Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-18 / 90. szám
I ï » Tennivalók a kongresszus után A nagy tartalék ' 3. Sürgető követelmény : a korszerű szervezőképzés Újra átolvasva a termelőszövetkezetek második országos kongresszusán elhangzott beszédeket, felszólalásokat, látom: bőséges útravalóval utazhattak haza a kongresszusi küldöttek. Néhányat a feladatok közül: A szövetkezetek jobban használják ki a közös és a háztáji gazdaságban rejlő lehetőségeket. A tsz-ek ne csak a gyors ütemben korszerűsített üzemágakban, hanem a munkaigényes ágazatokban is növeljék a termelést. Kedvezőtlen a dolgozók és a már munkaképtelen tagok között az arány. Nem fejlődött kielégítően az együttműködés a tsz-ek, a felvásárlók és a feldolgozó vállalatok között. . .. .. Egyszóval akad tennivaló. Megyénk termelőszövetkezeti parasztságát a kongresszuson tizenöt küldött képviselte. Közülük szólaltatunk meg néhányat: mondják el, mit és hogyan próbálnak megvalósítani termelőszövetkezetükben a kongresszus után. Herczeg József, a diósberé- nyi Rákóczi Tsz elnöke: — A kongresszus után rengeteg a tennivaló, amihez mielőbb hozzá kell látni- Mi elsősorban szociális ellátottságon próbálunk javítani. Szociális épület létesítését tervezzük. Szövetkezetünk vezetősége úgy határozott, hogy a községi kultúr- ház felújításához anyagilag is hozzájárul. A termeléssel kapcsolatban: méginkább igénybe kívánjuk venni a legmodernebb módszereket. Igyekszünk erősíteni az eddig elért eredményeinket. Termelőszövetkezetünk anyagilag kedvező helyzetben van, biztonsági tartalékunk nagysága a garantált munkadíj 78 százalékát teszi ki. Készülünk a vezetőségválasztó közgyűlésre, és a közeljövőben módosítjuk a tsz alapszabályát. Termelőszövetkezetünk munkáját a kongresszus állásfoglalása döntően meghatározza. __ ^ Kovács Ferenc, a döbrököz! Zöld Mező Tsz párttitkára: — A kongresszuson reálisan értékelték a termelőszövetkezetek jelenlegi helyzetét. A tsz- ekben sajátos kettősség van, a népgazdaság felé teljesíteni kell az elvárásokat, ugyanakkor a munkaerő elkopott Nálunk például 57,2 év az átlagéletkor. Területünk 90 százalékán vállalati gazdálkodás folyik, gépesítettünk, élünk a technika minden lehetőségével. Nagy problémánk a nyugdíj előtt álló tsz-tagok foglalkoztatása. Ennek enyhítésére úgynevezett területi vállalásokat létesítettünk, ahol mód »ran arra, hogy a fiatalabb családtagok is besegítsenek. Termelőszövetkezetünk háztáji agronómusa kizárólag a háztáji kihasználásának lehetőségeivel foglalkozik. A fiatal munkaerőt úgy próbálj uk megfogni, hogy len-előfeldol- gozót létesítettünk, ahonnan a dolgozók szükségszerűen átcsoportosíthatók. A tsz vezetőivel nemrégiben arról beszélgettünk, hogy ha a szintet tartani és továbbfejlődni akarunk, mindenekelőtt a magunk lehetőségeire kell támaszkodni. Seid! Lajos, a madocsai Igazság Tsz elnöke: — Célunk, a negyedik ötéves terv további célkitűzéseinek megvalósítása. A kongresszuson bejelentették, hogy jövő évtől kezdve az öregségi, munkaképtelenségi járadékot havi száz, az özvegyi járadékot havi hatvan forinttal emeli. Ezentúl mi is igyekszünk megtalálni a segítés módját — természetesen erőnkön belüL Gazdaságunkban száz holddal emeljük a zöldségterületet, amely ebben az évben már hétszáz holdat tesz ki. Szarvasmarha-programunkat a kongresszus jegyében igyekszünk végrehajtani, 70— 80 szarvasmarhával gyarap- szunk idén. A kongresszus állásfoglalásával egyetértünk, vannak azonban olyan feladatok is, melyek megvalósítása nem a tsz-ek feladata. Barabás Lajosné, a hőgyészi Uj Barázda Tsz főkönyvelőhelyettese: — Mikor hazajöttem a tsz vezetőit részletesen tájékoztattam a kongresz- szuson elhangzottakról, szó volt ott olyan dolgokról is, amelyekről sem az újság nem írt, sem a tv nem közvetítette. Mindenekelőtt, a lehetőségeinket kell még jobban kihasználni. Például azt, hogy a tagok pénzügyi segítséget adhatnak a tsz-eknek. Nálunk egyelőre erről nem volt szó, de lehetséges, hogy igénybe vesszük. Jobban kell támaszkodni az érdekképviseleti szervekre. A háztáji és a . közös gazdaságok felfejlődésére nagyobb gondot kell fordítani. Sok a tennivaló a szakmunkásPályázat föld alatti víztároló medence tervezésére Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az Országos Vízügyi Hivatal Vízgazdálkodási Trösztjével közösen országos pályázatot hirdetett víziközművek könnyűfémszerkezetű föld alatti víztároló medencéjének tervezésére, a gazdaságos építés- technológia kialakítására. Népújság 3 1972. április 18. Az érdeklődők már átvehetik a pályázati kiírást és mellékleteit az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gazdasági hivatalában (Budapest, V. kerület, Beloiannisz utca 2—4.), s az elkészült terveket az ÉVM. műszaki-fejlesztési főosztályának kell elküldeni, legkésőbb július 10-ig. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására összesen 220 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb július 31-ig kihirdeti a pályázat eredményét és átadja a díjakat. (MTI) képzéssel kapcsolatban, hisz a vezető-utánpótlás országos probléma. A kongresszuson nem mindenki tudott felszólalni idő hiányában. Ezeket a felszólalásokat összegyűjtik és a kormány elé viszik. Várjuk az el nem hangzott felszólalások visszhangját. Jándi József, a teveli Kossuth Tsz elnöke: — Mikor hazajöttem, első dolgom az volt, hogy közvetlen munkatársaimat tájékoztattam, majd párt- taggyűlésen ismertettem a kongresszuson elhangzottakat. A tagságnak jövő héten közgyűlésen számolok be. Amit leszűrtem: meg kell értetni a tsz-tagsággal, hogy a népgazdaság ereje jelenleg nem bírja el, hogy csökkentsék a nyugdíjkorhatárt. A negyedik ötéves terv során erre nem kerülhet sor. A felszólalásokból azt vettem ki, hogy nem mindenütt kielégítő a versenymunka. Ezen a téren nálunk is van tennivaló. A tsz-veze- tőség részéről a hatékonyság a tervszerűség és a tartalék- alapok biztosítása szemlélet kell hogy legyen. Nem lehet meggondolatlanul a részesedést fokozni. A beruházásoknál méginkább figyelembe kell venni a tsz anyagi helyzetét- Ami legsürgősebb tennivalónk most: a tavaszi munkákat idejében, jó minőségben elvégezek A háromnapos kongresszus évekre szóló feladatokat adott. A szövetkezeti parasztság azt várja, hogy ezekben az években tovább növekedjék a mezőgazdaság termelése, javulják az élelmiszer-ellátás, gyarapodjon a szövetkezet és a tagság anyagi ereje egyaránt. A tennivalók jóval nagyobbak, mint eddig voltak. Shogy megvalósuljanak, az alapvető feltételeinken kívül a szövetkezeti parasztság még több hozzáértésére és nagyobb szorgalmára van szükség. D. VARGA MÁRTA Szervezés szervezők nélkül elképzelhetetlen. Az előfeltétel: a szakemberképzés. A Kohó- és Gépipari Minisztérium 1970-ben végzett vizsgálata szerint minden 1000 foglalkoztatottra egyetlen szer. vezési szakember jutott. Ez az arány, kisebb-nagyobb eltérésekkel ugyan, de nagyjából általánosítható, és tény, hogy a kelleténél jóval kevesebb a szakember, akik még akkor sem- végezhetnének komoly munkát, ha valóban bizalommal építenének szaktudásukra. Mint ahogy egy gépgyárban ahol nincsenek kellő számban hozzáértő technológusok, nem lesz technológiai fejlesztés, ugyanúgy annál az iparvállalatnál,- amelynél nincs megfelelő számú képzett szervező,- nem beszélhetünk i tervszerű, hatékony szervezésről sem. Ugyanakkor feltétlenül szükség van egy megfelelő érdekeltségi rendszer kidolgozására, hogy a gyakorlott, szakképzett szervezők ne válasszanak maguknak jobban dotált, kevésbé nehéz feladatokkal járó munkakört a szervezői hivatás helyett. Megoldásra vár a meglévő szakember-állomány folyamatos továbbképzésének megszervezése is. A szervezéstudomány oktatását és a szervezőképzést tervszerűen és országosan egységes rendszerben kell megoldani. Legelső lépésként szükség lenne a szervezőszakember-szükséglet részletes felmérésére. amely kiterjedne az ergonómustól a rendszerszervezőig^ a szervezés területén dolgozó szakemberek valamennyi típusára. Második lépésként meg kell határozni a képzési célokat, s azt egy célrendszerben összefoglalni. Olyan szervezéstudományoktatásra Van szükség, amelyben a túltengő elméletieske- dés helyett, érvényesül a szervezés „alkalmazáscentrikus” jellege. El kell érni — megfelelő didaktikai módszerek alkalmazása révén — hogy a hallgatók a megismert módszerek alkalmazását begyakorolhassák, s megfelelő alkalmazási készségre tehessenek szert. Ezt a célt szolgálhatja, ha oktatási intézményeink olyan laboratóriumokkal rendelkeznek, amelyekben a különböző ergonómiai, számítás- technikai, ügyviteltechnikai módszerek a gyakorlatban is megismerhetők. Célszerű lehet a képzés egységes rendszerébe a gyakornoki szolgálatot beilleszteni, hogy azok a fiatal műszaki és közgazdasági képzettséggel rendelkező diplomások, akik a szervezői hiva_ tást