nagy-Britanniának az eu­rópai biztonsági értekezlettel kapcsolatos magatartását, rész­letezte egy összejövetelen Douglas-Home külügyminisz­ter. Kijelentette, reméli, hogy jövőre összeülhet a biztonsá­gi és együttműködési konfe­rencia. Hozzátette, hogy Nagy- Britannia óhaja szerint ennek a fórumnak „nem befagyasz­tania, hanem enyhítenie kell a jelenlegi Európa megosztott­ságát”. A külügyminiszter azt mondotta, hogy a nyugati or­szágoknak nincs szándékuk­ban beavatkozni a kelet-euró­pai országok belügyeibe: „po­litikai fejlődésük rájuk tarto­zik, nem miránk”, Ezután viszont az értekez­letet halogató taktika „ideoló­giai” alátámasztásaként azt fejtegette, hogy a Nyugat „szi­gorúan gyakorlati” szempont­ból közelíti meg a biztonsági konferencia gondolatát. „Ered­ményeket akarunk, — mon­dotta. Természetesen abszolút feltétele a haladásnak, hogy a Szovjetunió ne próbálja az értekezlet révén a Nyugat biz­tonságát kockára tenni.. ; Douglas-Home az európai biztonság gondolatával tökéle­tesen ellentétes megjegyzéssel zárta eszmefuttatását: „Nem szabad eltérnünk eredeti cél­kitűzésünktől, az erős és egye­sült Nyugat-Európa ihegte- remtésétől”. (MTI), Müncheni lakosok százai tüntettek szerdán este az erős rendőrgyűrűvel körülzárt ame­rikai ház előtt. Tiltakoztak a vietnami háború eszkalációja, az észak-vietnami kikötők el- aknásítása ellen. Bogotában és más kolum­biai városokban szintén nagy­szabású tüntetéseket tartot­tak. Bogotában felgyújtották az amerikai nagykövetség két gépkocsiját. A rendőrség bru­tálisan beavatkozott. Tíz tün­tető megsebesült. Mintegy 50 személyt letartóztattak. ötezer koppenhágai lakos tartott szerdán tiltakozó felvo­nulást. A tüntetők az Egyesült Államok nagykövetsége elé vo­nultak, ahol az amerikai ka­tonák azonnali kivonását köve­telték Indokínából. Szerdán este és csütörtökön reggel Hanoiban bemutatták a sajtó képviselőinek a szerda délelőtti bombázások helyszí­neit. Az első helyszín a Quan Thanh (Nagy Buddha) utca egyik nagy lakóháztömbje, mintegy 100—150 méterre a magyar kereskedelmi kiren­deltség székházától. A szépen rendezett, több száz lakást ma- gábafoglaló lakótelep közép­pontjába csapódott be egy ra­kéta. Az eltalált ház két eme­letét valósággal leborotválta a nagy erejű robbanás s megron­gálta a háztömb szinte vala­mennyi épületét. A házak la­kói a bombázás idején óvó­helyeken tartózkodtak, illetve egy részüket már napokkal előbb evakuálták. Bombák és rakéták okoztak rendkívül nagy pusztítást a vietnami—szovjet barátság kórház épülettömbjeiben. Oda legalább három rakéta és egy nagyméretű bomba zúdult. A- belgyógyászati osztály két nagy épülettömbjében egyet­len kórterem sem maradt épen. Az egyik 150 ágyas bel­gyógyászati épülettömb romok­ban hever. Csütörtökön miniszterelnö­ki rendelet jelent meg Hanoi­ban, amely a közrend és a közbiztonság védelméről intéz­kedik. Csütörtökön délután helyi idő szerint három óra körül amerikai repülőgépek több kö­teléke támadta Hanoit és kör- nj'ékét. A támadó gépek több rakétát lőttek ki a város kü­lönböző lakott területeire, s különböző méretű bombákat dobtak. A város fölött ismét légi csata bontakozott ki, a le­lőtt repülőgépek számáról azonban még nem adtak ki hivatalos jelentést. Moszkva (MTI) A Pravda csütörtöki számá­ban Vitalij Korionov, a lap po­litikai szemleírója azokkal a változásokkal foglalkozik, ame­lyek a hetvenes évek Latin- Amerikáját jellemzik. Megálla­pítja: a felszabadító harc új, magasabb szintre emelkedett, a néptömegek szemlátomást balra tolódtak, számos ország­ban fontos forradalmi, demok­ratikus átalakulásokat hajta­nak végre. A tizenhárom évvel ezelőtt győzelemre jutott kubai forra­dalom mély, politikai változást jelzett Latín-Amerikában. To­vább ösztönözte a népek fel­szabadító mozgalmát a népi egység koalíciójának győzelme Chilében. Aktivizálódik a népi egység megteremtését célzó mozgalom Uruguayban, Argen­tínában, Kolumbiában, Peru­ban, Venezuelában, Panamá­ban, Ecuadorban, Costa Ricá­ban és más országokban. A Pravda szemleírója hang­súlyozza az igazi függetlensé­gért és a mély társadalmi-gaz­dasági átalakulásért küzdő erők egységének