Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-11 / 109. szám
I lk * párthatározat végrehajtása rajtunk múlik Beszélgetés egy termelőszövetkezeti párttitkárral Tolna megyeî ssnknserveseíi napok A szakszervezetek nevelő tevékenységéről tanácskoztak Szekszárdon * ■ i i ! ■ ti. i A tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet párttitkárával, Filótás Istvánnal arról beszélgettünk, mit és hogyan valósítanak meg a decemberi párt- határozatból, hogyan változott az azóta eltelt időben termelő- szövetkezetükben a pártmunka. — Mindenekelőtt azt kérdezném, hogy mennyire ismeri a pártszervezet a decemberi határozatot, s hogyan dolgozták azt fel? — A Központi Bizottság decemberi határozatát titkári értekezleten ismertették a termelőszövetkezeti párttitkárokkal. Termelőszövetkezetünkben összehívtuk a pártvezetőséget és a tájékoztató alapján megtárgyaltuk a határozatot. Megbeszéltük, hogy melyek azok a kérdések a párthatározatból, amelyek közvetlenül a termelőszövetkezetekre vonatkoznak. Ezek után részletesen ismertettük a termelőszövetkezet párttagságával. Meghatároztuk, hogy az egyes pártcsoportokra az adott területen mi vonatkozik, s a feladatukat hogyan hajtsák végre. Egyik legfontosabb feladatuk az volt, hogy kinn a területen a termelő- szövetkezet tagságával ismertessék a Központi Bizottság határozatát. A tsz-tagság és a párttagság együttes feladata, hogy minden egység többet termeljen, s ebben a kommunisták járjanak az élen. Segítsék a területi vezetőket abban, hogy a határozatokat valóban végre tudjuk hajtani. — A párttagok mit tartottak legidőszerűbbnek a párthatározatból, mit tartottak nagyon fontosnak a közös gazdaságra vonatkozóan? — A párttaggyűléseken elhangzott felszólalásokból ezt konkrétan megmondhatom. Kérték, hogy a tsz pártvezetősége a párthatározatokról többet, gyakrabban tájékoztassa a párttagokat és a tsz-tagokat azért, hogy azokat a gyakorlatban végre tudják hajtani. A szocialista munkaversennyel kapcsolatban elmondták, hogy ehhez a lehetőség a mi termelőszövetkezetünkben is adott. A pártszervezetnek nagyobb gondot kell fordítania a mun- kaverseny-mozgalommal kapcsolatos kérdésekre. Termelő- szövetkezetünkben eddig is volt szocialista brigád, de soha nem értünk célhoz. Nem törődtünk vele kellőképpen, egy-két évet működött, aztán mindig újra kellett kezdeni. — Fontosnak látszik tehát itt is, hogy a verseny szigorúságát, komolyságát növeljék. — Természetesen. A decemberi párthatározattal kapcsolatban még egy másik probléma is felvetődött. Nevezetesen az, hogy nagyobb segítséget adjunk a tsz-tagok háztáji gazdaságához. A termelőszövetkezetben ez igen komoly politikai feladat. Tettünk lépéseket, eredmények máris vannak. Takarmányt, tápot, lucernát biztosítunk a tagoknak, akik a hízósertést a tsz-en keresztül értékesítik. A tsz-nek ebből haszna nincs, sőt külön gondot jelent, a tagok szempontjából viszont nem mindegy. — A termelés pártirányítását, a gazdasági vezetés beszámoltatását különösen hangsúlyozza a decemberi párthatározat. Hogyan volt ez régebben, s mi a gyakorlat ma? — Az elmúlt években a termelés irányításába a pártszervezet nem kapcsolódott be úgy, ahogy kellett volna. Ebben az évben munkatervünknek megfelelően beszámoltattuk a tsz elnökét, főagronó- musát, az állattenyésztés vezetőjét, a pártvezetőségnek azokat a tagjait, akiknek gazdasági vonalon valamilyen reszortjuk van. A pártcsoporto- kat tájékoztatjuk a beszámoltatás eredményéről. Az elmúlt években különös gondot okozott a politikai irodalom terjesztése. Két évvel ezelőtt hoztunk egy határozatot, hogy a párttagság kötelessége pártfolyóiratot járatni, de nem hajtottuk végre. Most összeírtuk, hogy