Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-25 / 121. szám
’ j 1 r I Pártvizsgálat, pártfegyelmi, bírálat és intrika Az alapszervezetek, ezekben, $ napoicoan elemzik. a part- yizs^aiatOKKai, paruegyeumk. Kei, a biraiattal es az íntrika- yai Kapciüiaios gyakorlati tapasztala u>Kat. A Kiinauiopont a X. pártkongresszus aiiásiog- lalasa, amely szerint a párttagoknak nemcsak joguk, hanem' kötelességük is a bírálat, a nibák, hiányosságok őszinte, párcszerú teitarasa, Ennek azonban van egy másik oldala is : a kommunistákkal szemben támasztott pártkövetelmé- nyek mércéje meglene tosen magas, és e normák megsértőivel szemDen megfelelő pártfegyelmi eljárásnak van helye, Mindez mint többoldalú kérdéskomplexum vetődik fel a taggyűléseken, kiegészítve azzal, hogy az intrika hol, hogyan gátolja a tiszta légkör kialakulását, s mit lehet, illetve kell tenni ellene. A szekszárdi taggyűléseken a párttagok több mint negyed i-észe felszólalt, véleményt nyilvánított. A felszólalásokból sok minden kitűnt. E taggyűlési témakör aktualitását úgyszólván minden felszólaló helyeselt^. Indok: időszerű minden pártszervezetben, minden munkaterületen e szempontból is alaposan körülnézni, s elejét venni a nagyobb kihatású negatív jelenségeknek. De túlzók is akadtak: volt aki úgy vélte, hogy már évekkel ezelőtt kellett volna napirendre tűzni e témát, s akkor „nem burjánzik el a bírálat visszafojtása és az intrika”. Az ilyen felvetéssel persze nem lehet egyetérteni, mert hiszen a bíráló légkör megteremtése eddig is részét képezte a mi pártunk általános célkitűzéseinek, belső életének — megfelelően a lenini pártépítési elveknek. A bírálat, önbírálat _ szerepelt és szerepel a párt alapokmányában, a szervezeti szabályzatban is. Tehát e téma eddig is napirenden volt, s hogy most minden alapszer- vezetben önálló napirenddé lépett elő, nem annak a jele, hogy általánosságban valamiféle „tűrhetetlen helyzet” állt volna elő. Az a feladat, hogy a különböző nem kívánatos egyedi esetek ne válhassanak általános visszásságokká. A túlzók egy másik — szerencsére szűk — rétege úgy fogta fel e napirendet, hogy „ez nálunk nem aktuális, nálunk minden rendben van e téren”. Az alaposabb elemzés azonban azt igazolja^ — benne a mostani taggyűlések tanulsága is —, hogy mindenütt érdemes tükörbe nézni... Még akkor is, ha nincsenek kirívó esetek. A tagság egyetért a pártvizsgálat és a pártfegyelmi vizsgálat megkülönböztetéssel. Ez a pártdemokratizmus kiszélesítésének egyik bizonyítéka. Bár a kettő összefügghet, vizsgálat közben kitűnhet, hogy nem az egyik, hanem a másik indokolt, tehát egyik a másikat nem zárja ki. de egyik a másikat nem is helyettesítheti. A pártvizsgálat nem személyekkel kapcsolatos, csak indirekt módon vonatkozik rájuk, elsősorban a jelenségek. tendenciák, problémák feltárását, tisztázását szolgálja. A pártfegvelmi meghatározott személyekkel — párttagokkal — szembeni párteljárást jelent, természetesen azokkal, akik kimutathatóan vétettek a pártfegyelem ellen. A pártvizsgálat pélNépújsáo 3 1973. május 25, dául befejeződhet pártfegyel- mivel akkor, ha konkréten megállapítható, hogy ezért vagy azért a hibáért ki felelős. De addig, amíg a konkrét felelősség nem nyilvánvaló, felesleges, célszerűtlen lenne bárkit is zaklatni. Gyakori a felsőbb szervekhez érkező bejelentés különböző visszásságokra vonatkozóan. Nyilván helytelen lenne bárkit is meggyanúsítani addig, amíg nem tisztázódik a valóságos helyzet, amit viszont — éppen a párt erősítése, a közéleti tisztaság megóvása érdekében — mindenképpen tisztázni kell. Erre való a pártvizsgálat. Ezt is, a pártfegyelmi eljárást is megfelelő határozattal kell befejezni. Az ilyen vizsgálatot folytatókat különös felelősség terheli, mert hiszen emberek — kommunisták — sorsáról van szó. Az a vizsgálatot folytató, aki például felületességével lehetővé teszi a helytelen, megalapozatlan döntést, fegyelmi felelősséggel tartozik. Nyomatékkai vetődött fel mindenütt, hogy azokat, akik semmibe vészig a jogos bírálatot, felelősségre keli vonni. Ugyanígy azokat is, akik a bírálókkal szemDen megtorlásokat alkalmaznak. Ez a rész különösen sok vitára adott alkalmat. Általános tapasztalat — nemcsak párton belül, hanem a hivatali, gazdasági élet egészében —, hogy a bírálat elfojtása nem nyíltan, hanem burgoltan jelentkezik. A vezető beosztásban lévő megbírált látszatra elfogadja a felt vetéseket, készséget tanúsít a hiba „kijavítására”, de — hogyan, hogyan se — egy bizonyos idő múltával az adott munkahelyen kezd „kiderülni”, hogy a bíráló erre sem alkalmas, arra sem, rosszul végzi a munkáját, nem rátermett a beosztására, nem méltó sem jutalomra, sem fizetésemelésre. A bírálat és a kései következmények közti összefüggést rendszerint nehéz fehéren, feketén kimutatni. Kívülállók, a vizsgálatra érkezők nem is mindig tudják észrevenni, inkább csak azok érzékelik, akik közvetlenül érintettek benne, vagy azok közelében dolgoznak. Következésképpen az ilyen jelenségek ellen maguk az alapszervezetek tudnak leghatásosabban fellépni. A vitában mindenütt több, gazdasági ég hivatali vezetői beosztásban lévő elvtáns is felszólalt. Az egyik igazgató konkrét esetet mondott el arra, hogy beosztottjától már régebben éles hangú bírálatot kapott, de nem a megtorláson, hanem a hiba kijavításán törte a fejét. Egy másik igazgató az őszinte, nyílt légkör hiányát reklamálta; az alap- szervezet taggyűlésén számon kérte az ugyancsak vezetői munkaköröket betöltő beosz- tottaitól, hogy nem tárják fel időben és kellő határozottsággal a területükön lévő hiányosságokat. Ha pedig probléma van. akkor „mindenki mossa kezét”, azaz megpróbálják beosztottaikra „lepasszolni” a felelősséget. Több helyen felvetették, hogy a bírálat ürügyén gyakori az intrika, a munkalégkört megmételyezi egyesek felelőt, len, kompromittáló megjegyzése, alaptalan vádaskodása. Megesik, hogy névtelen be- ielentéssel igyekszenek valakit lehetetlenné tenni. A névtelen bejelentés méltatlan a np ft hoz. annak egves tagiéhoz is, ezért névtelen bejelentés alaníán sem vizsgálatot, «am eljárást nem indítanak. Aki nedíg taggv'Téeen felvet valakivel vagy valakik, kel szemben súlyos, elmarasztaló dolgokat, köteles a felvetéseket tartalmazó jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíteni. Ezzel elejét lehet venni a későbbi félreértéseknek, nagyobb hangsúlyt kap a bíráló felelőssége, s ez is egy módszere lehet az intrika visszaszorításának. Azokat, akikett akármilyen előjellel jogtalan támadás — intrika — ér, határozottan meg kell védeni. Ez nem egyszerűen személyi ügy, hanem fontos része a pártdemokratizmusnak, s eszköze a párt tekintélye növelésének. Tanulságos esetként hangzott el az egyik taggyűlésen a következő: Valakit — egyébként felelősségteljes beosztású elvtárs — felkértek egy másik, ugyancsak jelentős funkció elvállalására. Az illető elvtárs bizonyos idő múltával igent mondott, és végül- is lekerült a napirendről az új funkcióba való állítása, Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága tegnap ülést tartott. Az ülés szokásos napirendi pontjai közé tartozott a városi tanácselnök beszámolója a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két vb-ülés közti tanácsi irányító munkáról. Fontos, ez esetben még szobában tárgyalt, napirendi pont volt Gi- mesi Imre, pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezető tájékoztatása, aki különös figyelmet szentelve a mégnövekedett önállóságnak, a tanácsi gazdálkodás tapasztalatait ismertette a végrehajtó bizottság tagjaival. Az ismertetés során részletesen foglalkozott a tanács pénzbevételeivel és kiadásaival. Ennek során — egyebek közt — megállapította, hogy „a városi tanács költségvetésében a korábbi években rendszeresen biztosítva volt 3 millió forint a város kommunális létesítményeinek bővítésére, és ma ez az ösz- szeg nem elég az említett létesítmények karbantartására é-s üzemeltetésére, és így az elért bevételi többlet egy részét is igénybe kell venni.” Ez cseppet sem vigasztaló, hiszen a város állandó fejlődésének eredményeként a kommunális, gazdasági, egészségügyi és kulturális kiadások összege emelkedni fog. Sok egyéb téma mellett szólt még a költségvetési üzem körül felmerült, és anélkül, hogy valaki is közölte volna vele az új döntést, illetve annak okát. Később bizonyos áttételekkel eljutott a szóban forgó eüvtáns fülébe, hogy állítólag azért döntöttek így, mert ő... (És itt egy súlyos, sértő elmarasztalás következett.) Az illető elvtárs ezt nem is hagyta ennyiben, hanem bekopogtatott az illetékesekhez, nem az új állást reklamálni, hanem határozott választ kért a vádaskodásra. Sem á-t, sem b-t nem mondott neki senki azóta sem, s emiatt joggal háborgott a legutóbbi taggyűlésen,. Olyan eset is szóba került, amikor valaki ellen pártfegyelmi eljárást indítottak, s arról mindenki tudott, csak éppen az első számú érdekelt nem. Tehát volt s van mit felvetni e témával kapcsolatban a taggyűléseken. idáig még teljesen meg nem oldott problémákról, a felújítási alapokról, ezenkívül más, a témakörhöz tartozó aktuális kérdésekről. A végrehajtó bizottság ezután — szó szerint — „mozgósította” 'önmagát — és bejárta a város folyamatban lévő nagyobb beruházásait, hogy Chrenóczy László vb-tag és Szabó Zoltán, műszaki osztályvezető, főmérnök tolmácsolásában tájékozódjon azok állásáról. A végrehajtó bizottság ülésének „Bejelentések” elneveFilmforgalmazási konferencia Országos filmforgalmazási és moziüzemeltetési konferencia kezdődik május 25-én Debrecenben. A konferencián részt vesz a megyei moziüzemi vállalat héttagú delegációja is, Czank József igazgató vezetésével. A megyei tanács művelődési osztálya is képviselteti magát. A kétnapos tanácskozás megbeszélései a tapasztalatok kicserélése azt célozza, hogy a filmszínházak korszerűbben, magasabb színvonalon elégítsék ki a közönség igényeit. Ez év első hónapjaiban, országosan és a megyénkben is magasabb volt a mozilátogatók száma, mint az előző évek hasonló időszakában. A tanácskozást szakmai kiállítás egészíti ki, amelyen a Tolná megyei Moziüzemi Vállalat is bemutatja néhány saját tervezésű propaganda- eszközét és filmszínházaink műszaki fejlesztésének terveit. zésű napirendi pontjához tartozott a költségvetési üzem tavalyi munkájáról szóló beszámoló elfogadása, továbbá az a döntés, amellyel a vb jóváhagyta a „Tolna megyei Termelőszövetkezetek önálló Székháza és Üdülője, Szekszárd” elnevezésű közös vállalkozás felszámolási mérlegét. Az 1966-ban alakult közös vállalkozás a tagszövetkezetek jó részének érdektelensége miatt életképtelennek bizcw nyúlt. O. I. A vb tagjai a Sió-torkolati műnél. foto: G. K, B. F. Bejárta a várost a végrehajtó bizottság Szekszárd új üzletsora készül a 160-lakásos bérház földszintjén. Ezt is megtekintette a vb.
