Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

1 t I Â megtisztelő és tiszteletreméltó megbízatás , egy évéről nyilatkozik Daradics Ferenc, képviselőcsoportunk elnöke Lapunk 1971. május 6-i szá­mában jelent meg az a tudó­sítás, hogy megalakult Tolna megye országgyűlési képvise­lőinek csoportja és egyhangú­lag Daradics Ferencet, a 4. számú választókörzet képvise­lőjét választotta mag elnöké­ül. Néhány nap múiva egy éve lesz, hogy képviselőink meg­tisztelő és tiszteletreméltó megbízatásuk birtokában munkához láttak. — Kedves Daradics elvtárs, a képviselőcsoport elnöki tisztének betöltése alkalmat jelent a megye kilenc választókerületében adódó közös gondok megismerésére és kötelességet az adott problémák kapcsán felmerülő vélemények egyeztetésére. A maholnap egy­éves munka során előfordult, hogy nehéz volt az eltérő véle­mények egyeztetése? — Örömmel mondhatom, hoyv mindeddig nem ütközött soha nehézségekbe a képvise­lőcsoport ülésein a vélemé­nyek egyeztetése, noha gyak­ran volt alkalmunk vitatkoz­ni, míg kialakítottuk az egy­séges fellépéshez szükséges álláspontot. Emlékezetem sze­rint például igen élénk volt kéoviselőcsoportunknak az az ülése, melyen az országgyű­lésiek arra a tanácskozására készültünk föl, amely megal­kotta, a szövetkezeti törvényt. S itt jegyzem meg mindjárt, hogy a képviselőcsoport min­dig a soron következő ország­gyűlés előtt tartja üléseit, me­lyeken nemcsak a parlament napirendjére kerülő témákkal foglalkozik, hanem egyúttal tájékozódik is. Eddig öt alka­lommal találkozott a képvise­lőcsoport és valahányszor igen • jelentős feladatok kapcsán. Az elmúlt év. ha szabad ezt mondani, szocialista jogalko­tásunknak igen esemánydüs, no evőn fontos éve volt, gon­doljanak csak arra, hogy meg­alkottuk az ifjúsági törvényt, a szövetkezeti törvényt, mó­dosítottuk alkotmányunkat és megalkottuk az új egész­ségügyi törvényt. — Ereit szerint, a megyei képvi­selőcsoport munkaterve tulajdon­képpen megegyezik az országgyű­lés munkatervével? — ügy vélem, ez magától értetődő. Ami más a progra­munkban, mindössze annyi, hogy az egymástól távol tevé­kenykedő képviselők, akiknek fő munkaterülete — és elsőd­leges is — a választókerületük, egy-egy csoportülést követően minden alkalommal megis­merkednek megyénk .gazdasá­gi. kulturális életének egy-egy je’ontős objektumával, annak működésével, fejlődésének perspektíváival és esetleges gondjaival, amelyek orvoslást kívánnak. — ön szerint miben változott, ha változott ez elmúlt év során képviselőink munkájának jellege, tartalma? — Megítélésem szerint ab­ban. ami fontos előrelépést is jelent egyúttal, tudniillik képviselőink választókerüle­tükben végzett munkája foko­zódott. S mindez azért, mert az eddigieknél is élőbb, szo­rosabb a kapcsolat a válasz­tók és képviselőjük között Utalnék itt Szászi Gábor kép­viselőtársam legutóbbi parla­menti fö’szólalására. ami az egészségügyi törvénytervezet vitája kapcsán a kis kórházak fejlesztésének nem jelentékte­IVcp újság J 1973. április 39. len gondjait summázta és a tamási járási kórház helyi pl •='. ; kind - ~ c--- problémára hívta fel a közfi­gyelmet. A helyiben meglátni az országosat csak eleven, s ál­landó kapcsolattartással lehet! — Engedelmével, most egy sze­mélyes kérdést iktatnék közbe, azt nevezetesen, hogy ön válasz­tókerületének milyen problémái­val foglalkozott az elmúlt évben? — E helyen tulajdonképpen nem szívesen, de válaszolok, megjegyezve, hogy képviselő- társaim munikaleltára legalább annyira érdemes a közérdek­lődésre, mint az enyém. Akár­csak ők, magam is számos reális és irreális problémával, kéréssel néztem szembe meg­bízatásom első évében. De rekesszük ki mostani beszél­getésünkből az irreális meg­kereséseket. Sikerült segíteni Tevel iskolagondjain. Közben járni egy 54 építtetőt érintő ügyben is, sikerült meggyorsí­tani a kisdorogi út építését. Ezeken kívül számos közérde­kű. vagy jogorvoslást kívánó egyéni gond megoldására ke­rült sor. — Kik dolgoznak képviselőcso­portunk tagjai közül az ország­gyűlés valamely bizottságában? — Bolvári József né az or­szággyűlés honvédelmi bizott­ságában, Csapó Jánosné az ipari és K. Papp József a me­zőgazdasági bizottságban te­vékenykednek. Egyébként, minden képviselő megkapja az országgyűlés bizottságainak munkatervét és ha az adott bizottság ülésének napirendjé­re kerülő témában van mon­danivalójuk, részt vehetnek a bizottsági üléseken. — Az országgyűlés legutóbbi ülésén emelte törvényerőre a módosított alkotmányt. Jogal­kotásunk e kimagasló állomása után milyen feladat vár képvise­lőinkre? — E kérdésre megint öröm- rpel válaszolok és ha megen­gedi az alkotmány 19. parag­rafusának 1. bekezdésével, ami így szól: az országgyűlés „el­lenőrzi az alkotmány megtar­tását; megsemmisíti az álla­mi szerveknek alkotmányba ütköző, vagy a társadalom ér­dekeit sértő rendelkezését”. Az idézet pontosan fogalmaz­za meg a képviselőik tenniva­lóit, amelyek között természe­tesen helyt foglal az elkövet­kező időszakban a módosított alkotmány alkalomszerű is­mertetése is kint a választó- kerületekben. — Hallhatnánk. — és ezúttal már nemcsak a képviselőcsoport elnö­kének, hanem a vezető pártmun­kásnak is a véleményét az egész­ségügyi törvényről, ami napjaink­ban változatlanul a közérdeklődés homlokterében áll? — Meggyőződésem szerint valahány képviselőtársam ne­vében mondhatom, joggal tölt el bennünket büszkeség azért, hogy részt vehettünk az új egészségügyi törvény megalko­tásában. A szocialista egész­ségügy kimagasló vívmányá­nak tartom az új egészségügyi törvényt, amely az alkotmány- nyal összhangban kimondja, hogy az ingyenes egészségügyi ellátáshoz való jog az egész lakosságra kiterjedő állampol­gári jog. A sokat emlegetett 75. paragrafus pedig — véle­ményem szerint — szavatolni képes az ingyenességet, bár amondó vagyok, hogy az állampolgároktól is függ. ho­gyan valósul meg a törvény, amikor majd megjelennek a szükséges végrehajtási utasí­tások, — Daradics elvtárs, milyen plusz megterhelést jelent a káp- idsclők számára a választókerü­letekben végzendő munka? Köz­tudott, hogy képviselőink dolgozó emberek. A napi munkát köve­tően képviselőinket sokszor lát­juk különféle társadm:*■- kai, vagy egyéb rendezvényeken a közélet különböző fórumain. — Képviselőnek lenni, meg­tisztelő társadalmi megbiza- tás és nem főhivatás. Termé­szetes tehát, hogy pluszt je­lent a főhivatásként végzett munka mellett képviselőként is úgy helyt állni, ahogy azt a választók bizalma megkíván­ja. Néha nem könnyű, de be- csüle tbel i kötél ess é g. — Az egy év alatt képviselőink emlékezetünk szerint na.a xe.^sz- tettek interpellációt elő, viszont annál többen szólaltak fel az or­szággyűléseken. Szám szerint há­nyán kértek szót eddig? — Mint már említettem is, mindeddig öt alkalommal ülésezett az országgyűlés. Bolvári József né elvtársnő a kormányprogramhoz szólt hoz­zá, Dániel Mária az ifjúsági törvény. Fülöp László a szö­vetkezeti törvény és Szászi Gábor az egészségügyi tör­vény vitájában kértek és kap­tak szót. — Végül még egy kérdést. Kép­viselőcsoportunk egyéves tevé­kenységének ismeretében, meg­ítélése szerint miként tettek ele­get megyénk i létének képviselői megtisztelő, egyben tiszieleireméltó rnegoiza- tásuknak? — Tiszta lelkiismerettel mondhatom, hogy a csoport minden tagja együttesen és külön-külön is eleget tett megbízatásának. — Köszönjük a beszélgetést Da- radies elvtárs. LÁSZLÓ IBOLYA Áz első sorban Holnap, május elsején megyénk dolgozói felvonulásokon, nagygyűléseken köszöntik a munkásosztály összetartásának, szo­lidaritásának nagy ünnepét. A héten tartották Tolna megye üze­meiben is az ünnepi termelési tanácskozásokat, amikor a munka legjobb művelőit köszöntötték, amikorkitüntették a kollektívákat, bri­gádokat, ünnep volt csaknem harminc Tolna megyei üzemben, ipari és mezőgazdasági szövetkezetben. A munka sikereit, az alkotás eredményeit ünnepelték. Ez a hét vége vidámabb, gazdagabb volt, mint a megelőzők. A munkát ünnepeltük, a kétkezi embert köszöntöttük, aki a hét, a hónap, az év, az évtizedek során oda állt a gép mellé és te­hetségével, szorgalmával munkálkodik azon, hogy szebb, gazda­gabb legyen életünk. Május elsején Tolna megye városaiban, községeiben a mun­kásság felvonulást, a munka melletti tüntetést rendez. A gyárak, szövetkezeti üzemek kollektívái az utcára mennek. Kiállnak poli­tikánk mellett, s hirdetik tenni akarásukat: transzparenseiken a feliratok az akaratot, a szocializmus építésének igenlését tükrö­zik, s azokat az eredményeket, melyeket tavaly értünk el. A hol­napi ünnepi felvonulásokon az első sorokban mennek majd a munka élenjárói, a szocializmus építésének legjobb vállalatai, brigádjai. A szekszárdi dolgozók ünnepi felvonulását a MEZŐGÉP dolgozói nyitják meg. E vállalat kollektívája tavalyi termelési­politikai eredményei révén érdemesült a Kiváló vállalat címre. Olyan termelési-politikai sikerek kísérték a múlt évi munkát a vállalat központi telepén, és az üzemegységekben, hogy a Szo­cialista munka vállalata címet is elnyerték... A dombóvári dolgo­zók felvonulását a vasútüzemek nyitják meg. A forgalmi, a von­tatási és a pályafenntartási szolgálat dolgozói az első sorokban viszik a zászlót, a nemzetközi munkásság vörös zászlaját, a ran­got, az elismerést jelentő első helyen vonulnak el a város párt- és tanácsi vezetői, legjobb dolgozói előtt. Bonyhádon a Kiváló vállalat Lamport gyáregységének dolgozói, Tamásiban az állami gazdaság munkásai, Pakson a konzervgyár szocialista brigádjai lesznek az ünnepi felvonulás első sorában. S követi őket a sok­sok kitüntetett szövetkezet, tanácsi vállalat kollektívája: május elsején a munkasikerek adják a felvonuláshoz a rangot. Az első sorban, a munka első számú harcosai mennek majd május elsején. Iparvállalatok, építők, szolgáltatók tesznek majd hitet holnap, s május elsejei felvonuláson arról, amit eddig tet­tek: a párt, a kormány programjának érdekében mozgósították a helyi erőket, népünk érdekében megtették, ami egy-egy Tolna megyei vállalattól, szövetkezeti üzemtől elvárható. Május elsején, a munkásság ünnepén, a feldíszített