Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
1 ) ♦ ) Megalakult Szekszárdim a MÍOTE dél-dunántúli területi szervezete Alkotmányunk LÓdosítá$áko& Szombaton délelőtt a Babits Mihály művelődési központ kamaratermében tartotta alakuló ülését a Magyar Orvosok Tudományos Egyesülete Szövetségének legifjabb — mindössze négy éve működő — szervezete a MÁOTE, azaz a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete. Pontosabban: a MÁOTE déldunántúli területi szervezete Pécs, Baranya, Somogy és a vendéglátó Tolna megye meghívott általános orvosainak részvételével. A MÁOTE-nak az egész országban hét ilyen területi szervezete működik, lehetőséget biztosítva a körzeti orvosokként tevékenykedő általános orvosoknak arra, hogy tudományos munkálkodásuk válóban figyelemre méltó tapasztalatait időről időre kicseréljék, az évente más és más megyében megrendezésre kerülő tudományos tanácskozásokon. A dél-dunántúli szervezet alakuló ülésén a MÁOTE országos elnökségének számos tagja vett részt a már említett megyék orvosain kívül. Jelen volt dr. Andor Miklós a MÁOTE országos elnökségének megbízott főtitkára, dr. Pataky László, az elnökség al- elnöke, dr. Pogány István, az elnökség tagja, dr. Bohánsz- ky Ferenc, az Egészségügyi Minisztérium képviselője, továbbá , dr. Ténye Jenő professzor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem szervezéstani intézetének vezetője. Részt vett a MÁOTE területi szervezetének alakuló ülésén dr. Horváth Jenő főorvos a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője és dr. Szentgáli Gyula, a Tolna megyei Balassa János kórház igazgató főorvosa is. A tanácskozás munkáját dr. Farkas Elemér, pécsi kerületi főorvos vezette, és ezen elsőként dr. Torondy József, a MÁOTE dél-dunántúli, területi szervezetének titkára tartott előadást. Ezt követően a Baranya megyei titkár, dr. Bacsá Barnabás, majd a Pécs városi titkár, dr. Rajki János, végül a Tolna megyei titkár, dr. ' Ságh János számoltak be az egyésület eddig kifejtett munkájáról. Somogy adós maradt a beszámolással, mert megyei titkára, dr. Törölt Sándor betegsége miatt volt kénytelen tá- volmaradni a dél-dunántúli szervezet alakuló üléséről. Az előadások, illetve beszámolók elhangzása után vita következett, ‘ majd dr. Torondy József területi titkár összefoglaló értékelésével a kora délutáni óráikban ért véget a MÁOTE dél-dunántúli szervezetének alakuló ülése. látható. A várt közönséggel együtt akarják megbeszélni, hogy kire miként hatottak a látottak, beleértve természetesen a más művészeti ágak rangos képviselőit is. Eközben előadóművész reprodukál majd néhányat Gyárfás Endre műveiből és Bordás György szintén előad részleteket repertoárjából. Hasonló, eleve kötetlen beszélgetésnek szánt találkozóra nemrég került sor Szentesen, ahol nagy közönséget vonzott és nagy sikert aratott. Ugyanilyen lesz április 30-án Csepelen. A találkozó értékelésére visszatérünk. tartósuk oka csupán a munkás- mozgalomban betöltött vezető szerepük. A kormánynak az volt a célja, hogy a vezetők fogságban tartásával és elítélésével megbénítsa a munkásmozgalom fejlődését. A hűtlenség! per törvényszéki tárgyalását száz évvel ezelőtt, 1872. április 23-án kezdték meg. A vádlottak védelmét liberális ügyvédek látták el. A tárgyaláson állandóan nagyszámú hallgatóság volt jelen és a pert mindvégig nagy érdeklődés kísérte. A törvényszék május 1-én hirdetett ítéletet. Bizonyíték hiányában valamennyi vádlottat felmentették a hűtlenség vádja alól. Az Általános Munkásegylet működését viszont betiltották. Ugyanakkor a felmentő ítéletet a munkásmozgalom bizonyos élénkülése követte. A munka a