Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

'menues vasat ai olcsó erük boltjában (Garnir tér $.). . ■ \ ■" férfiöltöny, női ruha, női és leánykacipök, férfiingek. Ajánlatunk Egészségügyi tanácsok — a fizetési borítékban Minden kedden ? Egy információ alapján — miszerint minden kedden 19 . órától 22 óráig ifjúsági klub- foglalkozás van — külön be­jelentés nélkül érkeztünk ! Nagyszokolyba. Rosszkor. De mégsem volt rossz, hogy elmentünk. Az ifjúsági klubestet akar­tuk megnézni, elbeszélgetni a fiatalokkal, meghívni őket egy ! klubtalálkozóra. Ezért men­tünk kedden. • A művelődési ház zárva volt, az ugyanitt lévő könyvtár is. Igaz ugyan, hogy egyik abla­kát — a forgalmasabb utcai oldalon — nyitva hagyták. Fél hét alig múlott, arra gon­doltunk, valaki eljött előbb befűteni, a szél visszacsapta a füstöt, szellőztetnek. Más elintéznivalónk is akadt. Lakásán megkerestük a könyvtárost. Kedves, idősebb bácsi, szívesen elmondta, hogy nem tudja biztosan, mikor van klubfoglalkozás, azt sem mer­né állítani, hogy a művelődési házban van, lehet, hogy a pártházban, nézzük meg ott is. A könyvtár egyébként ha­marosan elköltözik új helyére, akkor kapják meg a fiatalok a felszabaduló helyiséget, ott rendezik majd be állandó klubszobájukat. A könyvtáros bácsi csodálkozott, amikor említettük neki, hogy a mű­velődési ház egyik ablaka nyitva van: — Nem tudom, hogyan le­het. Az utcán megkérdeztünk két 18—20 év körüli leányt, akik tejeskannával sétáltak hazafe­lé: — Nem tudjátok, lesz ma itt klubest? — Hát... azt nem tőlünk . kellene kérdezni... — Miért, ti nem jártok oda? — Dehogynem. ;. néha el­megyünk. Nem tudjuk mikor van. Tegnap alighanem volt a kultúrban. Megköszöntük. A pártháznál nem talál­tunk senkit. A presszóban hatan ültek. Egy pár, ujjúkon jegygyűrű, mellettük üveg sörrel egy fiú, hárman pedig a zenegépet nyaggatták. Amikor beléptünk , éppen „Viharban tombolt már a messzi távol.” Mikor a leme2 elakadt, jól oldalba- csapták a szerkezetet. A má­sik helyiségben — ez lehet a kisvendéglő — idősebb férfi­ak jöttek-mentek, kivétel nél­kül mindegyiknél tejeskanna volt; elvitték a csarnokba a tejet és utána beugrottak egy sörre. A sör hideg, a presszó is. Egyáltalán nem fűtöttek be. Meggy és vanília fagyi van, de a felszolgálónő udvariasan közli, hogy „konzerv-vanilia”, nem a legízlet^sebb. Rende­lünk, és igazat adunk neki. Megkérdezzük a magányosan sörözgető fiatalembert, hogy lesz-e ma klubest? — Klub? Nem tudnám meg­mondani. Néha van. A másik asztalnál is hál- lották a kérdést, ott az egyi­ket bíztatják: — Mond te ! Te vezetőségi tag vagy. — Tegnap volt — tájékoz­tat a vezetőségi tag. Többet nem mond, Stampedli rumot iszik. Fizetünk, A felszolgálónő egybői közli az összeget, nem az asztalnál számol. Amikor beülünk a mikrobuszba, lát­juk, hogy a fiúk az ablaknál állnak, néznek utánunk. Per­sze négy tamási klubtag leány is velünk van... Negyed nyolc. Visszamegyünk a „kultúr­hoz”. Az ablak változatlanul tárva, az egész épületben nincs senki, sehol nem ég a villany. Egy éppen arra jövő, bizonyára még általános is­kolás fiútól érdeklődünk, mer­re lakik a klubvezetőség álta­luk ismert tagja. Magyarázza, az utca nevét nem tudja. Fürgéd felé kell menni, elég messze van, mondja. Jobb, ha gyalog megyünk, a lóher- földön át közelebb. Mégsem megyünk el, néma gyaloglás miatt, sőt ahhoz kedvünk lett volna, szerettünk volna körülnézni, ha akad aki szívesen kalauzol. De miért is zavarnánk az egyik klub­vezetőt, akitől tudjuk (!), hogy minden kedden har­minckét fiatal , részvételével klubfoglalkozást tartanak Nagyszokolyban, és ma, 1972. március 29-én, kedden, ő is otthon tölti az estéjét. Biztos dolga van. Indulunk vissza Tamásába. Megered az eső. I regszemcsén a művelődési házban világosságot látunk, benézünk, Bőgős Gyula peda­gógus vezetésével tizenöt fia­tal énekpróbát tart. Minden kedd este. BALIPAP FERENC A szekszárdi diákszínjátszók A szekszárdi Garay Gim­názium diákszínpada sokszor és sok helyen szerepelt műso­raival. Már szinte hagyomá­nyos, hogy produkciójukkal a különböző szintű és jellegű versenyeken, bemutatókon az első helyezettek között talál­juk őket. így volt ez az 1970- es csurgói diákszínjátszó napo­kon, tavaly a keszthelyi Heli­konon, az Auróra szavalóver­senyen és idén a pásztói pró­zamondó versenyen is. Leg­utóbb az április 6-a és 9-e kö­zött megrendezett országos csurgói diákszínjátszó napokon értek el szép eredményt. Itt az ország különböző vidékei­ről érkezett harmincegy diák­színpad szerepelt. A szekszár­diak így látjuk mi című sza­tirikus diákpamf leijüket mu­tatták be — nagy sikerrel. A műsort, melyet Nagy Andor magyarszakos tanár, a tizen­három tagú együttes vezetője szerkesztett, hangszalagra rög­zítette a rádió is. A Somogyi Néplap így értékelte a szek­szárdiak szereplését: „A szek­szárdi Garay diákszínpad így látjuk mi... műsora igazi diák­színjátszás volt. A gyerekek önmagukat, pedagógusaikat, szüleiket megelevenítve mu­tatták be a pedagógusoknak a diákokkal szemben támasztott maximalizmusât. A színpadi megvalósítás, a rendezői, szer­kesztői munka figyelmet érde­melt.” A diákszínpad tagjai, akik a napokban érkeztek haza Csurgóról, így vélekednek sa­ját munkájukról: — Szívesen csináljuk. Jó do­log, hogy az ember kifiguráz­hatja saját magát, no meg a tanárait — mondta Esküdt Ju­dit. Talabos Magdolna szavaiból kiderült, hogy általában he­tenként egyszer próbálnak, de a fellépések előtt sokszor na­ponként gyakorolnak. Renge­teg szép élmény fűződik a sze­replésekhez. A szekszárdiak már híresek arról, hogy a kü­sikere Csurgón lönböző seregszemléken isme­retséget, barátságot kötnek a többi csoporttal. Péterbencze Anikó elárulta: mindhárman a színművészeti főiskolára szeretnének jelent­kezni. Mivel harmadévesek, ezután már ritkábban szere­pelnek — készülni kell az érettségire. Csurgón a zsűri különdíjjal jutalmazta a Garay Gimnázium diákszínpadának műsorát. A kis együttes új tagjai remélhe­tőleg majd tovább folytatják az eddigi sikersorozatot.. Az Egészségügyi Felvilágosítási Késpont idei programjából Az Egészségügyi Felvilágosí­tási Központ idei munkaterve a feladatok széles skáláját foglalja magában. Helyet ka­pott benne például a felkészí­tés a helyes családi életre; szerepelnek a témák között a csecsemő- és kisgyermekkor, egészségügyi problémái, a sza­bad idő életkornak megfelelő tevékeny — kellő mozgást biz­tosító — felhasználása, a sza­bad levegőn tartózkodás fon­tosságának népszerűsítése, • a dohányzás, az alkoholizmus, a túlzott gyógyszerfogyasztás el­leni küzdelem segítése. Kiter­jed a felvilágosítás a szív- és ér-, valamint a reuma, onko­lógiai és más betegek gondo­zásához szükséges ismeretek nyújtására, a bőr- és nemi­betegségekkel kaocsolatos fel- világosító, nevelő tevékenység­re is. Az utóbbi különösen in­dokolt azért, mert hazánkban évente több mint 850 ezer új bőrbeteg jelentkezik kezelésre és a nemibetegek száma is je­lentős. Arra a kérdésre, hogyan jutnak el a tudnivalók a lakosság széles rétegeihez, a felvilágosítási központban elmondottak. hogy sokféle, változatos formában. Az ismeretek átadásában — a szakorvosokon, a hivatalos egészségügyi hálózathoz tarto­zókon kívül — fontos szerepet tölt be a Vöröskereszt, a TIT a nőtanács, a népfront. A szakszervezet főként a gyárák- ban, üzemekben, vállalatoknál és intézményeknél nyújthat ér­tékes segítséget az egészség­ügyi ismeretek terjesztésében. Az említett társadalmi és tö­megszervezetek a felsorolt té­mákat beiktatják évi munka- tervükbe és megfelelő koordi­nálás után tűzik azokat napi­rendre. Ma már mind több he­lyen rendeznek egészségügyi heteket, hónapokat. Ezek ugyancsak alkalmat adnak az egészségügyi ismeretek terjesz­tésére, amelyek végső soron a betegségek megelőzését szol­gálják. — A családvédelemmel kap­csolatos programnál messze­menően támaszkodunk a KISZ-re, ezt a témát például a KISZ-vezetőképző táborok programjába is beépítik. A ne­velő, felvilágosító tevékenysé­get különféle szemléltető esz­közök — így dia- és más fil­mek, plakátok, módszertani se­gédkönyvek stb. —■ is segítik. Egyre népszerűbb, kedvelt for­mái az egészséges életmódra nevelésnek a vetélkedők, an­kétok, kerekasztal-kortferenci- ák, rajzpályázatok, az egész­ségügyi totó. Sok helyütt az üzemi hangoshíradó műsorá­ban hívják fel a dolgozók fi­gyelmét a legszükségesebb tudnivalókra, az egészségügyi ártalmak megelőzésének mód- iára, lehetőségeire. — Érdekes kezdeményezés­sel találkoztunk — mondották — Komárom megyében, ahol a fizetési borítékban egészség- nevelési témával foglalkozó röplapokat, leporellókat he­lyeznek el. Oroszlányban a körzeti orvosi rendelőben mag­nószalagról kapnak orvosi ta­nácsokat a várakozó betegek. Egerben az egyik legforgalma­sabb helyen lévő gyógyszertár­ban a sötétedés után — a ki­rakatra vetítenek egy-két per­ces figyelemkeltő, egészség- ügyi témájú filmet. Néhány fővárosi kórházban, de vidé­ken is a „házi” stúdió segít­ségével ismertetik a telefon- doktor tanácsait. Ezt egyéb­ként több üzemben is meg­valósították már. Debrecenben mozgalmat indítottak a szo­cialista brigádok körében, hogy munkájuk értékelésénél az alapvető egészségügyi, higiénés követelmények teljesítését is vegyék figyelembe. Elmondották még, hogy Vas megyében :— elsőként az or­szágban — egészségnevelési társadalmi tanácsot szerveztek a megyei pártbizottság, az SZMT, továbbá egyéb társa­dalmi szervezetek és a megyei egészségügyi szervek képvise­lőiből, a cél az, hogy a társa­dalmi erők összefogásával elő­mozdítsák az egészséges élet­módra nevelést. Első feladat­ként programjukba az alkoho­lizmus elleni küzdelem foko­zását, valamint a családterve­zés problémáit vették fel. (MTI) a NÉPBŐL T szùküzletelben. ° konfekció, cipó éi ot nonif Haaon alkalmi áruk botijában.

Next

/
Thumbnails
Contents