Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-13 / 86. szám
ß t l kereskedelem és vendéglátás Számokról nem csak Nagykónyiban Tényeket lehet számokba sűríteni. Ha azt hallom, hogy Tóth István B. községbeli lakosnak tizenkét élő gyermeke van, akkor illő tisztelettel gondolok: — Tóth / Istvánnéra. Ha valamilyen hírforrás arról informál, hogy X. területen 3786 olyan család él, mely ilyen bibliai létszámú gyerekáldásnak örvend, akkor a 3786-os szám megzavar. Nehezen érzékelhető. A mindennapjaink részét képező, sőt fejlődésünkről számot adó beszámolók, jelentések — enyhén szólva — nem szűkölködnek számokban. Ez helyes, hiszen nincs mit takargatnunk és — éppen részben a számok jóvoltából — sokszor nincs mit megértenünk. Nagykónyi községben az év első negyedében tanácsülést tartottak. Lelkiismeretesen, rendesen és pontosan, hiszen nem eldobandó témáról volt szó, hanem a községi közös tanács tavalyi költségvetési és fejlesztési tervének teljesítéséről. A lelkiismeretességet már a szókimondó és a hozzászólásokat pontosan tükröző jegyzőkönyv is dokumentálja. Például Horváth Lajos tanácstag szavaival, • aki többek közt így vélekedett: (idézzük a jegyzőkönyvet) „... az elhangzott beszámoló nagyon szép lehet, de abból a sok felsorolt számból bizony ő maga; de meri kijelenteni, hogy a tanácstagok közül döntő rész nem tudott fejben tartani egyet sem. Ebből következik, hogy azt megfelelően értékelni sem tudja.’’ Nem ismerjük személyesen Horváth Lajost, de mondandóinak később is következő igazát igen. Ugyanígy jószándékát. A község megválasztott tanácstagja lévén, nemcsak tudomásul venni, hanem érteni is óhajtja a közösség életére vonatkozó számokat. Tanácstagi jogával élt tehát, amikor kifogásolt: (ismét idézzük a jegyzőkönyvet) „Nem tartja helyesnek, hogy a községi közös tanács ezeket a nagyon fontos napirendi pontokat nem sokszorosította, illetve a tanácstagoknak írásban nem küldte ki. Furcsának érzi, hogy a termelőszövetkezet a közgyűlésének napirendjeit meg tudja küldeni annak a sok embernek, a tanács pedig 53 példányt nem tud elkészíteni. Nem fogadja el azt a mentséget, hogy a rendelkezésre álló munkaerő kevés.’’ A tanács igazolására tegyük nyomban hozzá, hogy annak vezetői sem. Nem annyira az ő önkritikájuk fontos azonban, hanem az az igény, ami biztos, hogy nem csak Nagykónyiban mutatkozik meg. Igény a köz- érthetőség iránt, hiszen a nép választott képviselői választóiknak nemcsak bizalmát bírták egy alkalommal, hanem megbízatásuk teljes időtartama alatt felelősek, is azoknak. Igáza volt ugyanitt dr. Lukács Lajos tanácstagnak is, aki így vélekedett — ismét csak a jegyzőkönyv szerint: „Legyen szűk keretű az a beszámoló, mert nem szükséges terjedelmesnek lennie. Igazodjon szorosan a lényeghez, de legalább tanulmányozni lehessen. Aztán, ami nem tiszta, majd a tanácsülésen fényt kap.” Csak Nagykónyiban? (Ordas) Visszhang Gebines » Nemrég jelent meg a belkereskedelmi miniszter 5/1972. sz. rendelete a szabadkasszás — gebines — kiskereskedelmi és vendéglátó egységek helyzetének rendezéséről. A rendelet erősen érinti Tolna megyét ás, hiszen a kereskedelmi és vendéglátó egységek zöme gebines. A vendéglátó egységeknek 80—90 százaléka — mintegy 380—400 — tartozik ebbe a kategóriába, a kiskereskedelmieknek pedig hozzávetőlegesen 60—70 százaléka, közel 500. A gebines kereskedelemnek, illetve vendéglátásnak ellenzői is, pártolói is akadnak. Az ellenzők táborához egészen szélsőséges nézeteket vallók is tartoznak. Egyesek úgy vélik, hogy ez nem fér össze a szocializmus általános elveivel, s csak arra jó, hogy a vállalkozók gyorsan megtömjék a zsebüket. Akadnak, akik ezt a formát a harácsolási lehetőséggel azonosítják, és a közösségi érdek iránti „aggódásukból” kiindulva legszívesebben egy tollvonással eltörölnék. Ezek — mivel mostanában egész társadalmunkban nagy küzdelem folyik a harácsolás ellen — a szabadkasszás kiskereskedelemről és vendéglátásról szóló rendelet „előszelét” már eleve úgy értelmezték, illetve abból már eleve azt sejtették, hogy végérvényesen felszámolják ezt a formát. Mit bizonyít a rendelet ? Mindenekelőtt azt, hogy szó sincs a szabadkasszás kiskereskedelem, illetve a vendéglátás felszámolásáról '— sem ilyen, sem olyan címen. Ez a forma szükséges és szerves részét képezi a szocialista kereskedelemnek, vendéglátásnak. Nemcsak a jelenlegi, hanem a perspektivikus létjogosultsága is vitathatatlan a lakosság ellátása szempontjából. Viszont szükségessé vált egy sor vele kapcsolatos probléma rendezése, az időközben összegyűjtött gyakorlati tapasztalatok alapján. A rendelet nem megszünteti, nem visszaszorítja ezt a formát, hanem a helyére teszi, s igyekszik lenyesni a gebinrendszer kétségtelen vadhajtásait. Eddig a forgalom nagysága határozta meg, ezentúl az alkalmazotti létszám szabja meg, hogy egy egységet szabadkasszás rendszerrel működtetnek-e. A rendelet szerint bizonyos egységek — ABC áruházak, ABC kisáruházak, áruházak, éttermi söntések, szállodák stb. — nem jelölhetők ki szabadkasszás rendszerűre. Tolna megyére vetítve ez azt jelenti, hogy itt továbbra is megmaradhatnak gebinesnek azok az egységek, amelyek eddig azok voltak, csupán egy-két helyen lesz szükség bizonyos belső korrekcióra. „Évenként legalább 2 alkalommal elszámoltató leltárt kell felvenni” — írja elő a rendelet 6. paragrafusa. Eddig csak egyszer kellett leltározni. Mivel a különféle manipulációk megelőzésének egyik alapvető módja éppen a leltározás, nem kétséges, hogy ez az előírás a visszaélések megelőzését célozza. Csakúgy, mint az, amely szerint az 50 000 forint havi forgalmat meghaladó egységekben évenként legalább egy alkalommal — átmeneti időre — szoros elszámolási rendszert kell bevezetni. Ezzel ugyanis az ellenőrzésekhez állandóan viszonyítási alap áll majd rendelkezésre, és a forgalom alakulásából gyorsan lehet következtetni az esetleges rendellenességekre. A gebines egységeknél elő szokott fordulni, hogy különféle saját árucikkeket is árusítottak — természetesen saját zsebre. Az újabb rendelkezések szerint amennyiben ilyen árucikket találnak valamelyik egységben, azt azonnal fel kell venni a leltárba, mint a vállalat, szövetkezet tulajdonát. A napokban Tolna megye kereskedelmi vezetői tanácskozást tartottak e rendelet végrehajtásáról. A tanácskozáson felhívták a figyelmet a rendelet néhány ellentmondására is. Ez az általános érvényű rendelkezés egyes helyeken bizonyos szempontból várhatóan negatív hatású less, mégpedig ott, ahol elaprózott a kereskedelem és a vendéglátás a települések szétszórtsága miatt. A leltárak számának kétszeresére való növelése az ellenőri apparátus számbeli növelését teszi szükségessé, ugyanakkor a szétszórt kis egységek zöme ez idő szerint veszteséges vagy éppen csak rentábilis. A rendelkezések szerint a bevételt naponként postára kell adni. A kültelki egységek esetében, ahol 5—10 kilométerre van posta, ez ugyancsak olyan problémát jelent, amit kétséges, hogy meg tudnak-e oldani. Hasonló a helyzet azzal a ponttal is, amely szerint a gebines egységek vezetői állásának betöltésére minden három évben pályázatot kell kiírni. Ez a rendelkezési rész általánosságban ugyancsak időszerűnek mutatkozik, egy centrális településen feltétlenül sokat lehet várni az ilyen pályázatoktól, a kis egységeknél azonban — márpedig ebből van a legtöbb Tolna megyében — más a helyzet: a bolttulajdonos szövetkezet örül, ha egyáltalában elvállalja valaki a bolt kezelését. Gyakori, hogy a boltkezelő egyben1 a boltépület tulajdonosa is. Ilyen esetekben különösen kérdéses, hogy miként tudják végrehajtani az előírásokat. B. F. A Szegedi Konzervgyár Bátaszéki Üzeme felvételre keres lakatos, villanyszerelő és csőszerelő szakmunkásokat. Jelentkezés: Bátaszéki Konzervüzem, Bátaszék, Orbán-hegy 091. sz. (213) A Bonyhádi Építőipari Szövetkezet MINDENNEMŰ ÉPÜLETÜVEGEZÉST RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLAL. Az igények bejelenthetek a szövetkezet műszaki irodájában, Bonyhád, Perczel u. 80. Telefon: 106. (181) A Népújság 1972. április 7-i számában megjelent „Bádogcsárda Szekszárdon’ című cikkel kapcsolatban közöljük, hogy intézkedtünk a ,,Házibolt’' célja és feladata szerint történő üzemeltetésére. Ennek keretén belül a tudatunk és engedélyünk nélkül létesített „kaiyiba” azonnali lebontására. A cikk lényegével, céljával egyetértünk, Intézkedtünk Is, de néhány megjegyzést szabad legyen a cikk túlzásaival kapcsolatban : A Kövendi Sándor ut. 9. sz. alatti házibolt nem szórakozóhely, ahogy a cikk írja, így a Gemenc Szállóval történő összehasonlítása nem -kis túlzás. A házibolt feladata az, hogy az egyébként teljesen ellátatlan területen utcán át (nem helyben fogyasztva) elvitelre trafik- és italáru-értékesítést végezzen. A házibolt nevében is benne van, hogy lakóház keretén belül történik az értékesítés (szerintünk is! Szerk.). Ott a vendéglátóipar semminemű építkezést nem folytatott és nem hozta létre a ténylegesen megnevezhetetlen helyiséget. Ez a lehetetlen helyiség a házibolt működési engedélye kiadásakor nem volt, erre a helyiségre nem is szól a működési engedély, ezt a helyiséget a háziboltos mindsn bejelentés, hozzájárulás nélkül hozta létre és használta erre a célra. A házibolt működési engedélyét az erre jogosult hatóság adta ki, a kiadás előtt ténylegesen a helyszínen kinn járt' — a cikk feltételezésével ellentétben — a lehetetlen helyiség akkor nem volt, hanem szabályszerű téglaépület, amire a működési engedély kiadásra került. Talán helyes lett volna a cikk Írója részéről — ha bennünket nem is —, de legalább a műkdési engedélyt kiadó hatóságot megkeresni, így elkerülhető lett volna a cikkben szereplő alaptalan feltételezés a működési engedélyt kiadóval szemben. Egyébként a cikkel egyetértünk és a szükséges intézkedést megtettük, bár nem ismert még előttünk, hogy a cikk hatására a házibolt működési engedélye megvonásra kerül-e vagy sem. HALASZ ISTVÁN igazgató • ri,elyet adva a Vendéglátóipar! Vállalat igazgatója válaszának, melynek ugyan nem minden mondatával értünk teljesen egyet, véleményünk szerint marad a kérdés : ki rendeli el, méghozzá mielőbb a bontást? Ez nem érinti a működési engedélyt, amit az illetékesek: éppen a terület ellátatlansága miatt: valóban a közigényeknek megfelelően adtak ki. Működni itt továbbra is szükséges, csak nem ilyen üzemegységnek. Harkányban épülő társasüdülőben garzon, egy-, kettő- és háromszobás lakrészek előjegyezhetek a Pécsi 2. sz. Ügyvédi Munkaközösségnél. Pécs, Kossuth u. 22. Kérjen díjtalan tájékoztatót. (28) A TOLNA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ALKALMAZ; vízvezeték szereseket' komlói, dombóvári és szekszárdi Munkahelyein. Szükség esetén munkásszállást, étjkezést és a kollektív szerződésünk szerint utazási kedvezményt biztosítunk, Kereseti lehetőség teljesítménytől függően. t Fentieken kívül különélési pótlékot biztosítunk a kollektív szerződésünk értelmében* Jelentkezési lehetőség: Szekszárd, Tartsay V. u. Tolna megyei All. Építőipari Vállalat. Vízszerelési Épvez. Komló, Kossuth L. u. 83— 85. Tm-i All. Épip. Váll. építésvezetőségen. (137)
