Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám

I * f RiaJókészüIfségben a thaiföldi fegyveres erők Elsőfokú riadókészültségbe helyezték a thaiföldi fegyveres erőket pénteken azt követően, hogy csütörtökön letartóztat­ták a tavaly novemberben fel­oszlatott parlament három el­lenzéki képviselőjét. Az ellenzéki képviselők le­tartóztatásának hátterében az áll, hogy bírósági keresetet ad­tak be Thanom Kittikacsorn tábornagy és katonai juntája, a tavaly november 17-i mi­niszterelnöki puccs szervezője és haszonélvezői ellen, amiért törvényellenesen magukhoz ragadták a teljhatalmat, hatá­lyon kívül helyezték az alkot­mányt, feloszlatták a parla­mentet és a kormányt. A le­tartóztatás hivatalos indoklás­képpen a bangkoki katonai ha­tóságok „felforgatással sza­botázzsal, tüntetések ösztönzé­sével, lázongások szításával és az államrend megdöntésére irányuló kísérlettel” vádolják a képviselőket, azt állítva, hogy a letartóztatás független a bírósági keresettől. A bangkoki hatóságok uta­sították a hírközlő szerveket, hogy! ne említsék az ellenzéki képviselők bírósági keresetét. Vasárnap megnyílik az arab államszövetség parlamentje Szombat helyett vasárnap este nyílik meg Kairóban az arab államszövetség hatvan ta. gú parlamentjének első ülése, amelyen az elnöki tanács tag­jai — űzadat egyiptomi, Kad­hafi líbiai éis Asszad szíriai el­nök — leteszik az alkotmá­nyos esküt. Husszein El-Safei alelnök a szövetségi parlament egyiptomi képviselőivel találkozva alá­húzta, hogy az Arab Köztár­saságok Szövetségével meg­teremtődött az átfogó arab egy­ség magja. Safei kiemelte, hogy az arab államszövetség katonai, ideológiai, tudomá­nyos és gazdasági szempontból az egyik legjelentősebb eszköz az izraeli kihívással szemben. Az arab államszövetség jö­vőjét illetően jelentős fejle­ménynek minősíthető, hogy Szíria álláspontja közelebb ke­rült Egyiptom álláspontjához a közel-keleti válság politikai rendezésének megítélésében. A kairói lapok idézik Asszad szíriai elnök nyilatkozatát, amely szerint Szíria hajlandó elfogadni a Biztonsági Tanács 242. számú rendezési határoza­tát, amennyiben az garantál­ja az Izrael által 1967-ben megszállt arab területek visz­szaadását és a Palesztinái nép jogainak helyreállítását. Bár az egyiptomi, jordániai és szíriai területeket megszáll­va tartó Izrael nyíltan szem­behelyezkedik a Biztonsági Tanács határozatával, mégis nagy jelentőségű lenne, ha az agresszor áldozatai valóban egyetértésre jutnának a válság politikai rendezését illetően. Izrael ugyanig kezdettől fog­va kihasználta a fennálló né­zeteltéréseket, Szíria lépése egyúttal azt jelentené, hogy az államszövetségen belül Lí­bia magára maradna a politi­kai megoldás elvetésével. Az A1 Ahram vezércikkében méltatja á Dzsallud ipar- és gazdaságügyi miniszter moszk­vai látogatásáról kiadott közös közleményt. „A Líbiai Arab Köztársaság és a Szovjetunió közös közleménye kétségtelen új győzelem a kolonializmus- sal ég a cionizmussal szemben álló erők számára, a szocialista országok és az arab államok közötti szolidaritás elmélyíté­sében. A kommüniké kiemel­te a két ország kapcsolataiban meglévő nagy fejlesztési lehe­tőségeket a politikai, a gazda­sági, a műszaki és a tudomá­nyos együttműködés terén — írja az A1 Ahram. (MTI), Áz amerikai szenátus külügyi bizottsága Bangla Desh elismerésére szólít fel Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága határozatot fo­gadott el, amely a Bangla Cesh Népi Köztársaság elisme­résére szólítja fel áz amerikai kormányt. A határozati javas­latot több mint 30 szenátor terjesztette elő. A bizottság elnöke Frank Church szenátor kijelentette, reméli, hogy a szenátusi határozat meggyor­sítja az amerikai kormány döntését. Hasonló tartalmú ha. tározatot fogadott el a múlt héten a képviselőház külügyi bizottságának egyik albizott­sága. A pakisztáni kormány, noha szóban a tárgyalásos rendezés mellett foglal állást, a gya­korlatban mindent elkövet, hogy fenntartsa a feszültséget India és Pakisztán között. Pa­kisztán ENSZ-képviselőjét uta. sították, hogy „hívja fel a Biztonsági Tanács elnökének figyelmét” a kasmiri tűzszüne- ti vonal mentén kialakult helyzetre. A pakisztániak azt állítják, hogy az indiai fél megsérti a tűzszünetet. Az egyházak világtanácsa bejelentette, hogy 13 millió dolláros segélyprogramot ha­gyott jóvá a Bangla Desh Né­pi Köztársaság javára. A se­gélyprogramot, amelynek