gyárkapuk alól, a hivatalok­ból, intézményekből új harcokra kész munkássereg indul el. Nemcsak ünnepel ez a sereg, hanem bizonyít is, azt, hogy a szocializmus építésében nemcsak szavakkal, hanem tetteivel is támogatja a pártot, a párt politikáját. Befejeződnek a szekszárdi ásatások Európai jelentőségű műemlék a régi megyeháza udvarán A jövő héten befejeződnek a szekszárdi regi megyenáza udvarán évek oui íoiyo ása­tások és már csak a romkert kikeyzesevui és a megreieiő kertészeti környezet kialakítá­sával kapcsosa uos munkák vannak ha ura. Kozák Károly régész, az Országos Mű­emléki Felügyelőség tudomá­nyos csoportvezetője, felkéré­sünkre sajtótájékoztató for­májában ismertette az ősi apátsági templom feltárása so­rán szerzett tudományos ta­pasztalatokat. A kutatás utol­só stádiumánál érdemes rövi­den összefoglalni a tényeket. Szekszárd egy alaprajzában éppúgy, mint építészetileg eu­rópai unikumnak számító kö­zépkori műemlékkel lett gaz­dagabb. Az I. Béla király által 1061-ben alapított apátság nemzetiségi temetkezőhely volt ég a feltárások most már egy­értelműen bizonyítják, hogy román kori műemlékeink egyi­ke. A maga idején a Pannon­halmával és Pécsváraddal egyenjogú apátság jelentősége is hatalmas volt, részben hi­teshelyi működése folytán, réiszben ment mint gócponti helyet, minden kor fontosnak érezte. A XI. századi építkezés már korábbi római építőanya­got is felhasznált. A XV. szá­zadi várszerű erődítést későDb a török is megőrizte, és 179-t- ben még álltak részei a korábbi várfalaknak. A templom res­taurálását 1693-ban Mérey Mihály apát végeztette el. Az 1794. évi tűzvész után marad­ványai rövid ideig használat­ban voltak, majd anyaga nagy részét a jelenlegi Béla téri templomba építették. Gyorsan feledünk. Pollack nagy műve, a régi megyeháza romokra épült. Az ősi temp­lom emléke elenyészett. Az 1960-as feltáró, nyomkereső ásatások azonban igazolták Kozáuc Károiy telté teiezeset, mely szerint itt a főiemen iel- merneteuien történelmi es mű­vészettörténeti értékű kincs rejtőzik. A feltáráshoz az Or­szágos Műemléki Felügyelőség meuiett Tolna megye tanácsá­nak anyagi áldozatvállalása nyújtott lehetőséget A régi megyeháza udvarának szintjét mintegy másfél méterrel le­süllyesztették, így a belépő le­juthat az egykori templom fő­bejáratához. A tervezőknek si­került a feltárt pillérmaradvá- nyok megfelelő kiképzésével olyan hatást elérniük, hogy a romterületre látogató minden magyarázat nélkül is érzékeli a valamikori épület lenyűgöző nagyságát. A feltárt sírok (kö­zülük egyik sem vöt I. Béla királyé!) helyét kőlap jelzi és megfelelő módon érzékeltetik a fő- és mellékoltárok helyét, illetve az elpusztult apátság épületéhez szolgált átjárást. Az apátsághoz tartozott vízgyűjtő medence fölé a végső kialakí­tás során hangulatos csorgókút kerül majd, kiegészítve a nö­vénytani műemléknek számító tiszafák és az ezután telepíten­dő növényanyaggal együtt megteremtendő összhatást. Fo­tóriporterünk szokatlan látó­szögből örökítette meg a rom- terü'etet. mert ísrv jobban ér- zéke’hetők a Kozák Károlv és munkatársai által ./ovo űrbe Aúsca” végzett kit'"r,ő munka aránvai. melvnek révén a me_ gvesz.ékhelv egy országosan és mint említettek Eurónpben lg egyedül álló műemlékkel, törté­nelmi értékkel és idegenforgal­mi látványossággal gyarapo­dott. O. I. Foto: G. K.

Next

/
Thumbnails
Contents