Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-27 / 123. szám
(Folytatás az 1: oldalról). ja az aki ti vitás támogatása és feltételeinek szüntelen javítása. Nem kell keresni valamiféle titkot, bonyolult összefüggéseket, amikor a miértre a választ keressük. Itt is arról van szó, mint megannyi más alapvető elveink érvényesítésénél, hogy meg kell küzdenünk a régóta beidegző- dött szokásokkal, nézetekkel. Kedves elvtársak! A mozgalom hatékonysága növelésének fontos feltétele, hogy a szocialista brigádok vállaljanak aktív szerepet a közvélemény alakításában és formálásában. Vitatkozzanak a helytelen nézeteket hangoztatókkal, de lépjenek fel a politika helyi torzulásaival szemben is. A továbbiakban a fiatalok és a nőik helyzetéről szólt. A fiatalság — mondotta — számunkra nem csupán egy korosztály a többi között, hanem a jövendő munkás- nemzedék, szocialista építő- munkánk továbbfolytatója is. Ezért mindahnyiunknak megkülönböztetett figyelemmel kell a fiatalok munkába állításával és nevelésével foglalkoznunk. Az ifjúság tenni akarását, lelkesedését, a legnehezebb helyzetekben tanúsított bátorságát és áldozatkészségét, az új és haladó dolgok iránti fogékonyságát kell a szocialista brigádoknak ésszerű keretek közt kibontakoztatni és fejleszteni. A nők helyzete sok vonatkozásban hasonló a pályakezdő fiatalokéhoz. Különösen áll ez a fiatal nőkre és az előzőleg háztartásban dolgozóikra. Nekik is meg kell birkózniuk az üzemi rendhez, a munikafeltételekhez és feladatokhoz való alkalmazkodás nehézségeivel, sok esetben viselve a női mivoltukból eredő hátrányokat is. A vezetőknek, igy a szocia- • lista brigádok vezetőinek is, jobban szem előtt kell tartaniuk, hogy a nők élettani sajátossága és érzelmi élete eltérő a férfiakétól. Ebből adódóan kevésbé bírják a nehéz fizikai munkát, az egészségtelen munkakörülményeket. Ugyanakkor gyakran fegyelmezettebbek, felelősségteljesebbek és hűségesebbek a munkahelyhez és a közösséghez, mint a férfiak. A társadalmi és erkölcsi célkitűzések iránt is fogékonyabbak és megnyilvánulásaikban humá- nusabbak. A gazdasági vezetéssel ösz- szefogva, váljék általános brigád-célkitűzéssé a nők mun- . kajának megkönnyítése. Tisztelt tanácskozás! A mozgalom további kibontakozása, a fejlődésének gyorsulása, a formális vonások kiküszöbölése megkívánja, hogy a part, a gazdasági és a szakszervezeti szervek munkaköri, feladatköri kötelessége legyen a brigádmozgalom vezetése, segítése, a kölcsönös kapcsolatok gyümölcsözőbbé tétele. Minden eddiginél jobban szükséges felkarolni, népszerűsíteni a legjobbak munkáját, terjeszteni tapasztalataikat. A brigádok anyagi, erkölcsi megbecsülése terén is többet, jobbat kell biztosítaniuk a vezetőknek, 'irányítóknak. A jobb munká, a feladatait jobban ellátó brigád nagyobb rangot, több elismerést érdemel. Ahhoz, hogy a brigádmozgalom a növekvő, s mindenekelőtt minőségi követelményeknek mind jobban megfeleljen, a brigádélet belső irányítását is ezeknek a céloknak kell áthatniok és ezért megnövekszik a brigádvezetők felelőssége. A pártszervezetek, szakszervezeti szervek tevékenysége találkozik és eggyé kell, hogy olvadjon a gyakorlati megvalósítás, során a brigádtevékenységgel. — Élni, közel egymáshoz, megértésben, összhangban, segítőkészen és felelősséggel, az élet gondjait, bajait, örömeit és szépségeit egymás közt megosztva — ez a szocialista brigádmozgalom célja, értelme, hitvallása. Ha mindenki megérti céljainkat és törekvéseinket, ebből következően önmaga termelési és társadalmi feladatait, akkor gyorsabb ütemben