Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-28 / 99. szám
t ? ? f Bűnözés a belkereskedelemben Az OKKrl felmérése — Megyei helyzetkép Az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet a közelmúltban széles körű kriminológiai felmérés adatai alapján bűnmegelőzési ankét keretében vitatta meg a társadalmi tulajdont károsító bűnözés helyzetét a belkereskedelemben. Dr. Bakóczi Antalnak, az OKKrl osztályvezetőjének szívességéből részletesen ismertethetjük az anké- tot megelőző felmérés legfontosabb megállapításait; a Tolna megyei Főügyészség segítségével pedig a belkereskedelmi ágazat bűnözésének megyei helyzetével is foglalkozhatunk. A szocialista kereskedelmi — és vendéglátóipari — hálózat 1948 és 1952 között alakult ki, s ezt követően gyorsan fejlődött. Érzékeltetésül: a kiskereskedelmi forgalom az 1960. évi 68 milliárdról 1970-re 140 milliárd forintra nőtt. Az állami és a szövetkezeti üzletekben foglalkoztatottak száma ugyanennyi idő alatt nem egészen negyedmillóról több mint 300 ezerre növekedett. Az üzlethálózat 1957 és 1969 között 25 százalékkal gyarapodott. Napjainkban már több mint 50 ezer kereskedelmi egység van az országban. A Belkereskedelmi Minisztérium az ágazatra háruló kereskedelmi feladatok megoldását mindenkor szorosan ösz- szekapcsolta a társadalmi tulajdon következetes védelmével. A megelőzést szolgáló hasznos minisztériumi intézkedések közül, mint másutt is, követendőt emelte ki az OKKrl a működési bizonyítvány és a személyi nyilvántartó lap rendszerének bevezetését, amelynek eredményeként a társadalmi tulajdont károsító személyek nem helyezkedhetnek el olyan munkakörben, amelyben hasonló cselekményeket követhetnének el. A belkereskedelemben, valamint a vendéglátóiparban elkövetett bűncselekmények világszerte, hosszabb ideje mindinkább szaporodnak. Ez alól a tendencia alól hazánk sem kivétel. A népgazdasági ágak közül Magyarországon a bűnözés szempontjából a belkereskedelem — és ezen belül a kiskereskedelem — a leginkább veszélyeztetett. Az egységes rendőrségiügyészségi statisztika mutatja, hogy a múlt évben a belkeres- ' kedelem területén hatezer bűncselekmény vált ismertté, s hogy az elkövetőik által okozott kár 32 és félmillió forint. Kis tolvajok, szervezett bűnözők Milyen kategóriákban történtek a bűncselekmények? A százalékos megoszlást tekintve a lopás aránya 1964 ás 1970 között lényegében változatlan; a betöréses lopások száma azonban ennyi idő alatt megkettőződött. Csökkenő arányú tendenciával jelentkezik a sikkasztás, a csalás, a hűtlen és a hanyag kezelés, továbbá a rongálás. Noha az összbűnő- zésen belül — sokéves távlatban — 70—80 százalékos részesedéssel a lopások különféle fajtái dominálnak, az OKKrl kriminalistái figyelmeztetnek: a társadalmi tulajdont minőségileg nem a kis tolvajok, az alkalmi lopások veszélyeztetik leginkább. Sokkal veszélyesebbek a belkereskedelemben foglalkoztatottak által, továbbá a bűnszövetségben és szervezetten elkövetett bűncselekmények, amelyek nagy károkozással járnak, folyamatosan és gyakran hosszú időn áttör, ténnek. Az egyes alágazatokat tekintve — 1964-tői 1970-ig — a nagykereskedelem.ben öt-, a íelyásárláiSbaB 38 százaléké*, javulást látunk, ha a bűntettek számát vizsgáljuk. Erőteljesen figyelmeztető ezzel szemben, hogy a szövetkezeti kiskereskedelemben 34, az állami kiskereskedelemben 59 százalékos a rosszabbodás. A lakosság számarányához képest is feltűnően intenzív a belkereskedelmi bűnözés Budapesten és Miskolcon. Nagyon kedvezőtlen a szövetkezeti kereskedelemben ismertté vált bűnözés képe. Az ott