Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 95. szám

1 ) ♦ ) Megalakult Szekszárdim a MÍOTE dél-dunántúli területi szervezete Alkotmányunk LÓdosítá$áko& Szombaton délelőtt a Ba­bits Mihály művelődési köz­pont kamaratermében tartotta alakuló ülését a Magyar Or­vosok Tudományos Egyesüle­te Szövetségének legifjabb — mindössze négy éve működő — szervezete a MÁOTE, azaz a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete. Pon­tosabban: a MÁOTE déldu­nántúli területi szervezete Pécs, Baranya, Somogy és a ven­déglátó Tolna megye meghí­vott általános orvosainak részvételével. A MÁOTE-nak az egész or­szágban hét ilyen területi szervezete működik, lehetősé­get biztosítva a körzeti orvo­sokként tevékenykedő általá­nos orvosoknak arra, hogy tu­dományos munkálkodásuk vá­lóban figyelemre méltó tapasz­talatait időről időre kicserél­jék, az évente más és más megyében megrendezésre ke­rülő tudományos tanácskozá­sokon. A dél-dunántúli szervezet alakuló ülésén a MÁOTE or­szágos elnökségének számos tagja vett részt a már emlí­tett megyék orvosain kívül. Jelen volt dr. Andor Miklós a MÁOTE országos elnökségé­nek megbízott főtitkára, dr. Pataky László, az elnökség al- elnöke, dr. Pogány István, az elnökség tagja, dr. Bohánsz- ky Ferenc, az Egészségügyi Minisztérium képviselője, to­vábbá , dr. Ténye Jenő pro­fesszor, a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem szervezéstani in­tézetének vezetője. Részt vett a MÁOTE területi szervezeté­nek alakuló ülésén dr. Hor­váth Jenő főorvos a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője és dr. Szentgáli Gyula, a Tolna megyei Balas­sa János kórház igazgató fő­orvosa is. A tanácskozás munkáját dr. Farkas Elemér, pécsi kerületi főorvos vezette, és ezen első­ként dr. Torondy József, a MÁOTE dél-dunántúli, terüle­ti szervezetének titkára tar­tott előadást. Ezt követően a Baranya megyei titkár, dr. Bacsá Barnabás, majd a Pécs városi titkár, dr. Rajki Já­nos, végül a Tolna megyei titkár, dr. ' Ságh János szá­moltak be az egyésület ed­dig kifejtett munkájáról. So­mogy adós maradt a beszá­molással, mert megyei titká­ra, dr. Törölt Sándor beteg­sége miatt volt kénytelen tá- volmaradni a dél-dunántúli szervezet alakuló üléséről. Az előadások, illetve beszá­molók elhangzása után vita következett, ‘ majd dr. Torondy József területi titkár össze­foglaló értékelésével a kora délutáni óráikban ért véget a MÁOTE dél-dunántúli szer­vezetének alakuló ülése. látható. A várt közönséggel együtt akarják megbeszélni, hogy kire miként hatottak a látottak, beleértve természe­tesen a más művészeti ágak rangos képviselőit is. Eközben előadóművész reprodukál majd néhányat Gyárfás Endre mű­veiből és Bordás György szin­tén előad részleteket reperto­árjából. Hasonló, eleve kötet­len beszélgetésnek szánt ta­lálkozóra nemrég került sor Szentesen, ahol nagy közön­séget vonzott és nagy sikert aratott. Ugyanilyen lesz ápri­lis 30-án Csepelen. A találkozó értékelésére visszatérünk. tartósuk oka csupán a munkás- mozgalomban betöltött vezető szerepük. A kormánynak az volt a célja, hogy a vezetők fogság­ban tartásával és elítélésével megbénítsa a munkásmozgalom fejlődését. A hűtlenség! per törvényszéki tárgyalását száz évvel ezelőtt, 1872. április 23-án kezdték meg. A vádlottak védelmét liberális ügyvédek látták el. A tárgyalá­son állandóan nagyszámú hall­gatóság volt jelen és a pert mindvégig nagy érdeklődés kí­sérte. A törvényszék május 1-én hirdetett ítéletet. Bizonyíték hiá­nyában valamennyi vádlottat fel­mentették a hűtlenség vádja alól. Az Általános Munkásegylet működését viszont betiltották. Ugyanakkor a felmentő ítéletet a munkásmozgalom bizonyos élénkülése követte. A munka a rendőrterror ellenére a szakmai egyletekben folyt tovább. A „hűtlenségi" perben ara­tott győzelem a későbbi évek­ben megnövekedett erővel vitte előre a szocialista eszmék ügyét. A per egyben példát is adott az ellenséggel való bátor szembe­nézésre. Az Általános Munkásegylet a munkásmozgalom első politi­kai szervezete volt Magyarorszá­gon. A 100 esztendővel ezelőtti hűtlenségi perben a magyar munkásosztály jelentős erkölcs! győzelmet aratott az uralkodó osztállyal szemben. A szocialista állam fejlődése során politikailag mindig je­lentős esemény új alkotmány létrehozása, vagy az alkot­mány módosítása. Hiszen az állam által kiadott jogszabá­lyok legfontosabbja, a jogsza­bályok hierarchiájában a leg­magasabb helyet az alkot­mány-törvény foglalja el. Je­lentőségét azonban nemcsak a legmagasabb jogi forma húzza alá, hanem tartalmi okok is magyarázzák. Az alkotmány ugyanis az a törvény, amely röviden a hatalom gyakorlásá­nak egész rendszerét, benne az államszervezet rendszerét is keresztmetszetében határozza meg. Ez a körülmény teszi je­lentőssé a mostani alkotmány- módosítást is. Ez az oka an­nak, hogy más törvényjavas­latoktól eltérően a napilapok is közzétették az alkotmány tel­jes szövegét. A mostani javaslat az 1949- ben elfogadott alkotmány mó­dosítását célozza. Az ok egyér­telmű : az elmúlt, közel 23 év során társadalmunkban, társa­dalmunk osztályszerkezetében és politikai viszonyainkban igen jelentős változások kö­vetkeztek be. Ezek a változá­sok hatással voltak a hatalom gyakorlásának módjára, a pro­letárdiktatúra megvalósításá­nak egész rendszerére is. Az alkotmánynak vissza kell tük­röznie ezeket a változásokat, ha helyesen akarja meghatá­rozni a hatalomgyakorlás rend­szerét, benne az állami szervek funkcióit, szerepét. L Ezért helyezi az új alkot­mánymódosítás a legnagyobb súlyt a társadalmi rendre vo­natkozó fejezetre, itt találjuk a legtöbb és legalapvetőbb módosításokat, amely már a preanbulum, a bevezető rész módosításában is kifejezésre jut. Ebben a vonatkozásban az alkotmánymódosítás kifejezés­re juttatja a társadalom osz­tályszerkezetében bekövetke­zett változásokat. Érzékelteti a volt kizsákmányoló osztályok felszámolásának tényét, az egy­séges szövetkezeti parasztság létrejöttének jelentőségét, az értelmiség soraiban bekövetke­zett politikai és más változá­sokat. A társadalom struktúrá­jának változásait az alkotmány természetesen csak közvetetten fejezheti ki, hiszen fő funk­ciója nem ennek leszögezése, hanem a hatalomgyakorlás szervezeti rendszerének meg­határozása. A társadalom struktúráját, annak változásait különösen a hatalom osztálylényegének, az állam osztály tartalmának meg­határozásakor és a tulajdon- viszonyok szabályozása során tükrözi vissza az alkotmány. Az 1949. évi XX. törvény a proletárdiktatúra meghatározá­sa során csak a munkásság és a dolgozó parasztság osztály­szövetségéről szól, és csak a hatalom gyakorlásának meg­valósítását, a hatalom gyakor­lásának módját illetően beszélt a dolgozó népről. A módosítás úgy szól, hogy a munkásosztály hatalmát a szövetkezetekbe tö­mörült parasztsággal szövet­ségben, az értelmiség és más dolgozó rétegekkel együtt va­lósítja meg. A hatalom lénye­gének ez a meghatározása a szocialista demokrácia szélesí­tésének szükségességét kívánja meg. Új vonása az alkotmánymó­dosításnak, hogy a hatalom lé­nyegének meghatározása után viszonylag részletesen szól ar­ról a társadalmi-szervezeti rendszerről, amely ezt az osz­tálytartalmat kifejezi, azokról a szervekről, amelyek részt \ esznek a hatalom gyakorlásá­ban. így az állami szervek rendszerét megelőzően szól a módosítás a párt vezető szere­péről, a népfrontról, a szak- szervezetekről, de a hatalom gyakorlásának szervezeti rend­szerére is- vonatkoznak a szö­vetkezetekről szóló sorok. „A szövetkezetek à szocialista tár­sadalmi rend részei...” és nem egyszerűen termelési egységek. A tulajdonviszonyok termé­szetesen még közvetlenebbül fejezik ki a társadalom struk­túrájában bekövetkezett válto­zásokat. 