és hamarabb valósítjuk meg legszebb célunkat, a szocialista Magyarország felépítését. Gáspár Sándor beszéde után megkezdődött a vita. Radó Ferenc, Szakái Józsefné, Schmie- mayer Ede, Somogyi Erzsébet és dr. Hangay György felszólalása után szünet következett. A szünet kedves színfoltja volt, amikor a Szocialista Munka Hőse címmel csütörtökön kitüntetett hégy munkás Kádár Jánoshoz lépett és köszöntötte őt születésnapja alkalmából. Kádár János viszont gratulált kitüntetésükhöz. Szünet után Szekeres István, majd Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára kapott szót. Ezután Soltész István, Incze Józsefné, Gáspár Ferencné, Ivits Tibor és Szabó Lajosné mondta el véleményét, majd szünet következett Szünet után elsőnek Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Biasltu Bélát A mi ügyünk csak a dolgozó tömegek erejével juthat előbbre Tisztelt országos tanácskozás! Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Először is szeretném átadni önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Kádár János elvtárs üdvözletét és legjobb kívánságait. Tisztelettel köszöntőm a szocialista brigádmozgalom képviselőinek ezt a fontos tanácskozását. Már csaknem tizenöt éve annak, hogy a szocialista brigádmozgalom első hajtásai kisarjadtak. Pártunk felkarolta, irányította és segítette ezt a kiemelkedő szocialista kezdeményezést, amelyben a hatalomra jutott munkásosztály magas fokú öntudata fejeződik ki; az, hogy munkásosztályunk mélyen átérzi a vezető szerepéből következő felelősséget, és ehhez méltó módon kíván utat mutatni az egész társadalomnak: hogyan kell szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. A szocialista brigádmozgalom nagy utat tett meg születésétől napjainkig. A kezde- ( ményező munkások néhány ezres csoportjából széles tömegmozgalom nőtt ki, amelyben egymillió-kétszázezer dolgozó, párttag és pártonkívüli, önként és önzetlenül együtt dolgozik szocialista céljainkért. Ebben is megvalósul pártunk politikájának az az alapgondolata, hogy a mi ügyünk csak a dolgozó tömegek erejével juthat előbbre. A szocialista brigádok kimagasló érdemeket szereztek az utóbbi egy—másfél évtized alatt elért eredményeink kivívásában, Több tízezer munkáskollektívának számottevően megnőtt a szakmai felkészültsége, teljesítőképessége. Az összefogás, a szervezettség, az egymás iránti segítőkészség is előmozdította, liogy a szocialista brigádok eredményesebben dolgoztak és dolgoznak a népgázdasági célok és a vállalati feladatok teljesítéséért. A múlt évek sok tapasztalata meggyőzhette a vállalatok vezetőit, hogy a szocialista brigádok nagy erőt képviselnek, akarnak és tudnak segíteni. Saját érdekük az is, hogy ezt a segítséget állandósítsák, vagyis ne akkor kezdjenek a szocialista brigádokra támaszkodni, ha már baj van. Akkor kezdjenek tanácskozni a brigáddal, amikor egy-egy nagyobb feladat még a tervezés, a kidolgozás stádiumában van. Hallgassák meg figyelmesen a munkások hozzászólását a tervezethez. A brigádoktól megtudhatják, milyen feltételekről kell gondoskodniuk, hogy a végrehajtás zavartalan és sikeres legyen. Ez a valódi együttműködés. Azt hiszem, ez a tanácskozás mindenki előtt világossá teszi, hogy jobban, célszerűbben kell hasznosítanunk a szocialista brigádmozgalomban rejlő nagy lehetőségeket. Ezt a nagyszerű mozgalmat pedig nem elsősorban szélességében, hanem mélységében kell továbbfejlesztenünk. Ne a létszám gyarapítására törekedjünk, hanem munkájuk minőségi színvonalának, a brigádok teljesítőképességének emelésére. Helytelen volna persze túlzó, maximalista követelményeket állítani a brigádok elé. A mozgalom irányításáért felelős társadalmi szervek is, és maguk a brigádok is úgy fejlesszék tovább a munkát, hogy ennék az országos tanácskozásnak eredményeire is támaszkodva, a szocialista brigádmozgalom minőségileg magasabb lépcsőfokra emelkedjék. À X. kongresszuson elhatározott döntések nyomán kedvező népgazdasági folyamatok bontakoztak ki. Gazdasági fejlődésünk iránya helyes, megtelel a dolgozó nép érdekeinek. A fejlődés menetében megmutatkozol fogyatékossá^ gokkal, kedvezőtlen jelenségekkel szemben fokozott erély. lyel lépünk feL A gazdasági reform sok és nélkülözhetetlen erőforrást nyitott meg szocialista fejlődésünk számára. . Folyamatosan növekszik a nemzeti jövedelem, a termelés, a külkereskedelmi forgalom, a lakosság fogyasztása és a felhalmozás aránya a nemzeti jövedelemből. Külön is említésre méltó pozitívum, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban jelentékenyen meggyorsult a munka termelékenységének emelkedése. Ugyanakkor a termelés • mennyisége is növekedett A^ fejlődés menetében kedvezőtlen tendenciákkal is 8zembe kell néznünk. Ezeknek a jelentkezése a munkával, a fejlődéssel jár. Ez nem is új, nem is rendkívüli. A nehézségek jellege és eredete 6em új: ezek abból fakadnak, bogy nem jól. vagy nem következetesen hajtják végre a kongresszusi határozatokat az érintett területeken. Az idei első negyedév adatai bizonyítják, hogy a gazdasági nehézségek elhárítását célzó intézkedéseink hatékonyak és éreztetik kedvező hatásukat. Első helyen említem azt, hogy folytatódik a dolgozók életkörülményeinek javulása. A munkalehetőségek kedvezőek, az aktív keresők aránya már eléri az 50 százalékot. Januárban, februárban és márciusban a kifizetett munkabérek összege 8 százalékkal több volt,-mint egy évvel korábban. A pénzbeni társadalmi juttatások összege a tavalyinál 17 százalékkal magasabb. Számolhatunk azzal, hogy az áru/ellátás színvonala az idén is a tavalyihoz hasonló lesz, a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal — ilA szocialista brigád vezető: II. országos tanácskozásának szünetében Kádár János, Sím kő István, Ragó Ferenc és Soltész István brigádvezetőlikel — mindhárman a Szocialista Munka Hőse kitüntetést kapták — beszélget. letve változatlan árakon számolva 7—8 százalékkal — meghaladja a múlt évit. Bár a lakásépítkezések területén nehézségekkel is küzdünk, megvan a lehetőségünk a tervezett 75 ezer lakás megépítésére. A pártvezetés és a kormány figyelemmel kíséri a lakásépítések helyzetét, és amiben szükséges, meghozza az intézkedéseket. Az ipari termelés növekedési üteme az első negyedévben 3,4 százalékos volt, és bár ez lassúb a tavalyinál, összhangban van a beruházások népgazdrsági stabilizálásával. Az iparban 4,1 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége. Tovább dolgozunk a termékstruktúra megjavításáért. a gazdaságtalan termelés visszaszorításáért. A mezőgazdaságban is a növekvő eredmények jellemzik a helyzetet. Például a sikeresen megvalósuló sertés- program keretében most 50 százalékkal több a vágósertés- értékesítés. mint tavaly. A baromfitenyésztés növekedése 11 százalékos, a tejtermelésé 3 százalékos. A szarvasmarhatenyésztés fellendítésének előmozdítására további állami intézkedésekre lesz szükség. Életszínvonal-politikánk megvalósításának alapgondolata az, hogy a munkabér, a kereset jobban függjön a végzett munka értékétől, ugyanakkor a családok jövedelmében továbbikiegyenlítődés jöjjön létre. Ez megfelel a munkásemberek igazságérzetének, egybevág