Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
/ * * Magyarország 400 nemzetközi szervezetben fi szocialista gazdasági integráció új vonásai A KGST-országok gazdasági — és ettől elválaszthatatlan politikai — életében egyre nagyobb szerepet játszik gazdaságunk fokozódó integrációja. Ennek az integrációnak átfogó terve a KGST-országok komplex programja. Természetesen az integráció komplex programja sokkal sokrétűbb, méreteit és az általa felvetett problémákat tekintve sokkal hatalmasabb annál, semhogy akár legfontosabb elemeit is egy újságcikk keretei között meg lehessen tárgyalni. 64 SZÁZALÉKKAL NÖ A KÜLKERESKEDELEM 1970-ben a KGST-tagországok külkereskedelmi forgalmának értéke 55 milliárd rubel volt és csaknem 55 százalékkal haladta meg az 1965-ös színvonalat. Az integrációs mozgás szerves részeként a KGST-országok koordinálják népgazdasági terveiket. E koordinációs munka során megkötötték az 1971—75-re vonatkozó hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményeket. Ennek alapján megállapítható, hogy a következő ötéves időszakban a külkereskedelmi áruforgalom növekedésének üteme meggyorsul: 1975-ben 64 százalékkal fogja meghaladni az 1970-es színvonalat. IPARI SZAKOSÍTÁS ÉS KOOPERÁCIÓ Az integráció természetesen feltételezi, hogy a nemzeti gazdaságok az árucsere-forgalmon túlmenően messzemenően összekapcsolódjanak, mégpedig a legfontosabb iparágakban. Kiemelkedő jelentősége van ebben a vonatkozásban a gépiparnak. Itt az együttműködés megszervezésére már 1956-ban létrejött a KGST gépipari állandó bizottsága, amely működésének tizenöt éve alatt jelentős eredményeket ért el. A gépipari együttműködés fő formája a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció. Ismeretes módon ajánlások születtek arra, hogy melyik szocialista országban milyen irányba kell fejleszteni a gépipar szakosítási tevékenységét. A mostani komplex program alapján jlyen szakosítási javaslatok készülnek az energetikai berendezésekre, az olajbányászathoz szükséges gépekre, a vas- és színesfémkohászati felszerelésekre, valamint a Diesel-mozdonyok és tehergépkocsik gyártására. Javaslat készült arra is, miképpen kell megvalósítani a rohamosan előretörő nagytartályos (konténer) szállítás műszaki eszközeinek szakosítását. Egy másik kiemelkedően fontos iparág az integráció szempontjából a vegyipar. Itt is 195ó óta folyik egy állandó bizottság keretében a gyártásprogramok többoldalú egyeztetésének munkája. Eddig több mint kétezer féle vegyipari termék gyártásának szakosítását és kooperációját biztosították. Az integráció további folyamatában a termelés szakosításának és a kooperációnak a kiterjesztése mellett három fő célkitűzést tartanak szem előtt: 1.) Vegyipari és pa- pírcelluloze gyáraknak a KGST- országok által történő együttes felépítése. 2.) Az egyes gyártásfajták együttes tervezése. 3.) Közős tudományos kutató- és kísérleti munkálatok. A két említett, az integráció folyamatában vezető szerepet játNépújság 6 1972, április 30. szó iparág határain túlterjedő, általánosabb problémák közül különösen kettőt kell kiemelni. Az egyik: a nemzetközi KGST- szabványok. A másik: a komplex integrációs program pénzügyi vonatkozásai. A szabványosítási ajánlások tervszerű kidolgozása során elsőként a KGST villamos- és energiarendszerének névleges feszültségére vonatkozóan jött létre szabvány-megállapodás. Ez elengedhetetlenül szükséges volt a viilamos- és energetikai rendszer egyesítése szempontjából. Uj, magasabb színvonalra emelkedett ez a munka 1962-ben, amikor elhatározták a KGST szabványügyi intézetének és a témával foglalkozó állandóbizottságnak a létrehozását. Ez megteremtette a feltételeket az 1966 —1970-es első szabványosítási ötéves terv megvalósításához. Ennek eredményeképpen mintegy 2400 KGST-szabványt fogadtak el. Ennek 24 százaléka gépgyártási, 13 százaléka pedig vegyipari szabvány. HITELNYÚJTÁS A TAGORSZÁGOKNAK Ami végezetül a pénzügyi kérdéseket illeti, itt a minőségi fordulatot a Nemzetközi Beruházási Bank 1969-ben elhatározott megalapítása hozta meg. A bank egyik döntő láncszeme az integráció fejlődési folyamatának. Módot nyújt arra, hogy maximális hatékonysággal, az egyes KGST- tagországok és az egész szervezet érdekeinek megfelelően használják fel az anyagi és pénzügyi tartalékokat. A gyakorlatban e célkitűzés megjelenési formája a közös valutával történő hosszú és közép lejáratú hitelnyújtás megvalósítása. Ennek lebonyolítása a Nemzetközi Beruházási Bank alapvető feladata. Az első időszakban engedélyezett hitelek között volt például egy Magyar- országnak nyújtott 30 millió rubeles hitel vállalati fejlesztésre, vasútvonalak villamosítására és dieselesítésére, valamint egy Lengyelországnak juttatott 15 milliós hitel három gyár felépítésére. A szocialista integráció néhány vonásának e vázlatos felsorolásából is kitűnik, hogy hosszú ideig tartó és mélyen átgondolt programról van szó. Ennek főcélja a KGST-országok gazdaságainak olyan integrációja, amely lehetővé teszi a gyors és harmonikus fejlődést és megfelel mind a nemzeti, mind a nemzetközi érdekeknek.-i-e A közelmúltban Fock Jenő miniszter- elnök vezetésével magyar kormány- küldöttség járt a Szovjetunióban, hogy ott — a többi között — hazánk 1900— 05 közötti fűtőanyag- és nyersanyag- igényéről tárgyaljon. A hosszabb távú gazdaságfejlesztési tervek elkészítéséhez szükséges az energiahordozók és a nyersanyagok biztosítása. Magyarország és a többi fűtőanyagban szegény szocialista ország kőolaj- és földgázellátását nagymértékben a Szovjetunió biztosítja. Ezen energiahordozók és nyersanyagok kivitelének növelése nagy tőkeigényes beruházásokat tett szükségessé a termelés és a szállítás kifejlesztésére. A termelésbe fogott lelőhelyek többnyire a Szovjetunió távoli, nehezen megközelíthető területein helyezkednek el. Ez a fajlagos termelési és szállítási költséaek növekedését eredményezi. (A 4500 km hosszú „Barátság" kő- olajvezeték kezdetben Kujbisev térségéből indult ki, most pedig Nvuaat- Szi bériából — a „Harmadik Baku" területéről szállítja a kőolajat, ahol 19é4-ben még csak 200 ezer, tavaly pedig 44 millió tonnát termeltek ki. A KGST-orsrógok növekvő szükségleteinek kielégítése nem biztosítható a hagyományos külkereskedelmi formában. Az új tínusú együttműködés keretében az érdekelt orszáaok részt vesznek a tőkeiaénves kőolaj- és főldaáz- telepek kiaknázásában és új szállító, kanncitások létrehozásában is a Szovjetunió területén. Ilyen módon bővül a ..Barátság" kőolajvezeték és a Nvugat- Eurónába vezető nemzetközi földgázvezeték is. (Hasonló módon szállít a Szovjetunió az egyes nvuqat európai országok számára földgázt és tervezik Japánba Is a kőolaj- és földqázszállitá. •okaid A fűtőanyagok kitermeléséhez Magyarország több mint 400 — főleg gazdasági — nemzetközi szervezet tagja, s ezekben, hazánkkal együtt