Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-28 / 99. szám
Sajtótájékoztató a Művelődésügyi Minisztériumban Közéletünk Megalakult a Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság Az SZÍT elnökségének ülése A múlt hét végén tartotta alakuló ülését egy új testület, a Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság, melynek feladatköréről, továt-feá ?> hazai nemzetiségek helyzetéről szerdán tájékoztatta a sajtó képviselőit dr. Kővágó László, a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetője. Alkotmányunk 65. paragrafusa biztosítja a hazánkban élő és az ország lakosságának nagyjából öt százalékát jelentő nemzetiségek teljes egyenjogúságát, szabad nyelvhasználatát, anyanyelvi iskolázita- tását és művelődési tevékenységét. A dolgok természetéből folyóan az alkotmányban foglaltak betartása több intézményre tartozik (tanácsok, bíróságok stb.), de a feladatok zöme a Művelődésügyi Minisztériumra hárul. Éppen ezért alakult e minisztérium mellett ez, a jövőben folyamatos tevékenységet kifejteni hivatott tanácsadó bizottság. Munkájában öt főhatóság és hat társadalmi szervezet vesz részt. Ezek a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, továbbá a magyarországi délszlávok, németek, románok és szlovákok demokratikus szövetségei. Képviselteti magát az MSZMP KB Tudományos-, .Közoktatási és Kulturális Osztálya, valamint Társadalomtudományi Intézete. A bizottság feladata, hogy két évre szóló átfogó terv alapján tanulmányozza a nemzetiségek hazai helyzetét és a rájuk vonatkozó politikai irányelvek tényleges megvalósulását. Adott esetben javaslatokat tesz és munkájához tudományos intézmény közreműködését is kéri. Közismert, hogy hazánk a Horthy -k orszálcb a n és az azt megelőző időkben sajnos joggal szerezte meg magának Európa-szerte a nemzetiségek tudatos elnyomásának rossz hírét, A felszabadulás után született alkotmányban leszö- gezettek érvényesítése sem ment minden zökkenő nélkül, de azóta a helyzet teljesen megváltozott. Ezt az előadó számokkal is dokumentálta. Az 1971—72-es tanévben az országban nyolcvanhat olyan óvoda működött, melyekben nemzetiségi nyelvű foglalkozás is van. Ezekbe 3102 gyerek jár. Se az óvodák száma, se a gyereklétszám ilyen magas még sosem volt. A nemzetiségi tanítási nyelvű általános iskolák száma húszon kettő (2 német, 7 román, 8 szerb-horvát, 5 szlovák), ’ 1888 tanulóval. A gyakorlatban jobban beváltak az olyan általános iskolák, melyekben a nemzetiségi nvelvet is oktatják. Ezek száma 290 (142 német. 9 román, 59 szerb-horvát. 74 szlovák. 6 szlovén), a tanulólétszám 19 485. Van hét nemzetiségi tanítási nyelvű gimnáziumunk 749 hallgatóval. A nemzetiségi óvónőképzők nappali és levelezőtagozatos hallgatóinak száma a most záruló tanévben 24 volt, a tanítóképzőbelieké 29, az általános iskolai tanárképző főiskolákon hallgatóké 187. (Pécsett német és szerb-horvát, Szegeden román és szlovák.) A nemzetiségi nyelvek iránt ismét fokozódik az érdeklődés. Ez nemcsak a megyénket különösen érintő németre vonatkozik, hanem jó nemzetiségi politikánk mellett arra is vall, hogy egyre többen érzik szükségét a velünk határos szomszédnépek nyelve elsajátításának. Ennek van „hátulütője” is. A különböző képesítésű pedagógusok közül sokan mennek más pályára, mert nyelvtudásukat többfelé kamatoztathatják. így az idegenforgalmi szerveknél, vagy akár a pénzügyőrségnél is. A művelődésügyi kormányzat éppen ezért nagy gondot fordít a külkapcsolatok erősítésére, részben viszonossági alapon. Az idén tizenöt szerb- horvát pedagógus megy továbbképzésre Jugoszláviába, ahonnan nyolcvan magyar érkezik. Szlovákiával huszonöt-huszonöt lesz az arány, míg az NDK-ba tőlünk harmincán utaznak. Az Országos Pedagógiai Intézet szervezésében legújabban érdekes és fontos munka kezdődött. Azoknak az általános iskolai tanulóknak, akik anyanyelvűk oktatásában is részesülnek, a rendes földrajz- és történelemtankönyvek mellé külön pótlás készül, amely a tananyagban szereplőnél részletesebben foglalkozik az egyes nemzetiségekre vonatkozó adatokkal. A korábbi gátlások örvendetes csökkenésére vall, hogy fellendülőben van a közművelődési tevékenység. A Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának hetvenegy működő énekkarról (27 német, 18 szerb-horvát, 2 szlovén, 24 szlovák), ötven zenekarról (28 német. 