Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-30 / 125. szám
„Csak Hőgyész nagyközség éli a maga szokásos, eleven, mindennapi életét. Pénteken sem lehetett semmi rendkívülit észrevenni: a határban kaszáltak a lucernát, a nevelőotthon leányai iskolába indultak és közepes volt a piac látogatottsága is. A község hadrafogható fér- fiai közül azonban sokan nem alüdták végig a péntekre virradó éjszakát. Csengettek, kopogtattak és katonai behívóparancsot kézbesítettek .a. váratlan éjszakai látogatok. Aztán megindult a készülődés, a gyülekezés és mint egy olajozott gépezet ki-ki a kötelességét . tudva tette a magáét. — Engem fél kettőkor ébresztettek — mondja Trick Ferenc, a községi tanács elnöke. — Akkor kaptam meg a gyakorlatot elrendelő. parancsot. Aztán 30 emberünk munkához látott és egy óra le. forgása 'alatt minden behívásra ki jelölt, tartalékosunk megkapta a parancsot, még a külterületiek, a kalaznóiak, is. Oda autóval ment ki a hírvi- . vő. Egy negyedórán belül elkezdtek gyülekezni a behívot- tak. Az elsőik között jött' el hozzánk Bgrdócz László ' elviéire is, a községi pártalapszér- vezet "titkára. Ö ugyan . nem kapott behívót, dev kötelességének tartotta,, hogy személyesen is meggyőződjön a feladat teljesítésének módjáról és elbeszélgessen a Őehívot- , lakkal. Az emberekkel együtt előálltak a személygépkocsik, teherautók" is, hogy kit-'kit mielőbb bevonulási körzetébe szállíthassanak. Hajnali 4 óra 15 percet mutatott az órám, "apaikor a.bghívottak közül a legutolsó ’is" megérkezett. Pedig volt olyan, akit" mák szériagyűjtés közben ért a behívást parancs. À váratlan éjszakai látogatás és a behívóparancs senkit pém ért teljesén váratlanul és meglepetésképpen. Igaz, a jelenlegi "nemzetközi helyzet ismeretében, Nixon elnök moszkvai tárgyalásának tudatában, a nagy többség igen jól tudta, hogy ezúttal is csak gyakorlatra kerül sor. Mégis gyorsan, fegyelmezetten, öntudatosan tettek eleget hazafias kötelességüknek. » A község művelődési házának kistermében találkoztunk a, behívottak egy csoportjával. Köztük volt Markács György, tartalékos hadnagy, a Hőgyészi Állami Gazdaság pártszervezetének titkára is. — A mi családunkban már nem szokatlan az ilyen rendkívüli eset. Ahogy itt beszélgettünk, kiderült, hogy a többi elvttársaknál sem. Érdeklődtek persze, hiszen tudták, hogy ezúttal is csalt gyakorlatról van szó — meddig tart? Mennyi ideig kell ittmaradni, mikor folytathatjuk a munkát? Hiszen legtöbbjüknek fontos elintéznivalója, programja volt a mai napra. Pá'kozdi Jenő honvéd, aki ugyancsak az állami gazdaság dolgozója, például a Budapesti Nemzetközi Vásárra készült. Meg volt a jegye is, meg a helye is a buszban. Természetesen sajnálja, hogy most már nem nézheti meg a kiállítást, de kérdésünkre válaszolva mégis úgy nyilatkozott: ma még szükség van az ilyen gyakorlatokra is. Nagy Sándor honvéd, aki szintén a gazdaság dolgozója civilben, azt tette szóvá, hogy ő a mai napra segítségre számított, mivel nyári konyhát építtet és annak bevakolása folyik. Úgy vélekedett azonban, hogy nélküle is elkészül a nyári konyha, hiszen a segítség nem maradt el. A behívottak között találunk három pedagógust is. Mezei Mihály, aki őrvezető, Sólymos Rezsőt, az iskola nap- _ ivcizis nevelő-pedagógusát, aki " gyakorlat.... alhadnagy és Virág Jánost, aki ugyancsak pedagógus is és alhadnagy is. Az ő kiesésük sem szakította felibe ■_. gz iskolai oktató-nevelő munkát.vEgy új, ideiglenes órarendét állítottak össze és a be nem" hívott pedagógusok- vállalták erre. a napra a . távollévők munkarészét is maguknak. • Feith János, a község kőműves kisiparosa jelenleg mint honvéd tartçzkodik..a művelődési , otthonban, ' . ' , — Most éppen a gázcseretelep építésén dolgozunk ... — mondja — tegnap segédmunkásunk nem.