Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-25 / 121. szám

Lakásépítés az NDK-ban Szekszárdi utcák a hol 1 akunk Néhány gyerek játszik a szekszárdi Benczúr utcában. Kérdés : — Gyerekek, kiről nevezték el ezt az utcát? A legkisebb, aki (ez ment­ségére szolgáljon) még aligha tud olvasni: — Kiről? Hát a Bencz úrról! A többiek nevetnek: — Nem Bencz úr az, te sü­ket, hanem Benczúr! — És ki volt az a Benczúr? Néma csend. Hasonlóan néma csendet eredményezett egy ugyanilyen kérdés a Pollack Mihály utcá­ban és a Szakály testvérekről elnevezettben. Tulajdonképpen tudjuk-e hát, hogy kiről nevezték el azt az utcát, amelyben lakunk? Egy kis levelezőlap méretűt nem számítva, Szekszárd egyetlen (alig, vagy majdnem sehogy sem) hozzáférhető tér­képét az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Kartográ­fiai Vállalata készítette 1962- ben és elvben 5,50 forintért lenne kapható. Ehhez utcanév- jegyzék is tartozik. Az utcák között jónéhány olyan, me­lyek elnevezése alapos helytör­téneti, vagy etimológiai isme­reteket igényel (Kis- és Nagy- Bödő, Kablár-köz, Bartina), ezekre már csak ezért sem for­dítottunk figyelmet. Jónéhány névadója azonban történel­münk, irodalmunk jeles alak­ja. Nem vettük sorra vala­mennyit, hiszen abban bíz­tunk, hogy Mátyás király, Damjanich, vagy Berzsenyi nevének olvasta tán-tán csak felelevenít valamit kiben-ki- ben a régi iskolai emlékekből. Az alábbiak, melyek rövid, le­xikonszerű magyarázatára ilyesformán vállalkozunk, öt- letszerűek. Kiválasztásuk azon­ban talán mégsem volt telje­sen hiábavaló. Alpári Gyula (1882—1944) Dunaföldvárott született, 1902- től vett részt az ifjúsági mun­kásmozgalomban, 1907-től an­nak egyik vezetője volt. Kari Liebknechttel együtt vett részt a Szocialista Ifjúsági Interna- cionálé stuttgarti alakuló kong­resszusán. A budapesti VI. ke­rületi Népház könyvtárosa volt. A szociáldemokrata párt­ból, annak opportunista veze­tői 1910-ben kizárták és ezt a kizárást a II. Internacionálé jóváhagyta, annak ellenére, hogy olyan neves forradalmá­rok álltak Alpári mellé, mint Lenin, Clara Zetkin, Rosa Lu­xemburg. Megalakulásakor tagja lett a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának. 1919- ben külügyi népbiztoshelyettes. Nyugati emigrációjának éveit gyakorlatilag illegalitásban töltötte. Részt vett a III. Inter- nacionálén és 1921—1932. közt szerkesztette az Inprekor (Nemzetközi Sajtótudósító) cí­mű lapot. A Gestapo 1940-ben Párizsban elfogta és 1944. jú­lius 17-én a sachsenhauseni tá­borban meggyilkolták. Bencze Ferenc (1871—1919). Földműves. A megyei direktó­rium osztályvezetője, akit a szekszárdi vasúti töltés mellett lőttek agyon a fehérek. Benczúr Gyula (1844—1920). Történeti festő, Piloty növen­déke. Ismert képei: Hunyadi László búcsúja, II. Rákóczi Ferenc elfogatása, Vajk meg- keresztelése, Budavár vissza­vétele. Bertók Róbertné (1891—1919) született Dezső Mária. 1919-ben a szekszárdi szovjetház veze­tője. Ugyanaznap és ugyanott lőtték agyon, ahol Bencze Fe­rencet. Flach Imre (?—1943) aszta­los segéd, a szekszárdi kom­munista sejt titkára. 1932-es lebukásától állandó rendőri felügyelet alatt állt. Munka­szolgálatosként ölték meg. Gróf Pál (1876—1919) szek­szárdi földműves, a direktó­rium tagja. 1919. július 17-én agyonlőtték. dr. Hirling Ádám 1884. és 1905. közt szekszárdi főjegyző, 1905. szeptember 2-án nevez­ték ki a városi rangra emelt község első polgármesterévé. br. Hrabovszky János (1777 —1852) császári, majd honvéd­tiszt. Már 1838-ban altábor­nagy. 1848-ban péterváradi fő- hadparancsnok, majd budai fő- hadparancsnok. 1849 januárjá­ban az osztrákok előtt tette le a fegyvert, akik előbb halálra, majd tízévi börtönre ítélték. 1852-ben amnesztiát kapott és röviddel utána meghalt. Szek­szárdi utca elnevezésének lét- jogosultsága legalábbis kétes értékű. Kecskés Ferenc (1882—1919) földműves, a szekszárdi városi direktórium lakásügyi előadó­ja. Agyonlőtték. Kövendi Sándor (1889—1944) cipész segéd, vöröskatona. Az ellenforradalom bírósága élet- fogytiglanra ítélte. A Szovjet­unió kicserélte és 1944-ben a németek ellen harcolva halt hősi halált. Lehel magyar vezér, aki 930. és 955. közt szerepelt. Anony­mus szerint Taksony fia, így Árpád-házi. Botonddal és Bul­csúval együtt említik a króni­kák. Kalandozott Görögország­ban. 955-ben, az augsburgi csa­ta második napján foglyul esett és Henrik Bulcsúval és Surral együtt akasztatta Re­gensburg Magyarország felé néző kapujára. Kürtjének tör­ténete legenda. Mérey Mihály szekszárdi apát, jogilag 1693. és 1719. közt. Kurucpárti mivolta miatt azon­ban állásából száműzték. A most feltárt ősi templom egyik újjáépítője. 2. SZICÍLIÁTÓL CHICAGÓIG Mint már céloztunk rá, az amerikai gengszterszindikátus vizsgálatakor nagyon sokszor találkozunk olasz nevekkel. Ennek az az oka, hogy a föld­kerekség legnagyobb bűnözé­si monopóliuma az egyik leg­régibb és legjobban szervezett európai bűntánsulatból, a szi­cíliai maffiából nőtt át Ame­rikába. Ahhoz, hogy megért­sük Bolond Joe és társai szer­vezetét, érdemes egy pillan­tást vetnünk az eredeti maf­fiára. A SZEGÉNYSÉG SZIGETE Története évszázadok ködé­be nyúlik vissza. A maffia szó arab eredetű: menedék­helyet jelent. Először ugyanis még a XI. században tömö­rültek ilyen „menedék’’-szer­vezetbe Szicília szaracén kis- parasztjai a normann hódí­tók ellen. A maffia nem volt mindig az az ultrareakciós, az elnyomók és kizsákmányo­lok érdekeit képviselő bűn­banda, ami ma. Az 1820-as, 1840-es és 1866-os nagy dél- itáiíai parasztfelkeléseket ez a testület szervezte meg. Ga­ribaldi híres vörösinges sza­badságharcosai között sok Mészáros Lázár (1796—1858) a szabadságharc hadügyminisz­tere, a Honvédelmi Bizottmány tagja,' egy ideig fővezér. 1849 április 15-től altábornagy. Nö­vénynemesítő munkája révén a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja. Angliai száműzetésben halt meg. Ocskó László (1870—1919) kárpitos mester. A szekszárdi direktórium tagja és osztály- vezetője. 1919. augusztus 10-én Szekszárdon kivégezték. Pollack Mihály (1773—1855) Bécsben és Milanóban tanult építész, a legszebb hazai klasz- szicista épületek alkotója. Fő­művei a Ludovika, a szekszár­di megyeháza, az alcsúti és a dégi kastély, a Magyar Nem­zeti Múzeum épülete. A be­vezetőben idézett térképen a róla elnevezett utcát tévesen jelzik „Polláck Károly” néven. Prantner János (1864—1919) a direktórium társelnöke, a forradalmi törvényszék tagja. Kivégezték. Szakály testvérek. Sz. Béla asztalos, az illegális KMP he­lyi szervezetének tagja, 1932- es lebukásától rendőri felügye­let alatt. Munkaszolgálatosként a Szovjetunióba szökött, eltűnt. Sz. Gyula pék, a szekszárdi il­legális pártsejt tagja. 1942-ben munkaszolgálatosként pusztult el. Sz. László pék. Középső testvéréhez hasonló politikai múlt után, 1944-ben mint munkaszolgálatost ölték meg. Vasvári (Fejes) Pál (1826— 1849) nagy tehetségű tanár és bölcsész. A negyvennyolcas márciusi ifjak egyik vezér- egyénisége. 1849-ben a Rákó- czi-szabadcsapat őrnagyaként a románokkal harcolva esett el a gyalui havasok Funtinella fennsíkján, Mariséi mellett. O. I. maffiás harcolt halált megve­tő bátorsággal. A XIX. század vége felé azonban gyökeres fordulat állt be a szervezet jellegében. A földesurak pénzzel és nyo­mással beépültek a maffiába, majd teljesen kisajátították annak vezetését. A századfor­dulón a „tiszteletre méltó tár­saság”, ahogy Olaszországban keserű gúnnyal nevezik, már a parasztok elnyomásának, a grófok és hercegek akaratá­nak engedelmes eszköze volt. Támogatta a fasizmus hata­lomra jutását, és lia valahol az olasz Délen politikai gyil­kosságot követnek el egy-egy haladó személyiség ellen, csaknem bizonyosan a maffia áll a háttérben. Hatalmát a félfeudális állapotok, a válto­zatlanul hagyott óriásbirtokok és a parasztság nyomora kon­zerválja. A „szegénység szi­getéről” állandó a kivándor­lás. Csak 1951. és 1961. között 400 ezer szicíliai — többségük munkaképes férfi — hagyta el szülőföldjét és telepedett le Észak-Olaszországban, Nyugat-Németországban vagy más európai államokban. Ez azonban csak töredék az Egyesült Államokban élő sole millió olaszhoz és ezen belül a mintegy kétmillió szicíliai­hoz képest. Velük települtek át a maf­fia „baktériumai” az Egyesült Az NDK-ban 1971-ben 6,1 millió lakást tartottak nyil­ván, ezeknek csaknem a felét 70 évvel ezelőtt, vagy még ré­gebben építették. Ezek az adatok is mutatják annak a munkának értékét, amelynek eredményeképpen az NDK-ban 1949 és 1971 között az iskolák, csecsemőotthonok, óvodák és gyárak ezrein kívül összesen 1 388 600 új lakást építettek, vagy korszerűsítet­tek. 1971-ben 81 200 új lakás készült el. 1975-IG 500 000 ŰJ LAKÄS 1971—75-ig a tervek szerint zömmel a nagyipari centru­mokban, iskolákon, óvodákon és hasonló intézményeken kí­vül 500 000 új lakást építenek, tataroznak, vagy korszerűsíte­nek. Néhány érdekes adat: Berlin 31 000 új lakást kap, Drezda 37 000, Halle 42 000. Karl-Marx-Stadt 35 000, Lip­cse . 28 000, Potsdam 23 000, Rostock pedig 30 000 lakással gazdagodik. A költségvetés a lakásépít­kezésekre 1975-ig több mint 20 milliárd márkát irányozott elő. Egy ötemeletes házban egy lakás költségei 24 000— 32 000 márkát tesznek ki. A lakások renoválására 1975-ig 8 milliárd márkát fordítanak, — az elmúlt húsz évben erre a célra összesen 20 milliárd márkát adott az állam. A lakbérek 1945 óta nem emelkedtek és az állam több milliárd márkával járul hoz­zá a lakbérekhez. A lakbér a körülbelül 1050 márka családi összjövedelem 5 százaléka. A munkások és alkalmazottak új lakásainak bérét hamarosan leszállítják. A munkások lakásépítő szö­vetkezetei, amelyeket 1953- ban szakszervezeti, üzemi és állami támogatás segítségével szerveztek, továbbra is meg­kapnak minden támogatást. A Lakások elosztásánál figyelem­Államokba. Hamarosan bebi­zonyosodott, hogy az amerikai táptalajon ezek a „kórokozók” még sokkal gyorsabban sza­porodnak, sokkal nagyobbra növekednek és veszélyesebbek, mint odahaza, Szicíliában. 1919. január 16-án az ameri­kai kongresszus törvényt ho­zott. amely szerint „az Egye­sült Államok egész területén tilos a szeszes italok gyártása, árusítása és szállítása. Bár­milyen furcsán hangzik; ez a rendelet vezetett a világ leg­nagyobb gengszterszervezeté- nek megalakulásához. 