a szocialista elosztás alapelvével. Szükséges, hogy ezeknek az elveknek mind teljesebb érvényt szerezzünk. Azzal is, hogy a béreket a teljesítményekkel arányosan, jobban differenciáljunk, és azzal is, hogy a munka nélküli jövedelemszerzés lehetőségeit befagyasz- szuk. A párt már hosszabb ideje foglalkozik ezzel a problémával. A Központi Bizottság határozata alapján kormányzati intézkedések léptek életbe, azzal a céllal, hogy a munka nélkül, fondorlatos ügyeskedéssel és élősdi módon szerzett jövedelmeket az állam elvonja. Sokszor megmondtuk: nem vagyunk az ellen, hogy valaki az átlagosnál többet keressen, ha rendesen megdolgozott érte, ha munkájával a társadalomnak átlagon felülit nyújtott. Ez összhangban van a szocialista alapelvvel, hogy „mindenkinek munkája szerint”. Ha valaki jelentős értéket teremtett a köz javára, ha sokat dolgozott, kapjon többet érte. Munka nélkül, vagy társadalmilag nem hasznos, és csekély munkával azonban ne lehessen nagy pénzeket keresni. Biszku Béla eztitán részletesen szólt a nemzetközi helyzetről, majd így fejezte be beszédét: Pártunk azt kívánja önöktől, hogy alaposan vitassák meg az itt elhangzottakat. Így válik ez a tanácskozás valódi haszonná, és hogy így mondjam, anyagi erővé. Az ennek a tanácskozásnak a legfőbb értelme, hogy a munka további javításának, a szocialista brigádélet kiteljesítésének emelője legyen. Pártunk Közp(ontí Bizottsága nevében mégegyszer szívből köszöntőm a tanácskozás és a szocialista brigádmozgalom minden résztvevőjét, és tanácskozásunk eredményeinek hasznosításához sok sikert kívánok. Biszku Béla beszéde után további hozzászólásokra került sor. A tanácskozás folytatja munkáját. Újabb közös bizottság létrebozásában állapodtak meg az amerikai és a szovjet vezetők Moszkva (TASZSZ) A Kremliben pénteken folytatódtak a tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi 1 Bizottságának főtitkára, Nyi- kolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszter- tanácsának elnöke, valamint Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke'között. Befejezték a stratégiai fegyverrendszerek korlátozása kérdésének megvitatását és elhatározták, hogy e kérdésben egyezményt írnak alá. Véleménycserét folytattak néhány nemzetközi problémáról is. Minit az előző találkozásokon és beszélgetéseken, a véleménycsere konstruktív, tágy- szerű légkörben ment végbe. A szovjet vezetők és Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke a két ország közötti kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok és az ezzel összefüggő gazdasági területek fejlesztésének előmozdítása érdekében megállapodott szovjet—amerikai kereskedelmi bizottság megalakításában, .... ............. A szovjet—amerikai bizottság tárgyalásokat folytat majd az alábbi kérdésekről: — egy általános kereskedelmi egyezményről, beleértve a legnagyobb kedvezmények elvének kölcsönös érvényesítését; — olyan egyezményekről, amelyek értelmében kölcsönösen állami hiteleket nyújtanak egymásnak; — a kereskedelmi képviseletek tevékenységének folytatásáról ; — egy olyan megállapodásról, amelynek értelmében létrehozzák a kereskedelmi viták megoldásának mechanizmusát •döntő bíráskodási alapon; — az amerikai—szovjet részvétel lehetőségéről a természeti erőforrások kiaknázásában, valamint a nyersanyagok és egyéb termékek termelésében és értékesítésében; — a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatok egész komplexumáról, beleértve például a szabadalmak és a li- cencek kérdését. A bizottság első ülése ez év júliusában lesz Moszkvában.