2 román 9 szerb-horvát, 4 szlovén, 7 szlovák), és kétszázhuszonki- lenc kisebb-nagyobb színjátszó együttesről (96 német, 6 román, 70 szerb-horvát. 7 szlovén, 50 szlovák) van tudomása. A közművelődési és iskolai könyvtárak kötetszáma 39 443 darab. A fejlődés ugrásszerű voltára jellemző, hogy 1970 elején 244 község nem kevesebb, mint 22 531 kötet könyvet kapott. Az anyanyelveken megjelenő hetilapok példányszáma egyelőre alacsony, alig tízezer, de remélhető emelkedése. A népszerű kalendáriumok tavaly mintegy harminchétezer példányban jelentek meg a négy fő nemzetiségi nyelven. A sajtótájékoztató befejező részében a megjelent nagy számú újságíró kérdései közül dr. Kővágó László lapunk munkatársának azt válaszolta, hogy sokak előtt valóban úgy tűnhet, mintha a művelődésügyi szervek szinte több nemzetiségi igényt elégítenének ki, mint amennyi egyáltalán van. Kétségtelenül létezik egy természetes asszimilációs folyamat, de ezt nálunk senki nem erőlteti és éppen az alkotmány szellemében nem is erőltetheti. Példaként utalt a hazai vendekre, akiknek létszámát a legutóbbi népszámlálás 3009-ben állapította meg. Mintegy másfél ezer éve élnek jelenlegi lakhelyükön, azóta folyton „asszimilálódnak”, de változatlanul őrzik anyanyelvűket és kultúrájukat. Mi nem igényben, hanem szükségletben gondolkodunk, ami között tartalmilag nagy eltérés van. Való igaz viszont, hogy éppen az idősebb németajkúak között nem mindig találkozik osztatlan egyetértéssel az, hogy az iskolákban az irodalmi németet és nem a beszélt „anyanyelvet”, a sváb dialektust oktatják. Trefort Ágoston múlt századi miniszterségétől egészen 1945-ig ez volt a gyakorlat. de épp a tanulók érdeke, hogy olyan ismereteket sajátítsanak el, amelyekkel a német nyelvterületen bárhol boldogulnak. Szóba került még a Művelődésügyi Minisztérium által meghirdetett és roppant eredményesnek bizonyult nemzetiségi helytörténeti pályázat, erre azonban Tolna megyéből pályamunka — sajnos — nem érkezett. O. I. A Tolna megye területén működő két állami erdő- és vadgazdaság — gyulaji és ge- menci — helye, szerepe jelentős a megye gazdasági, társadalmi életében. Területük 34 719 hektár, összesen 3255 főt foglalkoztatnak, 1971-ben 242 millió forint halmozatlan termelési értéket produkáltak. Mindkét gazdaság tevékenységi köre, gazdálkodásának fő célja a korszerű erdő- és vadgazdálkodás és vadtenyész. tés megvalósítása a gazdálkodás minőségi javítása mellett; az erdőgazdálkodás összehangolása a vadgazdálkodás érdekeivel. Melléküzemági tevékenységükkel sok fontos üzemi és népgazdasági igény kielégítését segítik elő. (Erdei melléktermékek termelése, gyűjtése, értékesítése, stb.) A III. ötéves tervidőszakban végrehajtott szervezeti változással — erdő- ég vadgazdasági ösz- Bzevonás — az egész gazdálkodás rendszere megváltozott, összehangoltabbá, ésszerűbbé, komplexebbé vált. Bizonyítják ezt az évről évre növekvő eredmények. Jelentős fejlődést értek el a vezetés színvonalának emelése, korszerűsítése, az üzem- és munkaszervezés, a belső mechanizmus továbbfejlesztése, az üzemi demokrácia érvényesülése, a műszaki színvonal, a termelési érték növekedése, a termelékenység emelése, a jövedelmezőség, a fagyártmánytermelés, a vadgazdálkodás, az exporttevékenység, a szocialista munkaverseny, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, kulturális igényeinek kielégítése terén. A gazdasági mechanizmus reformja az erdőgazdaságok tevékenységére is pozitív hatást váltott ki. A vállalati önállóság nagyobb lehetőségeket biztosított a gyorsabb ütemű fejlődésre és a tartalékok jobb kihasználására. Ezzel szemben fokozta a gazdaságokkal szem. ben támasztott üzemi és nép- gazdasági követelményeket is. mind mennyiségi, mind minőA szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége tegnap az MSZMP megyei bizottságának székházában ülést tartott. Készt vett az elnökség ülésén Somi Benjamin, az MSZMP megyei titkára is. Pál József elnökletével négy napirendi kérdés anyagáról tanácskoztak. Először az SZMT vezető titkára, és a KISZ megyei bizottságának első titkára által készített jelentést hallgatták meg. Király Ernő és Varjas János előterjesztésében a szakszervezet és a KISZ együttműködésének tapasztalatairól tanácskoztak, ségi vonatkozásban. Az erdő- gazdaságok az egyre növekvő feladatok, követelmények szem előtt tartásával, fokozott felelősséggel igyekeznek végezni a tevékenységüket hogy: — a termelési és egyéb eredményekkel kielégítsék az üzemi, népgazdasági és piaci igényeket, — rugalmasan alkalmazkodjanak a közgazdsági környezethez, — megteremtik a termelés anyagi, műszaki alapját, színvonalát, — törekednek a termelékenység, hatékonyság, jövedelmezőség fokozására, a dolgozók anyagi érdekeltségének megteremtésére, a gazdaság fejlesztésére, — egyensúlyban maradjon a nyereségre való törekvés az erdőállomány szakszerű nevelésével, a vadgazdálkodás célkitűzéseivel. az erdők kulturális, egészségügyi és esztétikai érdekeivel. Az erdőgazdaságok 1971. évben is eredményesen gazdálkodtak. A halmozott termelési érték a munkatermelékenység, jövedelmezőség és a vállalati nyereség jelentős mértékben növekedett az 1970. évihez viszonyítva. A dolgozókról való gondoskodás- tekintetében is komoly előrehaladás tapasztalható. Az élet- és munkakörülmények, balesetvédelem, a szociális-kultúráig helyzet, a jövedelemviszonyok alakulása bizonyítják ezt a megállapítást. (4,9 zázalékos a bérszint növekedés 1970. évihez viszonyítva). Műszaki fejlesztésre az 1971-es évben 29 millió forintot fordítottak, A termelő jellegű állóeszközök értéke 1971. év végén 133 millió forint volt. A tevékenységek termelési mutatóinak alakulása is kedvező képet mutat. A fakitermelés, árutermelés, erdőfelújítás és -telepítés terén elért eredmények tanúsítják ezt. A vadgazdálkodás termelési érmajd elfogadták a két szervezet együttműködési tervét. Ezután az SZMT közgazda- sági bizottságának jelentését vitatták meg. amelyet Körösi István terjesztett elő. A tájékoztató jelentés Tolna megyei munkaerő-helyzetet vizsgálta. A két elnökségi ülés között végzett munkáról Király Ernő tájékoztatta az elnökség tagjait, majd Egyed Mihály, az SZMT titkára néhány bejelentést terjesztett az elnökség elé jóváhagyásra, illetve tudomásul vételre. téke is jelentősen nőtt az előző évhez viszonyítva. Az elejtett trófeás vadak jelentős hányada díjazott minőségű volt. Az 1971-ben megrendezett vadászati világkiállítás nagy feladat elé állította a megyében működő két erdő- és vad. gazdaságot. A felkészülés, szervezés, bonyolítás sok időt, energiát igényelt a gazdaságok ve. zetőitől és dolgozóitól egyaránt. Mindent elkövettek annak érdekében, hegy a kiállítás magas színvonalon történő szervezéséből méltóan kivegyék a részüket. A negyedik ötéves tervidőszakban — ezen belül 1972. évben — mindkét gazdaság tervében jelentős célkitűzések szerepelnek. A gazdasági, párt-, tömegszervezeti vezetők, tagok, dolgozó kollektívák a feladatok sikeres megvalósítása érdekében továbbra is nagy gondot fordítanak; — a vezetők szakmai, politikai színvonalának további emelésére, a vezetés korszerűsítésére, a dolgozók szakképzettségének növelésére. — a helyes szervezeti formák és munkaszervezés kialakítására állandó javítására, ellenőrzésére, egyszóval a vállalati belső mechanizmus folytonos tökéletesítésére, — az üzemi demokrácia érvényesülésére, a dolgozókkal való jó kapcsolat tartására. — a termelésre, gazdálkodásra, termelékenységre, jőve. delmezőségre, hatékonyságra, műszaki fejlesztésre, a megalapozott döntésekre, — a dolgozók szociális, kulturális helyzetének állandó javítására, — a helyes bérpolitikára, — a kollektív szerződés betartására, — a belső tartalékok lei- használására, — a párt- és társadalmi szervek munkájának hatékonyságára, a gazdasági vezetéssel való szoros együttműködésre, egységre. Ezen komplex feladatok állandó szem előtt tartásával, érvényesítésével, a vezetők és a dolgozók további helytállásával minden feltétel és lehetőség megvan ahhoz, hogy a megyében működő két állami erdő- és vadgazdaság teljesítse azt a feladatot, amelyet a népgazdaság és a társadalom elvár tőlük. Perei Dániel az MSZMP megyei bizottsága gazdaságpolitika i osztályának helyettes vezetője. , Egyelik a magsalátát Dal mami szarvasdi kerületében. Foto: Gottvald A megyebeli működő erdőgazdaságok 1971. éyi eredménye, fejlesztési lehetőségek