-volt, ma meg én nem lehetek, ott, Még az ■ a szerencse, hogy itthon van a fiam, aki építőipari techni. liusn ak készül és moçt áll érettségi előtt, így aztán ő helyettesíthet engem. Molnár Lajos hadnagy elgondolkodva válaszol a kérdésre. : — Nekem! már nehezebb, én már 1940" óta csinálom. Aztán jött: a háború, a hadifogság. majd ! egy kis szünet és 1950 óta megint csak folytatom tovább. A feleségem már fél az ilyen éjszakai ’ látogatástól, pedig ő is tudja, hogy ezúttal is csak gyakorlatról van szóA " behívottak többsége azonban tréfálkozással és, annak találgatásával tölti az időt, hogy "meddig kefl még ittmaradnunk, vagy " tovább kell-e mennünk és mikor..lesz már vége? Kóródi ‘ Gábor hivatásos tiszt igazította el őket reggel és ő tartja szóval ä behívot- takat. ” Tapasztalai aim rézefiht nefricsak à Öehíyottak,' hanem családjaik is megértőén, öntudatosan, a kényszerű helyzet szükségességét felismerve fogadták, ezt a gyakorlatot Megszokni persze soha nem lehet az ilyet, • akármilyen gyakran csináljuk is. Nem is volnának igazi feleségek, ha nem bujkálna bennük egy kis - aggódás: hátha most.nem csupán gyakorlatról van szó... De a többségüknek az a véleménye, mint nekem, hpgy inkább csináljuk gyakorlatképpen 500-szor, mint egyszer igaziból. * A hőgyészi ÁFÉSZ élelmiszer önkiszolgáló boltjában is nyugodt, megszokott a forgalom. A pénztárosnő, Lovász Gáborné, akit legtöbben Kresz Marikának ismernek a faluban, ezt mondta: . — Igen, az én férjemért is jöttek. Kicsit meg is ijedtem, mert én ébredtem fel a kopogásra, de aztán hamar megnyugodtam. A bolt forgalma? A szokásos pénteki, .piacnapi. forgalom. Leginkább . húsért jötték be hozzánk, mert, tudja,: mindig, ilyenkor kapunk fri?s hentesárut. Egyébként egyáltalán nem nagyobb a'vevők száma mint máskor, nincs érezhető hatása forgalmunkban ennek a gyakorlatnak. Megnyugtató tehát az, amit Hőgyészen tapasztaltunk. A behívottak is, tisztek 'és közkatonák, meg a hozzátartozóik is jól tudják, hpgy n'em 'felesleges időtöltésről van szó, hanem hazafias kötelességünk jelenleg’ szükséges teljesítéséről. De szerencsére, ezúttal is csupán gyakorlat az"égész; PALKÓ LÁSZLÓ Csehszlovák iparművészeli kiállítás- A színes üvegből készült iparművészen alkotásokat SzekszárUon, a Babits Mihály megyei művelődési központ márványférmébé’h, a csehszlovák Iparművészeti kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők június 11-ig. A bontóiéi epen ' -<«*•:* r- * *-■- - ' Nem elég megvenni, el is kell adni! Egy szakemberből álló bizottság állapította meg a buszok árát. De ezen szükség szerint módosítanak, attól függően, hogy az eladó a buszt milyen állapotban szállította a szekszárdi bontóba... .Szóval üzlet az autóbusz- bontás. Üzlet;?. A selejtezett járművet szét kell szedni, ennek érdekében valóságos gyári mechanizmust kellett létrehozni a szétbontott buszt pedig el kell adni. Él kellene adni minden poicikáját. Akkor volna az üzlet üzlet,, és tekintélyes haszon az autóbuszok szétszedésében. A 11-es Volán Vállalat vállalkozott arra, hogy az országbán futó buszokat selejtezik, ‘abból használható alkatrészeket elsősorban a Volán vállalatoknak adják el, s ha marad, akkor másoknak is. Az idei éyet lehet úgy venni, hogy az autóbüszbontó üzem már teljes vertikalitással működik. Tehát nemcsak bont, hanem el is ad, s nemcsak azt adja el, ami kurrens, hanem vásárlót keres, még az ablaküvegre is, amelynek elég szerencsétlen módon olyan magas árat állapítottak meg, hogy csaknem újat lehet annyiért vásárolni. Orgovány József kitűnő szakember, az autósszakmában neve van, de újabban azt bizonyítja, ragyogó kereskedői képességekkel. is rendelkezik. Egy példa:' á veszprémi Volán selejtezésre Szekszárdra küldött egy mikrobüszvonatot, amolyan városnézőt," melyhez hasonló közlekedik Siklós " és Harkány között, illetve a nemzetközi vásárok idején a Városligetben. A büszvonatnak azt a sorsot szánta, hogy újítsák fel, és 'a szekszárdi mezőgazdasági kiállítás idején közlekedtessék a városban, a Siócsárdától Keselyűsig. Tervén még vitatkoznak a vállalat vezetői. Nem úgy egy másikon, amely már „sínen van”. Az autóbuszüléseket ugyanis még akkor kellene eladni, amikor az idő vasfoga a buszból kiszerelt állapotban tönkre nem teszi. Tárgyalt a Népbolttal — „nem profil” — mondták fanyalogva, de a Bizományi Áruház átveszi a padokat, a forgalomból tisztességes haszna van... De még mindig sok az eladatlan autóbuszülés — harminctól, hetven forintig terjed az ára — ezért újabb ötlet: vigyék a buszt a Balatonhoz, ott bizományosnak kell adni, és tisztességes haszon jöhetne ezen az eladási módon is... A vállalatnál a „vezérkar még vakarja a fejét”... Közben százszámra rothad a bontóüzem udvarán az autóbuszokból kiszerelt egyes, kettes és négyes ülések huzata, laticelje, vasa... Gonddal jár, és kockázattal is minden üzlet. Azért üzlet. De az árut mindenképpen, elő kell készíteni, hogy a vásárló lássa miért adja pénzét. Itt A szombat még szép volt, tiszta éggel, meleg napsütéssel, de a vasárnap már nem kedvezett a gyerekeknek, hogy ünnepüket, a gyermeknapot vidáman, szabadban ünnepelhessék. Megyénkben a gyermeknap ünnepi rendezvényei már szombat délután megkezdődtek. Szekszárdon három általános iskolában tartottak kisdobos- és úttörőavatást. A 3-as számú általános iskolában ekkor avatták a várói 3S úttörő- munkásőrét. Ugyanilyen rendezvényekre került sor Dombóváron is szombat délután. Vasárnap Dunaföldváron a művelődési házban nyitották van a nagyobb méretű alkatrészek esete. A motorok, hátsó- hidak elég siralmas állapotban kerülnek ki a buszokból, koszosak, olajosak, sárosak... Mosó kellene! Egy éve készül egy alkatrészmosó. Készülget. Még mindig ecsettel, nagy kád fölött mossák az alkatrészeket. A vevő, ha kíváncsi az árura, maga kotorja, vakarja: mi van benne, a hátsóhíd alkatrészei milyen állapotban vannak... Az alkatrészraktár ennek ellenére már áttekinthető, ha a vevő valamit kér, azonnal kiszolgálják. De — .enyhén szólva — a bontás hasznából korszerűbb mosóra is telne. Persze pénz kellene újabb gépek vásárlásához is, de kevés csöppen a vállalati forrásból, kevesebb mint kívánatos volna, mint az üzlet megkövetelné. Ezért aztán nem is halad úgy a munka, mint azt a I ■ meg a megye általános iskolásainak gyermekrajz-kiállítá- sát. Délután a „Mi megyénk” akció ünnepélyes zárasára került sor ugyancsak Dunaföld- vájon, a művelődési házban. Az akció győztese a Tamási Kecsege pusztai 2222. számú Dobó Katalin úttörőcsapat lett. A kis úttörők akciónaplója méltán érte el az első helyezést, hiszen hű képet adott a gyerekek munkájáról, eredményeikről. Vasárnap délelőtt Fekete Jánosáé, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének munkatársa kitüntetést adott át Sárszentlőrincen, a gyermeknap alkalmából. bontóüzem munkásai, vezetői szeretnék. Jó volna a telepen betonozott út, a lemezeknek tárolóhely, csavarhajtó kisgépek, a kiszerelt lemezt eladható állapotba vágó szerszámok, a gumit mosó gép stb... De ez az üzem még alig kétéves, és csak az idén dolgozik úgy, hogy már a korábbi kétkedők, is cséttin- tenek, amikor arról hallanak, hogy az év első hóhapjaiban egy-egy millió forint értékű árut —“a buszokból kibontott alkatrészt — adtak el... Amikor a bontóban jártunk, negyedórát időztünk a portán. Ez alatt hat vevő távozott : Tamásiba egy komplett hátsó- hidat vittek, egy katona Csepel kocsihoz kormánykereket, két decsi ember félmázsa alumíniumlemezt, egy barkácsoló kompresszort, ketten alkatrész nélkül mentek el, mert az árat soknak tartották.- Pj A sárszentlőrinci úttörők a KISZ KB vörös selyem zászló- szalagját kapták eddigi jó munkájukért. Ugyancsak kitüntetést kaptak a medinai úttörők kiváló munkájukért. A csapat kitüntetést Kaján Antal, a megyei úttörőelnökség tagja ádta át. Szekszárdon vasárnap délelőtt ■ tíz órakor a 4-es, számú általános iskolában úttörő- és kisdobosavatásra került sor, melyet délután, a városi sporttelepen majális követett. • Sajnos, a rossz idő miatt kis számú versenyzővel kellett lebonyolítani a különféle ügyességi versenyeket, melyeknek győztesei csokoládét kaptak jutalmul, Cyermehnap — rossz időben
