Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
» I \ 1 Ahol Rákóczi katonái | rohamoztak Munkayállalási lehetőség az NDK szocialista üzemeiben Mozgalmas életet élt évszázadokon keresztül a simontor- nyai vár. Egyéforrva népünk küzdelmeivel. Amikor az országot fokozatosan felszabadították a török uralom alól, Budavár visszavételét követően fontos szerepet játszott Simontomya visz- szafoglalása, „... a hadtest a Eárvíz-folyó mentén... menetelt abból a célból, hogy jobban meglephessék ezt a török székhelyt és hogy megakadályozzák az ottaniaknak másfelé való visszavonulását” —olvashatjuk egy korabeli leírásban, amelyet még ugyanazon évben, 1686-ban kinyomattak Velencében. Ebből a leírásból tudhatjuk meg, hogy a török kiűzésekor t,A város inkább hosszú, mint 6zéles, övezve van nagy palánkkal. bír néhány oldalvéd- del, melyekben tizenhat bronzágyút és egy vasájgyút találtak; váltakozva egy vízjárás mosta, harminc lépés széles völgyszerű árokkal és nagyon széles mocsárral. Volt a városban egy 300 lépés hosszú híd. Van három kapu, felvonóhidakkal. Dél felé fekszik a fellegvár téglából, régi módon építve és földalatti mély börtönnel ellátva, me- îyet a törökök egy pér napig védelmezhettek volna. ha akarták volna. Hadifogoly 300 volt, parasztok nélkül, kiknek szabad elvonulás adatott. A piacon 35 mázsa puskaport és 1200 gránátot találtak. A parancsnokság 200 katonát hagyott itt Simoirtárnyán. j /’ A vár, illetve a város visz- szafoglalása viszonylag simán ment. Amikor a várban lévő törökök látták, hogy a Bat- thyány-ezred huszárjai és más alakulatok elfoglalták a környéket, megsemmisítve a kisebb ellenállásokat, kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy csak két választásuk lehet: vagy felveszik a kilátástalan harcot az ostromló sereggel, vagy megadják magukat. Végül kitűzték a fehér zászlót, kérve a megadás feltételeit À császári haderő ekkor felszabadítóként vonult végig az országon. A török kiűzését eredményező haditett azonban koránt sem volt egyértelműen felszabadítás, mert Becs ezzel egyben a nemzeti elnyomásunkra, a nép kiszipolyozására törekedett Nem véletlen, hogy a simontomyai Vár nem sokkal ezután a Rákóczi-szabadságharc kereszttűzébe kerül: megszerzéséért, birtoklásáért kemény kÜ2> dehnet vívtak Rákóczi vitézei. „Bottyán... a derékhadat maga vezeti. így ér Simon- tornya alá, melynek sáncai iakkdrra igen erősek voltak; yízárkai, valamint mocsaras vidéké pedig megközelíthetet- lenné tették. (1705-öt írtak ekkor, vagyis nem egészen két évtizeddel a török kiűzése után a vár a Habsburg elnyomás egyik fellegvára) A fehérvári kaput, mely az egyetlen híd bejáratánál volt. erős bástyatorony őrizte, s a vár elszánt őrséggel is el volt látva. Minthogy a kurucoknak olyan nagy ostromágyúik, melyekkel az erős várfalakat a mai Szőlőhegyről sikerrel lehetett volna lövetni, nem voltak, nem maradt más hátra, mint a megrohanás. Pár napi elkeseredett munka után, púkor is az árkokat egy alkalmas helyen rőzsékkel és földeszsákokkal betömték, sikerült nekik ostromlétrákon feljutni a falakra, s heves küzdelemben november 11-én virradatkor bevenniük a várat. A sok elhullott vitéz halála feletti szomorúságban az őrséget majd egy szálig kardra hányták, s csak tizennyolcnak kegyelmeztek meg” — olvashatjuk dr. Kiss István Sümomtornya (krónikája című művében. A dicső ősök emléke előtti tisztelgésként most restaurálják e várat. Tolna megyében ez az első várrestaurálás, jelentősége azonban jóval túlnő a megye határain. Mint ahogyan maga a vár sem csupán helyi jelentőségű volt. Ez jut kifejezésre abban, hogy a restauráláshoz szükséges nem éppen kis összeg — a több mint 10 millió forint — túlnyomó többségét sem helyi erőforrásokból fedezik, hanem az Országos Műemléki Felügyelőség „nyúlt a zsebébe”) A munkálatoknak már a befejezéshez közeledő stádiumában tartanait. — Sok nehéz problémát kellett megoldanunk — mondja Gáspár László művezető. — Egy restaurálás közben úgyszólván minden lépésnél djlyan gondok jelentkeznek, amelyeket nem lehet előre látni. Az irányadó az eredetiség. Igen ám, de ez nem olyan egyszerű. Egy várat rendszerint számtalanszor megrongáltak ostrom közben, majd helyreállítottak, a tulajdonosok pedig rendszerint a saját maguk és koruk ízlése szerint átépítették. Erre a várra főként két Irányzat — a gótika és a reneszánsz — nyomta rá a bélyegét. Az első formájában — lakótoronyként — a XIII. században építették fel. A XIV. és XV. században gótikus jelleggel alakították ki a LaczkXfyalc a tulajdonképpeni várerődítményt, ami akkoriban az ország egyik legkorszerűbb vártípusát testesítette meg. 1508-ban reneszánsz stílusban építették át, s ekkor emelték a mai tornyot is. Ez volt a vár utolsó nagy átalakítása — Gergpliaki Buzlajr Mózes főajtónálló, akkori tulajdonos jóvoltából. Ezzel a kettősséggel magyarázhat^ hogy az egyik helyen a gótikus, a másikon a reneszánsz elemeket hangsúlyozták ki a restaurálás során, aszerint, hogy a maradvány milyen jellegű volt. Az első emeleten, a toronyteremben például reneszánsz stílben állították helyre a kandallót. Az egész országban ugyanis ez az egyetlen reneszánsz várkandalló, amelyik viszonylag ép állapotban vészelte át az évszázadokat. Éppen csak kiemelkedik a várfalból, s a tűz teljesen szabadon égett benne, de persze úgy, hogy a füstöt kihúzta a tága6 kémény. A palotaszárny eredetileg gótikus volt. B természetesen meg is hagyták ezt a jellegét. Minden jajtót, (ablakot kd kellett cserélni, újonnan elkészíteni az eredeti formának megfelelően, mert ami meg is maradt, teljesen tönkrement. Már majdnem minden kész, vagy rövid időn belül elkészül. A váron minden kor rajta hagyta a maga jegeit. Végeredményben ez történik ma is. Nemcsak azáltal, hogy helyreállítják az eredeti formákat, hanem azzal is, hogy e sziszifuszi munkával együtt beviszik az épületbe a modern technikát. A várfalakat a pincéktől a földszinten keresztül az emeletig behálózza a villanyvezeték. Másutt pvc-csöveket építettek be a szennyvíz elvezetésére, modem formájú vízcsapokból ömlik majd a falu törpevízmű véből jövő víz. Kicsempézett helyiségek. Egy kiállítótermet modern vasvázas és műanyag elemekből toldottak a palota- szárnyhoz. A várat azért restaurálják, hogy a mai igényeknek megfelelően használni lehessen. Mi_ ez az igény? Mindenekelőtt az ismeretiterjeczlés. Több helyiségben állandó kiállítást rendeznek. Könyvtárat is létesítenek itt. a legfelső emeleten pedig klubot. A várpincét étteremnek és borozónak használják majd. És ehhez is, ahhoz is villany-, vízvezeték, ég sok egyéb, azaz modern technika keik UOD A FERENC Jelentkezés április A magyar—NDK munkaerő, együttműködés keretében ez évben is magyar fiatalok csoportját várják a Német Demokratikus Köztársaság szocialista üzemedbe. Kiutazásra azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik az indulás időpontjáig betöltik 18. életévükéit, s nem haladták meg a huszonhatot (bár a felső korhatárban tesznek kivételeket) ; erkölcsi és politikai magatartásuk alapján javasolhatók, nőtlenéit, hajado- nok és eltartásra nem kötelezettek; vállalják az NDK- ban való ideiglenes foglalkoztatós fed tételeit; egészségileg alkalmasak a munka ellátására; a szakképzettséget igénylő munkakörbe jelentkezőknek megvan a szükséges szakmai képzettségük; s — kivéve az idén végző fiatalokat — nem hallgatód valamely közép- vagy felsőfokú iskolának. A fiúk közül azok jelentkezhetnek, akik 6 hónapot meghaladó katonai szolgálatot teljesítettek, vagy katonai szolgálatra alkalmatlanok, a sorköteles fiatalok közül pedig csak az 1953-ban és 1954r-ben születettek, |az elektroműszerész és rokonszakmáknál csak az 1954-ben születettek. Azok a fiatalok, akik sorkatonai szolgálatot még nem teljesítettek, az NDK- beli foglalkoztatás idejére szolgálathalasztásban részesülnek, azonban hazatértük után eleget kell tenniük e fontos állampolgári kötelezettségüknek. A gépjáművezetők közül csak a katonai szolgálat letöltése után fogadnak él jelentkezést Az NDK-vállalatok minden magyar dolgozóval magyar és német nyelvű szerződést kötnek. A magyar dolgozókat az adott üzem lehetőségeinek megfelelően csoportosan foglalkoztatják. A társadalom- biztosítás, a munkafeltételek, a bér, a munkaruha megvétele, a kedvezményes üzemi étkeztetés lehetőséged ugyanolyanok iriint az NDK-beli dolgozóké, A munkahét ötnapos, a dolgozók évenként 15 nap alap- szabadságot kapnak, és amikor évi rendes szabadságukra hazautaznak, a magyar munkások rendes szabadságidejükön kívül 2 fizetett, szabadnapot kapnak. Az NDK vállalatai általában elősegítik, hogy a magyar munkavállalók — a német dolgozókkal azonos jogot élvezve ebben is — továbbképezhessék magu26-tól július 31-ig kát a szakmában, akár egyetemi fokon is. A képzésben és a továbbképzésben való részvétel lényeges feltétele a német nyelv meghatározott szintű ismerete, vagy ennek megszerzése az NDK-ban. A magyar munkaügyi szervek idehaza elismerik az NDK- ban szerzett szakképzettséget, illetve továbbképzést A magyar munkások általában egy-egy lakótömböt kapnak, s abban összkomfortos lakásokat, amelyekben a lakószobák számától függően 4- en, illetve 8-an laknak. A nyelvtanulást könnyíti, hogy magyar tanárok tanítják a német nyelvet. A fiatalok rendes szabadságuk idején évenként egy alkalommal a német vállalat költségén hazalátogathatnak, azonban ezenkívül többször is felkereshetik magyarországi hozzátartozóikat, illetve fogadhatják családtagjaikat az NDK-ban. A foglalkoztatási idő leteltével a magyar dolgozók szervezetten utaznak haza. Tolna megyéből ebben az évben 184 fiatal kiküldetésére kerülhet sor. Ebből 82 fő szakmunkás, mégpedig: műszerész, villanyszerelő, esztergályos, hegesztő, csőszerelő, marós szakmával rendelkezők. Betanított munkakörbe olyan fiatalok jelentkezhetnek, akik nem rendelkeznek szakképzettséggel, őket gépgyárakban, izzólémpagyárban, fonodában és az építőiparban foglalkoztatják majd. Fiúk és lányok egyaránt jelentkezhetnek, mivel a keretből 43 fő lány kiutazása is biztosított. A [kiutazásra szeptember—október hónapban kerül sor, de jelentkezni április 26-tól júliug 31-ig lehet A Tolna megyéi állandó lakos fiatalok jelentkezését Tolna megyei Tanács VB munkaügyi osztályán (Szek- szArd, Mártírok tere 11—13) személyes 'jeleritkeaés esetén fogadják el. Félfogadás: szerdán 9-től 16 óráig, szombaton: 9-től 12 óráig. A jelentkezéshez: személyi igazolvány, 4 db. útlevélbe készített fénykép ég fiúk esetében ’katonakönyv szükséges. Részfletes felvilágosítást tudnak adni — fentieken kívül — városi tanácsok és a megyei tanács vb. járási hivatalainak és a nagyközségek munkaügyi szakigazgatási szervei is. Tolna megyei Tanács VB Munkaügyi Osztálya Beiskolázunk : SZERKEZETI LAKATOS SZAKMABA IPARI TANULÓKAT. Tanulmányi idő 8. ált. végzetteknek 3 év, érettségizetteknek 2 év. HEGESZTŐ SZAKMABA' IPARI TANULÓKAT. Tanulmányi idő 8. ált. végzetteknek 2 év, érettségizetteknek 1 ‘/a év. Jelentkezés az özem munkaügyi előadójánál. VEGYÉPSZER Szerelési Igazgatóság, előregyártó üzeme, Tamási, Szabadság u. 91. (94)
