Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

f I I Megjegyzések a Ilága-ügyhöz Mint korábban jelentettük, a Szekszárdi Járásbíróság Há­ga Jánost, a Tolnai Épületkar­bantartó Ktsz volt elnökét, Imre Lászlót, a ktsz volt fő­könyvelőjét, valamint Helm Ferencet, a ktsz volt műszaki vezetőjét a társadalmi tulaj­dont több mint hétszázezer forinttal károsító bűncselek­ményeik miatt súlyos szabad­ságvesztés-büntetéssel sújtotta. A Szekszárdi Megyei Bíróság a járásbíróság által megálla­pított tényállás alapján hozott az ügyben jogerős ítéletet. Büntetésének kitöltését mindhárom elítélt megkezdte. A büntetőeljárás tartama alatt építőipari körökben so­kat beszéltek arról, hogy a Tolnáról távozott három volt vezető hol helyezkedett el, mennyit keresett. Hága János közepes keresetű normás lett a Szekszárdi Vasipari Válla­latnál. Imre László havi 3400 forintért pénzügyi csoportveze­tő a KPM Szekszárdi Közúti Igazgatóságánál, Helm Ferenc pedig havi 3200-ért osztályve­zető-helyettes a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál. Az említettek felvétele előtt mindhárom munkáltató kér­te a jelentkezők erkölcsi bi­zonyítványát. Ezt valamennyi­en tudták produkálni, mivel ebben az okmányban csak a jogerős bírói ítéleteket szabad feltüntetni, — korábban pedig egyikük felett sem hangzott el ilyen. Tehát az erkölcsi bizo­nyítványról sem az említett két vállalatnál, sem az igaz­gatóságon nem feledkeztek meg. Talán az is közrejátszott ebben, hogy a hírhedt VaTga I-mre ügyben országos felhá­borodást keltett, hogy vagyon elleni bűncselekmény miatt többszörösen büntetett sze­mély foglalhatott helyet bizal­mi beosztásban..,. Hága, Imre és Helm jól dol­gozott új munkahelyén. Sem Hága, sem Imre nem tagadta, hogy Tolnán vétett a törvény ellen. Helm Ferenc viszont még az elsőfokú bírói ítélet elhangzása után sem volt haj­landó belátni bűnösségét. An­nak ellenére nem, hogy a já­rásbíróság ítélete még a gaz­dasági életben és a jogban egyaránt járatlan ember szá­mára is érthető, logikus, te­hát szükségszerűen elfogadha­tó volt. Helm nem egy alkalonimal hangoztatta, hogy „akkor is felmenteti magát, ha a kocsi­ja rámegy”. Nem tudta, vagy nem akarta megérteni: az igazságot hazánkban már ré­gen nem pénzért mérik. Aki nem bűnös, azt ingyen is fel­menti a bíróság, aki bűnös, azt egy tucat Mercedes-Diese- lért sem. Persze, előfordul, hogy valaki indulatában, ag­godalmában olyasmit is kiejt a száján, amit — talán — ma­ga sem gondol komolyan. A bizonyossággal határos, hogy Helm Ferenc esetében nem egészen erről van szó. Helm — a munkahelyi kollektíva nem túlságosan leplezett hely­tel em'tése ellenére — még az ellene folyó büntetőeljárás hónapjaiban is szemináriumi előadásokat tartott. Aligha kell bővebben fejtegetni, hogy az adott helyzetben ilyen megtisztelő társadalmi tevé­kenységet folytatni — nagyon enyhén szólva — visszatetsző. A bűncselekmények elköve­tésének megvan a maga tör­vényes következménye. Emel­lett azonban morális következ­ménye is van; s ehhez a mo­rális következményhez nem alkalmazkodni, az joggal vált ki visszatetszést ép erkölcsi érzékű emberekből. — b. z. — A Lappföldtől a Déli-sarkig — átfogó TIT-műsor Tolnában Csaknem minden napra jut — olykor több — ismeretbő­vítő előadás, vagy más TIT- műsor Tolna megyében. Ápri­lisban mintegy félszáz rendez­vény szerepel a tudományos társulat előzetes műsorfüzeté­ben, de a megyei program an­nál is bővebb. A részben a társadalmi tömegszervezetek­kel és kulturális in­tézményeikkel együttmű­ködésben megvalósuló ren­dezvények sorát a megyei bio­lógusnap és a Kővé vált ős­világ című kiállítás, s a kis matematikusok baráti körének megyei vetélkedője vezette be; Jelenleg, a megyében is rend­kívül kedvelt Molnár Gábor író tart ismét előadásokat az amazonasi őserdők állatvilágá­ról, a községekben. Szintén nagy népszerűségnek örvend a tisztaság, szépség, egészség ha­A Tolna megyei Beruházási Vállalat értesiti a lakos­ságot, hogy az Áramszol­gáltató Vállalat BONYHAD UJ LAKÓTELE­PÉN — A MUNKÁCSY, KO­DÁLY ÉS RADNÓTI UTCÁ­BAN — MEGÉPÜLT KIS­FESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATOT 1972. ÁPRILIS 15-ÉN FE­SZÜLTSÉG ALA HELYEZI. Felhívja az érdekeltek fi­gyelmét, hogy a vezeték érintése, megrongálása élet- veszélyes és büntetést von maga után. zai tudós „prófétája”: dr. Buga László, s a 14-én a lappföldi útját diavetítéssel Bogyiszlón ismertető dr. An.ghy Csaba professzor, to­vábbá a déli-sarki élményei­ről a hónap második felében Várdombon beszámoló Ro- ckeribauer Pál tv-szerkesztő is. A dús programban kedvére választhat bárki, a közlekedé­si, a fizikai és a természet vi­lága című szabadegyetemtől kezdve, a pedagógiai táj kon­ferencián át a nevelői és bel­kereskedelmi akadémiáig, va­lamint a szövetkezeti demok­rácia kiszélesítéséről tanácsko­zó ankétig. Szekszárdon dr. Abonyi Iván, a neves fővá­rosi fizikus például az anyag negyedik halmazállapotáról, a Tamási Orion gyárban a hi- degsaj tolás gépeiről Somfay Károly budapesti mérnök nyújt áttekintést; a dunaföld- vári TIT-klubban 26-án, egye­bek közt az emberi kapcsola­tok kiépítésének 'és az etikai magatartás értékelésének fon­tosságáról, az iskola pszichés környezetéről dr. Papp István szekszárdi főoirvos tart elő­adást. Szekszárdon és Dombóvárott műszaki rajz-, Gerjehben sza­bó-varró tanfolyam, Szekszár­don kilencféle nyelvtanfo­lyam, továbbá egyetemi előké­szítő, valamint titkárnőképző és ügyvitelgépesítési tanfo­lyam egészíti ki a megyei TIT-program széles „reper-. teóriát”*. ta. M. Dolgozik a család Vadak és bátrak a kutyák. Ahogy megyünk befelé, a ház­hoz, a melegágyak között el­haladva, már a távolból vi­csorítanak, acsarkodnak ránk, feszítik a láncukat mindhár­man. — Ha nem lennének, a nyúl megpocsékolná a zsenge dinnyét. Ezt Gyetván István mond­ja, ahogy jön elénk, kezet nyújtva. — Itt az egész család? — Itt. A feleségem meg az anyósom. A lányom férjnél van, otthon. — Mikor jöttek? — Február közepén pakol­tunk teherautóra, aztán majd október véffe felé. mikor a dér megcsípi a paprikát, haza megyünk. A melegágyak mellett két asszony guggol, a dinnyepa­lántákkal foglalatoskodva. — Látja, ilyenek vagyunk, — mondja Gyetvánné — fog­juk magunkat aztán eljövünk. Alig vagyunk Horton, a há­zunkban. Gyetván István utánunk jön. — A dédapám is ezt csinál­ta, én se akarok mást. — Szóval hevesiek vagyunk — szól közbe Gyetvánné. — Ilyenkor — veszi át a szót a férfi — Horton négy­száz házat bezárnak, még az ablakokat is. bedeszkázzák, az1 tán ki-ki megv az ország va­lamelyik tája felé. — Elhiheti, — mondja Gyetvánné — ha valahol megy az országúton és diny- nvetáblát lát meg csőszkuny­hót, ott vagy hortiak, vagy csányiak vannak. — Érdekes emberek Gyet- vánék. Minden évben másho­va menni, dolgozni. :. — De tegye hozzá, hogy éj­jel, nappal. Mert itt őrköd­ni kell, vigyázni a dinnyét. És nincs ünnep vagy vasár­nap. Talpon vagyunk állan­dóan. Szép, kék az ég. Valahol á magasban pacsirta dalol. Ál­lunk, és nézzük egymást. Ki értheti meg ezt az életfor­mát, — aki maga is nem csi­nálja.. — a Gyetvánékét. Az otthon fogalma tisztázatlanná válik. Nem értem. Mi az az erő, mely ezeket az embere­ket házukból minden tél végén kihúzza, és távoli tájak felé vezényeli. A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres festő szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a válla­lat Keselyűsi úti telephe­lyén. (207) Dinnyelin Erről egyikük sem beszélt. Azt mondják, — szavaik lé­nyege ez — hevesiek. Szá­mukra ez a magyarázat, vagyis aki hevesi, az — sze­rintük — törvényszerűen diny- nyetermelő. Gyetvánék is el­jöttek ide Sárszentlőrinc mellé, aztán szerződést kötöt­tek a téesszel, ho-gy tizennyolc hold földön dinnyét termeszte­nek. Ehhez a téesz ad egy pár lovat, szekeret. A magot, meg, minden más felszerelést Gyet­vánék biztosítanak. Az udvar egyik szegletében lókapa áll. — Azt is Hortról hoztuk. A ház mellett kemence. — Anyósom hetente kétszer süt kenyeret. Messze a bolt, nem tudunk bemenni. — Füstöl a kémény, főznek. — Hát persze. Amott a dróthálón belül meg a csir­kék vannak, vettünk vagy százat. Kell a hús, hát vet-* tünk. — Mintha malacvisítást hallanék. — Van az is. Nemrég vet­tünk kettőt, őszig jól esznek itt is, aztán azokat is felpa­koljuk a teherautóra, majd Horton meghíznak. — Hárman dolgoznak egész évben. Mennyi a fizetésük? — Nem havi pénz van itt, hanem az év végén elszámo­lunk. Mind a hárman egyösz- szegben kapjuk a pénzt. Ha nem érné meg, nem csinál­nánk. — A dinnyemagot hol szer­zi be? — Minden kataszteri hold­ról tizenöt magdinnye jár. Ab­ból biztosítom. — Szép idő van, dolgozha­tunk. — mondja Gyertván István anyósa. Meleg van, a levegő vibrál az úton, A melegágyakban szénen cseperednek a dinnye- palánták. VARGA JÖZSEF Foto: Gottvald Károly A Paksi Állami Gazdaság tipizálás miatt az alábbi felesleges gépeit értékesíti, ár megegyezés szerint. DT—75 traktor üzemképes 3 db Zmáj kukorica-cső törő 4 db SPC—6 kuk. vetőgép új 2 db D—385 műtrágyaszóró új Z db Lebegtető-szárító 1 db „Roskó” barázdabehúzó 3 db „E—649” burgonyakiszedő 1 db Rigol eke 1 db KPN—4 kultivátor 4 db Ksz—2,6 silózógép 2 db Főzőüst 300 1-es 2 db AVSz. szénaszárító vont. 4 db KS—69 silózógép (alapgép) 1 db Olajregeneráló (kovaföldes) 1 db Előtisztító 20 t/ó 1 db Szőlőfelhordó elevátor SFS 1 db „Hamster” rendfelszedő kocsi 4 db „Gramospray” sorközpermetező 1 db KS—69—09 vágószerk. 1 db KS—69—10 rendfelszedő 3 db KS—70—11 silózó adapter 2 db Anyag: átmérő 12,2x2,1 vascső 100 tonna Érdeklődés : . Paksi Állami Gazdaság központjában, Biritó Telefon : Paks 89. (215)

Next

/
Thumbnails
Contents