Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

Válaszok a Tv gazdaságpolitikai fórumához intézett kérdésekre A IV. ötéves terv épülő új egészségügyi foeruliázásai 1972 márciusában adták át a Róbert Károly körúton a Magyar Néphadsereg központi kórházát és rendelőintézetét. A Nagyvárad téren épül a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje. 20 méter átmérőjű 500 személyes előadóteremben és az izotóp-laboratóriumban kezdik majd meg 1975-ben a munkát... (MTI foto — Kovács Gyula felv. — KS) A Tv legutóbbi gazdaság- politikai fórumához számos kérdés érkezett, s ezek jelen­tős részére az adás keretében nem tudtak választ adni. Az általános érdeklődésre számot tartó kérdésekből és a rájuk adott válaszokból közlünk az alábbiakban néhányat Dombóvár, 25—419 tele­fonszámról érkezett kérdés: Tarthatnak-e tsz-ek gebines teherkocsit és milyen feltéte­lek mellett? A TOT titkárságának vá­lasza: — A szövetkezet üzemi te­vékenysége körében folytathat fuvarozást. Tagjával vagy al­kalmazottjával olyan belső el­számolási formát alakíthat ki, amely a legjobban szolgálja ennek a tevékenységnek a szükségletekhez igazodó meg­szervezését. munkaszervezési színvonal is szükséges, mert a helyes elvek a gyakorlatban csakis így ölt- hetnek testet. Ami a vállalati árpolitikát illeti, itt elsősorban annak fon­tosságát hangsúlyozzák a párt- szervezetek, hogy a termelő egyben fogyasztó is, azaz a megalapozatlan áremelés szá­mára nemcsak előny, hanem hátránnyal is jár. Az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal vilá­gosan meghatározta, hogy mi tekinthető tisztességtelen ha­szonnak, ennek alapján a pártszervezetek tehát mérle­gelhetik, mi a társadalmilag elfogadható nyereség, s mi lé­pi túl azt. Fontos teendője a kommunista kollektíváknak, hogy elősegítsék az árakat meghatározó költségek rend­szeres elemzését, e költségek csökkentését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, s mindezekkel annak érvényesí­tését, hogy az ár a vállalati munkát is ösztönözze, de a társadalmi érdekekkel is össz­hangban legyen. Kérdés: Nem hátráltatja-e a IV. ötéves terv lakásépítési programját az építési és az építőanyag-ipari árak emelke­dése? Dr. Szabó Károly, az Or­szágos Tervhivatal főosztály- vezetője a kérdésre a követ­kezőket válaszolja: A IV. ötéves terv 400 ezer lakás megépítésével számol, ebből mintegy 180 ezer épül állami, a többi pedig magán­erőből. Az állami bér- és szö­vetkezeti lakások megépítésé­nek üteme a terv szerint éven­ként gyorsuló. Az 1972. janu­ár 1-én életbe lépett árintéz­kedések eltérő módon hatnak az állami és a magánerőből tör­ténő építkezésekre. Az állami lakásépítésben az építési-sze­relési munkák díjtételei nem változtak, az építőanyagok ha­tósági áremelése miatti több­letköltségeket pedig az állami költségvetés megtéríti a beru­házóknak (lényegében tehát a tanácsoknak). Közismert azon­ban, hogy a lakások építési költségei ennél nagyobb mér­tékben emelkednek. Ennek fő oka, hogy Budapesten és a nagyobb vidéki városokban lé­nyegében „elfogytak” a nagy lakótelepekkel, viszonylag ki­sebb költséggel beépíthető sza­bad területek, s szükségszerű­en előtérbe került az elavult városrészek rekonstrukciója. Ez ■ bontási, kisajátítási, és egyéb (alapozási, gép stb.) többletköltségekkel jár. Emel­lett az építőipar által felhasz­nált anyagok (szerelvények, műanyagok stb.) áremelkedése is — szakszóval élve — „be- gyűrűződik”. A magánlakás-építőknek kétségkívül nagyobb anyagi megterhelést okoz az építőipa­ri árak emelése, ennek követ­keztében csökkenhet az épít­kezők száma. Figyelembe ve­endő azonban, hogy az építe­ni szándékozók számát koráb­ban éppen az építőanyagok hiánya korlátozta, s az árin­tézkedések a ki nem elégíthető igények mérséklését és az épí­tőanyag-ipar jobb ösztönzését szolgálják. Emelett azonban tény az is, hogy a megnöve­kedett költségek elsősorban a fiatalok számára nehezítik az építkezések megkezdését. Tár­sadalom-politikai okok indo­kolják tehát, hogy a Pénzügy­minisztérium megvizsgálja a helyzetet, s egyik megoldás­ként elképzelhető a nyújtható hitelek felső határának meg­emelése. összegezve : Várható, hogy az építőanyag-ipari árak emelése közvetlenül nem késlelteti a lakásépítési program megvaló­sítását. A megvalósulásnak azonban egyéb feltételei is vannak, elsősorban a megfele­lő területelőkészítés, a beépí­tendő területek előközművesí- tése. E feltételek létrehozásá­nak lehetőségét vizsgálják, s a későbbiekben születik meg a válasz arra, hogy kellően meg­alapozott-e a lakásépítés üte­mének a tervben előírt gyor­sítása, vagy pedig a terv meg­valósítása áthúzódik 1976. első felére. Kérdés: Hogyan alakult a gyermekruházati cikkek ára az elmúlt négy évben? Csurgat Dczsőné dr., az Országos Anyag- és Ár­hivatal munkatársa erre a kérdésre a következőket vá­laszolta: A gyermekruházati cikkek ára- az 1968. január 1-i fo­gyasztói árkiegyenlítés hatásá­ra 1967-hez képest 2—4 száza­lékkal csökkent, s ugyanakkor e termékek mintegy egyne­gyede került maximált árfor­mába, a többi cikk zömében a hatóságilag korlátozott árfor­mába tartozik. 1969. május 2- án új ár- és forgalmiadó­intézkedések léptek életbe, amelyek — főként a szinteti­kus termékek forgalmi adójá­nak csökkentése következtében — összességükben ugyancsak árszintcsökkenést eredményez­tek. A gyermekruházati cik­kek széles körénél számottevő az árkiegészítés (dotáció). így például a csecsemőruházatnál 58—100, a pamut alsóruházat­nál 15, az úttörőruházatnál 40 —45, egyes felsőkonfekció­termékeknél 5—15, a gyermek- és bébicipők egy részénél 10— 83 százalékos. Ugyanakkor az 1969-es ár- és forgalmiadó-intézkedések (amellett, hogy csökkentették jónéhány termák árát; például egyes fiú-alsóruházati cikkek ára 28 százalékkal csökkent) ; a lányka-alsóruházatban (főleg a bakfisáruknál) 4—66 százalé­kos áremelkedést okoztak.' A konfekcionált felsőruházati cikkek árszintje is számot­tevően módosult, ennek hatá­sa a 30 százalékos árcsökke­néstől a 42 százalékos áremel­kedésig terjed. A kötöttáruk árszintje — főként a szinteti­kus termékek forgalmi adójá­nak csökkenése miatt — egyen­legében 4 százalékkal csök­kent, ez azonban nem jelen­ti azt, hogy nem találhatók olyan cikkek, amelyek ára emelkedett. A lábbeli ára ösz- szcsségében 2 százalékkal csök­kent. Némi ármozgást az is okozott, hogy 1969-ben néhány konfekcióipari terméket maxi- máltból hatóságilag korlátozott (tehát viszonylag szabadabb) árformába soroltak át. A sza­bad ár a gyermekruházati ter­mékeknél — a felsőkonfekciót kivéve ritkán fordul elő. A termékek zöme a hatóságilag korlátozott árformába tarto­zik, ahol az úgynevezett szá­mított ártól maximum 10 szá­zalékkal lehet eltérni. Ezt a lehetőséget a vállalatok még nem használták ki teljes egé­szében (a lábbeliknél például csak a felét-egyharmadát.) A gyermekruházatot általá­ban érintő egyéb hatósági ár- intézkedés ezidáig nem volt. A statisztika mégis azt mutat­ja, hogy a konfekcionált gyer­mek-felsőruházat árszintje 1967—70 között tíz; a gyer­mek utcai cipőké három szá­zalékkal emelkedett. Ennek — az említetteken kívül — fon­tos oka, hogy a termékek kí­nálatának szerkezete eltoló­dott a korszerűbb, divatosabb, drágább alapanyagú termékek irányába, nőtt a felhasznált — a hazainál drágább — import­anyagok aránya. Ez azonban nem értékelhető egyértelműen áremelkedésként. Népújság 5 1972. május 14. Tehergépkocsi magánsze­mély tulajdonában nem lehet, eltekintve egyes esetektől, amikor a közlekedés- és posta­ügyi miniszter ezt egyedileg engedélyezi. Visszatérve a szö­vetkezeti taggal és alkalmazot­tal kialakított belső elszámolá­si formára: jelenleg vita van akörül, hogy ennek konkrét feltételeit hogyan helyes ki­alakítani. Nem lehet ugyanis olyan elszámolást bevezetni, amely nyerészkedésre adna al­kalmat, illetve magánvállalko­zást takarna. A szövetkezet és tagja vagy alkalmazottja kö­zötti szerződés feltételeinek ki­dolgozásához az illetékes szer­vek segítsége szükséges. A TOT már korábban megkeres­te a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumot, hogy az érdekelt minisztériu­mokkal közösen tisztázzák a feltételeket. Erre vonatkozó közös álláspont eddig nem alakult ki. Kérdés: Mi a pártszerveze­tek szerepe a vállalati ár- és bérpolitika alakításában? Válaszol: Juhász János, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályá­nak munkatársa. A -pártszervezetek megkülön­böztetett helyet foglalnak el a vállalati ár- és bérpolitika for­málásában, s tegyük hozzá; ellenőrzésében. Alapvetőnek kell tartanunk a következő­ket: érvényesítsék a meghir­detett jövedelempolitikai elve­ket, azaz a bér szoros kapcso­latban álljon a végzett mun­kával. Továbbá: a béremelé­sek fedezetét a vállalati tevé­kenység hatékonyságának ja­vulása teremtse elő, s ne kü­lönböző állami támogatás. Döntő a pártszervezetek szere­pe abban is, hogy senki ne juthasson olyan jövedelemhez, ami mögött nincs tényleges teljesítmény. Ugyanakkor lás­sák azt is a kommunista kö­zösségek, hogy a megfelelő bérpolitika kialakításához és Kérdés: Tervezik-e a felső- oktatási intézmények szociális juttatási, illetve ösztöndíj­reformját? Válaszol: László Ottó, a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatás-politikai főosz­tályának osztályvezetője. — Többféle módosítás terve érlelődik, pénzügyi lehetősége­ink sok oldalú mérlegelésével egyidejűleg. Tény, hogy a ko­rábban már módosított ösztön- díjrendszer az előzőnél jobban ösztönöz ma tanulásra, s támo­gatja a kisebb keresetű csalá­dok gyermekeit. De finomítás­ra szorul. Szükséges, hogy job­ban igazodjék a bér- és ár­viszonyok módosulásához. Az utóbbi három év tapasztalatai­ról már elkészült az elemzés. — Fontosabb tennivalóink és terveink: elsősorban is ja­vítani kell a kisebb jövedel­mű családokból származó hallgatók szociális helyzetén. Tehát a jelenlegi első és má­sodik jövedelemkategóriába tartozóknál a pénztámogatást indokolt felemelni. Szó van ar­ról is, hogy az albérletben la­kó főiskolások, egyetemisták helyzetét fokozott mérvű tá- fogatással könnyebbé tegyük. Időszerű, megítélésünk szerint az is, hogy a házaspár hallga­tók helyzetén is könnyítsünk, anyagiakkal. — Nyilván érdeklődésre tarthat számot, hogy tervezzük a szociális ellátottság mai fo­gyatékosságainak eltüntetését, így az intézmények közötti in­dokolatlan különbségek meg­szüntetését, ebben a vonatko­zásban. Előkészületi stádium­ban van már az élelmezési nyersanyagnormák felemelése. — Az elképzelések egyezte­tése az illetékes tárcákkal együtt most történik meg, s a népgazdaság teherbíró képes­ségéhez igazodva tervezzük ezeknek a változtatásoknak folytatásához kellő üzem- és minél előbbi életbe léptetését. Központi üzembe egy műszakra szakképzett és szakképzetlen varrónőket felveszünk Jelentkezni: Kaposvári Háziipari Szövetkezet, hőgyészi részlege, Hőgyész, Tátra u. 6. (20)

Next

/
Thumbnails
Contents