Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
I I ? t r \ \ Szolidaritás Tizenhat éven át, 1955-től a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség és a Nemzetközi Diákszövetség határozata értelmében világszerte a haladó közvélemény április 24-ét a gyarmati ifjúság melletti szolidaritás kifejezésével ünnepelte. Ám a legújabb kori história örömteli eseményei között tartjuk nyilván a gyarmatbirodalmak széthullását. Az utóbbi két évtizedben kicsire zsugorodott glóbuszunkon a gyarmatok sötét foltja, bár Dél-Afrikában, Portugál-Gui- neában, Rhodesiában és Angolában, valamint Mocambique- ban máig is sárba tapossák az őslakosság alapvető jogait. Helyesen döntött a közelmúltban a DÍVSZ, amikor április 24-ét az imperializmus és a gyarmatosítás elleni harc nemzetközi ifjúsági szolidaritási napjává avatta. Az egykori gyarmatosítók helyébe újak léptek. Az Egyesült Államok ma épp oly kegyetlenséggel lép fel Indokínában, mint a hajdani gyarmattartók. Az új-gyarmatosítás anakro- bisztikus alternatívája: véres valóság. S a Vietnam,’ Laosz, Kambodzsa népei ellen viselt neokolonialista háború a legvéresebb, a legbrutálisabb a gyarmatosító hódítások történetében : békés települések bombázásától védtelen emberek lemészárlásáig, felvonultatja a népellenes bűntettek teljes arzenálját. A gyarmatok sorsa megpe- ' csételődött. A kolonialisták és a fajvédő politika megszállottjai lassan eltűnnek a politika porondjáról. Nem vár más sors azokra- »era, akik nyomdokaikba léptek. A neokolonialisták éppúgy vereséget szenvednek Indokínában, mint ahogy előbb-utóbb a gyarmatok szégyenfoltjai is eltűnnek a világ térképéről. Minden jóérzésű ember, a Világ haladó közvéleménye —: így hazánk társadalma is — azok mellett áll, azokkal szolidáris, akik napjainkban bátran szembeszállnak az imperializmussal, a gyarmatosítás minden formájával, legyen az a fajvédők embertelensége, vagy az USA agressziója. gy. d. Huszonnégy órás vasutassztrájk Japánban Tokió (MTI). Vasárnap huszonnégy órás sztrájkba lépnek kilenc magánkézben lévő japán vasúttársaság dolgozói. A vasutasok ezzel reagálnak a társaságok által felajánlott 6700 yenes béremelésre, amely alig valamivel több, mint egyhar- mada annak, amit szakszervezeteik követelnek. Pénteken tíz elektromos gépipari társaság dolgozói huszonnégy órás Sztrájkot tartottak. A japán kormány! aggodalommal tölti el az ál'iamvasü- tak csaknem háromszázezer dolgozójának április 27—28-ra bejelentett negyvennyolc órás’ Sztrájkja,,amely a Sohyo által vezetett „tavaszi béroffenzíva” betetőzésének ígérkezik. A sztrájk teljesen megbénítja majd Tokió és a legnagyobb japán ipari központok közlekedését, s becslések szerint több, mint huszonnégymillió embert foszt meg az utazás lehetőségétől. A tokiói tőzsde kiszolgáló személyzetének hatszáz tagú szakszervezete is csatlakozott a japán munkások tavaszi bérkampányához. A szakszervezet vezetői bejelentették, hogy hanem tesznek eleget béremelési követelésüknek, április 27-én és 28-án negyvennyolc órás sztrájkot tartanak. Ma népszavazás Franciaországban Dobsa János, az MTI tudósítója jelenti: Péntek este Pompidou elnök televíziós beszédével véget ért Franciaországban a népszavazási kampány, s vasárnap járulnak majd a szavazók az urnákhoz, hogy válaszoljanak az elnök által feltett kérdésre : helyeslik-e Anglia, Dánia, Norvégia és Írország csatlakozását a Közös Piachoz. Pompidou elnök péntek esti televíziós beszédében igen szavazatot követelt a választóktól. Georges Marchais, az FKP főtitkár-helyettese Pompidou beszédét kommentálva hangsúlyozta: az a tény, hogy az elnök továbbra sem nyilatkozik konkrét terveiről, csak nyugtalanságot kelthet. Nem csökken a hazafiak támadásának lendülete Dél-Vietnamban •(Folytatás az 1. oldalról). és Patsy Mink hawaii képviselőnőt. A két amerikai képviselő azért utazott Párizsba, hogy kielégítő washingtoni tájékoztatás híján ott tudja meg, tulajdonképpen miért szakadtak meg a párizsi tárgyalások. Hazatérésük után a tényekről és a részletekről tájékoztatni kívánják a kongresszust. A két amerikai képviselő a Binh asszonnyal folytatott hatórás eszmecsere után a Reuter tudósítójával beszélgetve elmondta: „Binh asszony rendkívül komolyan veszi a tárgyalást. A DIFK álláspontja világos: a bombázások, és a viet- namizálási politika lezárását akarják, őszintén kívánják a békét”. Több mint háromszáz diákot tartóztattak le pénteken az Egyesült Államokban az egész országra kiterjedt háborúellenes tüntetések résztvevői kőéül. A legnagyobb szabású megmozdulás New Yorkban történt, ahol mintegy ezren vonultak a Columbia egyetemről a hadviseltek szervezetének egyik központja elé. A tüntetők jelszavaikban „a fajgyűlölő háború beszüntetését” követelték, célozva arra. hogy az Egyesült Államok fehér ellenféllel szemben nem engedné meg magának azt, amit az indokínai háborúban lenézett „sárgák” ellen elkövet. Tüntettek a Massachusetts-! Chicopee-ben, a kaliforniai Palo Altoban. a bostoni egyetemeken, a Rhode Island-i Pro- videnceben és a fővárosban, Washingtonban is. Jugoszláv-egyiptomi közős közlemény Kairó (MTI) Kairóban közös közleményt adtak ki Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter látogatásáról és az egyiptomi vezetőkkel tartott tanácskozásairól. A közös közlemény hangoztatja: Közel-Kelet tartós és szilárd békéje csak úgy valósítható meg, ha Izrael valamennyi megszállt arab területről visszavonja csapatait. A közleményben mindkét fél síkraszáll Gunnar Jarring ENSZ-megbízott közel-keleti küldetésének mielőbbi felújításáért. Roland Reagan, a szélsőséges nézeteiről ismert kaliforniai kormányzó azt javasolta Nixon elnöknek, hogy „tartsa nyitva a nukleáris fegyverek esetleges vietnami felhasználásának ajtaját”. Szívesen látAæ athéni katonai államcsíny 5. évfordulója alkalmából francia demokratikus szervezetek képviselői keresték fel Görögország párizsi nagykövetségét és petíciót nyújtottak át, amelyben követelik minden görög politikai fogoly szabadon bocsátását. A petíció aláírói közt szerepel: Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára, Francois (Mitterrand, a Francia Szocialista Párt első titkára, Georges Seguy, a CGT (általános munkásszövetség) főtitkára. f A jelenleg Pekingben tartózkodó Miki Takeo voit japán külügyminiszter kijelentette a Kyodo hírügynökség munkatársának: Csou En-laj miniszterelnökkel (folytatott tárgyalásai megerősítették abi- ban a hitében, hogy a japán —kínai kapcsolatokat a lehető legrövidebb időn belül nor- malizálni kell. A két ország kapcsolatainak rendezése nemcsak a japán ég a kínai nép érdekeit szolgálná, hanem az ázsiai és a csendes-óceáni térségben (meglévő feszültség csökkentését is — mondotta Miki Takeo. • Luis Echeverria mexikói elnök chilei hivatalos látogatásának befejezése alkalmából közös nyilatkozatot írtak alá. Ebben a tárgyaló felek kijelentik: Chile és Mexikó kormánya támogatja a nemzetközi jog elveit, különösen pedig a más államok belügyeibe való be nem avatkozásnak és a nemzetek önrendelkezési jogának elvét. A két kormány igyekszik fenntartani kapcsolatait minden országgal, függetlenül azok társadalmi rendjétől, A két ország kormánya és népe hű a nemzetközi együttműködés elveihez nám, mit tenne az ellenség, ha óráról órára, napról napra azzal kellene számolnia, hogy mit fog tenni az Egyesült Államok csapatai védelmére” — jelentette ki Reagan. , és az ENSZ alapokmányához. A nyilatkozat szerint Echeverria és Allcnde elnök nyomatékosan aláhúzta minden államnak azt az elidegeníthetetlen jcigát, hogy önállóan rendelkezzék természeti kincseivel. * A Handelsblatt, a nyugatnémet üzleti körök lapja „A gazdasági együttműködés szilárd alapja” címmel közölte Kari Schillernek, az NSZK gazdasági és pénzügyminiszterének cikkét a szovjet—nyugatnémet gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének távlatairól. Kari Schiller állást foglal a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok hosszú lejáratú és tervszerű fejlesztése mellett. A miniszter méltatja a nemrég parafáit szovjet—nyugatnémet kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményt, amely a többi között előirányozza az áruforgalom struktúrájának megjavítását * A ciprusi kormány és az ENSZ között megállapodás jött létre arról, hogy a nico- slal kormány által nemrég vásárolt fegyverek egy részét a szigetország ENSZ-támasz- pontján őrzik — jelentette be pénteken Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár. A főtitkár hangoztatta, hogy a megállapodás értelmében a nagy robbanóerejű töltetek a ciprusi rendőrség főhadiszállásának raktárában maradnak, de a kézi fegyvereket és a lőszereket az ENSZ nicosiai támaszpontjára szállítják. A fegyvereket tároló raktárak felnyitásához szolgáló kulcsok egy-egy példányát a ciprusi kormány és a szigeten állomásozó ENSZ- haderők főparancsnoka birtokolja. Egy százéves győzelem Mxon látogatása előtt Moszkva Moszkva (MTI). Bokor Pál, az MTI tudósítója írja: Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja pénteken á Kreml kongresszusi palotájában megtartott Le- nin-emlékünnepségen többek között a Szovjetunió szilárd és következetes külpolitikájáról is beszélt, amely — mint mondotta — egyfelől a béke, a népek szabadsága és biztonsága aktív védelmének politikáját, másfelől a szilárd visszavágás politikáját jelenti az imperializmus minden és mindennemű kísérletére, amely a nemzetközi feszültség kiélezését célozza. Hangsúlyozta, hogy ezek az elvek szolgálnak alapul a Szovjetuniónak az Egyesült Államokkal való viszonyához is. Moszkvai diplomáciai megfigyelők szerint Kulakov szavai az adott összefüggésben és az adott pillanatban — kereken egy hónappal a moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt — pontos és mérlegelt magyarázattal szolgálnak az utóbbi hetek és napok néhány eseményére. A szovjet T—54-es tankok tömeges megjelenése a vietnami hadszíntéren, a legmodernebb radarzavaró készülékekkel felszerelt, s eddig sérthetetlennek tartott B—52-es amer rikai repülőerődök egy részének megsemmisítése Hanoi és Haiphong légterében szovjet légvédelmi rakétákkal —előre jelezte, hogy a szovjet politika „elsősorban a leghatékonyabb módon, a fegyverek erejével válaszol majd a vietnami nép elleni kihívásokra. Másrészt a TASZSZ hírügynökség — mint kormányhivatal — által kiadott figyelmeztető nyilatkozat, s a Haiphong kikötőjében horgonyzó szovjet szállítóhajókat ért támadás miatt tiltakozó jegyzék átadása Beam nagykövetnek, azt mutatta, hogy a Szovjetunió következetesen igénybe veszi azokat a diplomáciai eszközöket is, amelyek a harcoló indokínai nép javára szolgálhat- _ nak, és gátat vetnek a feszültség fokozódásának. Mint szovjet részről nem egyszer hangsúlyozták, a Nixonnal folytatandó párbeszéd legfőbb célját Moszkvában ugyancsak abban látják, hogy a két legerősebb hatalom közeledése által lehetővé válhat a nemzetközi konfliktuslehetőségek egy részének kizárása az emberiség életéből. A Nixon-látogatás technikai előkészületei egyébként az itteni szokásoknak megfelelően — e szokásokat De Gaulle elnök és sok más kiváló államférfi esetében sem borították fel — a nyilvánosság teljes kizárásával folynak. Egy amerikai szakértői csoport Brent Scowcroft dandártábornoknak, Nixon tanácsadójának vezetésével a minden államfői látogatás előtt esedékes biztonsági, hírközlési és protokolláris előkészületeket végzi el. Deonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára legutóbbi beszédében „nemcsak lehetségesnek, hanem kívánatosnak is” nevezte a szovjet—amerikai párbeszédet, amelynek moszkvai megfigyelők szerint a nemzetközi enyhülés nemcsak célja, hanem tétje is. Csakis e valóban nagy tét magyarázza, hogy a szovjet fél — anélkül, hogy elvi vagy gyakorlati engedményeket tenne — igyekszik elkerülni a bizalmi válságot, s fenntartani azt a helyzetet, amelyben e nagy fontosságú találkozó nemcsak kívánatos, hanem lehetséges is. Az 1848-as magyar szabadságharctól még hosszú az út a magyar munkásmozgalom kibontakozásáig. A fejlődés egyik fontos mérföldköve az Általános Munkásegylet megalakulása 1868- ban. Ezzel veszi kezdetét Magyarországon a szocialista mozgalom. Fontos jellemzője, hogy megalakulása és tevékenysége az I. Internacionálé működésének időszakára esik. A magyarországi szocialista mozgalom, okár a többi, altkor csak egy általános európai forradalomtól remélhette a munkásosztály felszabadítósót. Egy esetleges magyar forradalom lehetőségét az 1867-es , kiegyezés háttérbe szorította. A kiegyezés ugyanis a feudális nagybirtok- rendszer felszámolását, a köztársaság és a nemzeti önrendelkezés forradalmi megvalósítását több évtizedre lehetetlenné tette. 1869-ben az Internacionólénak két szekciója működött Magyar- országon. Az egyik Pesten, a másik Temesváron. A temesvárit Farkas Károly szervezte. Az Általános Munkásegylet nyilvánoson nem csatlakozott az Inter- naclonalához. Farkas 1869. második felében Temesvárról Pestre költözött és tagja lett a Munkásképző Egylet választmányának, majd később annak titkárává választották. Vezetésével mindjobban érvényesült a Munkásképző Egyletben az Internacio- nálé befolyása, s ennek következtében a Munkásképző Egylet hatása a tömegekre. 1871. májusában többszöri kísérlet után megvalósult a két munkásegylet egyesülése. A Munkásképző Egylet tagjai beléptek az Általános Munkásegyletbe. Az ellentétek és viták — amelyek az egyesülést megelőzték — az egyleteken belül a munkásság politikai és gazdasági harcának szembeállítása miatt alakultak ki. A lassaleánus „államsegély" jelszava voltaképpen a politikai és a gazdasági harc szembeállítását jelentette. Miután a munkásság napi gazdasági harcai erősödtek, elkerülhetetlen volt a szembeszállás a gazdasági harcot elutasító „államsegélyes" irányzattal. Legkövetkezetesebben Farkas Károly harcolt a politikai és gazdasági harc különválasztása ellen. Végül is az egyesülési törekvés eredménnyel zárult, gyakorlatilag minden szakmai egylet csatlakozott az Általános Munkásegylethez, hogy ezzel valóságos politikai szervezetet alkothasson.
