Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-28 / 124. szám
V I f * 1 Vasárnapi ebéd < A magyar kultúra Kárpát-Ukraj nában Belenéztek a fazekunkba. Persze, nem puszta kíváncsiságból, hanem tudományos célzattal. Megállapítandó, hogy mit eszünk vasárnap, hason-' lót-e, mint hétköznap. Kétezer Békés megyei családot szemeltek ki a nagyszabású vizsgálat — azaz mit is mondok, manapság ehelyett inkább a felmérés dívik — alanyául. Aztán szépen visszatették a fedőt az aranyló húslevesre, ismét letakarták a frissen kisütött rántottszeleteket, rácsukták a sütő ajtaját a süteményre és annak rendje-mód- ja szerint elkészült a tanulmány, amely az alábbi zsírta- lan címet viseli : A táplálkozás társadalmi és emberi viszonyai. Nem árt, ha megtudják végre, hogy mit szoktak enni szűk családi körben, ugye, kíváncsiak rá? Nos, a tanulmányból kiderül, hogy hétköznapi táplálkozásunk szöges ellentétben •áll a vasárnapival, ami helytelen. Ugyanis jobbára hétköznap szoktunk dolgozni, helyesebben bejárni a munkahelyünkre, ez a tevékenység kívánná a bőségesebb étkezést. Ehhez képest munkanapokon túlságosan is egyszerűen táplálkozunk, gyakori a gyenge ebéd, a hideg étel, a főétkezés pedig sokszor áttolódik estére. Vasárnap és ünnepnap viszont, amikor kiváltképpen szeretünk tespedni, a családok nyolcvan százaléka magas kalóriatartalmú, nehéz ételeket eszik, szüntelenül. A felmérés szerint leginkább rántott szeletet, zsírban sült húsokat, töltött ká- ppsztát, paprikás csirkét no- kedlival, bár a körítések között a konzervatív krumpli uralkodik. A zöldfőzelék ritka, mint a fehér holló. Most mit szólnak hozzá, hogy milyenek is vagyunk. És ha őszinte lelki'ismeretvizsgá- latot tartunk, el kell ismernünk, hogy nemcsak Békésben táplálkoznak ésszerűtlenül a családok, hanem másutt is. Ha jól meggondolom, rossz példáért nem is kell messze mennem, itt van például saját gyomortájegységem. Az én kis családom helytelen táplálkozási szokásai. A tanulmányon felbuzdulva, magam is végeztem felméréseket közvetlen környezetemben, és szakasztott olyan eredményre jutottam, mintha tudományos vizsgálódást folytattam volna. Rögvest neki is ültem egy tanulmánynak, de a tudományos munkához még nem mindenütt biztosítják a zavartalan feltételeket, mert feleségem késedelem nélkül rámszólt, hogy firkálás helyett inkább segítsek krumplit pucolni. Természetesen a vasárnapi ebédhez, amely állt a többi között rántotthúsból és konzervatív köretből, eléggé el nem ítélhető módon. * A teljes igazsághoz tartozik, hogy más vonatkozásban is kudarcot kellett elszenvednem. Itt van ugye az a bizonyos hétköznapi étkezés, amelyről a tanulmány jogosan állapítja meg, Kádár és Fatömegcikk KTSZ Bátaszék VI. 30-ig kádáripari termékeket ÉRTÉKESÍT 10 % árengedménnyel. (375) hogy többnyire gyenge. Arany szavak, szívemből szólnak, mintha csak én mondtam volna. Mondtam is, de lehet, hogy nem egészen jó helyen. El kell árulnom ugyanis, hogy én a hétköznapi ebédemet házon kívül költőm el, delente már csak azért sem ugróm haza ebédelni, mert nálunk munkanapokon a munkahelyünkön veszünk magunkhoz táplálékot, otthon nem főzőcskézünk. Ez valószínűleg nagy ritkaság, de mit csináljak, ha egyszer így van. Az a hobbynk, hogy üzemi konyhán szoktunk étkezni. A konfliktus tulajdonképpen ott kezdődött, hogy én természetesen megszívleltem a tudományos tanulmány intelmeit, nyilván ez is volt a szerzők célja. És elhatároztam, hogy a tettek mezejére lépek, megpróbálok radikálisan változtatni a tarthatatlan helyzeten. Az üzemi étkezdében megvizsgáltam a levest, és azt a következtetést vontam le belőle, hogy kalóriában szegény, üres, tartalmatlan. A tanulmány olvasása előtt valószínűleg szó nélkül felkanalaztam volna a szokásos löttyöt, de nem így most. A tudományos igazság tudata elszánttá tett, és elhatároztam, hogy ismereteimet megosztom a szakácsnővel. Emlékeztettem őt arra, amit már gyermekkoromban megtanultam, igaz, hogy csak elvileg, miszerint ebédelj úgy, mint egy király, és vacsorázz úgy, mint a koldus. A konyhaszagban kissé furcsán hangozhatott ez az életbölcsesség, mert a szakácsnő csodálkozva rámpillantott... Én pedig rámutattam a sápadt paprikás- krumplira, a csökevényes Fra- di-kolbászra — tetszik ismerni: mindent bele! — valamint rámutattam arra is, hogy ez helytelen táplálkozási mód, a dolgozónak hétköznap kalóriaSORTÜZ A HEYER’S GARÁZSBAN A1 Caponenak ekkor, 1926- ban már nyolcvan embere működik a hatóságok kebelében, és nincs bíró, vagy politikus, aki visszautasítaná Chicago urának pénzét. Nem is első- sősorban az egyáltalán nem megvetendő összegek miatt, hanem azért, mert a másik lehetőség csaknem biztos halál. Két lap engedte meg magának ebben az időben azt a luxust, hogy drámai hangon a hatóságoknak szegezze a kérdést: meddig tűrik még a gengszterkirály garázdálkodását? Mindkét újság, a Chicago Daily News, valamint a Chicago Sun Times, sürgősen belátja, hogy darázsfészekbe nyúlt. Mindkét szerkesztőséget ismeretlen tettesek támadják meg, szétrombolják a berendezést, felgyújtják a nyomdát, néhány újságírót pedig veszélyesen megsebesítenek. Hogy A1 Capone nem uszította rá a rendőrséget Mora- nékra, az távolról sem a megbocsátás jele volt. Egyszerűen, ahogy mondani szokta, maga szereti intézni a saját dolgait. 1929. február 13-án a Főnök visszaüt. Morant valaki felhívja telefonon, és Detroitból dús ételeket kell ebédelnie, ez a tudomány mai álláspontja. Mire a szakácsnő bólintott, és azt ajánlotta, hogy akkor fáradjak el a Gundel étterem összes helyiségeibe, valamint a szeme elől, mert mások is akarnak ebédelni. Milyen ember az, akit az első kudarcok elkeserítenek? Szombaton otthon folytattam a felvilágosítást. Persze, nem rontottam ajtóstól a házba, azzal a kérdéssel kezdtem, hogy mi magyar családnak vagyunk-e tekinthetők? Az igenlő válasz után mély lélegzetet vettem, és szabadon idéztem a tanulmány egyik sarkalatos pontját, miszerint a konzervatív magyar konyha ünnepi étrendjében szinte ismeretlen a friss zöldfőzelék, ami helytelen. Mi volna, ha vasárnap idei zöldborsófőzeléket ennénk, ízletes és könnyű borjúkroket- tel? Feleségem átható pillantást vetett rám és közölte, hogy a vasárnapi zöldborsófőzelékhez a mi családunknak legalább kétkilónyi nyersanyag kellene, ami önmagában negyven forint, borjúhúst utoljára gyermekkorában látott falun, legelni. Következésképpen vasárnapra rántottszelet lesz, krumplikörítéssel. Persze, azért nem csüggedek. Manapság a tudomány már közvetlen termelőerővé vált. Ez sem ment minden zökkenő nélkül, de végül is ment. A táplálkozástudomány még nem törte át a szokások gátjait. Előbb, vagy utóbb ez is át fogja törni, s akkor vasárnaponként sem terheljük majd túl a gyomrunkat zsíros ételekkel. Első lépésként, hogy a különbséget csökkentsük, talán meg kellene szerezni néhányat az üzemi konyhák féltve őrzött receptjeiből. ÁRKUS JÓZSEF érkező, rendkívül olcsó italrakományt ajánl. A bandita óvatos, és többször is megkérdi, kivel beszél. Amikor azonban a vonal másik végén közlik, vele, hogy száz láda whisky, ládánként potom 75 dollárért kapható, már az sem érdekli, kivel beszél. — Rendben — mondja. — Az áru legyen a North Clark Street 21—22. szám alatt, a Heyer’s garázsban. VAN, AKI FORRÓN SZERETI Alighanem az ezután történtekről mintázták meg a nálunk is bemutatott „Van, aki forrón szereti” című amerikai vígjáték alkotói a filmbeli híres garázsjelenetet. Moranék „stábja”, a vezér és az alvezér, egy Ted Newberry nevű markos bandita vezetésével várja a beígért olcsó rakományt. Ehelyett azonban az egyik hirtelen kinyílt oldalajtón rendőrök rontanak be. A rutinos Moran Newberry vei együtt a váratlan vendégek belépése pillanatában kámforrá változik, a többiek reflexei azonban lassabban működnek. Hét bánatos képű gengszter áll az óriási garázsban, magasra emelt kézzel. A rend egyik őre arccal a fal felé felsorakoztatja a társaságot, amikor beüt a baj. Uzsgorod középpontján, a Korjatovics téren található a Druzsba könyvesbolt, amely mindig tele van vásárlókkal. A bolt állandóan mintegy 1000—1200 féle magyar könyvet tart raktáron. A legkeresettebb a magyar irodalom. A kárpát-ukrajnai területek lakosságát minden érdekli, ami közvetlen szomszédjuk, a Magyar Népköztársaság életével, kultúrájával, gazdasági fejlődésével, tudományos eredményeivel kapcsolatos. A helyi kiadó, a Kárpáti terveiben is jelentős helyet foglal el a magyar nyelvű irodalom gondozása. Elsősorban a kárpát-ukrajnai terület magyar íróinak műveit adja ki, így például Kovács Vilmos, Szenes László és még több más magyar író műveit jelentette meg eddig. Ezenkívül tizenhárom éve termékenyen együttműködnek a magyarországi Európa, Móra, Magvető, Kossuth és Akadémiai Könyvkiadóval. Az együttműködés eddigi eredménye mintegy kétszázmillió könyv, amelyek nagyobb része Magyarországon és Kárpiát-Ukrajnában került forgalomba, egy része pedig Csehszlovákiába és Romániába is eljutott. A kárpát-ukrajnai lakosság igényeinek kielégítésére a terület könyvtárai folyamatosan vásárolják a magyar irődalom új kiadványait. Így például a beregovói felnőttkönyvtár állományának egyötöde magyar nyelvű könyv. Kárpát- Ukraj na magyar nyelvű iskoláinak tankönyveit az ukrajHatalmas kamion gördül be a garázsba. Moran lefülelt legényei eísápadnak, azt a nyilvánvaló következtetést vonják le, hogy itt a bizonyíték, befutott az áru. S mert arccal a fal felé állnak, nem láthatják, hogy a teherautóról lekászálódó urak egyike Claude Maddox, Al Capone egyik legkegyetlenebb hóhéra. A többi gyorsan ment. A teherautósok és az álrendőrök szabályos kivégzőosztagot alkottak, és a garázs falai kísérteties erővel verték vissza a sortűz öblös hangját. Persze, az ilyen zaj nem megy kíváncsian összesereglett tömeg nélkül. A Főnök azonban erre is gondol. Az álrendőrök ezt a problémát is kiválóan megoldják. A bámészkodók elégedetten veszik tudomásul, hogy a rendőrök feltartott kezű banditákat tuszkolnak maguk előtt. — Ez ügyes. Elfogták őket — morajlik végig a sokaságon. Az ügy szereplői autókba szállnak és nyomtalanul eltűnnek. A SZAKSZERVEZETI ÜZLET A Heyer’s garázs tanulságát megértették Moranék. Nevük soha többé nem bukkan fel a lapok hasábjain. A küzdelem véget ér, Alfonso Capone most már Chicago egyedüli és korlátlan ura. A monopóliumok országában a maffia immár tőkés gazdasági értelemben is olajozottan működő „mammutcégnek” számít. A vaskos A1 Capone- dossziéból ránk maradt adatok szerint az 1929-es esztendő 110 millió dollár hasznot hozott a társulatnak. Ekkor indul a szakszervezeti üzlet. Hogy-hogy szakszervezeti üzlet? Előrebocsátjuk, olyan tételről van szó, amelynek jelentősége — más ágazatok mellett — 1933 után rohamonai Ragyjanszkaja Skola kiadó kárpátontúli részlege adja ki, az iskolák tanári gárdáját pedig az uzsgorodi egyetem magyar tagozatán képezik. — Néhány esztendővel ezelőtt — mondja az uzsgorodi egyetem rektora, Dm’trij Csepur docens — egyetemünk tudásai szerződést írtak alá a szegedi pedagógiai főiskolán dolgozó kollégáikkal a folyamatos tudományos együttműködésről. Az utóbbi esztendőkben ellátogatott Szegedre Sztepan Kisko docens, Nyikolaj Lakias, M halil Szi- mulik, Vaszilij Hudalics és mások. A tudósok megismerkedtek a főiskola oktató- és nevelőmunkájával. Itt járt Uzsgorodon a szeged' pedagógiai főiskola magyar irodalom tanszékének vezetője, Túrok János és speciális kollégiumot tartott „A magyar líra Petőfitől Aranyig” címmel, valamint előadást tartott „Bevezetés a magyar irodalomtudományba” címen. Ezenkívül konzultált azokkal a tudásainkkal, akik a magyar irodalom kérdéseiből készítenek disszertációt. A kárpát-ukrajnai tudósok magyar kollégáikkal együtt részt vesznek azokon a nemzetközi konferenciákon, amelyeknek témája a felsőfokú tanintézetek oktató- és nevelőmunkája. Folyik a rendszeres aspiráns-csere is a szegedi főiskolával. Ezenkívül felvettük a kapcsolatot a nyíregyházi pedagógiai főiskolával is — fejezte be nyilatkozatát az uzsgorodi egyetem rektora. san nőtt. Ebben az évben ugyanis véget ért a történelem mindeddig legnagyobb és teljes kudarcba fulladt szesztilalmi korszaka, az amerikai pro- hibició. A csempészüzlet ezzel egyidejűleg persze lehanyatlott, jobban kellett törődni a többi szektorral. A különös üzletág első akciója a szénszállító munkások szakszervezeti nagygyűlésén kezdődött. Fegyveres gengszterek rontottak be a gyűlésterembe, Capone egyik kedvencével, a „Háromujjuval” az élen. Közölték velük az akkor még újnak számító, de később szakszervezeti vonalon is igen gyakori szöveget, amely szerint a tagságot különböző veszélyek fenyegetik, az ő szervezetük viszont rendszeres havi járandóság fejében elvállalja a „védelmet”. A szakszervezeti business hamarosan másfelé is elágazik. A Főnök felismeri, hogy nemcsak a munkásoktól lehet pénzt szedni, hanem a másik oldaltól, a munkáltatóktól is. Akkoriban éppen küszöbön áll a felvonókezelők tömegsztrájkja. Chicagóban sok a felhőkarcoló. Egy ilyen munkabeszüntetés alaposan megbénítja az üzleti életet. Nem nehéz elképzelnünk, mi történik azoknak az irodáknak a forgalmával, amelyek mondjuk a huszonhatodik emeleten foglalnak helyet. A magas épületekben lévő cégek tulajdonosai értesítést kapnak, hogy némi anyagi áldozat ellenében meg lehet akadályozni a sztrájkot. A liftkezelőkre rázúdul a terror. Néhány vezető elnémítása után a többiek megértik: senkitől sem várhatnak védelmet, és vagy dolgoznak tovább, vagy veszélybe kerül az életük. (Folytatjuk.)