keletkezett kár egyes években elérte, másokban megközelítette az ágazat összes kárának felét. Az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet az ágazati bűnözés alakulását befolyásoló tényezők között említi, hogy az emelkedő tendencia összefügg a kereskedelmi egységek nagy számával, széttagoltságával, a kereskedelmi tevékenység és árukínálat sajátos jellegével, továbbá a növekvő áruforgalommal. Több helyütt a korszerű kereskedelmi formák — például az ön- kiszolgálás — bevezetése járt a bűncselekmények számának növekedésével. Az objektív okok között szerepelnek a raktározás megoldatlan gondjai. S az utóbbiakkal párhuzamosan: harpagon! fukarkodás a riasztó-jelző berendezések megvásárlásával szemben és olykor az ellenőrzés ellanyhu- lása. Javaslatok a megelőzésre A sikeresebb megelőzés érdekében az OKKrl tizenkét 5. NÉGYESBEN KECSKEMÉTEN Robi egy ideig még az állomásparkban járkál, aztán — már dél felé — a Rákóczi út felé veszi lépteit. Az utat kettéválasztó sétány padjára ülve, átellenben a Hirös Étteremmel, megszámolja mennyi pénze van. Már október végén is hol volt nála pénz, hol nem. A novemberi vonatbérletet az öccse kiváltotta, ő már nem. Ezen a napon is a Zoli bérletével jött be. Kettőjük között van annyi hasonlóság, hogy a kalauz, ha nem bakafántoskodik, a bérlet fényképe alapján nem jön rá a huncutságra. Anyjának mondta reggel, hogy el akar helyezkedni, kért tőle pénzt, de összesen csak hat forint apró volt nála. 14 forint 70 fillér az összes vagyonom — állapítja meg a fiú. Szemét a követelődző éhség az étterem ablakai felé fordítja. Kiszámítja, ha tíz forintból megebédel, a maradék pontosan kifutja egy doboz Fecske és egy 30 filléres doboz gyufa árát. Bemegy, elkéri az étlapot, egy kisadag rántottszelet 9,50, ezt rendeli. Nézelődik, 6zeme ismerősök után kutat. Az utóbbi időben sokat járt ide. Bélával, meg a két lány- nyál: Valival és Csöpivel. Nagy Béla Valinak udvarolt, ő viszont a filigrán, de arányos termetű Csöpit kedvelte. A két képzős lány nem kecskeméti, dunántúliak mindketten és a Kaszap utcai kollégiumban laknak. Hetente két- Kzer-háromszor mentek el a fiúkkal, egy-egy alkalommal két-két ús fél órára, táncol* javaslatot terjesztett megfontolásra az illetékesek elé. így — például — ajánlotta, hogy a vállalati önállóság változatlan tiszteletben tartása mellett növeljék a központi és területi szervek felügyeleti és beszámoltatási jogkörét. Hasznos volna, ha a SZÖVOSZ évenként adna ki irányelveket és megelőzési feladatokat tartalmazó tájékoztatót a szövetkezeti szervek részére. Az intézet az idestova százéves kereskedelmi törvény helyébe új, modern kereskedelmi törvény alkotását tartja kívánatosnak.. Az OKKrl ankétjának részvevői — bűnmegelőzési, kereskedelmi szakemberek, munkapszichológusok — teljes egyetértésben vélekedtek úgy, hogy a belkereskedelemben foglalkoztatottak gondosabb nevelése a szocialista erkölcsre lényeges javulást eredményezne. Ugyanilyen összhangban hívták fel a figyelmet arra, hogy a társadalmi tulajdon belkereskedelmi védelme elválaszthatatlan annak az iparban tanúsított- védelmétől. A Belügyminisztérium képviselője a vásárlók érdekében mondotta el, hogy a belkereskedelemben tavaly több mint 300 millió forint többlet-árbevétel jelentkezett — lényegében a fogyasztók kárára. Álláspontja szerint a többletképződés ellen még akkor is küzdeni kell, ha az — az összforgalomhoz képest — százaléksze- rűen nem jelentős. tak, sört és jaffát ittak, s majdnem mindig Béla fizetett. Néha, a látszat kedvéért Robi állta a cehhet, de előtte Bélától kért kölcsön. Adott is majd mindig, bár tudta, hogy nem látja viszont... Úgy volt vele, hogy „ma nekem, holnap neked”. Jó hónappal ezelőtt történt az ismerkedés, szinte spontánul, bár Béla ismerte a két lányt, mivel azelőtt is képzős, lánynak udvarolt. Legtöbbször ide jöttek, a Hirös-be, de néhányszor ellátogattak a Jaltába és a Tronyház-ba is. Könyvekről, filmekről, zenéről beszéltek leginkább. Csépinek Imponált, hogy Robi még az irodalomban is „egészen tájékozott”, csakugyan, Ady-tól idézett verset, meg Tóth Árpád-tói. Egyszer valami zeneiskolás srác is odaült hozzájuk, szóba került Beethoven, dúdolásztak, skáláztak, a lányok csak arra figyeltek fel, hogy Robi mérgesen érvel : „Ez nem igaz, ez nem úgy van”, s a srác ezután homlokráncoló gondolkodásba esett, végül kibökte: „Igazad van, igazad van”. Amikor a lányokat esténként elkísérték a képző kollégiumáig, a két pár kissé lemaradt egymástól. Ez volt a cső-, kolózások ideje. Csöpi nem ellenkezett, igaz, hogy Robi sem erőszakoskodott, különösebben. Béla egyszer meg is jegyezte, amikor már csak ketten sétáltak visszafelé: — Úgy viselkedsz, mint aki csak lelkiekre megy. — Robi erre azt mondta: — Minek elsietni-? Van időnk, nem? — Ebben, úgy nagyjából, egyetértettek. Azon is meditáltak maguk között, hogy van-e perspektívája a képzős lányokkal való Egy pillantás szükebb hazánkra Tolna megyére vonatkozóan 1970. és 1971. évi adatokkal rendelkezünk. Ebben a két esztendőben a felvásárlási kereskedelemben összesen 18 lopás, betöréses lopás, sikkasztás és csalás történt, s 65 400 forint kárt okozott. A nagykereskedelem területén e két esztendő egyikében sem történt csalás. A sikkasztások száma változatlan maradt, a lopások száma viszont majdnem háromszorosra, a betöréses lopásoké pedig háromszorosára emelkedett. E három bűntetti kategóriában az 1971. évi kár ötszöröse az 1970. évinek. Az állami kiskereskedelemben a lopással, betöréses lopással és sikkasztással okozott 1971. évi kár mintegy 25 százalékkal haladja meg az előző esztendeitMegyénkben a belkereskedelmi alágazatok közül a szövetkezeti kiskereskedelem a bűnözők legfrekventáltabb területe. Ott 1970-ben 6 lopás, 27 betöréses lopás, 1 sikkasztás és 1 csalás összesen 85 200 forint kárt okozott. Az elmúlt év során ebben az alágazathan 545 200 forint kárral járt 13 lopás, 61 betöréses lopás, 8 sikkasztás és 1 csalás. Tavaly a rongálások száma megkétszereződött; ezen felül a társadalmi tulajdon hanyag és hűtlen kezelése 21 100 forint kárt okozott. kapcsolataiknak. Előttük már említették, hogy majd a jövő nyáron, 1972-ben, motorra ülnek és meglátogatják mindkettőjüket. De a két fiú között felvetődött az is, hogy esetleg már sál veszterezni is elmehetnének négyesben, mégpedig a pécsi turistaházba. Persze ehhez sok pénz kell. Robi erre azt mondta, hogy addig még van idő, ő is félretesz kétezret, Béla is... Ebben maradtak. Körülbelül egy évvel ezelőtt Robi már megismerkedett a testi szerelem titkaival. Hétvégeken néhányszor Pestre utazott, meglátogatni Soroksáron élő nagyapját. Esti szórakozásaihoz pénzt is kapott az öregtől. Megismerkedett egy húszéves elvált asszonnyal, aki valami irodában volt adminisztrátor, azelőtt pedig Szabad- szálláson élt. Robi önbizalmának általában hízelgett. hogy koránál idősebbnek látszott 4 —5 évvel, Csöpi is abban a hitben élt, hogy legalább húszéves. Lányokkal könnyen és simán ismerkedett, bálban, szórakozóhelyen, vonaton. Azt tartotta, hogy nőkkel szemben határozottnak és udvariasnak kell lenni. Minden a jó fellépésen múlik. Lenézte azokat a pesti belvárosi srácokat, akik