kere­tében élelmiszert, gyógyszere­ket, építőanyagot, szállítóesz­közöket és ipari felszerelése­ket szállítanak a Bangla Desh. nek, a következő 16 hónapon keresztül bonyolítják le. Franco rendőrségének brutális támadása a tüntetők ellen Tüzet nyitott a rendőrség péntek reggel tüntető hajó­gyári munkásokra^ a spanyol- országi El Ferrolban. Az AFP értesülése szerint három mun­kás meghalt, legalább húszán megsebesültek. Két munkás állapota válságos. À Franco tábornok szülő­városában működő, négyezer dolgozót foglalkoztató hadiha­jógyár munkásai külön kol­lektív szerződést követelnek, A vállalat igazgatóságával több hete folytatott vitában hat dolgozót elbocsátottak az üzemből. A munkások csütörtökön társaik védelmében tüntetést szerveztek, s ennek során ösz- szecsaptak a rendfenntartó erőiekéi, de a rendőrök akkor csupán figyelmeztető lövése­ket adtak le. A csütörtöki megmozdulás nyomán az igazgatóság bezárta a hajógyá­rat. Tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Közgazdasági Társaság Fock Jenő felszólalása Az elméleti és a gyakorlati közgazdászok széles táborát egyesítő Magyar Közgazdasági Társaság pénteken az Akadé­mia dísztermében Bognár Jó­zsef akadémikus elnöklésével tartotta tisztújító közgyűlését. Részt vett a közgyűlésen és az elnökségben foglalt helyet Fock Jenő, a kormány elnöke és Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Bognár József elnöki meg­nyitójában a közgazdászok fel­adatairól szólva hangsúlyozta: a gazdasági folyamatok és je­lenségek jobb megismerése se­Szovjet lapok főszerkesztőinek látogatása hazánkban A Külügyminisztérium saj­tófőosztályának meghívására március 1—10. között szovje lapok főszerkesztőinek négy­tagú csoportja tartózkodott hazánkban, Izak Bagajev-nek. a Szocialiszt.ik Kazahsztán fő­szerkesztőjének vezetésével. A szovjet vendégek a magyar gazdasági és kulturális élet időszerű kérdéseivel ismerked­tek. A küldöttség tagjait fo­gadta dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, dr. Papp Lajos állam­titkár, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnöke, Roska István külügyminiszter­helyettes és Pálos Tamás, az MSZMP KB agit. prop, osztályá­nak helyettes vezetője. (MTI) gíti ezek tökéletesebb befolyá­solását, terveink maradéktalan teljesítését, népgazdaságunk fejlődése és egész szocializmust építő társadalmunk érdekében. Ezután nagy érdeklődéstől kísérve Fock Jenő emelkedett szólásra. Bevezetőben tolmá­csolta az MSZMP Központi Bi­zottsága és a kormány üdvöz­letét és elismerését a társaság, s a benne tömörült közgazdá­szok tevékenységéért, amely- lyel kivívták nemcsak a bel­földi, hanem a külföldi szak­körök elismerését is. A kormány elnöke felszóla­lásában a magyar gazdaság előtt álló fontos időszerű fel­adatokról szólott. A szocialis­ta integrációs komplex prog­rammal kapcsolatban hangsú­lyozta: korunk világgazdasága, ban kialakuló objektív ténye­zők erősítik az integrációs irányzatokat. A tudomány fel­zárkózása a termelőerők leg­fontosabb elemei sorába, a termelés növekvő beruházás­igényessége. az optimális üze­mi méretek és az ehhez kap­csolódó értékesítési követel­mények is ebben az irányban hatnak­Mint az egyik legidőszerűbb feladatot emelte ki a vállalati üzepn- és munkaszervezés kor­szerűsítését. Gazdaságpolitikai céljaink elérésében döntő sze­repe van annak, hogy a vál­lalatok termelő és szolgáltató tevékenységüket miként szer­vezik meg, hogyan gazdálkod­nak a munkaerővel, az anyag­gal, a gépekkel, az állóeszkö­zökkel. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a termelőbe­rendezések jelenlegi kihasz­náltsága nem megfelelő és ki­emelte a vállalatokon belüli és a vállalatok közötti koope­rációs kapcsolatok megjavítá­sának fontosságát Gazdaságunk továbbfejlesz­téséhez — mondta a további­akban — szilárd alapot jelen­tenek a szocializmus építésé­ben elért eddigi sikereink: Népgazdaságunk a X. kong­resszus által megfogalmazott gazdaságpolitikai határozatok­nak és irányelveknek megfele­lően fejlődik. A párt gazdasá­gi szervezőmunkáját a kong­resszus óta erősödő aktivitás jellemzi. A gazdasági kér­dések megítélésében foko­zatosan erősödik az egysé­ges szemlélet. A várakozásnak megfelelően teljesülnek a gaz­daságirányítás új rendjének bevezetéséhez fűzött remények. Ezt bizonyítják az elmúlt év és az idei első két hónap bíz­tató eredményei és tapasztala­tai is. A távlati tervezésről szólva hangsúlyozta: másfél évtized­re szóló távlati tervben fel kell vázolni a népgazdasági fejlesztés arányait, a termelési szerkezet átalakítását s az eb­ből fakadó tendenciák hatás­fokát. Ez nyilvánvalóan csak tudományos számítások és kö­vetkeztetések alapján oldható meg. Mindezeknek a felada­toknak meeoldásában sokat várunk a közgazdászoktól — fejezte be tetszéssel fogadott előadását a kormány elnöke. Az elnökség beszámolóját dr. Garamvölgyi Károly főtit­kár terjesztette elő, maid az elnöklő Bognár József átadta az idei Széchenyi-emlékérme- ket a közgazdaságtudomány több kiváló művelőjének. A tisztújítás során újjává­lasztották a társaság választ­mányát és tisztikarát. Elnök óiból dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Anyag- és Ar- hivatal elnöke, főtitkár dr. Ga­ramvölgyi Károlv, a pénzügy­miniszter első helyettese. (MTI) Â könnyűipar fejlesztési terveiről nyilatkozott Keserű Jánosné könnyűipari miniszter Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszter pénteken a Par­lament Gobelin termében tartott sajtótájékoztatót, ame­lyet dr. Várkonyi Péter ál­lamtitkár a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke nyitott meg. A miniszter egyebek között elmondotta, hogy sikeresen in­dult a rekonstrukció, az öt év­re tervezett 24—25 milliárd fo­rint értékű beruházásnak ed­dig körülbelül a felére hoztak anyagi eszközökkel is egyezte­tett döntést. Eddig összesen mintegy 12—13 milliárd forint értékű beruházást hagytak jó­vá, A miniszter hangsúlyozta, hogy különösen a tervidőszak utolsó éveiben nagy szükség lesz a rekonstrukció nyomán várható árutöbbletre. Példa­ként említette, hogy az 1970. évi 186 millióról 1975-re 300 millió rubelre nő a szocialista országokba, s ezen belül két­szeresére a Szovjetunióba irá­nyuló export. A tőkés orszá­gok részére szállított áruk 12 —13 százaléka könnyűipari termék. Mindez megkívánja a fejlesztést. A fejlesztés céljait szolgáló több mint 24 milliárdból csaknem 8 milliárd forintot költségvetési keretből nyújt az állam, a beruházási összegnek mintegy kétharmadát a vál­lalatok saját fejlesztési alap­jukból fedezik, s ennek felét az állam hosszú lejáratú hitel­lel megelőlegezi. A textil- és a textilruházati iparban a tel­jes felújítás várhatóan 8—10 évet vesz igénybe, a negyedik ötéves terv csak első szakasz­ként tekinthető. Ez alatt az öt év alatt a fonodákban az orsók 13 százalékát, a szövődékben csaknem hatezer szövőgépet (a géppark 30 százalékát) a kötszövőiparban pedig 500 kötő- és hurkológépet cserél­nek ki. Megkétszereződött az automata szövőgépek aránya, A rekonstrukciós program végrehajtásában eddig a leg­jobb eredményt a bútoripar érte el. A közelmúltban avat­ták fel a kanizsai bútorgyár új üzemét, ahonnan évente 300 millió forint értékűvel több bútor jut majd az üzle­tekbe: határidőre valósul meg előreláthatólag a többi bútor­ipari beruházás is; még ez év­ben befejeződnek a Zala, a székesfehérvári és az Agria bútorgyárak új létesítményei. Megkezdik a termelést a bu­dapesti bútoripari vállalat kor­szerűsített gyáregységei. Lényegében az idén kezdő­dik a nyomdaipar rekonstruk­ciója is. öt év alatt 2,6 milli­árd forintot fordítanak fej­lesztésre,, nagyobb összeget, mint az eddigi ötéves tervek­ben együttesen. Ennek nyo­mán az ipar termelése 45 szá­zalékkal nő, elsősorban a könyveket, a folyóiratokat és napilapokat előállító nyomdá­kat bővítik. A beruházások nyomán javulnak az üzemi szociális körülmények is. A sajtótájékoztatón szó volt a nyereség alakulásáról is. A minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok a múlt évi eredmények alapján 5,3 mil­liárd forint nyereséget értek el. A részesedési alap a köny- nyűipar átlagában 18 napnak felel meg. A minisztérium felügyelete alá tartozó 100 vállalat közül körülbelül tizenötnél nem tud­nak nyereségrészesedést oszta­ni. Ott, aho] ez nemcsak a vállalat hibájából adódott, központi eszközökből juttat­nak néhány napi bérnek meg­felelő összeget. Az idei feladatokról szólva a miniszter elmondotta, hogy ez évben a népgazdasági terv az ágazat részére 7,2 százalé­kos termelésnövekedést irá­nyoz elő. Az átlagot meghala­dó termelésnövekedést várnak a kötszövő-, a ruha-, a bútor - és a nyomdaiparban, míg a munkaerőhiány miatt kapaci­tás-kihasználási gondokkal küzdő textil-iparágakban mér­sékeltebb, csupán négy száza­lékos lesz a termelésnöveke­dés. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents