Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
f X A lenyelt ólomkatona Amit ax ólommérgexésről tudnunk kell Az ólommérgezés hosszú idő óta ismert foglalkozási ártalom. Azt azonban már kevésbé tudjuk, hogy mindennapi életünkben milyen gyakran fogyasztunk túlzottan sok ólmot. Ölmot lélegzőnk be a levegővel és a szervezet a belélegzett ólom 25—30 százalékát tárolja. Becslések szerint a szervezet által felszívott ólom fele a városi levegőből, a dohányfüstből kerül az ember szervezetébe. Másik felét pedig a különböző ételek és italok szolgáltatják. A közegészségügyi szakértők véleménye szerint napi táplálékunkkal és italunkkal 0,5 milligramm ólom jut szervezetünkbe. Ennek az ólomnak mindössze 5—10 százalékát emészti és dolgozza fel a szervezet. A gondos vizsgálat kimutatta, hogy az egészséges ember szervezetében — normál körülmények között — nem halmozódik fel az ólom. Az ólommérgezés nem fedezhető fel azonnal, csak töb- bé-kevésbé hosszú idő után, olykor több év is eltelik a mérgezéstől a felfedezésig Említsünk meg néhány példát: — mérgezést kapott például egy 18 hónapos kisgyermek, aki lekapargatta és elmajszolta az ablakkeretről lepattog- zott olajfestéket; — kórházba szállítottak egy gyermekűt) végiaggör csőkkel. hányással1 és fejfájással: Az orvosok nem voltak biztosak a diasnóíüsban : tetanusz, vagy gümőkóros agyhártyagyulladás? A röntgen rávilágított a titok kulcsára: az emésztőszervekben ugyanis egy darab ólmot találtak. A gyermek öt hónappal előbb lenyelt egy ólomkatonát. Évek óta a legkülönbözőbb országokban hívják fél a figyelmet arra, hogy vannak olyan díszes edények, amelyek' jelentős mennyiségű ólmot juttatnak az ételbe. Ennek ellenére sok fazekas — legyen művész, vagy amatőr — fittyet hány eeeknek a veszedelmeknek. Mérgezés veszélye áll fenn, ha zománcozott edényben savtartalmú ételeket tárolunk: gyümölcslevet, szódavizet, bort, almabort, ecetes ételeket, ma- jonézes előételeket, savanyú káposztát, kompotokat, valamint minden gyümölcsből készült ételt. Hozzá kell tennünk, hogy a kerámiaedényéknéi alkalmazott * ólomtartalmú ^ zománc nem ártalmas, ha a kerámia- gyártó cég betartja a megfelelő előírásokat. És még valamire fel kell hívnunk a figyelipet. Kisgyermekek kedvelt szokása a ceruzarágás. Igyekezzünk erről leszoktatni őket, mert a ceruza, grafitjában különösen magas az ólomtartalom. •„ . ■ V ' »75 r.C.J J’ . ' « <- V-rAí V » ». Rákellenes hatású tajvani liliomféle A „Nature New Biology”- ben három kínai kutató (Li, Koo és Hsu) beszámol arról, hogy a rákos sejteket a „Paris formosana” elnevezésű liliomféléből nyert kivonattal siker- rel kezeltek. Ezt a növényt, amely Táj- ; Van hegyes vidékein terem, általában malária és kígyó- ‘ marás ellen használják. . /. Li, Koo és Hsu szerint az' egész növényt 95 százalékos etalonban kell áztatni. Majd apróra törik, a filtrátumot el- gőzölögtetik és metanollal el-; választják. Ezt a kivonatot glikonpropilénben feloldják^ majd emberi és; állati, rákost sejtkultúrákon kipróbálják. , A kísérletek során azt tapasztalták, hogy a liliomféléből nyert anyag 2—3 óra leforgása alatt megkezdi a rákos sejtek pusztítását. Ez annál is különösebb, mert köztudott, hogy a mind ez ideig ismert rákellenes szerek 18— 24 óra alatt kezdenek hatni. Az előbb vázolt kezelésmód utáp (48 óra eltel fével) a .rákos sejteknek mindössze .1—7 százaléka máráíd életben, . -1—■ —v * t Állatokon (hörcsög, egér) I végiéit"kiserlételc'i során-. .Sä-, derült,.'hogy.gz. a nyers. nővé-1 nyií kivonat gyalurar. mérgező hatást ^kjorol. a'szervezet bi-(' zoriyOs részeire; A'három felfedező, Li,--Koo. éá Hsu most a| „Paris; formbsana” májra és vesere_ 'gyakorolt ' káros hatá- : sának kiküszöbölésével foglalkozik. ■ - — ----; M ondták és írták Egy újságíró feltette a kérdést Henry Fordnak: — Mi a sikeres gyáros titka? — Szigorúan be kell tartania két szabályt — válaszolta a gépkocsigyártás amerikai úttörője. — Az első rendszabály az, hogy minden veszélyes kezdeményezést végig kell csinálni. — És a második? — Soha nem szabad veszélyes vállalkozásba fogni. * Az Egyesült Államokban óriási sikere van egy fehér színű, teljesen néma gramofonlemeznek. Ezt a lemezt ugyanis a wurlitzerekben használhatják mindazok, akik pár cent ellenében néhány percnyi csendre vágynak. * Egy Los Angeles-i napilapban jelent meg a következő hirdetés: „Keresek fiatal tanárnőt, aki eléggé képzett ahhoz, hogy 12 és 14 éves lányomat franciára és németre oktassa és eléggé csúnyácska ahhoz, hogy ne kezdje meg 16 éves fiam szexuális oktatását." * . : Theophilus Fauquier, a neves New York-i gyermekgyógyász új könyvének címe: Hogyan neveljük gyermekeinket? A könyv bevezetőjében a következőt olvashatjuk: „Könyvemnek az a célja, hogy hozzásegítse az olvasót, a gyermeki lélek megismeréséhez. Ha a módszer mégis csődöt mondana, a kötet elég vaskos ahhoz, hogy nagyobb nyomaték végett. hozzâvàçhas.svfe:-. a,/ gyerrnekhez. és így még a kezünket sem kell használni.” * • — vr-.r-----------.---S zületésemtől fogva optimista vagyok — jelentette ki Renzo Palmer. — Erre bizonyíték az is, hogy a múlt héten elkísértem a feleségemet cipőt vásárolni és le sem állítottam a gépkocsim motorját.” : Antibiotikumot I '-J ! termelnek a hangyák r ' v - o ’*• - i : ' - ; -Egy rovartudÓK -nemrég megállapítottá, högy az a mérgező- anyag, amelyet a vörös hangyák választanak ki támadás esetén határozott. anti- bliotikum; hatású. Az anyag iyánti rriár- érdeklődni kezdett a gyógyszeripar. — Ó p lu m h á b or ú I Ez a háború szokatlan len- ' dületet vett Délkelet-Ázsia országaiban. Az ellenség veszélyes támadásának megállítása céljából a rendőrségen kívül katonai egységek is harcba léptek. A celofánzacskókba, bambuszbotokba, a gépkocsik dupla karosszériáiba, radiátorokba és benzinkannákba, tranzisztorokba és repülőgép-ülésekbe, az utazó üzletemberek bőröndjeibe és üzletelő diplomaták pogy- gyászaiba rejtett „ellenség" áthatol a legszigorúbb határkordonokon, a legtapasztaltabb vámtisztviselők ellenőrzésein is. Az *ellenség”, pevec:kábír, tószer. - •. /’P-' A kábítószer-fogyasztást lökésszerűen megnövelte azame-r rikaiak vietnami agressziójáé A kábítószer-y fogyasztása tt háború eszkalációjával egyenes J arányba*, aőtfc, Atfáfeafrt ess szagokban egész gazdasági ágazat jött létre, amely ópiummal, hasissal, marihuánával és egyéb- kábítószerekkel látta el az amerikái hadsereget, í Ismerünk olyan eseteket, amikor az amerikai hadsereg katonái, tisztjei, sőt tábornokai is tagjai voltak a kábítószerspekulációval foglalkozó szervezeteknek és mesés vagyonokat harácsoltak össze. A megbízottak a thaiföldi, indonéz, burmai, málaysiai parasztoktól vásárolták fel a nyersanyagot. Nagy jövedelmeket ígérve kábítószer-tartalmú növények termesztésé- ösztönözték őket. Az utóbbi években az-ázsiai 'szagok közvéleménye , síkra- száU azért, hogy hozzanak szigorú törvényeket a. kábítószer-spekulánsok ellen. Az in-r tézkedések eddigelé nem bi-< mmdtak eléggé! Âetéfe»#? ■ mit - „• npk, olyannyira, hogy az újságok szerint a. kábítószer-fogyasztás továpb nőtt. Azutóbr bi időben az' indonéz hatóságok! köiel 300 kg erős kábítószert, 170 csomag marihua-, naport, nagy mennyiségű heroint koboztak ■ el. ■ Egyedül Nyugat-Jáván több, mint 8000 hektár marihuana-ültetvényt semmisítettek meg. Az ’„6piumháború,‘ folytatódik. Még nem tudni, ki kerül ki belőle győztesen. Mindaddig, amíg a mozi és a televízió képernyőjén példaként olyan társadalmat fognak bemutatni, ahol minden megengedett .— a kábítószerek fogyasztása, a gyilkosságok és az erőszak — és ezt a társadalmat kiáltják ki mintaképnek, a veszély jelentékeny és , mindenekelőtt az ifjú nemze- rdéket sújtja. jMUtU. < Római kori Svegpapncsek — Kölnben, egy házépítés közben érdekes leletre bukkantak a munkások. Egy római kő-szarkofágból üvegből készült papucsok kerültek napvilágra. Helyesebben papucs fqnpájú, jpűvészien. kivitelezett (lásd ' képünk) tárgyakról van itt- szó, amelyek a feltevés szerint egy római kereskedőember ivókészletéhez tartoztak. Eredetüket a III. évszázadig lehet visszavezetni. A lelet egyedülálló a régészet történetében. Hasonló tárgyak maradványairól — Szíriái és olaszországi leletekről — hírt ad ugyan a krónika, de a papucsok egy egészben kerültek felszínre. Ez adja meg felmérhetetlen értéküket;,. Az üvegek a kölni múze-. umban találtak otthonra. A szerencsés ■ „kutatók” hamar o- . san boldog tulajdonosai lesz-, nek a talált tárgyakért kapott honorárnak dh idegesek-e a virágok ? Az ember már hosszú idő óta gyanítja, hogy a növények egyfajta idegrendszerrel rendelkeznek. A washingtoni egyetemen Barbara Pickard jegyezte fel első ízben a növényvilág arculatának változásait. Nincs ebben semmi „csodálatos” : a felfedezés arra adott magyarázatot, hogy bizonyos vegyi anyagok hogyan kerülnek a növény egyik részéből a másikba. Egy amerikai rendőrképző iskola igazgatója, Cleve Backster határozottan állítja, hogy a növényeknek ' érzelemviláguk is van. Kísérleti célból néhány növényt hazugságvizsgáló gépbe helyezett és feljegyezte a kísérleti alaiíyok hirtelen változásait, az öntözéskor lemérhető hirtelen növekedést és az érintésre való összerezzen nést. . Backster kijelenti, hogy kísérletei megerősítették: a növények felismerik az embert, Hat hallgatót összegyűjtött egy helyiségben, ahol elhelyezett két, hazugságvizsgáló gépre kötött növényt is. Felkérte az egyik hallgatót, hogy pusztítsa el az egyik növényt, majd mindenkit kitessékelt a szobából.' Kis idő múlva a hat hallgató egyenként visszatért a helyiségbe. Amikor a „gyilkos” belépett, a megmaradt növény mérhetően összerezzent. Backster mindebből arra a kétségtelenül túlzott következtetés- ' re jutott, hogy a bűnténynél jelenlévő növényeit felfedhetik a gyilkos kilétét. Ez már egy kicsit sok. Valahogy nehéz elképzelnünk, hogy a bíróságon elhangzik ez a mondat: „Teremőr, szólítsa be a tanút!” És akkor belép egy geránit um... Megköthetem a lyakkeidljót ? Tíz német közül kilencnek okoz fejtörést a nyakkendő helyes megkötése. Erre a következtetésre jutottak a krie-, feldi nyakkendő-szakértők, akik összegezték az egész Nyu- gat-Németországra kiterjedő felmérés eredményeit. A felmérés célja az volt, hogy megtudják: mi az oka annak, hogy a németek általában nem szeretik az egész világon divatossá vált széles nyakkendőket. . A „nyakkendő-intézet” ellentámadásba lendült. Az NSZK egész területén „Információs hadműveleteket” ’ indított azzal a céllal, hogy ^megtanítsa a németeket a helyes nyakkendőkötés módjára. Düsseldorfban az intézet alkalmazásában lévő csinos hölgyek róják az utcákat és megszólítanak minden olyan járókelőt, akinek nyakkendője helytelenül van megkötve. A. hölgyek segítségét általába» szívesen fogadják, ezért az intézet úgy döntött, hogy a kísérletet más városokra is kiterjeszti. MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN *
