Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-28 / 124. szám
f r t ! 9 Érkeznek az új kombájnok, van pótkocsi, zsák, zsineg Rövidült az alkatrész-hiánycikkek listája Az aratás most már évek óta úgy zajlik le, hogy szinte alig lehet észrevenni, jóformán csak az utakon gabonát szállító járművekről. Valamikor egy- egy faluban százaknak kellett kaszát, sarlót ragadni — most * elég hozzá néhány kombájnos, traktoros, azonkívül néhány asszony a kombájnszérűre, a tisztításhoz. De mindez nem jelenti azt, hogy nem kell az aratáshoz különösebb előkészület. Nagyon fontos a szervezettség, a körültekintés, nagyon sok feltételt meg kell teremteni ahhoz, hogy zavartalanul működjön az egész aratási gépezet. Ehhez is elsősorban az kell, hogy állandóan üzemképes legyen a kombájn, a szállító- jármű, a szalmabálázó, vagy ha éppen meghibásodik, kéznél legyen az alkatrész. Az Agrokernél ezért érdeklődtünk, mennyi új gépet hoztak, vagy hoznak forgalomba, milyen lesz a várható alkatrészellátás. Mint Klein József, a géposztály vezetője elmondotta, „házon belül” már végeztek felmérést az aratásra, a többi, nyári munkára történő felkészülésről. — A kombájnellátás jó, az igényeket kielégíti. Hetven szovjet és kilenc NDK-kom- bájnt igényeltek az ' idei évre Tolna megye mezőgazdasági üzemei. (Igaz, hetet vissza is mondtak, ezeket más megyebeli üzemek vásárolták meg.) Az SZK—4—M típusúak, háromnegyede már megérkezett, az összeszerelésük folyik, az E—512-esekből viszont eddig csak kettő, de aggodalomra még nincs ok, hiszen az aratás kezdetéig még jó egy hónap rendelkezésre áll. Fűkaszából — amely ugyan nem kimondottan csak nyáron használatos gép — és amelyik a korábbi években hiánycikknek számított — bőséges az ellátás. Az alternáló, vagyis a hagyományos kaszából magyar, szovjet, cseh, osztrák, lengyel gyártmány, a modernebb rotációsból a BMG Kemper-ka- szája bővíti a választékot. A kazalozásokhoz felhordó kellő mennyiségben van raktáron, a takarmánybetakarításhoz magyar és szovjet silózó is, viszont késik az E—280-as, NDK-gyártmányú önjáró lu- cemabetakarító gépek szállítása. Ugyancsak megfelelő készlet van a szovjet bálázó- gépből is. Az aratás egyik legfontosabb gépe a pótkocsi. Szinte korlátlanul lehet vásárolni, még a hattonnás teherbírásúból is, hasonlóképpen van elég zsák, ponyva. Fóliából javult az ellátás, a bálázókhoz szükséges zsineg, illetve dróthuzal 60 százaléka már ott van az üzemekben, de az igényekhez képest lesz elég. — Évek óta visszatérő gond az alkatrészellátás. Rövidült-e a hiánycikkek listája? — Jobb, mint a múlt évben, bár időszakos hiányok még mindig jelentkeznek. A II. negyedévben még kevés ez ideig a komplett SZK-dob, a sebességváltó, két fogaskerék, a gyűjtőcsiga, a szelelőház. Ezen azzal próbálnak javítani, hogy előrehozzák a III., a IV. negyedévre szóló megrendeléseket. Gumiból, ékszíjakból, akkumulátorból bőséges a választék, akárcsak a pótkocsialkatrészekből. Ami korábban állandóan visszatérő panasz volt, a magyar traktorok alkatrészhiánya szinte teljesen megszűnt. Azt mondhatjuk, gyakorlatilag minden alkatrész kapható. Mint a korábbi években, az idén is megszervezi az Agroker az aratási ügyeletet, és miután közvetlen telefonösszeköttetésben lesz a gépellátó vállalattal — az 24 órán belül szállítja az esetleg éppen hiányzó alkatrészt —, remélhető, nem lesz lényeges tényező, amely hátráltatná az aratást. Természetesen nem számítva az időjárást, de az már nem a kereskedelem „asztala”. BI. 25 éve történt: Bankok — állami ellenőrzés alatt A felszabadulás utáni gazdasági és politikai küzdelem, amely az ország népi demokratikus fejlődésének meggyorsításáért, a szocialista építés előfeltételeinek megteremtéséért folyt, 1947 nyarán újabb döntő állomásához érkezett. A kérdést a forradalmi demokratikus átalakulás vezető, szervező ereje, a Magyar Kommunista Párt így vetette fel, s tárta nyíltan a dolgozók elé: „Kié legyen az ország? A harácsoló nagytőkések, bankárok és nagykereskedők maroknyi csoportjáé, vagy a dolgozó millióké?” — sa párt és a köréje tömörülő baloldali erők a kérdésre válaszoltak is: „Nem a tőkéseknek, a népnek építjük az országot !” Ennek az