csak úgy leszólítják a nőt, s még csodálkoznak, hogy az elküldi őket a fenébe. Ezt primitív módszernek tartotta. Sikerre az számíthat, aki a „korrekt úriember . formáját ölti magára”. Négyes találkozásaik alkalmával Robi olykor tele volt a többiek számára ismeretlen feszültséggel, ideges vibrálással. Látszott, hogy rossz a közérzete. Remegett a keze és azt mondta: — Mindjárt össze- roppantom ezt a poharat. — Vagy: — Belevágom az ablakba. — Máskor Vali és Béla között volt valami évődés, s a lány ezt mondta: — Idefigyelj, én megfojtalak. — Robi erre felfigyelt és halkan megjegyezte: — Én meg tudnálak tanítani egy olyan fojtásra, hogy ne maradjon utána ujjlenyomat. — Ezen aztán sokáig kuncogtak, nevetgél tok» Hétszázezer lelet Gorsiumban A táci Gorsiumban, hazánk legjelentősebb római kori ásatásának színhelyén a feltárás tizennégy esztendeje alatt csaknem 700 000 lelet került elő. Nagy részükre Gorsiumban bukkantak rá a régészek, de sok emlék — főként a nagyobb méretű faragott kövek — Székesfehérvár középkori műemlékeinek a feltárásánál került elő. Ez azt bizonyítja, hogy a középkori Magyarország legszebb templomának, az Árpád-házi királyok koronázóhelyének építésénél sok római eredetű — Gorsiumból származó követ — használtak fel a hajdani mesterek. Az előkerült kőemlékek nagy részét már visszaszállították Gorsi- umba, néhány érdekesebb leletet pedig az idén májusban visznek vissza eredeti helyére. A bibliotheka — a gorsiumi olvasó — környékén állítják fel azokat a köveket, amelyek a mitológiából vett történeteket ábrázolnak. Felállítják az ásatások során előkerült feliratos köveket is, amelyekből Gorsium lakóinak életét és a város történetét ismerhetik meg a látogatók. Holott Robi, ha tréfának is szánta, komolyan gondolta a kijelentést Tudták róla a többiek is, mert nem egyszer beszélt róla, hogy nyolc-kilenc hónapon át cselgáncsozott. Egy ízben azzal dicsekedett, hogy 21 mérkőzésből 13-at fojtással nyert meg. Ö tudta, hogy ez nem igaz, hiszen még az óvsz érző versenyig sem jutott el. Ám edzői úgy látták, ha rendszeresen csinálja, viheti valamire. Átlagon felüli testi erővel és igen jó reflexekkel rendelkezik. Különösen erős az alkar és a csukló. De azt 1« tudták, hogy Robi szívesen alkalmaz tiltott fogásokat, főleg azokkal szemben, akik nála gyengébbnek mutatkoznak, vagy nem szívesen álltak ki vele. Néha úgy látszott, „mérget visz a fogásokba”. Kerekes Sándort, a junior- edzőt egyszer meglátogatta a lakásán. Ennek is már egy éve. Nézegette az érmeket, s tudta, hogy Kerekes, aki kilenc éve dzsúdózik, a válogatott keret tagja, évente kétszer-három- szor megy külföldi versenyekre, járt már Nápolyban, Berlinben, Splitben. Egyszer — négyesben voltak akkor is — Bélával kipróbálták a „szkanzert”, vagyis a kitámasztott könyökből való karlenyomóst. Nyiszlett fiúnak Béla sem nevezhető, az bizonyos. De karja fél percig sem tudott ellenállni a Robié nyomásának. Bélával néha motorokról, autókról beszéltek. Robi elmondta, hogy nagyon szeretne egy Hondát. Mert a motorban az a fontos, hogy nagy legyen és gyors. Az, hogy szép formája legyen, mellékes. Más a helyzet az autóknál, ott már a külső is számít. Robi az olasz kocsikról áradozott, a Fiat-okról. Azt mondta, ha ötös találata lenne a lottón, akkor is 850-es Fiat Coupé-t venne. S aki bármikor is szemtelenül viselkedett vele. az csak úgy ülhetne be a kocsiba, ha neki előbb kezet csókolna. És asak azokkal állna szóba, akik rendesek voltak hozzá, (Folytatjuk!. ;, BOUVARÓ ZOLTÁN tíÖKÉ MEéWNMr WVNPÉKKfíL rfWWVW Hatvani Dániel dokumentumregénye /