választották, lehetőséget kapjanak arra, hogy ismereteiket készségeikkel összekapcsolják, A korszerű oktatási anyagok kidolgozásának igénye is sürgeti az új kutatóbázisok mi-* előbbi létrehozását. A szervezőképzés alkalmazáscentrikus jellegének erősítése érdekében az oktatási intézményekhez kapcsolódva kutatási bázisok létesítésével biztosítható az okj tatás és kutatás egysége, tehát annak a tudománypolitikai követelménynek a kielégítésé, amely szerint a legmagasabb szintű oktatás csak akkor lehet megfelelő színvonalú, hal az oktatók nemcsak pedagógusok. _ vagy egy tudományág lexikális ismerői, hanem egy- személyben alkotó tudósok és> kutatók is. Mindezek jobbára csak igé-' nyek,_ követelmények, mert aa igazság az, hogy Magyarországon megoldatlan a szervezők intézményes oktatása. ilJ letve a már szervezési munkakörben dolgozók folyamatos- továbbképzése. Az egész szervezési „szakma” kicsit talaj tálán, gyökértelen, nemcsak « szakmai nomenklatúrában, hanem a vállalatok szervezeti felépítésében is. S többek között ezért is nagy jelentőségű a Magyar Szocialista Munkáspárt! Központi Bizottságának 1971,1 december 1-i határozata a vállalati üzem- és munkaszer* vezés korszerűsítéséről, A határozat, túl azon, hogy szabályos módszertani útmutatót ad a szervezői munka fejlesztéséhez, hivatalosan is „helyére tette” ezt a rendkívül fontos, gazdasági fejlődésünk: szempontjából létkérdésnek: számító tudományt és felhívta a figyelmet a szervezési módszerek általános alkalmazására. VÉRTES CSABA ■ Következik: Népgazdasági célok, vállalati nyelven. Elkészült a szekszárdi mezőgazdasági kiállítás ifjúsági napjának programja Még naponta érkeznek újabb jelentkezések Egyelőre még a „színfalak mögött”, de javában folynak a megyeszékhely nagy, nyárvégi eseménye, a területi mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár előkészületei. Énről kaiptunk hétfőn délelőtt tájékoztatást a kiállítási irodától, illetve Samorjai Sándortól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjétől. ■— A kiállításra való jelentkezés határideje ugyan lejárt, de ez nem jelenti azt, hogy a nevezések lezárultak. Még napról napra futnak be újabb és újabb jelentkezéseik, mindkét ágazatból. — Az összesítés résziben megtörtént már. örvendetes a jelentkezők nagy száma, termelőszövetkezetek,' állami gazdaságok, vállalatok, intézmények szerepelnek az ágazati, és az önálló kiállítók sorában, de még várjuk további élelmiszeripari vállalatok jelentkezését. Az eddigi nevezések száma garanciát jelent arra, hogy a kiállítás és vásár el^ri célját; méltóan tükrözi, hogyan valósítja meg a négy megye élelmiszergazdasága a pártkongresszus irányelveit, a IV. ötéves terv céljait. Az elmúlt héten másodszor üléseztek a szakbizottságok, és bírálták el az eddig beérkezett nevezéseket, — amelyek eddig sorra megfeleltek a kiállítás követelményeinek. Pedig a mérce indokoltan magas, hiszen Baranya, Fejér, Somogy, Tolna mezőgazdasága az országos élvonalban foglal helyet. A korábbi szakbizottsági üléseken több egészséges észrevétel hangzott el; egy-egy ágazat kapjon a jelentőségének megfelelő szerepet. így bővül az állattenyésztés programja, és a kertészeté is, impozáns virágkiállítás rendezésével. Mindezek,,után a közeli feladat: a területfelosztás, a kiállítók elhelyezése, majd a végleges kiviteli tervek elkészítése. A kiállításhoz kapcsolódnak a megye gazdaságaiban rendezendő ágazati, üzemi bemutatók, szakmai, programok — ezek előkészítése, kidolgozása ugyancsak folyik Rangos szakmai tanácskozásokat iát tartanak, amelyek közül első-: sorban az országos szarvasmarha-tenyésztési tanácskozást kell kiemelni. A MAE szakosztályonként rendez szakmai üléseiket, előadásokat. A kiállítás rendezősége a megyei KlSZ-bizottsággal együttműködve kidolgozta egy külön, ifjúsági nap program-] ját is. Ennek főbb rendezvényei : az élelmiszergazdaságban dolgozó fiatalok lövészversenye; a fiatal műszakiak, közgazdászok tanácskozása, gépesítési vetélkedő; ifjúsági nagygyűlés és este szabadtéri báb Ezekben a programokban a társrendező megyék ifjúsága is részt vesz. Az Expressz-iro- da közreműködésével az ország más vidékeiről is várnak fiatalokat. Szaporodnak már a különböző vállalatok, szervek, intézmények által alapított kü- löndíjak is. A közeljövőben ismét ösz- szeül, a - főbizottság, felmérni az eddigi előkészületeket, meghatározni a további tenni-, valókat. J. Bt
