Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-04 / 103. szám
Közel százhúsz jelentkező eddig •• Illést tartott a szekszárdi mezőgazdasági kiállítás elnöksége, főbizottsága Ülésezett Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Napirenden: A zeneoktatás helyzete és feladatai, Szekszárd város élelmezésügyi helyzete ’ Szekszárdon, a megyei tanács vb termében szerdán, délelőtt tartotta utolsó előtti ülését az augusztus 12—20. közötti, területi mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár elnöksége, főbizottsága. Az ülésen részt vett dr. Nagy József, a Baranya megyei pártbizottság titkára, Somi Benjámin, a Tolna megyei pártbizottság titkára, Szőke Mátyás, a MÉftf Kiállítási Iroda igazgatója. A részvevőket Horváth József, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese tájékoztatta a kiállítás előkészületeiről, amelyek a rendezési ütemnek megfelelően folynak. Az április 19-i, utolsó összesítés óta még újabb jelentkezések futottak be, így a négy megyéből közel 120 állami gazdaság, termelőszövetkezet vesz részt Dél-Dunántúl élelmiszer-gazdaságának reprezentatív seregszemléjén. Jelentkeztek a kutatóintézetek, a martonvásári, az iregszem- csei, a keszthelyi, a kecskeméti — amelyek hatókörzete, eredményei kiterjednek a négy megyére, avagy befolyásolják a mezőgazdasági üzemek termelését. A kiállítási irodának gondot okoz a fedett területekre benyújtott igények kielégítése; kevés a gimnázium tizennyolc tanterme, a pavilonok által elfoglalt terület. így tárgyalásokat kezdtek a Győri Finomposztó Gyárral, és ha ezek eredményre vezetnek, akkor a gimnázium udvarán felállítják a, gyár nagyméretű, Graboplast sátrát. Viszont a szabadtéri kiállítóknak még tudnak helyet biztosítani, bár olyan szabadtéri kiállítók szerepelnek, mint az Agrotröszt, *— 61, különféle mezőgazda- sági géppel —, a BVK szekszárdi gyáregysége, a Vörös Csillag Traktorgyár, a székes- fehérvári Könnyűfémmű, a Szekszárdi MEZŐGÉP, az Er- öér Vállalat, a Szekszárdi Állami Gazdaság. Budapestről az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat. Mint Horváth József elmondotta; igen szép eredményeket ígér a növénytermesztési és a kertészeti kultúra; az állattenyésztés eredményeit 53 üzem dokumentálja. A kiállítás mozgalmas napjai közé tartoznak majd a megyei napok; augusztus 14- én rendezik a Baranya. 15-én a Fejér, 17-én a Somogy, 18- án a Tolna megyei napot. Az előzetes elképzelések szerint a Tolna megyei napon a megye párt-, állami, társadalmi vezetői megtekintik a kiállítást, u vállalatok — mint a MEZŐGÉP, az Agroker, a Gabo- nafelvásárló — meghívják a partnereket, azonkívül szakmai és kulturális rendezvényeket tartanak. Napról napra szaporodik a kiállításra felajánlott díjak száma is. Dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter három nagydíjat ajánlott fel, 10 miniszteri elismerő oklevelet, azonkívül Szekszárd városának egy szobrot — bőségkosarat tartó női alak —, Tarr István alkotását. A megyei tanácsok elnökei ötezer-ötezer forintos díjakat ajánlottak fel, azonkívül Értéke, vagy ára ? A köznapi szólás szerint az üzletben semmit nem adnak ingyen. Mitől függ azonban, hogy mi mennyit kóstál? Mikor olcsó, mikor drága egy áru, s vajon mindenkinek az-e? Miért éppen tíz forint tíz deka téliszalámi, s 9,60 egy kiló kristálycukor? Azért, mert annyit ér, vagy mert előállítóinak annyiba kerül? Elméletileg az ár nem más, mint az áru értéke — vagy annak módosult formája — pénzben kifejezve. Hazánkban hozzávetőleg 1,7 millió termékféle van forgalomban, azaz ára is ennyi mindennek kell, hogy legyen számos szerv, intézmény kü- löndíjakat. (Itt kell megjegyezni, hogy az eredményeket mintegy nyolcszáz arany-, ezüst-, bronzéremmel és oklevéllel jutalmazzák.) A kiállítás építkezése július közepén kezdődik meg, majd ahogyan előrehalad, sor kerül a városközpont lezárására, ezt megelőzően pedig az ideiglenes közlekedési rend kidolgozására. Szabadi Mihály, a Babits Mihály művelődési ház igazgatóhelyettese a kulturális rendezvényekről tájékoztatta a jelenlévőket. A kiállítás ideje alatt rendezik a dél-dunántúli néptáncfesztivált, amelyen olyan rangos együttesek lépnek fel, mint a Dunai Vasmű együttese, a Fejér megyei népi együttes, a kaposvári BM-együttes, a pécsi KISZÖV, a dombóvári, a szekszárdi, a kalocsai, a szegedi, és a budapesti Volán-együttes. A kiállítás elnöksége, főbizottsága elfogadta az előterjesztett javaslatokat, egyetértett a kiállítási iroda, a különböző szakbizottságok eddigi intézkedéseivel, tevékenységével. KESZKENŐÉRT VILLAMOS MOZDONYT Valamikor, az árutermelés kezdetén, a holmik nagyjából tényleges értékükön cseréltek gazdát. A takács, a bognár, a kádár, a kötélverő, a csizmadia tudta, mit adott a nyersanyagért, s menynyi munkája volt vele. Portékája árát eszerint kérte meg. A nagyiparos már másként okoskodott. Számításba kellett vennie, hogy épületeket emeltetett, gépeket vásárolt, embereket fogadott föl: munkásainak bért fizetett, a gépek gőzt, áramot fogyasztottak... Kialakult a termelési ár, mégpedig pénzben kifejezve. Nagy tömegű és sokféle áru esetén ugyanis aligha lehetne kikalkulálni, hány hímzett keszkenő dukál egy villamos mozdonyért, a cipők és a repülőgépek egymáshoz viszonyított értékéről már nem is beszélve. Erős leegyszerűsítéssel: az áru pénzre, a pénz újabb árura „cserélődik". Persze úgy, hogy közben mindenki haszonra is szert tegyen. Szocialista' viszonyok között ez annyit jelent, hogy a termelői árnak biztosítania kell: az igénybe vett eszközök arányában termelődjék a társadalmi tiszta jövedelem. Elvben. A gyakorlatban korántsem ilyen egyszerűen megy ez. Mert az érték ugyan oz árban megtestesülő munka, de más egy termék csereértéke, pioci értéke, honi és külföldi pénzre válthatósága stb. Továbbá: az árnak egyensúlyt kell teremtenie a kereslet és a kínálat között NEHÉZ ÖRÖKSÉG Amikor a vevő egy termékért fizet, elvben a termelői árat, a forgalmi adót, a nagy- és kiskereskedelmi árrést szurkolja le. Elvben, a cél ugyanis napjainkban az, hogy érték-, ráfordításarányos fogyasztói árrendszer alakuljon ki. Ami eltart egy ideig, tekintettel az örökségre. 1946- ban, a forint megteremtésekor a fogyasztói árakat — az 1938-ast alapul véve — átlagosan 3,7-es szorzószámmal alakították ki. Az átlagon belül azonban nagyok voltak az eltérések. A ruházati cikkeket például túl nagy szorzószám alkalmazásával fölértékelték, a szolgáltatásokat viszont fordítva kalkulálták. 1951. december elsején — nem egy kellemes dátum emlékezetünkben — nagy arányú árrendezést hajtottak végre, s ekkor már a ruTegnap délelőtt ülést tartott a szekszárdi tanács végrehajtó bizottsága. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, melyek minden végrehajtó bizottsági ülésen első napirendként szerepelnek, általában kevés szó esik. Császár József tanácselnök tegnapi beszámolójából érdemes idézni kettőt. A piactér második ütemének munkálatai 1970-ben megkezdődtek, a befejezés azonban mind ez idáig késett. A kivitelezőkkel folytatott tárgyalás alapján az átadás határideje augusztus 15-e. A végrehajtó bizottság az öregek napközi otthonának berendezésére biztosított 80 ezer forintot. A tanácselnök a határozat alapján átutalták, bejelentette, hogy az összeget A második napirendi pontban Lencsés László, a művelődésügyi osztály vezetője számolt be a zeneoktatás helyzetéről, ezen belül a zeneiskola munkájáról és az 1971— házati cikkeknél a 15-ös szorzószám szerepelt. 1951 és 1968 között lényeges és széles körű árintézkedésekre nem került sor. Gyökeret ver az a tudat, hogy az árak mindenütt fixek, s változatlanok. Közben fejlődött a termelés, módosult a fogyasztási szerkezet. (Példa: 1940-ben évente 1,2 kg cukrot fogyasztott egy falusi lakos, ma 34 kg-ot!) A természetszerű változások és a merev árrendszer közötti ellentmondás végül is oda vezetett, hogy 1968 előtt a fogyasztási cikkeknek mindössze tíz százaléka került értékéhez közel állá áron eladásra, míg 30 százalék nagy adókkal, 60 százalék viszont jelentős állami támogatásokkal. Az 1968. január 1-én bevezetett árintézkedések föllazították az addig kb. egymillió termékre kiterjedő merev hatósági árrendszert, ezerre csökkentették az addigi 2500 adókulcsot, azaz valamelyest áttekinthetőbbé tették az „árdzsungelt”, hogy megkezdődhessék az értékarányos árak fokozatos kialakítása. A STABILITÁS ÁRA Vicc-csinálók szerint manapság az a fix az árakban, hogy azok szabadon változnak. Az állami árpolitika — ami az áralakulás egészét meghatározó intézkedések összessége — persze rácáfol erre. Annak érdekében, hogy az árrendszerben lépésről lépésre megvalósuljon az egyenértékűség — azonos pénzösszegért a különböző formákban testet öltött társadalmi munka azonos mennyiségét kapja a fogyasztó, függetlenül attól, hogy milyen terméket vásárolj milyen áru- jellegű szolgáltatást vesz igénybe — az 1968-as árintézkedések négy fő teendőt határoztak meg. Ezek: az ár formálódjon a termelési költségek, a piaci értékítélet, az állami előnyben részesítések hatására. Szerves kapcsolat legyen a nemzetközi és a belföldi árak, illetve a termelői és fogyasztói árak között. Végül: viszonylag stabil árszínvonal alakuljon ki. Annak ellenére, hogy a fogyasztónak más a véleménye — s erről következő cikkünkben szólunk — a föntebb leírtak nagyon lassan valósulnak meg, az árrendszer ellentmondásossága alig csökkent. MÉSZÁROS OTTÓ (Következik: A fogyasztó lélektana) 72-es tanévben beindult általános iskolai ének-zene osztály tapasztalatairól. A szekszárdi zeneiskola munkáját §z indulás óta eltelt tizenhat évben a fokozatos fejlődés jellemezte. 1955- ben 150 tanuló iratkozott be, • 1970-ben pedig már 489. Az oktatás legfőbb célja, hogy felkészítse a tanulókat zenei műveltségük megalapozásával, annak öntevékeny fejlesztésére, az arra alkalmasakat pedig a zenei pályára. A tartalmi munkát illetően a zongoratanszék színvonala országos viszonylatban is jó. Kevésbé mondható el mindez a vonóstanszékről. A tanszak népszerűtlensége, eredménytelensége az iskola egyik legnagyobb problémája. Ennek elsősorban a tanárhiány az oka. A fúvóstanszak szintén eredményes. Itt képezték eddig a legtöbb zenei szakembert, zenetanárt. A szekszárdi állami zeneiskola felszereltségét, elhelyezését tekintve a többi oktatási intézményhez képest a legrosz- szabb körülmények között működik. A felújított Augusz- ház majd méltóbb és jobb környezetet biztosít az iskolának. A tantestület az utóbbi években szinte teljesen kicserélődött. Az új, fiatal zenepedagógusok szakmailag, ideológiailag fejlettebbek. Munkájukra lehet számítani — mondotta jelentésében Lencsés László. A zeneiskola az Országos Filharmóniával és a művelődési központtal közösen három bérleti hangversenysorozatot indított. Elmondhatjuk, hogy a zeneiskola tanárainak munkássága nemcsak a városra, de az egész megyére kisugárzik. Az első tanévben a Pécsi Tanárképző Főiskola tanárainak közreműködésével 89 jelentkező közül választották ki az ének-zenei tagozatú osztályba a harminchárom felvett tanulót. Az oktatás tárgyi feltételei biztosítottak. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a gyermekek kiválasztása képességek tekintetében jó volt. A zenei osztály félévi - tanulmányi átlaga 4,4, a párhuzamos , osztályé pedig 3,38 volt. A végrehajtó bizottsági ülés harmadik napirendje Szekszárd város élelmezésügyi helyzete volt. Kaposi István, a mezőgazdasági és élelmezési osztály vezetője jelentésében megállapította, hogy az élelmiszerfogyasztás szerkezetében kedvező változás következett be, mivel a kalóriafogyasztás nem emelkedett, de az összes fehérje és ezen belül az állati fehérje fogyasztás jelentős mértékben növekedett. A kenyér minőségében ís javulás tapasztalható. Az ellátást javította a Bartina áruház belépése, ahol a választék és a minőség egyaránt megfelelő. A tej és a tejtermékek csomagolásának további javításával remélhető, hogy még inkább növekszik irántuk a kereslet. Érdemes megemlíteni, hogy a zacskós tej megjelenése óta 10 százalékkal növekedett Szekszárdon a tejfogyasztás. Higiéniai szempontból több hiányosság tapasztalható a piactéren a folyamatban lévő építkezés, valamint a leszűkített vásárlótér miatt. A szekszárdi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülése bejelentésekkel ért véget Évente 300 darab Diesel-adagolót újítanak fel a szekszárdi AKÖV részére Gyulán, a MEZŐGÉP Vállalat Diesel-adagoló felújító műhelyében. Foto: Béla Ottó Kerül amibe — nem kerül
