Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-27 / 123. szám
W V * Ót HA MEGYEI VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXH. évfolyam, 123. szám ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1972. május 27. Megkezdődött a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása Péntek reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődött a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása. Mintegy 110 ezer szocialista brigád képviseletében ezer küldött, ezenkívül 200 meghívott vendég vesz részt a tanácskozáson, ahol az utóbbi évek tapasztalatait összegezik, szocialista fejlődésünk időszerű követelményeinek megfelelően kijelölik a szocialista brigádmozgalom új feladatait. A tanácskozás 106 tagú elnökségében helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Focit Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Földvári Aladár, a SZOT'elnöke, Föcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Az elnökségbe választottak sok gyári munkást, szövetkezeti szocialista brigádvezetőket. A tanácskozást Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Földvári Aladár beszéde Tisztelt tanácskozás! Kedves elvtársnők, elvtársak! A Magyar, Népköztársaság Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nevében szeretettel köszöntöm a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásán részt vevő küldötteket, a szocialista munkaversenyben élenjáró kollektívák vezetőit. Szeretettel köszöntöm valamennyiünk nevében Kádár János elvtátfsiat, pártunk Központi Bizottságának első titkárát, Fock Jenő elvtársat, a kormány elnökét, köszöntőm a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága, Központi BizolCeágak iá Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, a kormány tagjait. Melegen köszöntőm azokat a szocialista brigádvezetőket, akiknek a szocializmus építésében. a szocialista brigádmoz- galomban végzett áldozatos munkájuk elismeréseképpen a Gáspár Sándort kormány, a szakszervezeti mozgalom és a KISZ magas kitüntetéseket adományozott. Megtisztelő megbízatásomnak teszek eleget, amikor a szervezett munkások, a szak- szervezeti mozgalom és a mai tanácskozás küldötteinek nevében külön tisztelettel és őszinte elvtársi szeretettel üdvözlöm Kádár János elvtársat, pártunk Központi. Bizottságának első titkárát, aki a mai napon ünnepli 60. születésnapját. Szívből köszöntőm Kádár elvtársat és nagyon örülünk, hogy Kádár elvtárs e napon részt vesz a szocialista brigádvezetők felelősségteljes fórumának munkájában. Úgy érezzük, ez az együtt- lét a dolgozók legjobbjainak képviselőivel alkalom is. de jelképe is Kádár elvtárs áldozatos munkájának, amelyet a munkásosztály eszméjéért, a magyar dolgozó milliókért, szocialista hazánk felépítéséért egész életében töretlenül folytat. r Mindannyian őszinte szívvel kívánunk Kádár elvtártnak fafel ősségiéi je« hivatásához, további alkotó munkájához hosszú életet, jó egészséget és újabb eredményeket. A szocialista brigádmozgalom hazai történetében jubileumnak is tekinthető mai tanácskozásunk. Tíz évvel ezelőtt ebben a teremben ültek össze, első tanácskozásukra a kibontakozóban levő mozgalom képviselői, az első szocialista brigádok vesétől. A IV. országos tanácskozás ma belpolitikai életünknek, a munkások, a dolgozók közérdeklődésének középpontjában áll.. Úgy tekintenek tanácskozásunkra, mint a dolgozók parlamentjére. A mi feladatunk, hogy felmérjük az elmúlt években megtett utat, számba vegyük az eredményeket, a tennivalókat. Meggyőződésünk, hogy tanácskozásunk hasznos fóruma, fellendítője'lesz a szocialista brigádmozgalomnak, a szocialista társadalom építésének. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra. Tartalmas politikai és termelési erőt jelent a szocialista brigádmozgaiom Tanácskozásunk célja, hogy az elmúlt évek tapasztalatait összegezze, elemezze a brigádmozgalom fejlődését és a szocialista építés követelményeivel összhangban megjelölje továbbfejlesztésének útját. A munkásosztály legjobbjai, a szocialista brigádok ismerték fel leghamarabb, hogy csak milliók kezével, agyával és szívével, csak az egész dolgozó nép összefogásával épülhet fel a szocialista társadalom. Az első országos tanácskozás idején még nem egészen harmincezer munkacsoport vett részt a mozgalomban és tagjainak száma a háromszázezret közelítette meg. Napjainkban már száztízezer kollektívában egymillió kétszázezer dolgozó törekszik a szocialista brigádmozgalom hármas célkitűzésének megvalósítására — kezdte beszédét Gáspár Sándor, majd így folytatta: Kedves elvtársak! Jogosan tehetjük feil a kérdést; hol tart jelenleg a bri- gádmozgalom, és mik a távlaÜgy ítéljük meg, hogy a mozgalom napjainkban eljutott fejlődésének abba a szakaszába, amikor lényeges meny- nyiségi növekedésre már nem számíthatunk, hiszen vannak vállalatok, ahol az összes dolgozónak 70—80 százaléka szocialista brigádtag. Ma kulcskérdés az, hogy ezt a tömegerőt, melyet a mozgalom képvisel, az eddigieknél hatékonyabban állítsuk társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításának szolgálatába. Miről van szó? Arról, hogy hatalmas politikai és termelési erőt jelent e mozgalom, de nem kisebb az embert formáló szerepe sem. Olyan belső erő, mely születésé pillanatától kezdve jelentős része sikereinknek, előrehaladásunknak. Olyan erő, amellyel lehet, és kell számolnunk, amelyre joggal vagyunk büszkék. Népgazdaságunk fejlődését elemezve rámutatott, hogy eredményeinkkel elégedettek lehetünk — de azt is látnunk — mondatta ^.hogy nem kávés még a tennivalónk. Legfőbb törekvésünk: küzdeni a párt politikájának, s ezen belül gazdaságpolitikájának torzítás nélküli megvalósításáért. Az eddiginél is nagyobb gondoskodást kell a munkások iránt tanúsítanunk: élet- és munkakörülményeiket rendszeresen, erőnkhöz mérten kell javítanunk. Tovább folytatjuk a lakás- építési programot, hogy a fizikai munkások, mindenekelőtt a nagycsaládosok és a fiatalok, modern lakáshoz jussanak. Erőforrásainkhoz mérten fokozatosan tovább folytatjuk a munkaidő-csökkentést mindazokon a területeken, ahol ez még nem történt meg. Nagyon lényeges, hogy mielőbb véget vessünk a munka nélkül, vagy a könnyen szerzett, és aránytalanul magas jövodelmek megszerzésének. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy társadalmunk, a munkások, a dolgozók közössége, ■ A továbbiakban Gáspár Sándor hangsúlyozta: Szocialista rendünkben is léteznek az alá- és fölérendeltségi viszonyok. Ezek azonban kizárólag a társadalmi munka- megosztásból fakadnak és nem valami másból. Ezt azoknak a figyelmébe ajánljuk elsősorban, akik nem tudják összeegyeztetni az alá- és fölérendeltségi viszonyt az üzemi demokratizmussal. Akadna!: olyanok is — s erről a szocialista brigád- vezetők a vállalati és ágazati tanácskozásokon is szóltak —, akik nehezen viselik el, hogy egyszerű munkásemberek bírálnak, kérnek, javaslatokat tesznek. Akadnak olyan vezetők is, akik úgy képzelik, hogy mindig annak van igaza, akinek a legnagyobb a rangja. Még ma sem mondhatjuk, hogy hazánkban elhárult már minden akadály a dolgozók aktivitásának érvényesülése előtt. Még nem mindenki érti ..ennek, a jelentőségét, mégnem mindenkinek a legfőbb gond(Folytatás a 2. oldalon). Ünnepi könyvhét Igazság szerint Magyarországon nemcsak ünnepi könyvhét van, hanem — minden különösebb ünneplés nélkül — állandó „könyvév”. Hazánkban tavaly 5536 féle különböző könyv jelent meg, 88,8 millió példányban. A megjelent könyvek példányszáma egy évvel korábban 85,5, 1965-ben 72,2, 1960-ban pedig 56,1 millió volt. Az emelkedés, fejlődés tehát számokkal is mérhetően állandó, sőt fokozódik. Az ünnepi könyvhét azonban jó alkalom az olvasási kedv gerjesztésére, a figyelem felkeltésére az egyik legszebb szenvedély, az olvasás iránt. Megyénkben erre a feladatra Sánta Ferenc író, Koczkás Sándor irodalomtörténész (Báta- szék, Bonyhád, Paks), Ladányi Mihály költő (Dombóvár, Bonyhád, Szekszárd), Sánta Ferenc író (Tamási, Bonyhád, Szekszárd), Csur- ka István író (Szekszárd, Bölcske, Simon tornya), Fábián Zoltán író (Tolna, Du- naföldvár, Paks), Kertész Ákos író és Hajdú Ráfis irodalomtörténész (Szekszárd, Fadd), Jobbágy Károly költő (Dunaföldvár, Paks) és Jókai Anna írónő (Nagymányok, Dombóvár, Döbrököz) vállalkoztak. Az író-olvasó találkozók hasznáról és feltételeiről más alkalommal . már írtunk. Reméljük, hogy a megyénkben -a mától június 2-ig tartó rendezvénysorozatok sikeresek lesznek, hozzájárulnak majd annak a gondolatnak elterjesztéséhez, mely természetes ugyan, de amelyet mégis joggal lehet az ünnepi könyvhét jelmondatának is tekinteni: — Kell a jó könyv! Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken, ülést tartott. Az Elnöki Tanács megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között ez évben kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a járásbírósági és a megyei bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról. A határozat értelmében a járásbíróságok, a városi és kerületi bíróságok, valamint a megyei és fővárosi bíróságok népi ülnökeinek megbízatása 1973. június 30-ig érvényes. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosította kz egyes kitüntetések alapításáról szóló korábbi rendelkezéseket. A módosítás értelmében a Munka Vörös Zászló Érdemrendje vállalatok, intézmények és más szervek, valamint szocialista brigádok, munkacsoportok részére is adományozható. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. * A járásbíróságokhoz és a megyei bíróságokhoz 1969-ben három évre megválasztott népi ülnökök megbízatása ez év közepén lejár. A megbízatások meghosszabbítására azért került sor, mert több olyan, törvény és törvényerejű rendelet előkészítése van folyamatban, amelyek az igazságszolgáltatás szervezetét érintik, s befolyással lesznek a megválasztandó ülnökök létszámára. Az új jogszabályok előreláthatólag a jövő év elején lépnek hatályba és az új választásoknál már ezeknek a követelményeknek. kell érvényesülniük. (MTI) Aláírták az MDK és az NSZK közlekedési szerződését Az NDK fővárosában a minisztertanács épületének ünnepi termében, pénteken délben aláírták a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság általános közlekedési szerződését. Az aláírási aktus ünnepi külsőségek között zajlott le. Első ízben fordult elő, hogy az asztalon ott volt mind a két német állam zászlaja. Az aláírások megtörténte után Kohl és Bahr kicserélte a két okmányt. Az NDK példánya piros, az NSZK-é kék kötést kapott. Ezután a két államtitkár rövid beszédet tartott. . Elsőnek a vendég: Egon Bahr emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy ez az első olyan szerződés, amelyet az NSZK és az NDK saját felelősségére egymással kötött. Egon Bahr ezután arról szólott, hogy ez a szerződés Nyu- gat-Berlinre is érvényes. Dr. Michael Kohl rámutatott, hogy a tárgyalások az NDK kezdeményezésére kezdődtek, és az NDK által előterjesztett javaslatok alapján folytak. Hangsúlyozta, e szerződés létrejötte is megmutatta, hogy közös jóakarattal előbbre lehet jutni az NDK és az NSZK mint egymástól .független, szuverén, egyenjogú államok viszonyának rendezésében.
