Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

* 1 Kedves vendég,' kiváló har­costárs,. legendás forradalmár — Fidel Castro — Kuba mi­niszterelnöke, a Kubai KP el* só titkára érkezik ma hozzánk. Castro — teljes nevén dr. Fidel Castro Ruz — aligha­nem a modern idők egyik Jég - népszerűbb, legvonzóbb arcu­latú . forradalmár-politikusai­nak egyike. Akinek volt al­kalma személyesen találkozni vele, az meggyőződhetett : az atlétatermetű, közvetlen mo­dorú miniszterelnök egyénisége túlfeszít minden protokoll-ke- ■ retet. Kubában nem keltett feltűnést, az amerikai lapok azonban sokáig cikkeztek ar­ról, hogy amikor tavaly októ­berben Koszigin Havannában járt és meglátogatta a fővá­ros környékét — a szovjet és a kubai kormányfő egy kato­nai dzsipben ült — sa kocsit Fidel Castro vezette. Ez a kis mozzanat jellemző Castróra. És ez a közvetlenség is — amely természetesen szilárd elvhűséggel, irányítókészséggel, forradalmi következetességgel párosul nála — oka népszerű­ségének. A kubaiak rendkívül becsü­lik Castro személyes bátorsá­gát, áldozatvállalását. Annak Idején, 1953-ban 26 éves, jól kereső fiatal ügyvéd volt. A karrier (a polgári formátumú karrier) küszöbén állt: apósa közlekedésügyi miniszter, só­gora belügyi államtitkár volt. Mégis — látva, megismerve védőügyvédi munkája során az ország valóságát, a nép nyo­morát — 1953. július 26-án maroknyi csapatával megro­hanta a santiagói Moncada laktanyát. Az akció nem si­került, tizenöt évre ítélték Castrót. Amnesztiával szaba­dul, két év múlya máfc ismét Kuba felé tart mexikói ideig­lenes száműzetése szánhelyé­ről. Gerillatársaival a Granma neVű hajóról száll partra. A Sierra Maestra-i. hegyekben kezdték a harcot. “Csapatuk egyre nagyobb lett, 1959. ja­nuár 1-én győztesen bevonul­tak Havannába. Ez a kubai forradalom tör­ténete — és Fidel Castro élet- története is. Azóta egy nyolc és fél milliós kis ország, köz­vetlenül az Egyesült Államok szomszédságában, a .szocializ­must építi. Ez a szomszédság, a kubai múlt (a latin-amerikai országokéhoz hasonló mono­kulturális elmaradottság, az Egyesült'Államoktól való füg­gés), a szigorú amerikai blo­- kád -érzékelteti azokat hézségeket, amelyek a szocia­lizmus építését most már ti­zennegyedik éve kísérik az or­szágban. Az elért eredmények illusztrálására meg csak any- nyit: Kuba az egyetlen latin­amerikai állam, ahol leküzdöt­ték az analfabétizmust (a hat éven felüli lakosság 95 száza­léka tud írni-olvasni). Fidel Castro a fejlődés jelenlegi sza­kaszát úgy értékelte: a forra­dalom „túlélésének időszaka befejeződött és a védelem mellett most már van elég erő a gazdasági problémák megol­dásához is. A blokád leküzdésében a né­pi rendszer védelmében a szo­cialista országoknak, minde­nekelőtt a Szovjetuniónak kezdettől fogva nagy szerepük volt. Ennek az együttműkö­désnek köszönhető, hogy Ku­ba ipara, kereskedelme most már semmilyen vonatkozásban sem függ az Egyesült Államok­tól. A forradalom győzelme óta például 162 ipari létesítmény épült szovjet segítséggel a szi­getországban. Hazánk is — le­hetőségeihez mérten — min­den segítséget megadott és megad a kubai népnek. 1960 decemberében vettük fel a diplomáciai kapcsolatot. Az utóbbi időben erőteljesen nö­vekedett gazdasági, műszaki és tudományos együttműködé­sünk. Korábban Ikafus-auto- buszokat, Diesel-mozdonyokat szállítottunk. Most sok egyéb között magyar szakemberek állítják fel Kuba vágóhídjait, magyar geológusok segítenek a nyersanyagkincs feltérképe­zésében. A szigetország ipari és mezőgazdasági üzemeiben, laboratóriumaiban több mint száz magyar dolgozik. Nemrég magyar segítséggel üvegkom­binát épült. A két ország közvetlen gaz­dasági kapcsolatán túl, az esz­mék és érdekek azonossága alapján, a nemzetközi poron­don is szoros együttműködés alakult ki. Megnyilvánul ez egyebek között az ENSZ-ben elfoglalt egységes álláspont­ban, a nemzetközi kérdések azonos megítélésében. Fidel Castro mostani —4 az európai szocialista országokat érintő — körútja is a világpolitika nagy kérdéseiben elfoglalt kö­zös pozíciónkat és a szocialista országok egységét erősíti. Ha­zánk népe szeretettel várja vendégét, Kuba nagy fiát, Fi­del Castrót. K. A. Nyilatkozat a szovjet—amerikai kapcsolatok alapelveiről Az IRA koncentrált támadása Észak-Irországban Minden eddiginél koncent­ráltabb támadássorozatot haj­tott végre az ír köztársasági hadsereg ideiglenes szárnya hétfőre virradóra Belfastban különböző gazdasági létesítmé­nyek ellen. A robbantások nyomán az észak-ír főváros­ban egész üzletsorok zártak be, a merényleteket az jelle­mezte, hogy a terroristák min­den alkalommal előre figyel­meztették a lakosságot. A másik belfasti akciő, amely vasárnap hat ember életét oltotta ki az Anderson streeten, csak a katonaság és a rendőrség szerint volt az IRA műve. A helyi katoliku­sok szerint protestáns terro­risták helyezték el a pokolgé­pet, mert ki akarják füstölni őket egy, a protestáns lakóne­gyedbe ékelődő és katolikus lakta utcából. Néhány' szem­tanú azt állította, hogy a po­kolgépet tartalmazó gépkocsit két ember vezette a katolikus- belfasti utcába, s egy másik úton tűntek el a protestáns negyed irányában, A helybe­liek azt állítják, hogy katoli­kus polgárőrök megpróbálták eltolni az autót az utcából, s eköziben robbant fel a pokol­gép, egyetlen hatalmas rom­halmazzá változtatva a kör­nyéket. A hat ember közül, akit a robbanás darabokra té­pett, négyen az IRA tisztjei voltak — közölte az egyik re­publikánus újság. . Bokor Pál és Kis Csaba; a* *MTI tudósitói jelentik: A szovjet—amerikai kapcso- l latok alapelveiról közzé tett f nyilatkozat szövege a követ­kező: A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Nemzetek alapok­mányában vállalt kötelezett­ségeikből és azon törekvésük­től vezettetve, hogy egymás között megszilárdítsák a békés kapcsolatokat és a lehető leg­szilárdabb alapot teremtsék meg ezekhez, felismerve annak szükségessé­gét, hogy minden erejükkel, törekedniük kell a háborús ve­szély elhárítására és olyan fel­tételek megteremtésére, ame­lyek elősegítik a feszültség enyhítését a világban, az álta­lános biztonság és a nemzet­közi együttműködés megszilár­dítását, vallva, hogy a szovjet—ameri­kai kapcsolatok megjavítása és azok kölcsönösen előnyös fej­lesztése többek között a gaz­daság, a tudomány és a kul­túra területén, megfelelnek majd ennek a célnak és elő­segítik a fokozottabb kölcsö­nös megértést és a gyakorlati együttműködést, anélkül, hogy bármely mértékben sértenék valamely harmadik ország ér­dekeit, elismerve, hogy ezek a célok mindkét ország népének érde­keit tükrözik, megállapodtak az alábbiakban: ELŐSZÖR. Abból a közös meggyőződésből fognak kiin­dulni, hogy a nukleáris kor­szakban nincs más alap egy­más közötti kapcsolataik fenn­tartására, mint a békés egy­más mellett élés. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok ideológiájában és társadalmi rendszereiben meglevő különb­ségek nem jelentenek akadályt olyan normális kapcsolatok fejlesztésében közöttük, ame­lyek a szuverenitás, az egyen­lőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvein alapulnak. MÁSODSZOR. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok nagy jelentőséget tulajdonít az olyan helyzetek keletkezése megakadályozásának, amelyek a kétoldalú kapcsolatok veszé­lyes kiéleződését Idézhetik elő. Ebből kiindulva, minden le­hetőt . megtesz, hogy elkerülje a katonai konfrontációt és megakadályozza a nukleáris háború kirobbanását. A felek mindig önmérsékletet fognak tanúsítani egymás közötti kapr csolataikban és készen fog­nak állni a tárgyalásokra, a nézeteltérések békés eszközök­kel történő rendezésére. A megoldatlan kérdésekkel kap­csolatos eszmecseréket és tár­gyalásokat a kölcsönösség szellemében, az álláspontok kölcsönös figyelembevételével és a kölcsönös előnyök alap­ján folytatják majd. A felek elismerik, hogy az egyoldalú előnyök közvetlen, vagy közvetett úton való meg­szerzésére, a másik fél rová­sára történő előnyszerzésre irá­nyuló kísérletek összeegyeztet­hetetlenek a fenti célokkal. A Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti békés viszony fenntartásának elengedhetet­len előfeltételei a felek biz­tonsága által diktált érdekek elismerése, az egyenlőség el­vének alapján, az erőszak al­kalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetőzésről történő lemondás. HARMADSZOR. A Szovjet­unióra és az Egyesült Álla­mokra csakúgy, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi tagországaira különös felelős­ség hárul, amelynek alapján minden tőlük telhetőt meg kell tenniök az olyan konfliktusok, vagy helyzetek keletkezésének megakadályozására, amelyek képesek a nemzetközi feszült­ség fokozására. Ennek megfe­lelően, a felek arra fognak tö­rekedni, hogy minden ország a béke és a biztonság feltéte­lei között, a belügyeibe való külső beavatkozástól mentesen éljen. NEGYEDSZER. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok szélesíteni kívánja kölcsönös kapcsolatainak szerződéses-jogi alapját és minden erejét lat­ba veti, hogy a kétoldalú meg­állapodások és a részvételük­kel létrejött többoldalú szer­ződések és egyezmények ma­radéktalanul végrehajtásra ke­rüljenek. ÖTÖDSZÖR. À Szovjetunió és az Egyesült Államok meg­erősítik készségüket az őket érdeklő problémákról folyta­tandó eszmecserék gyakorla­tának fenntartására, amikor ez szükségessé válik, legmagasabb szintű véleménycserék folyta­tására, beleértve a két ország vezető személyiségei közötti találkozókat is. Mindkét kormány üdvözli az országaik törvényhozó szervei­nek képviselői közötti gyümöl­csöző kontaktusok fejlődését és elő fogja segíteni kiszélesíté­süket. HATODSZOR. A felék továb­bi erőfeszítéseket tesznek a fegyverzet korlátozására, mind kétoldalú, mind pedig több­oldalú alapon. Különös erőfe­szítéseket kívánnak tenni a stratégiai fegyverzet korláto­zására. Minden esetben, ami­kor ez lehetségessé válik, konkrét megállapodásokat fog­nak kötni a fenti célok eléré­se érdekében. Erőfeszítéseik végső célja­ként a Szovjetunió és az Egye­sült Államok az általános és teljes leszerelés problémájá­nak megoldását és a hatékony nemzetközi biztonsági rend­szernek az ENSZ céljai és el­A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége nevében LEONYID BREZSNYEV az SZKP KB főtitkára vei alapján történő biztosítói sát tekintik. HETEDSZER A Szovjetunió es az Egyesült Államok a keres­kedelmi-gazdasági kapcsolato­tokat a kétoldalú viszonyok megszilárdításának fontos és szükséges elemeként tartja szá­mon és tevékenyen hozzá fog járulni e kapcsolatok fejlődé­séhez. Elősegíti a megfelelő intézmények és vállalatok együttműködését, megfelelő megállapodások és szerződé­sek, köztük hosszú lejáratú megállapodások megkötését. Mindkét ország elő fogja se­gíteni az egymás közötti