országszerte nagy visszhangra talált politikai-gazdasági jelszónak az eredményeként 1947. május 28-án a Gazdasági Főtanács — első lépésként —. határozatot hozott a nagybankok állami ellenőrzés alá helyezéséről. A kommunisták nyíltan megmondták, hogy ezt valóban csak a kezdetnek szánják, s a hitelszervezet, valamint a bankok állami ellenőrzésével nem lehet helyettesíteni az államosítást. Amikor május 28-án a Gazdasági Főtanács határozatot hozott a négy legnagyobb pénzintézet — a Nemzeti Bank, a Hitelbank, a Kei^skedelmi Bank és a Leszámítoló Bank —, s még további kilenc pénzintézet állami ellenőrzés alá helyezéséről, a kommunisták egy pillanatig sem titkolták el, hogy ez a rendszabály az államosítás előkészítését szolgálja. Szerencsére a kérdés megítélésében a Szociáldemokrata Pártban is — kezdeti ingadozás után — a baloldali álláspont győzedelmeskedett; az SZDP vezetősége — leküzdve a párt jobboldalának ellenállását — üdvözölte e fontos gazdasági-pénzügyi lépést, amelynek rendkívüli politikai jelentősége is volt. A két munkáspártnak így kialakult egysége volt a biztosíték arra, hogy hamarosan megtörténjék a bankok és az egész hitelszervezet államosítása, miután június 9-én már a koalíciós pártok is mind magukévá tették ezt a programot. U. L. Ellenőrizték a tüzelő- és építőanyag-telepeket A hazai könnyűipar a BNV-n A Tolna megyei Tanács Kér reskedelmi Felügyelősége a közelmúltban megyénk 16 Tü- zép-telepén vizsgálta meg a szilárd, a folyékony és a gáznemű tüzelőféleségekkel való ellátást az értékesítés körülményeit, a forgalomba kerülő termékek minőségét, valamint a minőségvédelemmel és az árképzéssel kapcsolatos jogszabályok betartását. Mátyás Tibor, a megyei tanács kereskedelmi felügyelője, aki. a vizsgálatot irányította, a következőket mondja: — A Tüzép-eket legutóbb 1970-ben ellenőriztük. Akkor nagyon sok szabálytalanságot tártunk fel, melyek megszüntetésére intézkedéseket tettünk. Az idei vizsgálat eredményei jobbak. Például a vizsgált 16 telep közül — egy kivétellel — mindenütt feltüntetik az árakat, tehát informálják a vásárlókat; a vállalati;, szövetkezeti árutasításokat mindenütt betartották és betartják, a mérésekből eredő panaszok minimálisra csökkentek. Sajnos mindehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a pozitív eredmények mellett, több olyan hiányosságra, mulasztásra, hanyagságra is fény derült, melyekkel megkárosították a társadalmi tulajdont és a vásárlókat. Mik voltak ezek a hiányosságok? Az ellenőrzés során megvizsgálták a mérések és az árfelszámítások helyességét. A dunaföldvári ÁFÉSZ 16-os telepén -fordult elő, hogy az értékesített öt mázsa pécsi iszap és öt mázsa mecseki brikett vásárlásakor a kifizetett meny- nyiségnél hét mázsa anyaggal többet adott ki a telepvezető. A rossz mérés 283 forinttal károsította meg a társadalmi tulajdont. A mérleget természetesen azonnal kivonták a forgalomból. A dombóvári ÁFÉSZ kurdi telepén súlyos visszaéléseket tapasztaltak az ellenőrök. Előfordult, hogy a telepvezető a kiadott árut nem blokkolta le, viszont az érte járó" összeget átvette. A szekszárdi 19-es számú telepen nagy hiányosságot jelentett az, hogy az árakat a cikkek mellett nem tüntették fel, A bátaszéki 25;qs számú Tü- , zép-éh közéi egy' évig a háztartási dió I. és II. kokszot, a maximált árnál magasabb áron értékesítették, s a vásárlókat. 3810 forinttal károsították meg. A tolnai ÁFÉSZ-nél árdrágítást követtek el a fűrészelt tűzifa és a koksz árusításakor. Itt a vásárlók megkárosítása közel másfél ezer forintot tett ki. ' Több helyen fordult elő, hogy a készleten levő tüzelőanyagok magas százalékban tartalmaztak port és törmeléket, több telepen átvették és értékesítették a nem megfelelő minőségű tűzifát. Gyakori volt, hogy a különböző szénféleségeket nem az előírásnak megfelelően tárolták (tehát minőségcsökkenés volt), stb. A felsorolt mulasztások miatt a vizsgált szövetkezeti telepek 72 százalékánál (nyolc telepen) került sor a készlet árcsökkentésére, rilely összesen hatvanezer forint volt. A propán-bután gáz és a tüzelőolaj értékesítési körülményeinek vizsgálata szerint e téren különösebb hiányosságok nem voltak. A kereskedelmi felügyelőség vizsgálata során 207 ezer forint értékű volt a telepeken a megkárosítás és az érték- csökkentés. A megállapított szabálysértések miatt a felügyelőség hat esetben rótt ki pénzbírságot. Egy szövetkezetnél közel 130 ezer forintot tett ki a vásárlók megkárosítása, s ebben az ügyben a vizsgálat még folyik. — vhm — — A Budapesti Nemzetközi Vásár elsősorban a termelő- eszközök bemutatója, azonban rendszerint tekintélyes helyet foglalnak el a fogyasztási cikkek — elsősorban a hazai könnyűipar •— termékei is. Tegyük hozzá, ezúttal utoljára, mert 1973-tól kezdve,: amikor is új helyre költözik a BNV, megtörténik a szétválasztás is, a tavaszi vásár a termelőeszközöké, az őszi a fogyasztási cikkeké lesz. A hazai könnyűipar zöme a 2-es számú pavilonban, vásár „főterének” jobb oldalán — immár hagyományos helyén — mutatkozik be. A minisztériumi ipar ötven, a tanácsinak nyolc vállalata és ötvenegy ipari szövetkezet hozta el újdonságait. Mint azt dr. Móré András, a Könnyűipari Vásárbizottság vezetője, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője elmondta, az idei bemutatón már tükröződik az a változás, hogy megszűnt az éles kollekciózási különbség a hazai vásárlóközönség részére és az exportra készített ruházati cikkek közt. A könnyűipar kiállításán bemutatott termékek zöme olyan, amit már nagy tömegben gyártanak, kaphatók az üzletekben, vagy ha még nincsenek is forgalomban, tömeges gyártásukhoz megvannak a feltételek. Mintegy 15—20 %-ra tehető a modern, előremutató, legújabb termékek aránya, azonban ezekre is vonatkozik az, hogy nemcsak „kirakati példányok”, gyártásukra vállalkoznak a kiállító üzemek, vállalatok. Ilyen például a Minőségi Cipőgyár műbőr cipőcsaládja. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat lángálló munkaruha-anyagához hasonló volt már tavaly A Cséby-íeslvcpek emlékezete Szekszárd nagy forradalmár fiaira emlékezve gyűltek ösz- sze tegnap sokan Budapesten, a Kerepesi-temetőben, ahol a' munkásmozgalom nagyjainak pantheonja is van. Cséby József, a Tolna megyei direktórium katonai ügyosztályának egykori vezetője nyolcvan, öccse Cséby László — a Vörös Hadsereg századparancsnoka — hetvenöt évvel ezelőtt született. Mindketten 1919-ben estek a fehér toron áldozatául Cecén. Sírjukat megkoszorúzták az MSZMP Szekszárdi városi Bizottságának képviselői, a Cséby József nevét viselő szekszárdi járási munkásőr alakulat küldöttei is. Ugyanígy a Cséby Lászlóról elnevezett palánki mezőgazda- sági szakközépiskola és a szintén Cséby László emlékét nevében őrző szekszárdi II. sz. általános iskolai úttörőcsapat tagjai. is, azonban az még egyszeri mosás után elvesztette lángállóságát. A mostani 20 mosást bír ki. Teljesen korszerű világ- színvonalon álló termék a Budapesti Bőripari Vállalat sertésvelúrja, ami még mosógéppel is mosható, ing- és blúzanyagként is használható és exporta igen gazdaságos. A pavilonban látható a könnyűipar két vásári nagydíjas terméke, a PAFIX pontrétegezett ragasztós bélésanyag, a Pamuttextil Művek gyártmánya. Eddig importálni kellett ezt a bélésanyagot, most már exportra is jut belőle. A másik a Hazai Fésűsfonógyár „Raszter” szövete, ami hazai rövidszálú gyapjúból és szintetikus szálból készül. Az impozáns kialakítású, tágas csarnokban állandóan nagy a forgalom, az „egyirányú közlekedés” következtében azonban mindenki kényelmesen megnézheti, amird kíváncsi. Látnivaló pedig van elég, a különféle férfi-, női ruháktól a cipőkig, a textil- anyagoktól a táskákig. Közben meg lehet nézni a divat- bemutatót is. Megyénk iparát a Bonyhádi Cipőgyár „Botond” márkájú termékeivel, a Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz ,,BONY” cipőivel, szandáljaival, a Simontornyai Bőrgyár sokféle felsőbőrrel, díszműbőrrel, képviseli. Több olyan vállalat is kiállít a könnyűipar pavilonjában, amelyeknek Tolna megyében van üzemük, a bemutatott termékek közt azonban nincs — és érthető, hogy nincs — feltüntetve, melyek készültek az itteni üzemekben. Ilyen a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat, a Pamuttextil Művek, a Magyar Selyemipari Vállalat és a Pécsi Kesztyűgyár. Készlet a konfekcióipar be mutatójából.
