Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-11 / 109. szám
1 « Eléghetnének százmilliók Csendet kérünk ! A civilizált ember egyik ellenségéről A csendbe idegtépőén hasít a csengő. • Riadó! Néhány másodperc, s a kitáruló ajtón kigördülnek a tűzoltóautók. Nappal 30, éjjel 60 másodperc a maximális idő, aminek elteltével a nagy piros gépkocsi hátsó kerekeinek el kell hagynia a tűzoltó-laktanyát. Szekszárdon még mindig az előírt időn belül indultak a kocsik. Kell ez a gyorsaság. A tűz, amely valahol fellobbant, té- bolyító tempóban terjed. Néhány másodperc késés emberéletekbe kerülhet, milliós károkat okozhat. De mi a helyzet a másik oldalon? Mennyire sietnek a tűznél levők a hívással. * Éjszakai ellenőrzésre indultunk a tűzoltóság vezetőivel. A Paksi Állami Gazdaság néhány üzeménél akartunk választ kapni a kérdésre. Megtudni hogyan vigyáznak a milliós értékekre és milyen gyorsan tudják jelezni a tüzet. * Vilmos-major felé közeledünk. — Csináljunk próbariasztást — javasolja Csöglei István tűzoltó őrnagy, az ellenőrzés vezetője. A terepjáró bőgő motorral kanyarog jobbra-balra a gazdasági épületek között. De ránk, a hívatlan „garázdálko- dókra” ügyet sem vet senki. Az esős éjszakában az éjjeliőr nem szívesen sétál a szabadban. Végre megtaláljuk, de a próbariasztásról lemondtunk. — Hogyan jelezné a tüzet? $uti József, éjjeliőr, nagyjából tudja a teendőket. A telefont az irodaépület egyik ablakába teszik esténként. Az ablakot beütve lehet hívni a tűzoltókat. — Itt aránylag nincsenek komolyabb gondjaink — summázza a látottakat, hallottakat Horváth Béla főhadnagy, a paksi járás tűzoltóparancsnoka. ■jV • Matild-major. Az éjjeliőrkeresés újra megismétlődik. Tóth János sem a motorzúgásra, sem a kutyák mérges ugatására nem kerül elő. — Pedig itt kell lenni vsja- hol — biztatjuk egymást. És valóban. Az egyik sertésistállóban meg is találjuk az éjjeliőrt. — Tűz van papa — ijesztünk rá. Tényleg megijed — valószínű az egyenruhák is okozzák zavarát —, de nem tudja mit csináljon. — Na, nem ég semmi — nyugtatjuk meg. — De mit csinálna, ha kigyulladna az egyik istálló. , — Telefonálnék a tűzoltóknak. — Na, mutassa meg, honnan, — biztatja provokálón a helyszínt jól ismerő Horváth főhadnagy. Elindulunk. Az éjjeliőr azonban nem az irodák felé vezet, hanem a másik istállóhoz, ahol kollégája ügyel. Ott derült ki, a pusztán nincs is telefon. De van tűzoltókészülék. — Ezt tudja használni? — Hát persze! És már veszi is le, mutatja, hogy kéne. Csak egy a baj, fordítva fogja az egészet. így kiszökik belőle a gáz és a por, az oltóanyag bennmarad a készülékben. — Közben — épp akkor érkezik haza Paksról — a telepvezető is megjelenik. — Mikor vett részt tűzvédelmi oktatásban — kérdi az éjjeliőrt a főhadnagy. A telepvezető válaszol helyette : — negyedévenként tartunk ilyen oktatást. Az éjjeliőr hol rá, hol ránk néz, majd mérgesen kiböki : de e2t nekem még soha nem mutatták meg ! Elköszönünk. Kívül az ajtó mellett drótkötél, tekercsben a falra akasztva. A villámhárító levezetése. Rosszabb mintha semmi sem lenne. Mert a magasban húzódó vezeték szinte szívja a légköri elektromosságot. Az így felakasztott drót azonban a villámot nem vezeti le a földbe. Sőt, a tekercs hurkai kiválóan alkalmasak ív képzésére, ami pillanat alatt lángra lobban thatja a nádtetőt. Hajnalig még több helyen jártunk. Gyapapusztán eltűntek a tűzoltókészülékek. És máshol sem volt minden rendben. Ha volt telefon, nem tudták, hogyan kell kezelni. Vagy az iroda kulcsa több kilométerre lakó személynél volt. Ez a villámhárító kiválóan alkalmas arra, hogy felgyújtsa az istállót. ___ --------— • — — A negatív példa. így nem szabad tartani a poroltót. Milliókban, százmilliókban lehetne csak kifejezni az értékét sok ezer állatnak, a terménynek, s a rengeteg gépnek, amit így őriznek. Bízva a szerencsében, hogy eldobott cigarettavég, kipattanó szikra, vagy villám lobbantotta tűz nem semmisít meg mindent. Egyesek azt mondják, minek ekkora hűhót csapni ebből. . Minek? Csak két példa: Tavaly a regölyi tsz gépműhelye égett le. Mert a tüzet fél óra késéssel jelezték. Ugyanígy, csak üszkösödő romok maradtak a pörbölyi ÁFÉSZ-bolt helyén. Innen csak 20 perccel a tűz észlelése után telefonáltak. A tűzoltóknak nappal 30, éjjel 60 másodpercen belül el kell indulni a tüzet oltani. SZEPESI LÄSZLÖ Az UNESCO havi folyóiratának egyik nemrég megjelent számát teljes egészében a csendnek szenteli. A csendnek szenteli és a zajról beszél. A zajról, amely megöli a csendet. A zaj a technikai fejlődés velejárója, de mint ilyen, az