fontosságát és rámutat, hogy enélkül Chilé­ben sem győzhetett volna a népi kormány. A néptömegek egyre többi latin-amerikai országban indí­tanak mozgalmat a gazdasági függetlenségért. A külföldi vál­lalatok működésének betiltása Peruban, a kőolaj- és a földgáz­termelés államosítása Venezue­lában és az amerikai békehad­test tagjainak álcázott ügynö­kök kiutasítása Panamából csupán bizonyítéka ennek a harcnak — állapítja meg a cikkíró, majd így folytatja: Ilyen körülmények között az imperializmus és a belső re­akció megpróbálja egyeztetni tevékenységét. Nemrég például az amerikai hatóságok úgy döntöttek, hogy az amerikai bankokban zárolják a chilei réztermelő társaság számláit. A reakció útjába azonban mind komolyabb népi erők áll­nak. A kontinensen hatékony politikai tényező a kommunis­ta mozgalom. Szakadatlanul nő a kommunisták tekintélye és befolyása. Egyre nagyobb a chilei, az uruguayi, a venezue­lai, az argentínai és más or­szágokban működő kommu­nista párt taglétszáma, a de­mokratikus közvélemény mind határozottabban elutasítja a szovjetellenesség és az anti- kommunizmus ideológiáját. Varsói lapok a nyugatnémet ratifikációs vitáról Varsó, (MTI). A csütörtöki Trybuna Ludu a következő­képpen kommentálja a bonni ratifikációs vitát: „Az ellenzék újból kikény­szerítette a keleti szerződé­sek” ratifikálásának elhalasz­tását, bár szerdán reggel az a meggyőződés uralkodott, hogy a vita ezúttal szavazással vég­ződik. Az ellenzék erős nyomásá­ra a kormánykoalíció bele­egyezett a szavazás újabb el­halasztásába, noha Scheel ki­fejtette, hogy minden további halasztás csak jobban nehezí­ti és bonyolítja a dolgot. A kereszténydemokraták azon­ban az ünneplés befejeztével figyelmeztették: kár lenne olyan illúziókat táplálni, hogy egy héten belül automatiku- can eloszlanak a véleménykü­lönbségek. Az ellenzék, a je­lek szerint fokozni fogia a kormányra gyakorolt nyomá­sát. Barzel és hívei mindent elkövetnek, hogy elfogadtassák a szerződések jelentőségét gyengítő nyilatkozatot”. A Slowo Powszechne hang. súlyozta: „A közvéleményt egyre kel- lerhetlenebb' érzéssel tölti el az a játék,, amit a CDU/CSU e fontos esemény körül folytat. Brandt kancellár engedett az ellenzék nyomásának. Nem akart olyan harcba bocsátkoz­ni, amelynek kimenetében a mostani erőviszonyok mellett nem volt biztos. Nagyon való­színű hogy Brandt ezt a takti­kai fordulatot a siker remé­nyében tudatosan alkalmazta. Jövő heti sikere azt jelentené, hogy a szerződéseket — egyes ellenzéki képviselők szavaza­taival együtt — jelentős szó­többséggel fogadnák el. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a ratifikációs vitában a Ikereszténydemokaták foltokat ejtettek az egész bonni álla­mon. Ezeket a foltokat nem lesz könnyű eltüntetni. Az európai ENSZ-társaságok brüsszeli ülése Brüsszelben május 8—10-ig tartották az európai ENSZ- tánsaságok 3. regionális érte- kezetét. A tanácskozáson 25 ország képviselője vett részt. A résztvevők megvitatták az európai béke és biztonság megerősítésének, a kölcsönö­sen előnyös együttműködés fejlesztésének és az európai biztonsági értekezlet előkészí­tésének, illetve összehívásának kérdéseit. Az értekezleten hozott hatá­rozat támogatásáról biztosít­ja az európai népek közgyűlé­sét, amely június 2. és 5. kö­zött ül össze ugyancsak Brüsszelben, és az európai biz­tonság, valamint együttműkö­dés kérdéseivel foglalkozik majd. A résztvevők azzal a felhí­vással fordultak a nyugatné­met politikai pártokhoz, hogy ratifikálják a szovjet—nyu­gatnémet, illetve a lengyel— nyugatnémet iszerződést. Kö­vetelték az Egyesült Államok kormányától, hogy vessen vé­get a vietnami háborúnak, és ismét vegyen részt a párizsi megbeszéléseken. Grecsko—Asszad találkozó Andrej Grecsko marsallt a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Szíriá­ban, fogadta Hafez Asszad, Szíriái köztársasági elnök. A meleg baráti légkörben meg­tartott találkozón eszmecserét folytattak a két fél érdeklődé­sére számot tartó kérdésekre. Grecsko marsall ugyancsak látogatást tett Musztafa Tiasz tábornoknál, Szíria hadügy­miniszterénél. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents