Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-05 / 104. szám
Y 1 Értéhe, ragÿ ára ? A fogyasztó lélektana ! Tudományos kutatások sokasága igazolta világszerte, hogy a fogyasztó lélektana sajátos, öntörvényű világ. Miféle „bűnök” terhelik lelkét? Nem hajlandó az áremelkedést a jövedelemnövekedéssel együtt mérlegelni. Nem veszi figyelembe, hogy ha drágább lett az építőanyag, akkor az építmény vagyonértéke is nagyobb, nemcsak az ő kiadása. Nem számolgatja, hogy egy- egy termék áremelkedése valójában mennyi pénzt emészt fel, azaz összes kiadásain belül milyen arányt képvisel. Ezért azután az idénycikkek árának emelkedését sűrűn azonosítja a teljes fogyasztói árszínvonallal, s hitetlenül fogadja a fogyasztói árindex alakulásáról szóló hivatalos közleményeket... Ami nem ugyanax Néhány szakemberen kívül ki emlékeznék arra, hogy az ötvenes évek elején mibe kg- rült egy pár nylonharisnya? 145 forintba! Még 1957-ben is 104 forintot kóstált a ma 17— 25 forintért kapható holmi. (Az iparban az átlagkereset 735, illetve 1300 forint volt akkor). Tény, hogy a fogyasztó az áremelkedést jegyzi meg, a csökkenést sokkal kevésbé, a változatlan , árú termékek nagy csoportjára pedig oda sem figyel! A vevő a kiadást nézi, s sokkal kevésbé azt, hogy igénye — az esetleg drágább áruval — jobban kielégül. Még kevésbé gondol arra, hogy növekvő kiadása újabb és újabb igényeinek a kielégítését szolgálja. (A televíziózás, a rádiózás általánossá válása, a háztartások gépesítése, a gépjárművek térhódítása stb.) Hajlamos arra a fogyasztó. hogy kiadásainak növekedését csupán az árak emelkedésére vezesse vissza, holott ez csak töredék, hiszen 1957 és 1970 között 12 százalékkal emelkedett az árszínvonal. Sokkal inkább a fogyasztás növekedése, a nagyobb igények, a magasabb életszínvonal magyarázza a kiadások bővülését. Az árszínvonal átlag, amely éppúgy magába foglalja az államilag támogatott, tehát értéküknél olcsóbb termékek árát, mint a magasabban adóztatott, vagy az időjárás alakulásától függő idénycikkekért fizetett összeget. Az így kialakuló átlagos árszínvonal nem mutatja meg, hogy az egyes termékcsoportok alacsonyabb, vagy magasabb ára hogyan érinti a különböző jövedelmű társadalmi rétegek életszínvonalát. Az árnövekedés akkor válik veszélyessé, ha meghaladja a béremelkedést, 1957 óta azonban nem volt ilyen esztendő. S végül: ha a fogyasztó szabadon választhat a különböző termékek között, akkor az árakat nem érzi emelkedőnek. Ám, ha kényszerhelyzetben vásárol — „eszi, nem eszi...” —, hiába kap esetleg minőségileg jobbat, azt áremelkedésként könyveli el. _S erre a kényszerhelyzetre sűrűn van példa! Torx tiikör Évente egymillió magyar állampolgár mtegy külföldre; fogyasztóként is körülnéz. Sok mindent összehasonlítgatnak ilyenkor, de a tükör torz. Kirakati árcédulák alapján nem lehet egy ország fogyasztási szövetkezetét* isziinvcinaláft megítélni, mert mind a termék —, mind a fogyasztási- cikk-forgalomban világszerte nagyok az eltérések. Ami tény: 1960 és 1970 között a tíz legfejlettebb tőkésországban a fogyasztói áremelkedés 42 százalékot tett ki, ezen belül Hollandiában 53, Angliában Svédországban 48, az Egyesült Államokban 31 százalékra rúgott. Hazánkban ugyanez idő alatt hat százalékot nőtt a fogyasztói árindex...! A világipaci áringadozások viszont idehaza is fölvetnek érdekes kérdéseket. így például 1969-ben, s 1970-ben a nemzetközi piacon a kávé ára emelkedett. A fogyasztói ár „védelme” miatt az állami költségvetés vállalta az importár-kiegészítést, majd a forgalmi adó csökkentését, de ez — nem tévedés — 520 millió forintjába került! Kérdés, helyes volt-e itt megadni a támogatást, vagy ezt a pénzt másutt jobban lehetett volna felhasználni ? Az