emberiség egyik legnagyobb csapása, amely megkeseríti és megrövidíti a modem ember életét. Annyire terhes már a mai ember számára, hogy sokan elvágyódnak egy lakatlan szigetre, ahol nem, berregnek a motorkerékpárok, nem dübörögnek teherautók és autóbuszok, nem közlekednek szuperszonikus repülőgépek, ahol nem bömböl a szomszéd rádiója, vagy televíziója, ahol nem csapkodják az ajtókat és nem ordítoznak az emberek. Más kérdés az, hogy ezek a szigetemberek meddig bírják az élet a technika csodálatos vívmányai és az embertársaik nélkül. TÄMADÄS A SZERVEZET ELLEN Orvosi szempontból a zaj elsősorban a hallószervekre hat károsan. Az állandó erős zajban dolgozók, mint a kovácsok, kazánkovácsok stb. hallásélessége csökken és idővel a megsüketíti és réme fenyegeti őket. De a zajnak van más következménye is. Ki ne tapasztalta volna, hogy egy váratlanul ért zörejre ösztönös ijedtséget érez, vérnyomása felszökik és szíve hevesen ver? A szervezetben ilyenkor csak lassan áll helyre a normális állapot. A zaj fokozottabb mértékben veszi igénybe az idegeket, energiát von el a szervezettől ég végeredményben csökkenti munkateljesítményünket. Már a normálisnál hangosabb beszéd is elegendő ahhoz, hogy a vegetatív ideg- rendszert károsan befolyásolja. És miután a belső elvéállami gazdaságok, termelőszövetkezetek! A gondos gazda előrelátó! fl Közép-magyarországi Nyersanyag-hasznosító Vállalat saját kádárüzemében készült, kézműipari boroshordókat ajánl megvételre > Felújított, hitelesített transzport boroshordók 300-tól 1000 literesig: ászokhordók 1000-től 6000 literesig. Uj boroshordók 40-től 500 literesig; új ászokhordók 2500-tól 5000 literesig. A megrendeléseket felveszi és a szállítást késedelem nélkül lebonyolítja a vállalat kereskedelmi kirendeltsége: BUDAPEST, XIII., KRESZ GÉZA U. — TELEFON: 495—56h (14) lasztású mirigyek a vegetatív idegrendszer irányítása alatt állnak károsodnak azok is. Változás következhet be intenzívebb zajártalomra a gyo- momedv összetételében is, ahogyan azt az acélművek dolgozóinál megfigyelték. Huszonöt százalékkal csökken a látásélesség is, ha a zaj a 90 phont eléri. MI A PHON? Â zajok erősségének mérésére ma már műszer áll rendelkezésre. Ha a hallhatóság határa nulla, a normális beszéd 60 phon. a nagy forgalmú utcáé 70, a közvetlen közeiről hallatszó repülőgép légcsavarja 120 phon erősséget jelez. A maximális határ, amit fülünk még elbír, 130 phon. Ezen felül már a zaj elviselhetetlen; és legalább olyan fájdalmas, mintha szúrt, vagy vágott sebet kaptunk volna. A mindennapi zajok, mint amilyen a közlekedési lárma; a beszéd, a kiabálás nem elég intenzív ahhoz, hogy zajártalmat váltson ki. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a nap mint nap jelentkező zaj közömbös lenne az emberre és nem kellene törődni vele. A tudósok 1960 óta négy kongresszuson is foglalkoztak ezzel a témával, kicserélték érdekes és értékes tapasztalataikat egymás között és máris jelentős haladást sikerült elérniük. ^ A TEENDŐRŐL ■ A lárma megszüntetésé* egymagában a tudomány nem tudja megoldani. A zajellenes küzdelemnek magánál az egyes embernél keli kezdődnie. Kerüljük a hangos beszédet, áss ajtók csapkodását, ne bömböl- tessük a rádió- és televízió- , készülékünket. Azokat a zajokat pedig, amiket a technika hozott, a technikának kel# megszüntetnie. Ma már olyan lautómotorokat gyártanak, amelyek szinte hangtalanul működnek. Bizonyára dolgoznak már azon is, hogy a motorkerékpárok süketítő berregését is minimálisra csökkentsék. Sok helyen az úttesteket hangtompító anyagokkal burkolják. Az építő mérnökök pedig igyekeznek az egyes lakások falait hangiszigetelő téglákból építeni. Sok városban, így Budapesten is, megtiltották az autóknak a dudálást, villamosaknak a csengetést, amivel az utca zaját 5—10 phonnal csökkentették. A repülőtereket igyekeznek a várostól jó messze elhelyezni, hogy a környező lakosok idegeit és egészségét kíméljék. Kiszámították, hogy a repülőtér közelében lévő iskolában a diákok teljesítménye mindössze 50 százalékos, mert a fülsiketítő zajban időnként elhal a tanító hangja és megszakad a diákok figyelme. A lárma és a zaj elleni küzdelem az utóbbi időben erőteljes lendületet vett. A városi zaj csökkenése jó hatással van a város emberére, aki gyengébb fizikummal és érzéked nyebb idegrendszerrel rendelkezik, mint a vidéki ember. S ha nem sikerül a zajártalmakat teljes egészében megszüntetni, mégis arra kell törekedni, hogy olyan szintre csökkentsék, amely már nem ártalmas a fülre és az idegrendszerre; Népújság 6 1973. május IS.
