Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-28 / 124. szám
A Ki mit tud- kislány Zsebbe dugható szamok Válás és kukorica Érdekességek a KSH legújabb kiadványából A Ki mit tud amolyan nemzeti játékká vált nálunk. A fiatalok tízezreit vonzza a járási, megyei vetélkedőkre és a nézők százezreit a televízió képernyői elé. Megyénkből három versenyszám jutott a selejtezők után a kamerák elé. A népdalénekes fiú kiesett, a szekszárdi táncegyüttes produkcióját a jövő heti adásban láthatjuk. Pillanatnyilag Lázár Noémi képviseli megyénk színeit a középdöntőben. Másodikos a szekszárdi Garay János Gimnáziumban. Kilenc éve tanul zongorázni, Hu- sek Rezsőnek, a zeneiskola igazgatójának tanítványa. Mindenkinek el szokták tenni egy- egy sikeres szereplése után a kérdést... — Mi szeretne lenni? — Ezt nem tudom még. Eredetileg orvos akartam lenni, de fizikából is kell felvételizni és ezt a tantárgyat nem szeretem. Zenei pályára soha nem gondoltam igazán, nincs Szekszárdon szakiskola, és nem akartam elmenni hazulról Pécsre. Az természetes volt mindig számomra, hogy zongorázom, szórakozás nekem, gyakorolni is szeretek, igaz, ennyit könnyen kibírhat az ember, amennyit én gyakorolok, — s elmosolyodik. — Kedvenc tantárgyad, zeneszerződ? — A nyelvtant szeretem, meg az oroszt. A kedvenc zeneszerzőm Beethoven, én még nem is tudtam megbirkózni vele. A beat-zenét is nagyon szeretem. — Milyen egy tévéadás belülről? — Érdekes. Nagyon kedvesek voltak a tévések. Három kamera egészen közel jött hozzám, mikor játszottam, de nem zavart. Nem is izgultam nagyon. Olyan családias volt, Amikor a dunaföldvári vár- torony falait (talán) II. Lajos magyar király parancsára rakni kezdték, az építőket aligha foglalkoztatták tájképi szépségek és idegenforgalmi .V'.empontok. Ilyeji vonatkozásban az építményben csak a mai látogató gyönyörködik, akár a Duna jobb, de akkor is, ha bal partjáról tekint körül. Persze „idegenforgalom” akkoriban is volt, csak egy kicsit más jellegű, mint napjainkban. Ma a tornyot állványerdő veszi körül és Men- dele Ferenc építészmérnök, tervező vezetésével nagy létszámú kőmívesgárda dolgozik helyreállításán. A simontor- nyai restaurálás gyakorlatilag befejeződött, úgyszintén a szekszárdi ásatások is. Itt folyik most megyénkben — a centenáriumát ünneplő magyar műemlékvédelem jegyében — a legnagyobb mérvű restaurációs munka, mélynek befejezése két éven belül várható. Érdemes néhány szót ejteni arról, hogy a „török”-nek is nevezett toronynak mi a múltja és mi lesz a jövője? Az említett „idegenforgalom” ezen a tájon már nagyon korán megkezdődött és utólagosan népvándorlásnak nevezzük. A rómaiak Eszéktől Aquincumba vezető fontos hadiútja erre vezetett, a Duna egyik legjobb átkelőhelye mentén. Éppen ezért már a rómaiak megrakták a község melletti Baracspusztámintha itthon játszottam volna rokonoknak, barátoknak. Igaz, ott volt a nővérem is, aki Pécsett fogorvos. Már az országos versenyen is ö volt velem, olyan, mintha a kabalám lenne, megnyugtató érzés, ha a közelemben van. — A tanulmányi eredményed megkérdezhetem ? tói Dunaföldvárig terjedő partszakaszt erődítményekkel, nem kevesebb, mint kilenccel. A mai vártorony egy több övezetből álló erődrendszer legközepét foglalta el, és ez a vár sűrűn szerepelt a magyar történelemben, éppúgy mint a földvári apátság, melynek pontos helyét azonban ma már nem lehet megállapítani. A valamikor avar időkbeli Zamony nevezetű szláv települést legelőször 1199-ben említik „Feldvar”-nak, majd egyre sűrűbben. 1483-ban már vár van itt, melynek környékén hét év múlva a Corvin Jánost leverő Kinizsi és Báthory csapatai fosztogatnak, sőt — erről oklevél vall — az itteni jó boroktól alaposan be is rúgnak, 1526-ban II. Lajos itt vonult Mohács felé, majd Szulejmán szultán személyesen képviselte az „idegenforgalmat”. A XVI. század végén azonban már portyázó magyarok „viszonozták” ezit a látogatást, akikről Ali budai basa így panaszkodott Ernő főhercegnek: „Ezöknek utána vagyon az hatalmas császárnak egy Földvár nevű vára, ki még Buda alatt tíz mérfölddel vagyon az Duna mellett, ott mind szüntelen leskelődnek, az szegény úton járóikban sokat levágnak, kiket pedig minden marhástól elvisznek”. À vádban 1628/29-ben ösz- szesen százhat müsztaflz (gyalogos), ulufedzsi (lovas), top- csi (tüzér) és más gyalogos Mosolyog. — Elég jó volt, 4,8, de most, az év végén biztos nem lesz ennyi. Sokat hiányoztam, meg készülni kell a középdöntőre. Ha sikerül addigra jól begyakorolnom, Liszt: Gondola-dal című darabját játszom. Sok sikert! várnép (azáb) állomásozott. Jóval később az erősség még olyan kitűnő hadvezéreket is kemény próbára tett, mint Vak Bottyán, aki a Kálvária és a Tudom-hegy északi oldaláról ágyúztatta a tornyot. Maga a torony a XIX. század elején börtönként szolgált. Celláit feltárták, valamennyi föld alatti és cseppet sem barátságos lakóhely. 1858-ban a Dunaföldvárt negyedrészben elpusztító tűzvész a belsejét A dunaföldvári torony metszete egy 1795-beli helyre- állítási terv alapján. ^ Rajz: É. J. Évről évre megjelenik a Központi Statisztikai Hivatal Zsebkönyve, melynek most az 1972- es évszámot borítóján viselő példánya jutott el az olvasóhoz. 10x14 centiméteres méretű, tehát csakugyan zsebbe dugható könyv, ami szakembernek és laikus érdeklődőnek is egyformán sok információval szolgál. A lapunkban eddig követett szokáshoz híven, most sem törekszünk teljességre alábbi ismertetésünk során, csak kedvgerjesztésre a kereken négyszáz kis alakú oldal böngészéséhez. t — 1,6 és 2,5 százalék Magyarország Európa területének egy százalékát foglalja el, ami igazán nem mondható soknak. Itt él a sok vihart látott öreg földrész lakosainak 1,6 százaléka, Magyarországéból pedig 2,5 százalék. Az ország kilencvenhét járásából öt, hetvenkilenc városából kettő, háromezerszóz- harminc községéből százhat tartozik önálló vagy közös tanácsú formában a Tolna megyei közigazgatás aló. Az országban az idei év első napján 276 nagyközség volt, ebből tizennégy Tolnában, ami a tizenkilenc megye közül sorrendben a nyolcadik „helyezést" jelenti, (Ne tévedjünk! A „helyezésnek" inkább tulajdonítunk sportszerű jelentőséget, semmint tudományosat, bár sokszor csakugyan alkalmasak ilyen, vagy olyan területen tényleges fejlődési fokunk mérésére. Az olvasó ezért találkozik a következőkben is ilyen jellegű számokkal.) A tizenkilenc megye közül hetedik helyen álltunk a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és vízgazdálkodásban foglalkoztatottak aránya terén (40,2 százalék), ami messze és tetejét kiégette. Lassan ötszázéves fennállása során azonban nemcsak emiatt, hanem több alkalommal is átépítették, illetve eltérő korú és rendeltetésű épületek tar_ toztak hozzá. Ezek nagy részét az Országos Műemlék- védelmi Felügyelőség megbízásából itt hosszú időn át ásatásokat végző Kozák Éva régész legalább nyomaiban feltárta, vagy azonosíthatóvá tette. A középkori udvarburkolattól, a török cölöpvédmű maradványain át a XVI., XVII., XVIII. és XIX. századi részletékig minden előkerült, rengeteg, a régészeiknek sok mindenről valló apró töredék, faragvány és használati tárgy mellett. Mindez azonban csak a múlt. A torony történelmi becse mellett a feltárást más szempontok is szükségessé teszik, éppígy a renoválást, a mai kor követelményeihez való idomítást. Dunaföldvár ide- genforgahnilag szerencsés fekvésű, fejlődőben lévő nagyközség. Az Alföld felől itt átvonuló idegenforgalomban éppúgy érdekelt, mint a 6-os úton lebonyolodóban, A távolabbi tervek szerint az ősi torony csodálatos kilátást nyújtó emeletén panoráma presszó nyílik. Alább helyet kap a múltat, az itt előkerült legszebb emlékeket, és a börtönöket bemutató kiállítás, míg az együk közeli, ugyancsak a régi vár területén lévő épületbe kisebb befogadó képességű turistaszálló kerül. elüt az országostól (25,7 százalék). Az ezer lakosra jutó házasságkötések és élveszületések alapján megyéink közt egyformán a 11.—11-ik helyet foglaltuk el. Városaink közül Szekszárd lé- lekszáma országos 45., Dombóváré 60. helyű. Mezőgazdaságunk Tényleges területi arányával szemben Tolnában volt az ország hektárban mért termőterületének 3,8 százaléka. Innen származott oz 1971. évi búza-rozs termés 5,4, takarmánygabona-termés 2,4, a kukorica 6,6 és a cukorrépa 2,6 százaléka. A termésátlagokért nem kell szégyenkezni. Hektáronként és mázsában mérve búzából a megyék közt országos harmadikak voltunk (35,3 mázsa), árpából elsők (31,4 mázsa), kukoricából ugyancsak harmadikak (40,9 mázsa), míg cukorrépából hetedikek (269,2 mázsa). A száz hektár mezőgazdasági területre jutó srámosáilatl^tszám- ban hatodikak (42,5 számosállat). Ami még érdekes Vagy takarékosak vagyunk; esetleg lehet, hogy kevés a pénzünk, de megyénk mezőgazdasági jellegét ismerve, inkább az a valószínű, hogy oz egy lakosra jutó kiskereskedelmi áruforgalom terén 12 845 forinttal azért állunk a tizenharmadik helyen, mert a házikertek, háztáji gazdaságok nagyon sokat megtermelnek abból, amiért máshol boltba kell menni. Utolsó volt 1971-ben kereskedelmi szálláshelyeink idegenforgalma, mely a vendégek száma szerint az országban elő- fordultaknak csak 0,8, az itt töltött napokat számon tartva 0,6 százalékát adta. 1971-ben felépült 1443 lakás, ami ezer Ickos- ra viszonyítva csak a szomszédos Baranya megyebelinél jobb arány. A zsebkönyv a szekszárdi Gemenc Szállót és a Korzó áruházát említi a nagy beruházások közt. Változatlanul kiemelkedő egészségügyi ellátottságunk. A tízezer lakosra jutó orvosokat nézve helyünk a megyék közti második (első Baranya), és ugyanígy az egy körzeti orvosra jutó lakosok tekintetében is, ahol ismét csak Baranya az első. Mindkét mutató messze az országos arány felett van, sőt még a gyógyszertárral ellátott települések százalékarányáé is, noha az csak 33 százalékos. (Szolnok megye 67 százalék, Magyarország 28 százalék). Ugyanígy az ezer-ezer bölcsődéi és óvodás korú gyermekre jutó férőhelyek száma, ahol „helyezésünk", egyformán országos első. Házasság, válás és halál A következők már országos adatok. Magyarországon 1956- ban 863 férfi és 563 nő kötötte meg harmadik, vagy ennél „többedik” házasságát. 1970-ben 2256, iletve 1826. Válási világrekorder mivoltunk részletei: a legtöbb férfi 40—49 közt, a legtöbb nő 25 éves kora előtt válik — először. Válási szempontból az 5—9 közti együtt töltött esztendő tűnik a leginkább kritikusnak. 1970-ben ekkor mondott búcsút egymásnak a válófelek több, mint negyedrésze (25,2 százalék), 10—14 évet volt együtt 15,4, 15 —19 évet 11,0, húszat, vagy annál is többet 12,7 százalék. Végül az életkorokról. 1949-ben a meghalt férfiak átlagos életkora 47,56, a nőké 52,02 év volt, 1970-ben 62,95, illetve 68,45 év, A statisztika bonyolult valószínűségszámítási képleteinek fel- használása révén az derült ki, hogy az 1968-ban született fiúk 66,6, a lányok 71,9 életévre számíthattak. Százéves a magyar műemlékvédelem Eredmények és tervek Dunai öld várott Állványok a torony körül — Hány müsztafiz élt a várban? O. I. — s.