árstabilitás ugyanis kétélű fegyver: kedvező, ha a költségek csökkenése, a termelékenység emelkedése révén jön létre, ám minden tekintetben kedvezőtlen, ha fedezetét az állami támogatások — adómentesítések — teremtik meg. S ma még ez utóbbi jellemzi a helyzetet. Hasonlóan bonyolult a forgalmi adó hatása is. A múlt esztendőben az összes forgalmi- adó-bevétel 22 milliárdot tett ki, legnagyobb részét — 35,8 százalékát — az élvezeti cikkek adták. Utánuk a sorban a ruházati és a vegyes iparcikkek adója következett. Ugyanakkor az alapvető élelmiszereknél mindössze 260 millió forint volt az állami bevétel forgalmi adóból, viszont 4,8 milliárdra rúgott a fogyasztói árkiegészítés! Azaz a forgalmi adó sem csökkent- "hető tetszés szerint, mert - egyrészt — elsősorban az alap vető élelmiszerek dotációs forrását apasztaná, valamint — és másrészt — mérsékelné a költségvetés eszközeit, hiszen a vállalatok' által befizetett nyereségadó, és eszközlekötési járulék után ez a legfontosabb bevétel ! A mérés precis! Eljutunk tehát annak belátáshoz, hogy mindenfajta árintézkedés nagy fokú felelősséget, a hatások sokszoros elemzését követeli meg. Akár azonnal csökkenthető lenne sokféle iparcikk ára a forgalmi adó mérséklésével, elengedésével —, de akkor a kenyér, a liszt, a cukor, a vasúti személyszállítás ára ugrana gyorsan fölfelé... Az árpolitika döntő tényezője az életszínvonal-politikának; mindent mérlegelve lehet csak igent és nemet mondani. Ami pedig a fogyasztói árindexet illeti: hazánkban ma mintegy 2000, termék — ún. reprezentáns — árának alakulásán alapszik, azaz széles körű, megbízható. (Nyugat- Németország’oan például 900 termék árát figyelik, de vannak országok, ahol beérik 200 —300-zal.) Ezt nemzetközi szervezetek, más országok statisztikai hivatalai is megállapították. Hazai mérési metodikánk még olyan finomságokra is kiterjed, hogy havonta különböző két-négy napon jegyezzék az adott termék forgalmát és árát, mert más a helyzet hétfőn, s megint más pénteken. A mérés precíz, ta- máskodók kételkedése ellenére. Az ellenőrzésre sem lehet panasz. 1971-ben több, mint 32 ezer esetben végeztek árellenőrzést az országban, s azok nyomán 19 bűnvádi eljárásra, 2200 szabálysértési és 173 fegyelmi eljárásra került sor. A baj ott van, hogy a legtöbb figyelem a vásárlásra jut, s alig valami a vásárlás fedezetére, a termelésre. MÉSZÁROS OTTO (Következik: Kedvező, kedvezőtlen.) Megkezdődött a próbaüzemelés a pincehelyi gáztelepen Világjelenség a gázenergiának a háztartásokban való elterjedése: A fejlettebb országokban már valósággal ez uralja a háztartásokat. Franciaországban például a háztartásokban elhasznált energiának több mint 70 százaléka gáz eredetű. Mi még nem tartunk itt, nálunk körülbelül fele ennyi a gázfogyasztás, de nálunik is rohamosan növekszik. Méghozzá nem is csak a városokban, iparvidékeken, hanem a falvakban és a tanyavilágban is. A “falusi konyhák hagyományos fűtőanyaga a rőzse és a kukoricaszár. Ez most fokozatosan kiszorul, átadja helyét a jobbnak, a korszerűbbnek — a gáznak. Nálunk a háztartási gázfogyasztásnak két formája ismeretes: a palackos és a vezetékes. A vezetékes a korszerűbb, de a vezeték csak egyes városokban és ipartelepeken van, és az adottságainkat figyelembe véve belátható időn be’.ül nem is lehet az ország egészét ellátni vezetékes gázzal. Bővül ugyan a hálózat. Tárgyalások, felmérések voltak például már arról' is, hogy Szekszárdot bekapcsolják a távlati fejlesztés során egy gázvezeték-hálózatba. De ha ebből valamikor lesz is valami, nem érinti a megye egészét. Márpedig mindenütt jogos igény a háztartási gáz. És ahol valamikor vezetékes gáz lesz, ott addig is kell valamilyen megoldást találni: mindenképpen lehetővé* kell tenni a gázfogyasztást. Erre pedig más lehetőség nincs, mint a gáznak a palackozott formában való forgalmazása. Jelenleg ez a forma terjed leggyorsabban. Természetesen ennek is megvannak a maga költséges technikai feltételei, és márói holnapra nem lehet minden igényt kielégíteni. A technikai feltételek megteremtése fontos helyet foglal el a népgazdasági fejlesztések sorozatában. Tolna megyében már 54 000 a háztartási gáz- fogyasztók száma, de azért „csak” ennyi, mert csak eny- nyi bekapcsolásra voltak meg eddig a technikai feltételek. Jelenleg három és fél ezeí igénylőt tartanak nyilván. Tehát az igény mindenképpen adott, és hogy államunk milyen fontos feladatnak tekinti ennek a kielégítését, azt nagyon jól mutatja a pincehelyi új gáztelep, amelyet cél- csoportos beruházásként építettek, és most folyik a próbaüzemelése. Az országot gázellátási kör-* zetekre osztották, és minden körzetben építenek egy gáztelepet, vagy a meglévőt korszerűsítik. E telepek rendeltetése az, hogy a vasúti tartály- kocsikban nagy tömegben odaérkező propán-bután gázt tárolják, palackba fejtsék és elszállítsák a gázt forgalmazó kereskedelmi szervekhez. Az ilyen telepek megépítése rendkívül nagy költséget igényel, de ezek nélkül — tekintettel a nagy fogyasztásra — nem biztosítható a folyamatos gázellátás. Ilyen telep lé-' tesült Pincehelyen is. Pincehely az ország egyik propánbután gázellátási központja lesz a jövőben. Innen látják el nemcsak Tolna megyét, hanem Baranya, Fejér és SoJ mogy megye jelentős részét gázpalackokkal, sőt, szükség esetén még távolabbi részekre is szállítanak innen. A pincehelyi körzethez tartozik a Balaton déli partjának az ellátása. Amint Zselyi Istvántól, á siófoki székhelyű Kőolajvezeték Vállalat beruházási osztályvezetőjétől megtudtuk, a pincehelyi gáztelep mintegy 90 millió forintba került. A technikai berendezéseinek nagy részét a nyugati országokból kellett importálni. Naponta egy műszakban több mint 10 000 palackot töltenek e telepen, ami azt jelenti, hogy nemcsak a már használatban lévő gáztűzhelyek ellátása válik zavartalanabbá, hanem lehetőség nyílik n agy óbb számú új tűzhely bekötésére is. A jelenlegi próbaüzemelés után előreláthatóan júniusban kezdődik meg az üzemszerű munka. Egyelőre egy műszakban, de szó van a két, esetleg a három műszak megszervezéséről is. B. F. A községi pártbizottság és a tanács vezetői 1971. nyarán felhívták a községben levő ipari üzemek, kisipari szövetkezetek, a tsz és az ÁFÉSZ vezetőinek figyelmét, hogy a napközis óvodái férőhely, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi keret nem teszi lehetővé több gyermek felvételét az óvodába. A nehézségeTolna megyei szákszervezeti napok Kiállítások és versenyek A Tolna megyei szakszervezeti napok keretében színvonalas programokra került sor az elmúlt napokban. Si- montornyán, a művelődési házban rendezték meg az ipari tanulók és szakkörök munkáinak kiállítását, melyet Kontos András, az ÉDOSZ megyebizottságának titkára nyitott meg. Az első díjat — ezer forint pénzjutalmat — a simontornyai hímzőszakkör nyerte el, a második díjat Ébert Ádámné (Máza, művelődési ház) fehér subrikált futójáért kapta, a hőgyészi művelődési ház hímzöszakköre pedig a harmadik díjat — ötszáz forintot — nyerte. Az ipari tanulók munkái közül a bonyhádi MEZŐGÉP Vállalat kovácsműhelye nyerte az első díjat, országjáró körutat, szintién országjárás a második díj, melyet a Simontornyai Bőr. és Szőrmefeldolgozó Vállalat nyerte. Kondor Zsuzsa készítette bundával, Kisvárdal József 500 forintos vásárlási utalványt nyert harmadik díjként, kivágószerszám című munkájáért. A hobby- szakkörök munkáit külön értékelte a zsűri. Közülük heten kaptak jutalmat, oklevelet, tárgy-, illetve könyvjutalmat. A jutalmakat egyébként tnáius 20-án Tolnán, a művelődési központban, az eseménysorozat záróünnepségén adják át. Április 29-én délután három órakor rendezték meg Gyapapusztán, a művelődési otthonban ' a vers. és prózamondóversenyt, melyet Kedves Henrik, a pedagógus szakszervezet megyebizottságának titkára, egyben a zsűri elnöke nyitott meg. A húsz versmondó igen színvonalas versenyt produkált. A két első helyezett: Szabó Mihály, a Bonyhádi Zománcgyár esziterA társadalmi összefogás újabb eredménye Bátaszéken A továbbiakban sok hasznos ötletet, javaslatot adott az óvodai játékok és szemléltető anyagok elkészítésére. Ezután a községi pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket és kijelentette, hogy az óvodában látottak nagy része a gazdaságvezetők segítségének, összefogásának köszön- , hető. — Az eredmények biztatóak, de azért a tennivalókról sem szabad megfeledkeznünk — mondotta a párttitkár. A rövid értékelés, a látottak és az elhangzottak alapján a résztvevők elmondották véleményeit és újabb tanújelét adták a társadalmi összefogásnak. Jordán István, az Épületkarbantartó Ktsz elnöke egy egész műszakos, Huszár István, a Kádár és Fatömegcikk Ktsz elnöke pedig egy félmű- szakos óvodai dolgozó bérének kifizetését vállalta. A Búzakalász Tsz elnöke, Vincze József egy homokozó és egy féltetős száraz hely megépítését vállalta. Fenyvesi Gyula, a Fémipari Ktsz elnökhelyettese 3 darab kuktát és a tsz által megépítendő féltetőre a hullámpalát ajánlotta fel, továbbá vállalta egy forgó- és egy mérleghinta elkészítését. Az ÁFÉSZ részéről Szigeti János, az igazgatóság elnöke egy homokozó megépítését vállalta és 3000 Ft-ról szóló utalványt adott át az óvoda vezetőjének játékok megvásárlására. SZŰCS IMRE pb-titkár gályosa és Vecsei Márton. a tolnai művelődési ház szavalója lett. Az amatőr tánczenekarok és táncdalénekesek versenyének második fordulóját április 30-án, tartották a simontornyai művelődési házban. Havasi Mihályné, az SZMT elnökségének, tagja megnyitója után a részt vevő négy zenekar adott műsort, amelyek közül az első helyet, országjáró körutat, a Bonyhádi Cipőgyár Orion zenekara szerezte meg. Igen szép, reprezentatív fotókiállítást láthatnak az érdeklődők Mázán, a művelődési központ előcsarnokában, amit dr. Szendéi Imre, a HVDSZ megye-bizottságának titkára nyitott meg ápn'U 30-án. A kiállítás első díját Ébert Ádám, a mázai mű', lődési ház fotósa nyerte < : Indulás a bányába című képével. két csak társadalmi összefogással lehetne megoldani. A fent említett üzemek vezetői közös tanácskozásán megállapodás jött létre az üzemek vezetői és a községi tanács között, hogy egy gyermek elhelyezési és étkeztetési költségeihez évente 3500 Ft-tal járulnak hozzá. A megállapodás alapján azoknak a szülőknek gyermekeit — szám szerint 49 főt — helyezték el a napközis óvodában, akik a termelésben élen járnak és kiknek munkájára az üzem vezetősége is igényt tart. Május 2-án Micsky Lajos, a II. sz. iskola igazgatója meghívta a községi pártbizottság,, a tanács, valamint az érdekelt üzemek vezetőit, hogy a több, mint fél éve működő napközis óvodát tekintsék meg, mondják el véleményüket, javaslataikat az óvoda munkáját illetően. A tanácskozáson részt vett Kamarás Józsefné, megyei óvodai felügyelő. Micsky Lajos néhány szóban tájékoztatta a megjelenteket az óvoda munkájáról, az üzemelés nehézségeiről és nagy örömmel beszélt az elért eredményekről, melyek — mint mondotta — az elvtársak segítsége, jó hozzáállása nélkül nem valósulhattak volna meg. A tájékoztató elhangzása után a kis óvodások virággal köszöntötték a tanácskozás résztvevőit, majd Kamarás Józsefné mondott köszönetét az üzemek vezetőinek kezdeményezésükért, segítségükért.