rendőrterror ellenére a szakmai egyletekben folyt tovább. A „hűtlenségi" perben aratott győzelem a későbbi években megnövekedett erővel vitte előre a szocialista eszmék ügyét. A per egyben példát is adott az ellenséggel való bátor szembenézésre. Az Általános Munkásegylet a munkásmozgalom első politikai szervezete volt Magyarországon. A 100 esztendővel ezelőtti hűtlenségi perben a magyar munkásosztály jelentős erkölcs! győzelmet aratott az uralkodó osztállyal szemben. A szocialista állam fejlődése során politikailag mindig jelentős esemény új alkotmány létrehozása, vagy az alkotmány módosítása. Hiszen az állam által kiadott jogszabályok legfontosabbja, a jogszabályok hierarchiájában a legmagasabb helyet az alkotmány-törvény foglalja el. Jelentőségét azonban nemcsak a legmagasabb jogi forma húzza alá, hanem tartalmi okok is magyarázzák. Az alkotmány ugyanis az a törvény, amely röviden a hatalom gyakorlásának egész rendszerét, benne az államszervezet rendszerét is keresztmetszetében határozza meg. Ez a körülmény teszi jelentőssé a mostani alkotmány- módosítást is. Ez az oka annak, hogy más törvényjavaslatoktól eltérően a napilapok is közzétették az alkotmány teljes szövegét. A mostani javaslat az 1949- ben elfogadott alkotmány módosítását célozza. Az ok egyértelmű : az elmúlt, közel 23 év során társadalmunkban, társadalmunk osztályszerkezetében és politikai viszonyainkban igen jelentős változások következtek be. Ezek a változások hatással voltak a hatalom gyakorlásának módjára, a proletárdiktatúra megvalósításának egész rendszerére is. Az alkotmánynak vissza kell tükröznie ezeket a változásokat, ha helyesen akarja meghatározni a hatalomgyakorlás rendszerét, benne az állami szervek funkcióit, szerepét. L Ezért helyezi az új alkotmánymódosítás a legnagyobb súlyt a társadalmi rendre vonatkozó fejezetre, itt találjuk a legtöbb és legalapvetőbb módosításokat, amely már a preanbulum, a bevezető rész módosításában is kifejezésre jut. Ebben a vonatkozásban az alkotmánymódosítás kifejezésre juttatja a társadalom osztályszerkezetében bekövetkezett változásokat. Érzékelteti a volt kizsákmányoló osztályok felszámolásának tényét, az egységes szövetkezeti parasztság létrejöttének jelentőségét, az értelmiség soraiban bekövetkezett politikai és más változásokat. A társadalom struktúrájának változásait az alkotmány természetesen csak közvetetten fejezheti ki, hiszen fő funkciója nem ennek leszögezése, hanem a hatalomgyakorlás szervezeti rendszerének meghatározása. A társadalom struktúráját, annak változásait különösen a hatalom osztálylényegének, az állam osztály tartalmának meghatározásakor és a tulajdon- viszonyok szabályozása során tükrözi vissza az alkotmány. Az 1949. évi XX. törvény a proletárdiktatúra meghatározása során csak a munkásság és a dolgozó parasztság osztályszövetségéről szól, és csak a hatalom gyakorlásának megvalósítását, a hatalom gyakorlásának módját illetően beszélt a dolgozó népről. A módosítás úgy szól, hogy a munkásosztály hatalmát a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiség és más dolgozó rétegekkel együtt valósítja meg. A hatalom lényegének ez a meghatározása a szocialista demokrácia szélesítésének szükségességét kívánja meg. Új vonása az alkotmánymódosításnak, hogy a hatalom lényegének meghatározása után viszonylag részletesen szól arról a társadalmi-szervezeti rendszerről, amely ezt az osztálytartalmat kifejezi, azokról a szervekről, amelyek részt \ esznek a hatalom gyakorlásában. így az állami szervek rendszerét megelőzően szól a módosítás a párt vezető szerepéről, a népfrontról, a szak- szervezetekről, de a hatalom gyakorlásának szervezeti rendszerére is- vonatkoznak a szövetkezetekről szóló sorok. „A szövetkezetek à szocialista társadalmi rend részei...” és nem egyszerűen termelési egységek. A tulajdonviszonyok természetesen még közvetlenebbül fejezik ki a társadalom struktúrájában bekövetkezett változásokat. 1949-ben, az államosítások eredményeként, az iparban már megszilárdult az állami szocialista tulajdon. A mezőgazdaságban még uralkodó volt a kisárutermelés, és bár az alkotmány megállapítja a szövetkezeti tulajdon létét, mégis a szövetkezetekről jórészt, csak mint elérendő perspektíváról beszélhet. Az új alkotmány már a bekövetkezett változásokat, a mezőgazdaság szocialista átszervezését tükrözheti vissza. Az alkotmánymódosítás meg kívánja szüntetni a munkával szerzett tulajdon kategóriáját. Talán ebben mutatkozik a tulajdoni viszonyok területén a legszembetűnőbb változás. A munkával szerzett tulajdon kategóriájába az 1949. évi XX. törvény a kisárutermelői tulajdont (az akkor még különösen a mezőgazdaságban uralkodó) és a munkások, valamint az alkalmazottak személyi szükségleteit kielégítő tulajdont (bútorok, ruházat, családi ház stb.) hozta össze egy tulajdoni formában. Az első pillanatra idegenül hat ez a megoldás, hiszen az egyik tulajdon a polgári magántulajdon fajtája, a másik a fejlődő szocialista személyi tulajdon alapja. Politikailag érthető azonban ez a megoldás, mert az alkotmány ezzel is a szövetségben lévő társadalmi osztályok közösségét húzta alá. A határvonalat tehát nem a magántulajdon és a szocialista típusú tulajdoni formák között húzta meg, hanem a tőkéstulajdon és más tulajdoni formák között. A mai alkotmánymódosítás idején erre már nincs szükség. Ezért leszögezi a termelési eszközök feletti társadalmi tulajdont, a szocialista személyi tulajdon létrejöttét és elismeri a kisáru- termelő magántulajdon létét. E változások mögött természetesen ismét a társadalom struktúrájában bekövetkezett változások húzódnak meg. II. A módosítások másik része, az állami szervek szervezetét, munkáját, tevékenységét érinti. Ebben a vonatkozásban közvéleményünk már tájékozottabb, hiszen az elmúlt években politikai életünk homlokterében egész sor ilyen változás állt. Legismertebbek az új tanácstörvénnyel és az új választójogi törvénnyel kapcsolatos módosulások. Itt az alkotmánymódosítás megismétli, illetve az alkotmányba foglalja ezeket. Akár az új tanácstörvényre, akár a választási rendszerre gondolunk, ezek fő iránya a szocialista demokrácia kiterjesztése felé mutat. Kisebb mértékben, de más állami szervek vonatkozásában is, módosításokat javasol a közzétett alkotmányszöveg. Többek között meg kívánja növelni az országgyűlés súlyát, szerepét. A legfontosabb indítványok azzal kapcsolatosak, hogy az országgyűlésnek meg kell vitatnia kormányprogramját, felügyelni köteles az alkotmány megtartását (19. §), s az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit törvény formájában csak az országgyűlés szabályozhatja. (54. §). Alapvetően új szabálynak minősíthető az, hogy a bírákat az igazságügy-miniszter helyett ezután a Népköztársaság Elnöki Tanácsa fogja megválasztani (30. §), hogy a büntetőeljárás minden szakaszában, tehát a nyomozati szakaszban is, az állampolgárokat megilleti a védelem joga (49 §). Az állami szervek rendszerét tekintve természetesen ezentúl más, kisebb jelentőségű módosításokkal is találkozhatunk. III. Politikailag is jelentősnek kell minősítenünk az állampolgárok alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó módosításokat. Szembetűnő, hogy az alkotmánymódosítás egyes állampolgári jogokat a társadalmi rendről szóló