1949-ben, az államosí­tások eredményeként, az ipar­ban már megszilárdult az ál­lami szocialista tulajdon. A mezőgazdaságban még uralko­dó volt a kisárutermelés, és bár az alkotmány megállapítja a szövetkezeti tulajdon létét, mégis a szövetkezetekről jó­részt, csak mint elérendő pers­pektíváról beszélhet. Az új al­kotmány már a bekövetkezett változásokat, a mezőgazdaság szocialista átszervezését tük­rözheti vissza. Az alkotmánymódosítás meg kívánja szüntetni a munkával szerzett tulajdon kategóriáját. Talán ebben mutatkozik a tu­lajdoni viszonyok területén a legszembetűnőbb változás. A munkával szerzett tulajdon ka­tegóriájába az 1949. évi XX. törvény a kisárutermelői tulaj­dont (az akkor még különösen a mezőgazdaságban uralkodó) és a munkások, valamint az alkalmazottak személyi szük­ségleteit kielégítő tulajdont (bú­torok, ruházat, családi ház stb.) hozta össze egy tulajdoni for­mában. Az első pillanatra ide­genül hat ez a megoldás, hi­szen az egyik tulajdon a pol­gári magántulajdon fajtája, a másik a fejlődő szocialista sze­mélyi tulajdon alapja. Politi­kailag érthető azonban ez a megoldás, mert az alkotmány ezzel is a szövetségben lévő társadalmi osztályok közössé­gét húzta alá. A határvonalat tehát nem a magántulajdon és a szocialista típusú tulajdoni formák között húzta meg, ha­nem a tőkéstulajdon és más tulajdoni formák között. A mai alkotmánymódosítás idején er­re már nincs szükség. Ezért le­szögezi a termelési eszközök feletti társadalmi tulajdont, a szocialista személyi tulajdon létrejöttét és elismeri a kisáru- termelő magántulajdon létét. E változások mögött természete­sen ismét a társadalom struk­túrájában bekövetkezett válto­zások húzódnak meg. II. A módosítások másik része, az állami szervek szervezetét, munkáját, tevékenységét érin­ti. Ebben a vonatkozásban közvéleményünk már tájéko­zottabb, hiszen az elmúlt évek­ben politikai életünk homlok­terében egész sor ilyen válto­zás állt. Legismertebbek az új tanácstörvénnyel és az új vá­lasztójogi törvénnyel kapcsola­tos módosulások. Itt az alkot­mánymódosítás megismétli, il­letve az alkotmányba foglalja ezeket. Akár az új tanácstör­vényre, akár a választási rend­szerre gondolunk, ezek fő irá­nya a szocialista demokrácia kiterjesztése felé mutat. Kisebb mértékben, de más állami szervek vonatkozásában is, módosításokat javasol a közzétett alkotmányszöveg. Többek között meg kívánja növelni az országgyűlés súlyát, szerepét. A legfontosabb indít­ványok azzal kapcsolatosak, hogy az országgyűlésnek meg kell vitatnia kormányprogram­ját, felügyelni köteles az alkot­mány megtartását (19. §), s az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit törvény for­májában csak az országgyűlés szabályozhatja. (54. §). Alapvetően új szabálynak minősíthető az, hogy a bírá­kat az igazságügy-miniszter he­lyett ezután a Népköztársaság Elnöki Tanácsa fogja megvá­lasztani (30. §), hogy a bün­tetőeljárás minden szakaszá­ban, tehát a nyomozati sza­kaszban is, az állampolgáro­kat megilleti a védelem joga (49 §). Az állami szervek rend­szerét tekintve természetesen ezentúl más, kisebb jelentősé­gű módosításokkal is találkoz­hatunk. III. Politikailag is jelentősnek kell minősítenünk az állam­polgárok alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó módosításokat. Szembetűnő, hogy az alkotmánymódosítás egyes állampolgári jogokat a társadalmi rendről szóló első fejezetbe vitt át. Ennek az a jelentősége, hogy az ifjúság védelmével, a család intézmé­nyének védelmével, az állam­polgárok egészségvédelmével, a tudományos munka és a hala­dást szolgáló művészetek tá­mogatásával kapcsolatos jogo­sítványokat, mint a szocialista társadalmi rendből folyó té­nyeket szögezi le az alkot­mány. Ezzel is kifejezésre akarja juttatni, hogy az állam- polgári jogok nemcsak ebben a vonatkozásban, hanem az ál­lampolgári jogok egésze tekin­tetében a társadalmi rend ré­szének tekinti és nem egysze­rűen csak az állam által ga­rantált jogosítványként. Erre utal az állampolgári jogokról szóló 7. fejezet 54. §-a is, ami­kor megállapítja, hogy a Ma­gyar Népköztársaság tisztelet­ben tartja az emberi jogokat. Az állampolgári jogok meg­ítélésének új megközelítését mutatja az is, hogy a jogokat az új módosítás nem a dolgo­zók jogaként fogalmazza meg, hanem az állampolgárok joga­ként. Az alkotmánymódosítás ezzel kifejezésre akarja juttat­ni, hogy ezeket a jogokat min­denki számára garantálni akar­ja, megszűntek azok a politikai okok, amelyek indokolták az állampolgári jogok megadása szempontjából az állampolgá­rok közötti különbségtételt. Az alkotmánynak ez a vonása is­mét a szocialista demokrácia szélesítését kívánja kifejezésre juttatni. A közvéleményünk előtt fek­vő alkotmánymódosítás tehát a társadalom fejlődésében be­következett változásokat tükrö­zi vissza és ennek eredménye­ként az állami szervek tevé­kenysége, valamint az állam- polgári jogok vonatkozásában a szocialista demokrácia szé­lesítését tűzi ki célul. DR. SCHMIDT PÉTER tanszékvezető, egyetemi docens Szekszárdi munkahellyel vezető munkakörbe alkalmazni kívánunk mélyépítői kivitelező gyakorlattal rendelkező TECHNIKUST vagy MÉRNÖKÖT. Mindkét esetben 5 éves kivitelezői gyakorlat szükséges. Illetmény megegyezés szerint. Pályázatokat „teljes diszkréció" jeligére, eddigi munkakörök meg­jelölésével és életrajz csatolásával kérjük a kiadóba. (325) Szokatlan műrésztalálkozó Szokatlan, rendhagyó talál­kozóra kerül sor e hó 26-án, szerdán délután három órakor a megyei művelődési központ kiállító- és előadótermében. Ez Kálmánchey Zoltán, la­punk két ízben is méltatott, kiállításának utolsó napja. Eb­ből az alkalomból ide látogat Gyárfás Endre költő, Balázs Árpád zeneszerző és Bordás György, az Állami Operaház magánénekese. Mindhárman érzelmileg valamilyen módon kötődnek a kiállított anyag­hoz, amelyben például Gyár­fásnak készült ex-libris is Amikor az Általános Munkás- egylet tüntetést rendez a Párizsi Kommün eszméi és harcosai mellett, a rendőrség több tünte­tőt letartóztat, s ez felháboro­dást vált ki a munkásokból. Az Andrássy-kormóny válasz­képpen bezáratja a Munkásegy­let helyiségeit, megbénítja az egylet működését és „hűtlenségi", eljárás megindítását rendeli el a szervezet vezetői és aktív tagjai ellen. A vizsgálatok során mindenek­előtt a lefogott vezetők széles körű levelezési kapcsolatait ku­tatják. Találnak is ilyen levele­ket, ezek azonban csupán in­formációs kapcsolatokat tárnak fel. A periratokban szó volt Marx leveléről is, melyet egyik vád­lottnál vagy az egylet irattárá­ban foglaltak le. Az ügyészi je­lentések azonban nem idéznek az állítólagos Marx-levélből, így valószínű, hogy az nem tartal­mazott olyasmit, amit a vád a hűtlenségi perben felhasználha­tott volna. A lefoglalt levelek nem jelen­tettek semmiféle bizonyítékot ar­ra, hogy a Munkásegylet bár­milyen összeesküvés-félét készí­tett volna elő a fennálló rend erőszakos megdöntésére. Decem­ber 21-én nyolc vádlottat he­lyeznek szabadlábra, de Farkas, Külföldy, Politzer és Ihrlinger to­vábbra is őrizetben marad. Ok­mányszerű bizonyíték a két utób­bi esetében nem is volt Fogva

Next

/
Thumbnails
Contents