ki milyen folyóiratot rendel. Szükségesnek tartom ezt azért is, mert ezekből nagyon sok lényeges kérdésről tájékozódhat a párttagság. — Mit szóltak a tsz gazdasági vezetői a beszámoltatáshoz? Nem volt-e ez szokatlan, kényelmetlen a párttitkárnak is, meg a gazdasági vezetőknek is? — Először egy kicsit furcsa volt. Most ebből rendszert csináltunk. Megszoktuk. — Előfordult-e ilyen alkalommal, hogy felhívták a gazdasági vezetés figyelmét, hogy nem helyesen csinál valamit, vagy éppen figyelmeztették őket? — A középtávú tervvel kapcsolatban voltak észrevételeink. A főagronómus beszámolt a párttagságnak, hogy a- középtávú tervbe hogyan illeszkedik be a tsz éves terve, s hogyan épül a tervekbe az újonnan létesítendő fehérjefeldolgozó. A pártszervezet jelezte a gazdasági vezetésnek, hogy egyes területeken több ember dolgozik, mint ameny- nyire ott szükség van. Ezek az emberek nem csináltak semmit, a fizetést viszont felvették. A gazdasági vezetéssel történt megbeszélés nyomán az utóbbi két-három hónapban csökkentettük a felesleges munkaerőt. — Tehát a pártszervezet a tsz napi feladataiba, de hosz- szabb távú feladataiba is javaslatokkal és konkrét kérésekkel is beleszól. — Ezzel kapcsolatban néhány dolgot konkrétan el tudnék mondani. A pártszervezet felülvizsgálta termelőszövetkezetünkben a munkabér, rendszerét. Nevezetesen azt, hogy jelenleg érvényben lévő munkabér-rendszerünk mennyire ösztönző és mennyire hatékony. Megállapítottuk, hogy egyes területeken munkabérrendszerünk idejét múlta. A régi normákat korszerű gépek mellett nem lehet alkalmazni. Az is előfordult, hogy beírták az órát, de mögötte nem volt konkrét teljesítmény. A gazdasági vezetés egy hónap alatt kivizsgálta és kidolgozta az új bérezési normát. — Néhány embert ez bizonyára hátrányosan érintett. — Van, akit igen, de sokan kerültek előnyösebb helyzetbe. Szükség volt az új norma- rendszerre, mert egyes területeken bérfeszültségek voltak. — Hogyan fogadta a párt- szervezetnek ezt a javaslatát a párt- és a tsz-tagság, mi volt a visszhangja? — A párttagság és a tsz vezetősége helyeslőén vette tudomásul. A tervtárgyaló közgyűlés is elfogadta a határozatot. Nyilván annak az egykét embernek, .akit hátrányoson érintett, nem tetszett, de a többség elfogadta. A tsz nődolgozóinak régebbi kérését teljesítettük azzal, hogy határozatba foglaltuk: az az asz- szony, aki a 200 munkanapot ledolgozta, kapja meg a fizetett szabadságot. — A pártszervezet tehát menet közben, év közben kiiga-; zítja azokat a lépéseket, amelyek a termelést nem jó irányba viszik. — Ez így van. Az utóbbi néhány hónapban a pártszervezet 52 határozatot hozott. A napokban azt vizsgáljuk, melyek azok a határozatok, amelyeket még nem hajtottunk végre. A határozatok a termeléssel, a pártmunkával kapcsolatosak. Például: javaslatunk alapján a tsz boltjaiban a boltvezetők felelnek azért, hogy legyen elég áru, s a fizetést a forgalomnak megfelelően kapják. Vagy: javasoltuk, hogy az állattenyésztésben dolgozók a végtermék után kapják a fizetést. Ez még nem oldódott meg. Az állattenyésztésben dolgozó párttagoknak komoly politikai munkájuk lesz, hogy megértessék az emberekkel : végtermékbérezés esetén nem éri őket anyagi károsodás. — Elégedett- e a pártszervezet a növénytermesztésben a termésátlagok alakulásával, figyelembe véve a negyedik ötéves terv célkitűzéseit? — A növénytermesztéssel a pártszervezet és a tsz-tagság is elégedett. Nálunk a növény- termesztésnek múltja van. Tavaly a termelési tervet túlteljesítettük. A termésátlagokat még lehet fokozni, de alapjában véve a tsz-tagság elégedett. — Tehát egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a pártszervezet figyelme a decemberi párthatározat után intenzívebben fordult a termelés irányába. — Ezt egész nyugodtan megállapíthatják. Sokkal inkább szem előtt van a termelés, mint azelőtt. Volt olyan felfogás is, hogy a pártszervezet kizárólag politikával, a gazdasági vezetés pedig termeléssel foglalkozzon. Annak idején sem tartottuk ezt helyesnek. A tsz pártvezetösége és gazdasági vezetése összhangban dolgozik. A fontos dolgokban csak közösen döntünk, s a gazdasági vezetés az utóbbi időben minden tekintetben igényli a mi munkánkat és beleszólásunkat. D. VARGA MARTA — A szakszervezeti mozgalomnak is ki kell alaktíania a maga sajátos művelődési politikáját, mozgalmi erejével olyan feltételeket kell teremtenie, melyek segítik a dolgozók művelődési lehetőségeit, azt, hogy az ilyen irányú törekvésekkel élni tudjanak, felismerjék az önképzés, a művelődés fontosságát. — Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Kelemen Józsefné az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete megyebizottságának titkára a Tolna megyei szak- szervezeti napok tegnap Szekszárdon, a megyei művelődési központban megrendezett tanácskozását, a szakszervezetek nevelő tevékenységéről. Rolland Ferenc, a SZOT alosztályvezetője a szakszervezetek kulturális nevelőmunkájának időszerű kérdéseiről tartott igen érdekes, számos problémakört felölelő előadást Tolna megye több mint száz szak- szervezeti tisztségviselőjének. Az előadó először az agitációs és propagandamunka helyzetéről és feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy ma a mozgalmi célok megvalósítása megköveteli a felvilágosítást, a propaganda- és a nevelőmunkát. Jelenleg több mint félmillió szakszervezeti tisztségviselő van az országban, akik naponta találkoznak a dolgozókkal; körülbelül félmillióan vesznek részt politikai oktatásokon; százezrek járnak ismeretterjesztő előadásokra, tanfolyamokra. Tehát a szak- szervezet a párt politikájának továbbviteléhez , mozgósítja a tömeget, másrészt pedig ösz- szegyűjti a dolgozók javaslatait. Ezután az agitációs munka számtalan pozitívuma mellett azokról a problémákról beszélt, amelyekben még elmaradás van. Például az agitációs munka sorárt elsősorban csak általános kérdésekben nyújtanak eligazítást. A dolgozók az országos terveket, gondokat jobban ismerik, mint a helyi problémákat. A munka során jóval nagyobb energiát fordítanak a célok kitűzésére, mint azok napi szisztematikus végrehajtására. A szakszervezeti tevékenység sajnos gyakran nem jár együtt az állandó nevelő tevékenységgel. Hiányos a bizalmiak felkészítése a tájékoztatásra, nincs, illetve nagyon kevés anyag áll rendelkezésükre, amire támaszkodhatnának. Az általános és szakmai művelődés feladatai közül (ami a nevelő munka másik nagy területe) Rolland Ferenc elsősorban azt emelte ki, amit a XXII. kongresszus is feladatul tűzött ki, hogy a munkások mind többen végezzék el az általános iskolát. Igaz, hogy az elmúlt évtizedben felszámolódott az analfabétizmus, de 1953 óta 922 ezer fiatal nem végezte el az általános iskola hetedik, illetve nyolcadik osztályát. Ezek a fejlődő termelésben nem tudnak helytállni, az alapiskolázatlan egyének nem tudnak kellően beilleszkedni a társadalomba. A szak- szervezetnek itt olyan feladata van, hogy felhívja a szülők (akik jórészt szakszervezeti tagok) figyelmét erre a lemaradásra. A felnőttek körében is sajnos elég magas az alapiskolázatlanság. Az 1970-es nép- számlálás szerint másfél millió felnőtt — 45 évesig — nem végezte el a nyolc osztályt, ami azt jelenti, hogy minden harmadik dolgozó bizonyítványából hiányzik a hetedik, vagy a nyolcadik osztály. Tíz- tizenkét esztendővel ezelőtt e téren jóval nagyobb volt az igény. Hat évvel ezelőtt is körülbelül 120 ezer ember járt esti iskolába, most pedig mindössze 20—22 ezren végzik az általános iskola utolsó két osztályát. A következőkben az ismeret- terjesztésről, a felnőttek szakmai továbbképzésének fontosságáról beszélt az előadó, majd a munkás-paraszt gyermekek továbbtanulásának segítését méltatta. Rolland Ferenc előadása után három korreferátum hangzott el, majd színes, aktív vita követte. — vhm — Tanácskozás a Gabonafelvásárlónál Az együttműködés alapja a gazdasági érdekeltség Tegnap állami gazdasági, termelőszövetkezeti vezetők, a termelőszövetkezeteik területi szövetségeinek vezetői részvételével tanácskozást tartott a Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. A tanácskozáson részt vettek a Gabona Tröszt, valamint az állami gazdaságok igazgatóságának képviselői. A vállalat igazgatója, Farkas László az elmúlt év tapasztalatairól és az 1972-es év tennivalóiról tartott beszámolót. Elmondotta, hogy az elmúlt évben a lakosság, a fogyasztóik jó minőségű étkezési termékekkel való ellátása folyamatos volt. A vállalat takarmányforgalmazási tevékenységével elősegítette a nagyüzemek, az egyéni és a háztáji termelőik állat- állományának fejlesztését. 1971-ben a taikarmányérté- kesítés területén helyenként és időnként feszültségek jelentkeztek. Az eddig soha nem tapasztalt jó kalászos gabonatermésből a vállalat lényegesen többet vásárolt, mint 1970- ben. Tovább bővítették a kapcsolatokat a mezőgazdasági üzemekkel. A vállalat teljesítette fejlesztési és beruházási célkitűzéseit. Az 1972-es év feladatairól a vállalat igazgatóis elmondotta, hogy idén kedvező képet ’ '-ú ’k • ins--, ú és a '-v ' távú szerződéskötések. Április végéig az éves árubeszerzési program 79,2 százalékát kötötték le szerződésekkel. Az elkövetkező időszakban a vállalat legfőbb tennivalója, hogy a gabonaátvételre felkészüljön. Ehhez a gépi és a technikai feltételeket részben megteremtették. Annak ellenére, hogy idén a raktárkapacitás 360 vagonnal növekedett, még mindig aggasztó a' raktárhelyzet. A mezőgazdasági üzemek segítsége nélkül nem tudják megoldani a termények tárolását. A keveréktakarmány-gyártás 1969-hez viszonyítva a múlt évben 56,9 százalékkal növekedett. A korszerű takarmányok felhasználásának gyors fejlődésével a vállalat terme- lőíkapacitása nem tudott lépést tartani. Ebben az évben a nagydorogi keverőüzem beindításával évi kétezer vagonnal nő a kapacitás. Az igények kielégítése érdekében három állami gazdasággal és 8—10 termelőszövetkezettel kötöttek bérkeverési szerződést. Az ellátási feszültségeket lényegesen enyhítené, ha üzemelnének a tsz-ek birtokában lévő keverőüzemek. A taskarmányforgalom az időnként és helyenként fellépő feszültségek ellenére, 1971- ben kiegyensúlyozott volt. A rendelkezésre álló szerény anyagi eszközök nem teszik lehetővé, hogy a vállalat az elkövetkező években nagyobb beruházásokat létesítsen. 1973- ban Dombóváron kétezer va- gonos vasbeton siló építését kezdik meg, Tamásiban pedig 480 vagon befogadó képességű fémsiló épül. A beszámoló elhangzása után a résztvevők számos észrevételt és hasznos javaslatot tettek. Elmondták, hogy a mezőgazdasági üzemek azért nem vállalnak bértárolást, mert alacsony a tárolási díj. Javaslat hangzott el, hogy a takarmánytáp-hiány enyhítésére koncentrátummal lássák el az egyéni termelőket. Kérték, hogy a tápot felhasználó üzem kívánságára a vállalat speciális készítményeket állítson elő. A vállalat és a termelő üzemek kooperációjával létesítsenek nagy teljesítményű takarmánykeverő üzemet. A felszólalásokra Buzogány István, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese válaszolt