1920. január elsején lépett életbe a híres prohibieió, a szesztila­lom. A képviselők és szenáto­rok. akik megszavazták a tör­vényt, naivnak bizonyultak. Hamarosan kiderült, hogy az alkoholizmus problémáját nem lehet adminisztratív eszközök­kel megoldani — és ezerszere­sen nem lehet egy olyan tár­sadalomban. mint az amerikai. CSIZMASZÁRASOK Azonnal megkezdődött a prohibieió tömeges kijátszása. Két új szó jelzi, milyen mére­tű volt ez a jelenség. Az egyik: moonshiner, ami meg­lehetősen szabad fordításban holdfényben munkálkodót je­lent. Ez arra utal, hogy éjsza­kánként, a hold fényénél far­mok és városi lakások tízez­reiben fortyogtak a szeszfőző rézüstök. A másik akkor szü­letett szó: bootlegger, vagyis csizmaszáras. A feketén ké­szült szesz egyik lassú, de aránylag biztonságos szállítá­si módja ugyanis az volt, hogy a férfiak magas csizmájuk szárába rejtették a lapos — és a prohibieió után éppen ezért még laposabbra gyártott — whiskysüveget. be veszik a kérvényezők eddi-' gi lakásviszonyait és azt, hogy eleget tettek-e a szövetkezet­tel szemben vállalt kötelezett­ségeiknek. Egy-egy tagra 3000 márka jut, amelyet vagy kész­pénzzel, vagy pedig az összeg­nek megfelelő értékű munká­val térítenek meg. SAJÄT HÁZ A SOKGYERMEKES CSALÁDOKNAK Egy 1971 decemberében ho­zott törvény támogatja azt a törekvést, hogy a sokgyerme­kes családok és a munkás­családok saját házat építse­nek. Ezek a családok az épí­tési engedély megszerzése után kedvező körülmények mellett hitelt kapnak, amely anyagilag nem terheli meg őket annyira, mintha új lakás bérét fizetnék ki. Abban az esetben, ha a család anyagi helyzete rajta kívül álló ok miatt rosszabbodik, további anyagi támogatásban részesül­het. Azok az építtetők, akik házukat nagyobb részt saját maguk, vagy barátaik segítsé­gével építik fel, további jelen-] tős kedvezményben részesül­nek. ÉPÍTŐIPARI BEFEKTETÉS A lakásépítési program érdé-«: bében fejlesztik az építőipart A beruházások nyomán az építő- és szerelőipar 1970-hez viszonyítva 1975-ig 27—29 szá­zalékos, az épí tőanyag-ipar pe­dig 34—36 százalékos terme-] lésnövekedést ér el. Az építő­anyag-ipar olyan üzemekre tá­maszkodik, amelyek hazai nyersanyagbázist használnak fel és jó minőségű építőanya­got termelnek, s az előregyár­tott elemek alkalmazásával javítják az építési technoló-' giát. Persze a gondosan felkészült rendőrség sem maradt tétlen az „alkoholháborúban”. Ezré­vel rombolták szét a leleple­zett titkos szeszfőzdék beren­dezéseit, „futószalagon” állí­tották elő a tettenérteket. Ilyen körülmények között fo­gant meg egy Giacomo Colos- simo nevű férfiú fejében az a gondolat, hogy a szervezett bűnüldözéssel a szervezett bűnt kell szembeállítani. ...Giacomo, „amerikanizált” nevén Jim, alvilági becenevén „Big” (nagy) Jim, a szicíliai Palermóban született. A közel kétméteres hírhedt vagány már meglehetősen jómódú embernek számított Chicagó­ban, amikor a szesztilalom életbe lépett. Jim néhány tár­sával megszervezte a nyilvá­nosházak sajátos megadózta­tását. A módszer akkor még viszonylag újnak számított, azóta az amerikai gengszter- izmus mindmáig egyik leg­gyakoribb formája. Colossimo és még vagy egy tucat mar­cona küLsejű szicíliai végigjár­ta a piroslámpás .házakat, és rendszeresen havi juttatás el­lenében „védelmet” kínált. Eleinte persze csaknem min­den tulajdonos kidobta az ar­cátlan látogatókat. Amikor azonban álarcosok dúlták szét a helyiségeket, ismeretlen ere­detű tűzvészek okoztak óriási károkat, Chicagó-szerte kez­dett elterjedni a hír, hogy nem szabad könnyelműen visszautasítani Colossimóék „nagylelkű védelmi ajánlatát”; Egész körzetek voltak, ahol minden éjjeli pillangó kétdol- láros esetenkénti béréből egy dollár húsz cent sápot volt kénytelen leadni az amerikai maffia e korai ősének. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents