Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
Válaszok a Tv gazdaságpolitikai fórumához intézett kérdésekre A IV. ötéves terv épülő új egészségügyi foeruliázásai 1972 márciusában adták át a Róbert Károly körúton a Magyar Néphadsereg központi kórházát és rendelőintézetét. A Nagyvárad téren épül a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje. 20 méter átmérőjű 500 személyes előadóteremben és az izotóp-laboratóriumban kezdik majd meg 1975-ben a munkát... (MTI foto — Kovács Gyula felv. — KS) A Tv legutóbbi gazdaság- politikai fórumához számos kérdés érkezett, s ezek jelentős részére az adás keretében nem tudtak választ adni. Az általános érdeklődésre számot tartó kérdésekből és a rájuk adott válaszokból közlünk az alábbiakban néhányat Dombóvár, 25—419 telefonszámról érkezett kérdés: Tarthatnak-e tsz-ek gebines teherkocsit és milyen feltételek mellett? A TOT titkárságának válasza: — A szövetkezet üzemi tevékenysége körében folytathat fuvarozást. Tagjával vagy alkalmazottjával olyan belső elszámolási formát alakíthat ki, amely a legjobban szolgálja ennek a tevékenységnek a szükségletekhez igazodó megszervezését. munkaszervezési színvonal is szükséges, mert a helyes elvek a gyakorlatban csakis így ölt- hetnek testet. Ami a vállalati árpolitikát illeti, itt elsősorban annak fontosságát hangsúlyozzák a párt- szervezetek, hogy a termelő egyben fogyasztó is, azaz a megalapozatlan áremelés számára nemcsak előny, hanem hátránnyal is jár. Az Országos Anyag- és Árhivatal világosan meghatározta, hogy mi tekinthető tisztességtelen haszonnak, ennek alapján a pártszervezetek tehát mérlegelhetik, mi a társadalmilag elfogadható nyereség, s mi lépi túl azt. Fontos teendője a kommunista kollektíváknak, hogy elősegítsék az árakat meghatározó költségek rendszeres elemzését, e költségek csökkentését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, s mindezekkel annak érvényesítését, hogy az ár a vállalati munkát is ösztönözze, de a társadalmi érdekekkel is összhangban legyen. Kérdés: Nem hátráltatja-e a IV. ötéves terv lakásépítési programját az építési és az építőanyag-ipari árak emelkedése? Dr. Szabó Károly, az Országos Tervhivatal főosztály- vezetője a kérdésre a következőket válaszolja: A IV. ötéves terv 400 ezer lakás megépítésével számol, ebből mintegy 180 ezer épül állami, a többi pedig magánerőből. Az állami bér- és szövetkezeti lakások megépítésének üteme a terv szerint évenként gyorsuló. Az 1972. január 1-én életbe lépett árintézkedések eltérő módon hatnak az állami és a magánerőből történő építkezésekre. Az állami lakásépítésben az építési-szerelési munkák díjtételei nem változtak, az építőanyagok hatósági áremelése miatti többletköltségeket pedig az állami költségvetés megtéríti a beruházóknak (lényegében tehát a tanácsoknak). Közismert azonban, hogy a lakások építési költségei ennél nagyobb mértékben emelkednek. Ennek fő oka, hogy Budapesten és a nagyobb vidéki városokban lényegében „elfogytak” a nagy lakótelepekkel, viszonylag kisebb költséggel beépíthető szabad területek, s szükségszerűen előtérbe került az elavult városrészek rekonstrukciója. Ez ■ bontási, kisajátítási, és egyéb (alapozási, gép stb.) többletköltségekkel jár. Emellett az építőipar által felhasznált anyagok (szerelvények, műanyagok stb.) áremelkedése is — szakszóval élve — „be- gyűrűződik”. A magánlakás-építőknek kétségkívül nagyobb anyagi megterhelést okoz az építőipari árak emelése, ennek következtében csökkenhet az építkezők száma. Figyelembe veendő azonban, hogy az építeni szándékozók számát korábban éppen az építőanyagok hiánya korlátozta, s az árintézkedések a ki nem elégíthető igények mérséklését és az építőanyag-ipar jobb ösztönzését szolgálják. Emelett azonban tény az is, hogy a megnövekedett költségek elsősorban a fiatalok számára nehezítik az építkezések megkezdését. Társadalom-politikai okok indokolják tehát, hogy a Pénzügyminisztérium megvizsgálja a helyzetet, s egyik megoldásként elképzelhető a nyújtható hitelek felső határának megemelése. összegezve : Várható, hogy az építőanyag-ipari árak emelése közvetlenül nem késlelteti a lakásépítési program megvalósítását. A megvalósulásnak azonban egyéb feltételei is vannak, elsősorban a megfelelő területelőkészítés, a beépítendő területek előközművesí- tése. E feltételek létrehozásának lehetőségét vizsgálják, s a későbbiekben születik meg a válasz arra, hogy kellően megalapozott-e a lakásépítés ütemének a tervben előírt gyorsítása, vagy pedig a terv megvalósítása áthúzódik 1976. első felére. Kérdés: Hogyan alakult a gyermekruházati cikkek ára az elmúlt négy évben? Csurgat Dczsőné dr., az Országos Anyag- és Árhivatal munkatársa erre a kérdésre a következőket válaszolta: A gyermekruházati cikkek ára- az 1968. január 1-i fogyasztói árkiegyenlítés hatására 1967-hez képest 2—4 százalékkal csökkent, s ugyanakkor e termékek mintegy egynegyede került maximált árformába, a többi cikk zömében a hatóságilag korlátozott árformába tartozik. 1969. május 2- án új ár- és forgalmiadóintézkedések léptek életbe, amelyek — főként a szintetikus termékek forgalmi adójának csökkentése következtében — összességükben ugyancsak árszintcsökkenést eredményeztek. A gyermekruházati cikkek széles körénél számottevő az árkiegészítés (dotáció). így például a csecsemőruházatnál 58—100, a pamut alsóruházatnál 15, az úttörőruházatnál 40 —45, egyes felsőkonfekciótermékeknél 5—15, a gyermek- és bébicipők egy részénél 10— 83 százalékos. Ugyanakkor az 1969-es ár- és forgalmiadó-intézkedések (amellett, hogy csökkentették jónéhány termák árát; például egyes fiú-alsóruházati cikkek ára 28 százalékkal csökkent) ; a lányka-alsóruházatban (főleg a bakfisáruknál) 4—66 százalékos áremelkedést okoztak.' A konfekcionált felsőruházati cikkek árszintje is számottevően módosult, ennek hatása a 30 százalékos árcsökkenéstől a 42 százalékos áremelkedésig terjed. A kötöttáruk árszintje — főként a szintetikus termékek forgalmi adójának csökkenése miatt — egyenlegében 4 százalékkal csökkent, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem találhatók olyan cikkek, amelyek ára emelkedett. A lábbeli ára ösz- szcsségében 2 százalékkal csökkent. Némi ármozgást az is okozott, hogy 1969-ben néhány konfekcióipari terméket maxi- máltból hatóságilag korlátozott (tehát viszonylag szabadabb) árformába soroltak át. A szabad ár a gyermekruházati termékeknél — a felsőkonfekciót kivéve ritkán fordul elő. A termékek zöme a hatóságilag korlátozott árformába tartozik, ahol az úgynevezett számított ártól maximum 10 százalékkal lehet eltérni. Ezt a lehetőséget a vállalatok még nem használták ki teljes egészében (a lábbeliknél például csak a felét-egyharmadát.) A gyermekruházatot általában érintő egyéb hatósági ár- intézkedés ezidáig nem volt. A statisztika mégis azt mutatja, hogy a konfekcionált gyermek-felsőruházat árszintje 1967—70 között tíz; a gyermek utcai cipőké három százalékkal emelkedett. Ennek — az említetteken kívül — fontos oka, hogy a termékek kínálatának szerkezete eltolódott a korszerűbb, divatosabb, drágább alapanyagú termékek irányába, nőtt a felhasznált — a hazainál drágább — importanyagok aránya. Ez azonban nem értékelhető egyértelműen áremelkedésként. Népújság 5 1972. május 14. Tehergépkocsi magánszemély tulajdonában nem lehet, eltekintve egyes esetektől, amikor a közlekedés- és postaügyi miniszter ezt egyedileg engedélyezi. Visszatérve a szövetkezeti taggal és alkalmazottal kialakított belső elszámolási formára: jelenleg vita van akörül, hogy ennek konkrét feltételeit hogyan helyes kialakítani. Nem lehet ugyanis olyan elszámolást bevezetni, amely nyerészkedésre adna alkalmat, illetve magánvállalkozást takarna. A szövetkezet és tagja vagy alkalmazottja közötti szerződés feltételeinek kidolgozásához az illetékes szervek segítsége szükséges. A TOT már korábban megkereste a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot, hogy az érdekelt minisztériumokkal közösen tisztázzák a feltételeket. Erre vonatkozó közös álláspont eddig nem alakult ki. Kérdés: Mi a pártszervezetek szerepe a vállalati ár- és bérpolitika alakításában? Válaszol: Juhász János, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. A -pártszervezetek megkülönböztetett helyet foglalnak el a vállalati ár- és bérpolitika formálásában, s tegyük hozzá; ellenőrzésében. Alapvetőnek kell tartanunk a következőket: érvényesítsék a meghirdetett jövedelempolitikai elveket, azaz a bér szoros kapcsolatban álljon a végzett munkával. Továbbá: a béremelések fedezetét a vállalati tevékenység hatékonyságának javulása teremtse elő, s ne különböző állami támogatás. Döntő a pártszervezetek szerepe abban is, hogy senki ne juthasson olyan jövedelemhez, ami mögött nincs tényleges teljesítmény. Ugyanakkor lássák azt is a kommunista közösségek, hogy a megfelelő bérpolitika kialakításához és Kérdés: Tervezik-e a felső- oktatási intézmények szociális juttatási, illetve ösztöndíjreformját? Válaszol: László Ottó, a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatás-politikai főosztályának osztályvezetője. — Többféle módosítás terve érlelődik, pénzügyi lehetőségeink sok oldalú mérlegelésével egyidejűleg. Tény, hogy a korábban már módosított ösztön- díjrendszer az előzőnél jobban ösztönöz ma tanulásra, s támogatja a kisebb keresetű családok gyermekeit. De finomításra szorul. Szükséges, hogy jobban igazodjék a bér- és árviszonyok módosulásához. Az utóbbi három év tapasztalatairól már elkészült az elemzés. — Fontosabb tennivalóink és terveink: elsősorban is javítani kell a kisebb jövedelmű családokból származó hallgatók szociális helyzetén. Tehát a jelenlegi első és második jövedelemkategóriába tartozóknál a pénztámogatást indokolt felemelni. Szó van arról is, hogy az albérletben lakó főiskolások, egyetemisták helyzetét fokozott mérvű tá- fogatással könnyebbé tegyük. Időszerű, megítélésünk szerint az is, hogy a házaspár hallgatók helyzetén is könnyítsünk, anyagiakkal. — Nyilván érdeklődésre tarthat számot, hogy tervezzük a szociális ellátottság mai fogyatékosságainak eltüntetését, így az intézmények közötti indokolatlan különbségek megszüntetését, ebben a vonatkozásban. Előkészületi stádiumban van már az élelmezési nyersanyagnormák felemelése. — Az elképzelések egyeztetése az illetékes tárcákkal együtt most történik meg, s a népgazdaság teherbíró képességéhez igazodva tervezzük ezeknek a változtatásoknak folytatásához kellő üzem- és minél előbbi életbe léptetését. Központi üzembe egy műszakra szakképzett és szakképzetlen varrónőket felveszünk Jelentkezni: Kaposvári Háziipari Szövetkezet, hőgyészi részlege, Hőgyész, Tátra u. 6. (20)