első fejezetbe vitt át. Ennek az a jelentősége, hogy az ifjúság védelmével, a család intézményének védelmével, az állampolgárok egészségvédelmével, a tudományos munka és a haladást szolgáló művészetek támogatásával kapcsolatos jogosítványokat, mint a szocialista társadalmi rendből folyó tényeket szögezi le az alkotmány. Ezzel is kifejezésre akarja juttatni, hogy az állam- polgári jogok nemcsak ebben a vonatkozásban, hanem az állampolgári jogok egésze tekintetében a társadalmi rend részének tekinti és nem egyszerűen csak az állam által garantált jogosítványként. Erre utal az állampolgári jogokról szóló 7. fejezet 54. §-a is, amikor megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat. Az állampolgári jogok megítélésének új megközelítését mutatja az is, hogy a jogokat az új módosítás nem a dolgozók jogaként fogalmazza meg, hanem az állampolgárok jogaként. Az alkotmánymódosítás ezzel kifejezésre akarja juttatni, hogy ezeket a jogokat mindenki számára garantálni akarja, megszűntek azok a politikai okok, amelyek indokolták az állampolgári jogok megadása szempontjából az állampolgárok közötti különbségtételt. Az alkotmánynak ez a vonása ismét a szocialista demokrácia szélesítését kívánja kifejezésre juttatni. A közvéleményünk előtt fekvő alkotmánymódosítás tehát a társadalom fejlődésében bekövetkezett változásokat tükrözi vissza és ennek eredményeként az állami szervek tevékenysége, valamint az állam- polgári jogok vonatkozásában a szocialista demokrácia szélesítését tűzi ki célul. DR. SCHMIDT PÉTER tanszékvezető, egyetemi docens Szekszárdi munkahellyel vezető munkakörbe alkalmazni kívánunk mélyépítői kivitelező gyakorlattal rendelkező TECHNIKUST vagy MÉRNÖKÖT. Mindkét esetben 5 éves kivitelezői gyakorlat szükséges. Illetmény megegyezés szerint. Pályázatokat „teljes diszkréció" jeligére, eddigi munkakörök megjelölésével és életrajz csatolásával kérjük a kiadóba. (325) Szokatlan műrésztalálkozó Szokatlan, rendhagyó találkozóra kerül sor e hó 26-án, szerdán délután három órakor a megyei művelődési központ kiállító- és előadótermében. Ez Kálmánchey Zoltán, lapunk két ízben is méltatott, kiállításának utolsó napja. Ebből az alkalomból ide látogat Gyárfás Endre költő, Balázs Árpád zeneszerző és Bordás György, az Állami Operaház magánénekese. Mindhárman érzelmileg valamilyen módon kötődnek a kiállított anyaghoz, amelyben például Gyárfásnak készült ex-libris is Amikor az Általános Munkás- egylet tüntetést rendez a Párizsi Kommün eszméi és harcosai mellett, a rendőrség több tüntetőt letartóztat, s ez felháborodást vált ki a munkásokból. Az Andrássy-kormóny válaszképpen bezáratja a Munkásegylet helyiségeit, megbénítja az egylet működését és „hűtlenségi", eljárás megindítását rendeli el a szervezet vezetői és aktív tagjai ellen. A vizsgálatok során mindenekelőtt a lefogott vezetők széles körű levelezési kapcsolatait kutatják. Találnak is ilyen leveleket, ezek azonban csupán információs kapcsolatokat tárnak fel. A periratokban szó volt Marx leveléről is, melyet egyik vádlottnál vagy az egylet irattárában foglaltak le. Az ügyészi jelentések azonban nem idéznek az állítólagos Marx-levélből, így valószínű, hogy az nem tartalmazott olyasmit, amit a vád a hűtlenségi perben felhasználhatott volna. A lefoglalt levelek nem jelentettek semmiféle bizonyítékot arra, hogy a Munkásegylet bármilyen összeesküvés-félét készített volna elő a fennálló rend erőszakos megdöntésére. December 21-én nyolc vádlottat helyeznek szabadlábra, de Farkas, Külföldy, Politzer és Ihrlinger továbbra is őrizetben marad. Okmányszerű bizonyíték a két utóbbi esetében nem is volt Fogva
