Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-31 / 126. szám

/ 4 Budapestre érkezett Fidel Castro A felszabadító erők tartják áilásaikat Kontumban (Folytatás az 1. oldalról). akik nemcsak magyarul, de ‘rövid spanyol mondatokban is éltették a testvéri kubai népet, hűséges fegyvertár­sunkat, a két nép megbontha­tatlan barátságát. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai egység díszmenetével fejeződött be, majd a vendé­gek gépkocsiba ültek és a magyar államférfiak társasá­gában — díszmotorosok kísé­retében — szállásukra hajtat­tak. A nyitott gépkocsiban helyet foglaló dr. Fidel Cast- rot és Kádár Jánost, a fővá­ros fel'lobogózott utcáin a bu­dapestiek tízezrei köszöntötték meleg szeretettel. „Éljen Fidel Castro”, „Éljen a kubai nép” — hangzott a piros nyakken­dővel integető úttörők ütemes kiáltása, másutt rózsacsokrok­kal, kis kubai zászlócskákkal integettek a főváros lakói. Koszorúzás a Hősök terén Dr. Fidel Castro Ruz, a Ku­bai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai forradalmi kormány el­nöke kedden délben a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A Hősök terét kubai, magyar és vörös zászlók díszítették, s az emlékmű két oldalán kato­nai díszőrség állt. A koszorú­zásnál jelen volt Németh Ká­Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, és Focik Jenő, a Minisztertanács elnöke kedden délután, az MSZMP KB székházában fo­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Marjai József külügyminiszter-helyettes, Oláh István vezérőrnagy és Szűcs Ferenc vezérőrnagy, honvédel­mi miniszterhelyettesek, Me- ruk Vilmos, a Magyar Nép- köztársaság havannai nagykö­vete, Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancs­noka, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Losonczi Pál fogadta Fidel Castrât Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke kedden délután az Or­szágházban fogadta dr. Fidel Castro Ruzt, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkárát, a kubai forradalmi kormány elnökét. Dr. Fidel Castro Ruzt a lá­togatásra elkísérte dr. Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tag­ja, a forradalmi kormány mi­nisztere és Floreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársa­ság budapesti nagykövete. A szívélyes, baráti találko­zón jelen volt dr. Ajtai Mik­lós, a Minisztertanács elnök- helyettese, Marjai József kül­ügyminiszter-helyettes és Me- ruk Vilmos, a Magyar Nép- köztársaság havannai nagykö­vete. gadta dr. Fidel Castro Ruzt, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a kubai forradalmi kormány elnökét, valamint kíséretét. titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke, dr. Carlos Rafael Rodriguez, a Kulbai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tag­ja, a forradalmi kormány mi­nisztere, José Albert Naranjo Morales, a Kubai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak tagja, élelmezésügyi mi­niszter, Flavio Bravo Prado, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, S» fogyasztási és szolgáltatási szektor felelőse, Arnaldo Ochoa Sánchez őrnagy, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, a havannai hadsereg parancs­noka, Serafin Fernandez Rod­riguez, első kapitány, belke­reskedelmi miniszter, Mauro Garcia Triana, a kftlügymi- nisztérium szocialista orszá­gok igazgatóságának vezetője, valamint Floreal Chomon Media villa, a Kubai Köztár­saság budapesti nagykövete. nyait 1949-ben fejezte be, majd rövid ideig magánügyvé­di gyakorlatot folytatott. Ké­sőbb elnyerte a jogi doktori tudományos fokozatot. 1952. március 10-én, közvet­lenül a Batista katonai puccs után Fidel Castro történelmi jelentőségű okmányt terjesz­tett a legfelsőbb bíróság elé: megbélyegezték a puccsot s büntető szankciókat követel­tek. 1953. július 26-án megszer­vezte a Moncada-laktanya el­leni támadást 95 ifjú társávái. A támadás sikertelen volt, csak tizenheten maradtak élet­ben, ám a Grand Piedra hegy­ségben őket is elfogták. Batis­ta emberei megkísérelték Castro meggyilkolását, elvtár­sai azonban a veszély láttán éhségsztrájkot kezdtek, így éle­tét sikerült megmenteniük. Fi­del Castrât elítélték, a mon- cadai hősök elleni per során mondta el 1953. október 16-án híres „A történelem engem fog igazolni” című beszédét. Cast­rât és elvtársait tízévi börtön­re ítélték, s Pinosz szigetére száműzték. A hatalmas erejű tiltakozó megmozdulások ered­ményeként kétéves kényszer- munka után kiszabadult, de az ország elhagyására kénysze­rült. 1956. november 25-én a „Granma" parancsnokaként 82 társával elhagyta Mexikó Tukszpan kikötőjét s 1956. de­cember 2-án az Oriente tarto­mányban, Los Koloradosnál (Belik) szállt partra. Érkezé­sük után három nappal az ex­pedíciót fölfedezték és szét­szórták Batista erői. Castro csak tizenkét emberét tudta magával vinni a Sierra Maest- rába, ahol partizánháborút kezdett a diktatúra ellen. 1957. január 17-én huszad- magával megtámadta a La Plata kaszárnyát, s itt aratta első győzelmét. 1958 február­jában megnyitotta a Frank Pais néven ismert második ke­leti frontot, ezt testvére, Raul Castro vezette. Fidel Castro ezt követően a sziget nyugati részének elfoglalását tűzte ki célul: augusztus 21-én a Ca- milio Sienfuegos vezette „An­tonio Mateo" oszlop El Saltó- ból, az Ernesto Che Guevara parancsnoksága alatt levő „Sí­ró Redondo” oszlop pedig Las Mercedesből kezdte meg elő­renyomulását. Miután a forra­dalmárok elfoglalták Santa Clarát, 1958. december 31-én Castro parancsot adott partir zánjainak: Előre Havannába! Előrenyomulás közben elfog­lalták Santiago de Cubât. Fi­del Castro 1959. január 8-án mondta el történelmi jelentő­ségű beszédét Havannában, s ezzel mintegy megkoronázta a forradalom győzelmét. 1959. február 16-án lett a forradalmi kormány elnöke s a szocialista forradalom egysé­ges pártjának — amely 1965- ben vette fel a Kubai Kom­munista Párt nevet — meg­alakulása óta első titkára. 1959 májusában egy latin­amerikai utazás során Fidel Castro részt vett 21 állam bi­zottságának Buenos Aires-ben tartott ülésén, 1960-ban ott volt az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán, 1963 áprilisában és 1964 januárjában a Szovjet­unióba látogatott, 1971 novem­berében pedig Chilébe, Peru­ba és Ecuadorba utazott. Fidel Castro a Szovjetunió Hőse és a Lenin-rend kitünte­tettje. (MTI) Az ír köztársasági hadsereg (IRA) úgynevezett hivatalos szárnyának dublini központja hétfőn este bejelentette, hogy „azonnali hatállyal felfüggeszti katonai tevékenységét egész Észak-Irország területén”. A mozgalom csak az önvé­delem jogát tartja fenn, és ígéri, hogy megoltalmazza Londonderry elbarikádozott katolikus gettóit a hadseregtől és a jobboldali szélsőségesek­től. „A további fegyveres te­vékenység” — közölte az IRA — csak súlyosbíthatja a hely­zetet A nyilatkozat, amelyet a hi­vatalos IRA politikai szárnya, a Sinn Fein mozgalom köz­ponti bizottsága, és a republi­kánus klubok (pártszerveze­tek) nevében adtak ki, támad­ja a párhuzamos „ideiglenes” Kedden változatlan heves­séggel folytatódtak a harcok a napok óta ostrom alatt álló Kontum felföldi tartományi székhely birtokáért. Egy sai- goni szóvivő szerint a város­tól északra három „ellensé­ges” ezred jelent meg. A helyszínről érkező tudósítá­sok beszámolnak arról, hogy a felszabadító erők magában a városban kedden is tartot­ták állásaikat, jóllehet Sai­gon hétfőn azt jelentette, hogy „az ellenséges erőket si­került kiűzni”. Hétfőn a leghevesebb har­cok a város repülőterének közelében voltak. Az itteni összecsapások során a kor- mánycsapatok 110 fős veszte­céget szenvedtek. A repülőtér forgalma továbbra is szünetel. A népi erők Saigon térségé­ben fokozzák tevékenységü­ket és hétfőn a fővárostól ki­lencven kilométerre északnyu­gatra levő An Loc térségében több mint háromezer aknát Kedden délelőtt 10.30-kor a szövetségi gyűlés üléstermé­ben megkezdődött a NATO- országok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása. A megnyitó beszédet tartó Willy Brandt nyugatnémet kancellár bevezetőben azt hangsúlyozta, hogy az atlanti szövetségnek a „védelem és az enyhülés” kettős koncepciójá­ra kell tevékenységében tá­maszkodnia. Más szóval ez azt jelenti, hogy a „kor nagy problémáinak megoldására” irányuló törekvésekkel párhu­zamosan „érintetlenül megkell őrizni” a NATO katonai ere­jét. Brandt elismeréssel adózott azokért a józan, ésszerű és ki­Santiago (MTI) Több tízezer chilei vett részt azon a tömeg- megmozduláson, amelyet a Chilei Kommunista Párt ren­dezett Concepción-ban. A tün­tetés jelszavai a népi egység szilárdításához, valamint Al- lende elnök támogatásának szükségességéhez kapcsolód­nak. és rakétát zúdítottak a dél­vietnami kormánycsapatok állásaira. A becsapódások kö­vetkeztében a saigoni kor­mánycsapatok kilenc nehéztü­zérségi fegyvere megsemmisült és a támaszpont egyik lőszer- raktára felrobbant. A várostól nem messze, a 13. számú főút mentén táma­dás érte az An Locba irányí­tott saigoni felmentő egysége­ket. A tüzérségi támadás a koi'má ny cs apatok : yik százfős veszteséget okozott. B—52-es amerikai óriásgé­pek kedden Kontum és An ILoc térségét bombázták a leg­nagyobb erővel. A UPI értesülése szerint Nguyen Van Thieu saigoni elnök kedden a dél-vietnami fennsíkon lévő Pleiku városá­ba repült, hogy szemlét tart­son az ott állomásozó csapa­tok fölött. Pleiku Konturmmal együtt a dél-vietnami fennsík legveszélyeztetettebb városá­nak számít. tartó törekvésekért, amelyek­nek célja h feszültség csökken­tése és megszüntetése. Első helyen emelte ki az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodását a stratégiai fegyverrendszerek korlátozá­sáról. (SALT). Ezt követően az NSZK külpolitikájának céljait rész­letezte. A nyugatnémet „kele­ti politika — mondotta — an­nak a szükségszerűségnek a felismerése, hogy a nyugatné­metek részt vegyenek az eny­hülési politikában, figyelem­be véve azokat a sajátos prob, lémákat, amelyek a háború után kialakult helyzetben az ország és a lakosság vonatko­zásában jelentkeztek”. A gyűlésen felszólaló Jorge Montez kommunista szenátor ismét határozottan kijelentet­te, hogy a kommunista párt minden szükséges támogatást megad Chile elnökének a népi egység programjának megva­lósításához. Megkezdődtek a magyar—kubai tárgyalások Kedden délután a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának székházá­ban megkezdődtek a hivatalos magyar—kubai tárgyalások. Magyar részről a tárgyaláson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Focik Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a kormány elnö­ke, dr. Ajtai Mikló®, a kor­mány elnökhelyettese, dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szurdi István belkereskedel­mi miniszter, Marjai József külügyminiszter-helyettes, Oláh István vezérőrnagy, hon­védelmi miniszterhelyettes, és Meruk Vilmos, a Magyar Népköztársaság kubai nagykö­vete. A kubai tárgyaló delegáció tagjai: dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első Fidel Castro életrajza Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Kubai Köztársaság forradalmi kor­mányának elnöke. 1927. augusztus 13-án szüle­tett az Oriente tartomány Bi- ran (Majar) helységében. Itt kezdte meg tanulmányait, amelyeket 1937-ben Havanná­ban folytatott. A középiskola befejezése után a havannai egyetem jogi fakultásának hallgatója lett s aktív részve­vője volt a diákok politikai harcainak. Egyetemi tanulmá­Kádár János és Fock Jenő fogadta Fidel Castrót Az OKP Központi Bizottságának ülése Az Olasz Kommunista Párt központi bizottsági ülésén Alessandro Natta, a politikai bizottság tagja, a párt parla­menti csoportjának vezetője beszámolójában, elemezte a május 7-i parlamenti válasz­tások után kibontakozó politi­kai távlatokat. Natta megállapította, hogy a kereszténydemokrata párt, bár megőrizte parlamenti sú­lyát, a választások összered- ményét tekintve nehezebb helyzetbe került. A középbal felújítása nehézségekbe ütkö­zik, mert a szocialisták, de a kereszténydemokrata párt baloldala is, visszautasítják, a jobboldal követeléseit és feltételeit. A jobboldali cent­rista kormányzat irányába való manőverezési lehetőségek Az IRA tűzszünete szárnyat a szekta szellemű bombamerényietek miatt. A megkülönböztetés nélküli ter­rorcselekmények — közölték Dublinban — a totális polgár- háború kirobbanásának veszé­lyével járnak. is szűkültek. A centrizmus így menthetetlenül megnyitná a kaput a szélsőjobboldallal való együttműködés előtt és éles ellentétbe kerülne a dol­gozók és a baloldali pártok követeléseivel. Ebben a helyzetben a ke- reszténydenfkokrata párt átme­neti megoldásra törekszik, újabb agypárti kormányt akar kineveatetni. Az OKP vélemé­nye szerint azonban nincs he­lye átmeneti megoldásoknak. A választások nyomán kiala­kult helyzet lényegében meg­erősítette az OKP elgondolá­sát, amikor a kommunista, szocialista és katolikus erők együttműködésének gondolatát vetette fel — hangoztatta Nat­ta. A beszámoló véleményt for­mált a proletáregység pártnak arról a néhány napja született döntéséről, hogy júliusban rendkívüli kongresszuson ki­mondja egyesülését az OKP- val. Natta hangsúlyozta, hOigy a proletáregység párt csatla­kozásának „világos alapokon” kell megtörténnie. Az OKP Központi Bizottsá­ga kedden folytatja munkáját. Kommunista tömeggyülés Chilében Megkezdődött a NATO külügyminisztereinek tanácskozása

Next

/
Thumbnails
Contents