ten­geri és légi közlekedés javítá­sát. NYOLCADSZOR, A felék időszerűnek és hasznosnak tartják a kapcsolatok és az együfctműiköd/és fejlesztését a tudomány és a technika szfé­rájában. A Szovjetunió és az Egyesült Államok a megfelelő al'kaLmakkor megállapodáso­kat fognak kötni ezen a te­rületen a konkrét együttmű­ködés kérdéseiről. * KILENCEDSZER. A felék megerősítik szándékukat, hogy mélyíteni fogják kapcsolatai­kat a kultúra területén és bő­vítik azokat a lehetőségeket, amelyek által teljesebben megismerkedhetnek egymás kulturális értékeivel. A főlek elő fogják segíteni a kulturá­lis csere és a turizmus felté­teleinek megjavítását. TIZEDSZER. A Szovjetunió és az Egyesült Államok arra fog törekedni, hogy kapcsola­taik és együttműködésük az összes fent felsorolt területe­ken és bármely kölcsönös ér­dekű egyéb területen minden esetben, szilárd és tartós ala­pokra épüljenek. Annak ér­dekében. hogy ezeknek az erő­feszítéseknek állandó jelleget biztosítsanak, a felek minden olyan területen, ahol ez cél­szerűnek látszik, közös bizott­ságokat, vagy egyéb közös szerveket hoznak létre. TIZENEGYEDSZER. Ä Szovjetunió és ,az Egyesült Ál­lamok nem tart igényt semmi­féle különleges jogra, vagy előnyre a nemzetközi kapcso­latokban, s nem ismer el ilyen igényt senki más részéről sem. Mindkét fél elismeri va­lamennyi állam szuverén egyenlőségét. A szovjet—amerikai kapcso­latok fejlődése nem irányul harmadik országok és azok ér­dekei" ellen. TIZENKETTEDSZER. A je­len okmányban megfogalma­zott alapelvek nem érintik a Szovjetunió és az Egyesült Államok által korábban más államok irányában vállalt kötelezettségeket. Moszkva, 1972. május 29. Az Egyesült Államok nevében RICHARD NIXON az Amerikai Egyesült Államok elnöke Nixon Kljexbe érkezett Kijev (MTI) Hétfőn a dél­utáni órákban feleségével és Utcai harcok Kontum városában Hétfőn hajnalban folytatód­tak a kemény harcok a már hetek óta ostrom alatt álló Kontum dél-vietnami tartomá­nyi székhely birtoklásáért. Az éjszaka B—52-es, .amerikai stratégiai gépek a város térsé­gében több mint ezer tonna bombát szórtak. Hírügynökségek szerint a szabadságharcosok újabb egy­ségeinek sikerült behatolniuk a város- körzetedbe, s a keleti, valamint a délkeleti részeken újabb stratégiai fontosságú pontokat foglaltaik el. A hazafias egységek a kon- tumi repülőtér közvetlen kö­zelében is állásokat építettek ki. , Az amerikaiak kénytelenek voltak Hercules típusú óriás helikoptereket bevrtni a vá­rosban rekedt p-i-oni kor- mánycsapa lók ellátására. Az óriás helikopterek a vbvii stadionban szálltak le, de ha­marosan maga a stadion is a népi erők tüzérségének cél­pontjává vált. Köziben Kontum közelében eltűnt a saigoni kormánycsa­patok egyik egysége, amelyet azaaa a feladattal bíztak meg, hogy nyissa meg a Pleikúból Kontum felé vezető 14. számú '. özleltodési utat. Kontumtól .l ány kilométerrel délre a • '"onl egység erős tüzérségi >. r'á került, s azóta semmi hír róla. kíséretével Moszkvából az Ukrán Szovjet'Szocialista Köz­társaság fővárosába, Kijevbe érkezett Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke. A kijevi Boriszpolszkij re­pülőtéren, — amelyet az Egye­sült Államok, a Szovjetunió és Ukrajna nemzeti lobogóival dí­szítettek fel — az amerikai el­nököt és kíséretét Alekszandr Ljásko, az Ukrán SZSZK Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és más ukrán hivatalos személyiségek fogadták. Az amerikai - elnök érkezését kö­vetően eljátszották az ameri­kai, a szovjet és az ukrán himnuszt fiáéit CÉÉr'ldliHfese

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents