Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
Németh Sándor Annavölgyi történet 4. Júniusban búcsúztunk A sebek begyógyulnak. Mi az hát, amit sohasem lehet felejtem? — Mogyorósbányát soha. Különleges SS-egységet kergettünk. Tudtuk, hogy munkaszolgálatosokat és szovjet foglyokat hajtanak előttünk. Aki nem bírta a rohanást, egyszerűen lelőtték az árokparton. Akkor láttam életemben először tarkón lőtt embereket. Anyaszült meztelenül hevertek a sárban. Amikor rájuk találtunk, csak sírni tudtunk mindannyian. Pedig katonák voltunk. De ami ott volt, azt sohasem lehet elfelejteni. A kapitány állt mellettem, és amikor már kint jártunk az úton, csak ennyit mondott: — Látod édes fiam, ez a fasizmus... — A Győrbe, Sopronba, Fehértóra vezető úton egy-egy útmenti fára hat—nyolc ember volt felakasztva. Fák tUf catjai, és rajtuk a halott emberek. Utólag tudtuk meg, hogy mindannyian magyar katonaszökevények voltak... Súlya van a csöndnek. — És azt a napot sem lehet kitörölni, amikor a kapitány futva jött a szállásunkra, és már messziről kiabálta: — Győztünk, fiúk!... Győztünk!... Győztünk!... — Dobáltuk a sapkánkat a magasba, öleltük egymást, előkerültek a tangóharmonikák, és olyan táncot rendeztünk az utcán, hogy beleszédültünk. — Június első napjaiban búcsúztunk egymástól. A 48. divíziót a japán határra vezényelték. Menni akartam én is, de a parancsnok nem engedett. Azt mondta, nekem haza kei! mennem a szüléimhez, a testvéreimhez. Írásos igazolványt kaptam, hogy ettől eddig a Vörös Hadsereg katonájaként harcoltam, és Sopronba irányítottak, az ottani város- parancsnokhoz. Sopronban a szovjet parancsnok egy zsák bakancsot és egy sovány tehenet adott neki. — Vidd csak fiam, meglátod, örülnek majd otthon... 1945. június 16-án délelőtt 11 órakor ért a házuk elé. Két harcostársa kísérte. Egyenruhában, igazolványokkal érkezett. Az anyja éppen az utcát söpörte, sikoltozni kezdett az örömtől. A tehén a fejésnél egy deci tejet adott. — Ad ez majd többet is, csak gondozni kell — mondta az anyám. Testvérei körülállták, amikor bontotta a zsákot. A szoba közepére öntötte a cipőket: — Válasszatok... Mindenki keresgélni kezdett, aztán szinte egyszerre álltak föl. Nézték egymást és kacagtak. A két szovjet harcostársból is kirobbant a nevetés. A bakancsok közül ugyanis egynek sem volt meg a párja. — És ezután mit csinált? — Másnap reggel apámmal együtt mentem a bányába és munkára jelentkeztem. — Bányász lett? — Bányász. Még erőpróbát sem kellett tennem... Évekig dolgozott a bányában. Az akkori széncsaták egyik hétköznapi embere volt. Éppen megnősült, és várta elsőszülött fia első szavait, amikor a Vörös Hadseregben szerzett érdemei és jó munkája alapján rá gondoltak, és magas beosztásba helyezték. — Mennyit keresett akkor, mint bányász? Előveszi a fizetési könyvét és elém teszi. — Változó volt a kereset. Egyik hónapban 2500, a másikban néha 3200 forint. A könyvecskében két éven keresztül egyetlen hónapban sincs 2500 forint alatti kereset. — A kiemelt, új beosztásban mennyit kapott? — Kereken 880 forintot... A bányától tulajdonképpen soha, egyetlen pillanatra sem szakadt el. Az ellenforradalom előtt a Nehézipari Minisz.té- rium titkárságán dolgozott. Akkor, a nehéz napokban ismét szovjet elvtársakkal harcolt. A harcok után magához hívatta a miniszter: — Varga elvtárs, menjen haza, és szervezze meg a szén- termelést... Még aznap este otthon volt. — Reggel megfogtam a főmérnököt, és levittem a bányába. Azt mondtam neki, ha másnap nem lesz meg a háromszáz csille szén... De meglett. (Folytatjuk) (Következik: A hősök is emberek) „SZAKÄLY TESTVÉREK” ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET a lakosság részére soron kiviil teljesiti az alábbi szolgáltatásokat: Szobafestés, mázolás, tapétázás* parkettázás* parkettacsiszolás, parkettalakkozás, vízvezeték-szerelési, villanyszerelési, épületbádogos munkák, kőműves-, ács-, tetőfedő- és lakatos- munkák. Megrendelések a szövetkezet központi irodájában Szekszárd, Rákóczi u. 15. szám alatt adhatók le. (55) AGARAK A Magyar Posta áprilisban Czig- lényi Adám grafikusművész tervei alapján hét értékből álló, agarakat ábrázoló sorozatot ad ki. A 15 forint névértékű sorozat a magyar agár bemutatásával kezdődik, a következő és a befejező értéken az Afganisztánban kialakult változat egy-egy példárendelkeznek és éppen olyan ötletszerűen hagynak fel ezzel ^ a szenvedéllyel, ahogy elkezdték. Gyűjteményüket aztán minden áron elkótyavetyélik. Ezek az albumok pedig segíthetnék az újonnan jelentkező fiiatelisták nevelését. A szövetség ilyen felvásárolt sorozatokból kedvezményként biztosíhatná, hogy az új tagok néhány évre visszamenőleg olnyával ismerkedhetünk meg. Hazájában úgy vélik, hogy ez a legősibb kutyafajta. Noé bárkájában ez a különleges állat utazott. A 80 filléresen ír, az 1,20 forintos címleten Barsoj, az orosz agár tűnik fel, amely — sokak szerint — a legszebb agárfajta. A 2 forintoson látható a kutyaversenyek sztárja, az angol agár, amely 70 kilométeres sebességgel is fut. A 4 forintos bélyegen mutatkozik be a Whippet, az angol agár kisebb termetű mása, főleg nyúlvadászat-r ra használják. Négylábú barátainkról már ké't sorozat jelent meg. 1956-ban jellegzetes pásztor- és vadászkutyáinkkal büszkélkedtünk. Munkájukra ugyan ma már egyre ritkábban szorulunk, de hűségükért, sok jótulajdonságukért a világon mindenütt szívesen tartják luxuskutyaként ezeket a fajtákat. Az 1967. évi sorozat három bélyege a magyar fajtákat ismételte, négy értéken a nálunk nagy szám ban. tar tott idegen eredetű fajtákat mutattuk be. Az első sorozat 1 forintosán a vizsla által hurcolt vadkacsa fején „taraj” keletkezett lemeztörés miatt. A változat fogazott példányoknál is keresett, de vá- gottan kifejezetten ritkaság. A második sorozat miatt a Magyar Postát és a tervezőt kártérítésre ítélte a bíróság, mert a tervrajzok egy fotóművész alkotásainak engedély nélküli felhasználásával készültek. MILLIÁRDOS HOBBY Fenti címmel a Figyelő c. gazdaságpolitikai hetilap egyik legutóbbi számában részletesen foglalkozik a íilatélia gazdasági jelentőségével. A cikkben, de a gyűjtők mindennapi beszélgetései során is felmerül, hogy a legutóbbi évek kiadásainak értéke nem alakul megfelelően. Számosán a bélyegekhez véletlenül sodródó, legtöbbnyire anyagi érdekeket keresőkben látják a bajok egyik okát. Sokan veszik a bélyegeket, de ' nem foglalkoznak gyűjteményükkel, még a legegyszerűbb ftlatéliai ismereteikkel sem ásón fejleszthessék gyűjteményüket. Növelné az új kiadások megbecsülését, ha az újonnan jelentkezők csak bizonyos idő múltával lehetnének teljes jogú tagok. A rendelkezésre álló' régebbi sorokból felépített gyűjtemény lenne az a próbakő, amelyen lemérhető lenne a filatelista őszinte szenvedélye és amelynek elkészültekor *a gyűjtő visszamenőleg átvehet- né a belépése óta kiadott soroza- tokát, és csak ezután részesülhetne minden kiadásból már megjelenés után. EGY SZÁL RÓZSA Az angol posta bevételeit ere asszonyok segítségével szeretné fok<fzni. Nemrég finom ételek készítési módját nyomtatták bélyegfüzetek fedelére. Most rózsák árusítására állítottak fel automatákat hat londoni postahivatalban. A szállításra alkalmas csomagolás megőrzi a virág frisseségét, üdvözlőkártyát is tartalmaz és negyven forintnak megfelelő összegért a szeretet vagy a szerelem jelképe hamarosan megérkezik a kiválasztott hölgyhöz. Egy rózsaszál szebben beszél... HOGYAN CSINÁLJÁK MÁSOK? Német szaklapok beszámolnak arról — a lassan már országos mozgalommá vált kezdeményezésről. amely ott a filatélLa egyik .legeredményesebb népszerűsítője. A klubok gyűjtik a tagok felesleges készletét, majd az összegyűlt anyagból kis csomagocskákat készítenek és a közeli iskola minden tanulójának egyet-egyet ajándékba adnak. ■ Az akciókat rendszeresen ismétlik, három év alatt szeretnének minden diákot legalább egyszer bélyeghez juttatni. Akik a bélyeg okozta örömet, szórakozást ismerik, remélik, hogy a fiatalokban érdeklődést keltenek a gyűjtés iránt. A íilatélia terjesztésének ezt a módját érdemes lenne hazánkban is megkísérelni és erősíteni a felnőtt körök tevékenységét a fiatalok gyüj-. tővé nevelésében. gyerünk , \ beszállás.' K hozzatok doh Ac,osr/NÖr INDULHATUNK. VIGYÁZZ ! MERÜLgs GOLF ÁRAMOT **** ***#• G. G. TOUQOUZE REGÉNYÉBŐL RAJZOLTAI SCHUBERT PÉTERj Tudtak ha igazat mono VON ÁGOST/NO ÈS HA NEM JUTNAK KJ IDEJE BEN AZ ALAGÚTBÓL VÉGÜK VAN. MÁN CSAK MÉTEREK VANNAK VISSZA. Nem fognak kijutni. Míg maguk az ajtóval VACAKOLTAK, TITOKBAN MEGNVOMTAM EGY COMBOT, MENT EN MINDENRE _ GOruoOLTAM. ■ NÉHÁNY PERC £s AZ EGEBZ KORALLZÁTONY A LEVEGŐBE REPÜL. EZ AZ ALAGÚT BEDIG AHOL MOST MEGYÜNK, A ZÁTONY TALPAM KAN VAGYA.