a világ sok országa részt vesz. A szám talán nagynak tűnik, de nem az, ha meggondoljuk, hogy a világ országai kölcsönösen függenek egymástól. Nagyon sok tevékenység van, amit nemzetközileg kell szabályozni. így például vonataink, repülőgépeink külföldre is mennek, hazánkon nemzetközi útvonalak vonulnak át, s azokon gépkocsik közlekednek, s természetes, hogy a menetrendeket és a közúti jelzőtáblákat nemzetközileg szabályozni kell. De a Magyarországon gyártott villanyvasalót, vagy a televíziót külföldön is használják, s nem mindegy milyen feszültségen használható, vagy a villásdugó jó-e a külföldi országokban is. Ezért a különböző elektromos szabványokat, előírásokat nemzetközileg egyeztetni kell. A folyók több országot szelnek át, s hiába vigyáz az egyik a víz tisztaságára, ha a másik ország nem; a víz szennyezetté válik, s lehetne a példákat tovább sorolni. Nincs talán az életnek olyan területe, ahol az országok mindentől függetlenül dönthetnének, annak nemzetközi következménye nélkül. Ez fordítva is igaz: a szomszédos, vagy akár távoli országok döntései hathatnak Magyarországon is. A tevékenységek egész sora átnyúlik az országhatárokon és láncszemszerűen fonja össze különböző államokat. Nem véletlen tehát, hogy sok egyre több nemzetközi szervezet alakul, amelyek éppen a kölcsönös érdekeket érintő kérdéseliet igyekeznek nemzetközileg szabályozni. Ehhez gazdasági és politikai érdekeik fűződnek. Hiszen vannak szervezetek, amelyekben azonos társadalmi rendszerű országok vesznek részt: pl. a KGST, amelynek szocialista államok a tagjai, vagy a Közös Piac, amelyikbe tőkés országok tömörülnek. De sok szervezetben a társadalmi rendszertől függetlenül a tőkés, a szocialista és a fejlődő országok egyaránt részt vesznek. Érthetően, mivel az ilyen szervezet azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekben mindegyik társadalmi rendszerhez tartozó ország érdekelt. Európában az egyik legátfogóbb és hatékonyan működő nemzetközi szervezet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB), amely éppen a napokban ünnepli fennállásának 25. Ó4 szállításához hazánk — a namzet- közi munkamegosztás keretében — a kőolaj* és földgázvezeték építéséhez szükséges különböző automata műszóévfordulóját. Benne minden európai ország részt vesz, kivéve — az Egyesült Államok befolyásának következtében — a Német Demokratikus Köztársaságot. Az EGB foglalkozik az európai közutakkal (az „E”-jelű utak) és jelzéseivel, azaz a nemzetközi KRESZ- szel, az Északi-tengert, a Fekete-, illetve Földközi-tengerrel összekötő Duna—Rajna— Majna csatorna létesítésével, az európai villamosenergiarendszerek összekapcsolásával, tanulmányozza egész Európa általános gazdasági helyzetét és az egyes gazdasági ágak problémáit, és ennek alapján elősegíti az országok közötti gazdasági együttműködést. Olyan szervezet az EGB, amely az európai biztonsági értekezlet egyes gazdasági feladatainak végrehajtására is alkalmas lehet. Egyetlen olyan hely, ahol már ma — nem hivatalosan — találkozhatnak a KGST és a Közös Piac képviselői is egymással, hiszen mind a két szervezet részt vesz az EGB évi közgyűlésein és év közben a különböző szakbizottságok, munkacsoportok ülésein. Az EGB a legfontosabb fóruma a kelet—nyugati kereskedelemnek is. Meghatározza a két rendszer közötti árucsere legfontosabb normáit, lehetőség van megvitatni a legfontosabb elvi kérdéseket, közelíteni az álláspontokat és végső soron lendületet adni a kelet—nyugati kereskedelem fejlődésének. Magyarország a külkereskedelmet illetően nemcsak ebben érdekelt, hanem a világkereskedelemben is. Tagja azért az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciájának (UNCTAD), amely most tartja III. ülésszakát Chilében. (Ezen az ülésen az egyik alelnpk a magyar külkereskedelmi miniszter.) Ez olyan fórum, ahol ugyan főleg a fejlett országok és a gazdaságilag fejletlen államok közötti kereskedelem előmozdításáról vitatkoznak és döntenek, de ennek kapcsán az egész világkereskedelem és a fejlődését gátló tényezők sora napirendre kerül. S ebben hazánk érdekeltsége nagy. Köztudott, hogy a magyar nemzeti jövedelem majdnem 40 százalékát a külkereskedelem forgalma képezi, s a forgalom 35 százaléka bonyolódik le a nem szocialista államokkal. Nem mindegy ezért, hogy milyen állapotok uralkodnak a világkereskedelemben és vannak-e komoly gátjai, vagy megfelelő feltételei a forgalom reket, berendezéseket tudna biztosítani. A nyolcvanas évek szükségleteinek maradéktalan kielégítése céljából csehszlovák—jugoszláv—magyar együttbővítésének. A többi között ez vezette a magyar kormányt, amikor arról döntött, hogy Magyarország felvételét kéri a GATT-ba is. (Általános vámtarifa és kereskedelmi egyezmény.) A szervezet tagjai egymásnak különféle vámkedvezményeket és egyéb előnyöket biztosítanak, amelyek elősegíthetik a külkereskedelmi forgalom növekedését, és olcsóbbá tehetik a külföldről vásárolt árukat. Magyarország cukrot, búzát és más' nyersanyagokat ad el külföldön, s ezeknek a piaca világméretekben többé-kevés- bé szabályozott az ún. nyersanyag-egyezményeken keresztül. (Pl.: Nemzetközi búzaegyezmény, nemzetközi cukortanács, stb.) Megállapítják általában egy évre előre a világ szükségletét és intézkedésekkel szabályozzák a termelést és a külkereskedelmet. Minden exportáló ország kvótát (meghatározott mennyiség, amit exportálni szabad) kap és azon belül adhat el külföldi országoknak. Az egyezmény keretében nagyobb biztonsággal lehet szállítani és nagyobb a garancia arra, hogy megfelelő árat kaphat az eladó termékéért Természetesen nemcsak a gazdasági kapcsolatok nemzetközi szabályozása fontos, hanem az emberieké is. Mindenkit mélyen megrázott a feketehimlő-járvány Jugoszláviában. Terjedésének megakadályozására nemzetközi intézkedéseket kellett hozni! Ilyen és hasonló esetekben nagy szerepe van még az Egészségügyi Világszervezetnek, (WHO) amely igyekszik nemzetközileg koordinálni az egészségügyi szabályokat, a tájékoztatást, a megfelelő oltó-' anyagokat, stb. De sok élelmiszer egészségügyi előírásait is kidolgozza és minden területen küzd a fertőzés ellen. Magyar- ország ebben a szervezetben is részt vesz. A 400 szervezetből, ahol hazánk aktív tag, csak néhányat említettünk, amelyekkel példázni kívántuk, hogy mennyire fontos ezekben részt vennünk, s milyen sok tevékenység van, amit nemzetközileg szabályozni kell. Nemcsak követjük a szervezetek előírásait saját jól felfogott érdekünkben, hanem részt veszünk — érvényesítve hazánk sajátosságait vagy éppen eredményeit és tapasztalatait — a munkában, a kidolgozás előtt álló szabályokban. Ezzel öregbítjük országunk tekintélyét és erősítjük pozícióit. GYULAI ISTVÁN működéssel ai „Adria” kőolajvezeték megépítését tervezik. Ez a vezeték Közel-Keletről tankhajón Sakar kikötőig szállított kőolajat juttatná el hozzánk.
