Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám

F * t Lakáselosztás — pontozással Beszélgetés Császár Józseffel, Szehszárd város Tanácsának elnökével A napokban néhány KISZ- titfcár járt szerkesztőségünk--- ben, s a szekszárdi lakáselosz- tássai kapcsolatos problémái­kat ' mondták el, arról kértek, felvilágosítást. Az ő kérdései­kéit'tettük fel Császár József­nek, a városi tanács elmükének. — A lakásigénylés besorolá­sa . pontozási rendszer alapján történik. Miért nem tudhatják meg a lakók, hogy miért és mëffliÿi pontot kaphatnak? A fiatalok szerint • a pontozási rendszer néni megnyugtató és nem is demokratikus. •-á- Ahány város, annyi -pon- tloiaási ...rendszer. Azt hiszem, ahány 'embert megkérdeznénk, annyi értékrend alakulna ki. Több városban jártunk, . ta­pasztalatokat gyűjtöttünk, s a látottak, alapjain állítatta ösz- sze a lakásügyi társadalmi bi­zottság Szekszárd váró® 1-akáis- elosztási pantértéktáiblázatát. Véleményem szerint minden elképzelhető szempontot fi­gyelembe vetitek, s úgy érzem, hogy a: lista összeállításában kizárt-a szubjektivitás. Nálam i:S ’ jártak KISZ-vezetők, s í gé­retet tettem. hagy minden aíápsizeípvezet megkapja a pontértéktáblázaitot. Ez egyál­talán nem titkos, s bárki bár­mikor. megnézheti. A lakásel­osztás demokratizmusát illető­en csak annyit említek, hogv a lista két hónapig ki volt füg­gesztve. mindenki mesmézhet- te. s ha valamilyen hiányos­ságot észlelt, felszólalhatott. — Éltek is ezzel a joggal a tajlcók? . ■ ’I— TermészetesenC Tíz fel­szólalás yolit. közülük hét jo­gos. Ezeket . felülvizsgálás után ki is húztuk a listáról. — A hét a-tfehez viszonyítva elég masa«. ­’ Valóban : 'De 'ez' a lakosi Ság neáKSfttekéf bizonyítja, -nem pedig ka bízottjáig rossz mun­káját; Ebben az esetben a ti­zet « kétszázharminckettőhöz kell -hasonlítani, ugyanis eny- nyi a két — az 1972-ben álla­mi és íszövetkies5eti lakáéhoz ju- tók — listán szereplők szá­ma. — A’ KlSZ-koirosztály ke­vesli a fiatal laikáshoz jutók számát. — A 'lakáselosztő albizott­ság igen tárgyilagosan végezte munkáját, s ezt rtii sem bizor nyitja jobban, mint az, hogy a listára felkerülteik 47 száza­léka fiatal. Ezzel szemben a jagiszabáiVban előírt arány csupán 20 százalék. Tehát a bizottság nagyon helyesen mér­legelte ,azt a körülményt is, hogy hiába magas a fiatalok egy -főre jutó havi jövedelme, sok évi szorgalmas gyűjtöge­téssel lesz csak meg az alap­tőkéjük a lakásvásárláshoz, vagy házépítéshez. Mondhat­nám ügy is, hogy a fiatal há­zasok illiyten szempontból hát­rányos helyzetben vannak az idősebbekkel1 szemben. —' Hogy ki-ki milyen lakás­hoz jut, egyik meghatározója a jövedelem. Enmelk nem túl alacsony hatáirclk-at szabtak? — Dé igep s ezt a későbbi­ek ,során korrigálni fogjuk. De jelenleg lehetetten lett volna magasabbra emelni a határo­kat. Sajnos még igán sok olyan családja van Szekszárd­inak, ahol jóval ezer forint alatti az egy főre jutó . havi kereset. Tessék, nézze az álla­mi lakáshoz jutók listáját. 300, 330, 374, 495 forint az egy főre jutó átlagjövedelem. Szinte hi­hetetlen, hegy ezék az embe­rek egyáltalán fenn tudják tartani magukat. Ezek figye­lembevételével tehát tenné-, szeles, hogy az ilyen körülmé­nyek között élők a lista első heűy-e&re kerülnek. : — Mindezzel a fiatalok is egyetértenek, sőt azzal is, ha olyan nagvobb jövedelemmel rendelkező emberek is kapnak lakást, akiknek Szekiszárdra jövetele, illetve itt maradása a város érdeke. Viszont el­mondták azt is, hoigy a listán szerepednek olyanok is, akik évek óta itt élnek a megye- székhelyen,-, jól ■ keresnek, s ezenkívül gépkocsitulajdono- sok. — A pontozásnál természete­sen ezt a' szempontot sem tet­tük félre. „Vagyon, viszonyok pontozása : Vagyonnak számí­tó értékhatár egy igénylő csa- Iádon bélül 30 ezer' forint (eb­be beleszámít : lakóház, üdü­lőház, tietek, személygépkocsi stb.) Maximálisan 1—15 pon­tig levonható az adott pontok­ból.” Ha gépkocsitulajdoinos kap lakást, az összejött pont­jaiból levonnak. De a pontér- téktáblázat alapján ekkor is belleszámítanak: a különböző szempontok, így például, hogy mióta van bent lakásigénylé- se, a munkahelyen eltöltött évek száma, a kitüntetések, családi és anyagi helyzete, egészségügyi problémád, az előző lakás minősége, a lakás­ban tartózkodás minősége stb. — Hány pontot értek el a listáira kerültek? — Az állami lakáshoz jutók között 58 pont a minimum, s 108 a maximum. A szövetke­zeti lakásoknál 44 a legkeve­sebb pont, amit efliértek, s 88 a legtöbb. — Az év elején kifüggesz­tett listán szereplő lakásigény­lők megkapják-e várva várt otthonukat ebben az évben? — Az építőipari árváltozásiok és a technológia változása miatt az eredeti terv sajnos csúszik. Nagyon remélem, hogy 1973 közepéig a listán szerep­lő családokat laikáshoz tudjuk juttatni. Hozzáteszem, a ta­nácsülés azzal fogadta el a névsort, hogy amikor az ezen szereplőket kielégítettük, új névsort állítunk össze. — vhm — Fehér Lajos részt vett a szekszárdi kongresszusi küldöttértekezleten (Folytatás az 1. oldalról) jpt. A járadékosok, a nyugdí­jasok száma 428 eze<r. a közös munkában aktívan részt ve­vők száma 686 ezer. A nyug­díjkorhatár módosítása azt je­lentené, hogy a járadékosok és a nyugdíjasok sízáma 528 ezer­re nőne. Ilyenformán az arány rosszabbodna. Nincs a világon olyan ország, ahol a paraszt­ságnak majdnem fele nyugdí­jas lenne. Elképzelhetetlen. Fe­hér elvtárs több oldalról meg­világítva a korhatár leszállítá­sával kapcsolatos kívánságo­kat, arra kérte a küldötteket, mondják el otthon, a termelő­szövetkezetben a valóságos helyzetet, azt. hogy miért nem lehet a nyugdíjkorhatárt mó­dosítani. Nagy figyelemmel hallgat­ták a jelenlévők az érdekkép­viselet helyesebb értelmezésé­vel foglalkozó megállapításait, továbbá a munkamorál javítá­sával kapcsolatos feladatokat, tennivalókat. Szőcs László küldött, a bonyhádi Petőfi Tsz főköny­velője egyszerűbb, világosabb értnek .■ b adórendszert sürgetett. Kijelentette: lassan egy adószakértőt kell a terme­Pártmegbízatását a KISZ-ben végzi Szabó ' Andrásnéval a folyó­són találkozom. Kezében a Közgazdasági kislexikon és az Idegen szavak szótára. — Meg kell néznem néhány címszót. — Tanul? — Van egy kis szabad időm. Nem szeretek, a semmibe bú,-, múlva ücsörögni. Gondoltam; nem árt ha utánanézek né­hány közgazdasági fogalom­nak. A munkám közben gya­korta találkozom olyan idegen szavakkal, amelyek pontos je­lentését nem ismerem. Inkább csak sejtem. Ez azonban ke­vés. Ez az új munkakör ilyen jellegű témákban is pontos is­mereteket kíván tőlem. A sza­bad időmet a „továbbképzé­semre” fordítom. Szabó Ahdrásné, a Mérőmű­szergyár igazgatási előadója. Néhány hónapja tölti be ezt a munkakört. Gondos mérle­gelés előzte meg áthelyezését. Az igazgatási osztály előadójá­nak műszaki végzettséggel, gyors felfogókészséggel, bizo­nyos fokú intelligenciával kell rendelkeznie. A szigorú mér­cének Szabó Andrásáé meg­felelt. •— Hogyan érzi magát itt a gyárban ? — Nagyszerűen. Megszoktam és szeretem ezt az üzemet. — Mióta dolgozik itt? —■ 1965 óta. Esztergályos szakmunkás bizonyítványomat is itt szereztem 1962 és 65 kö­zött. A vizsga után kerültem ide. Az esztergapadot szeret­tem, — de állandóan kimerült és fáradt voltam, akkor már jártain a pécsi gépipari tech­nikumba is, s nehéz volt fá­radtan tanulnom. Kértem, he­lyezzenek át. Akkor kerültem a MEO-ba. Onnan gyártóesz­köz-gazdálkodói munkakörbe kerültem. Ez a jelenlegi tehát már a negyedik. munkahe­lyem a gyárban. Ezek a vál­tozások csak előnyömre szol­gáltak. Több oldalról megis­mertem az üzemet, s közben sikerült előrehaladnom is. — Milyen üzemi élményéről beszél a legszívesebben? — 1970. november 20-ról. Akkor vettek fel párttagnak. Huszopkét éves voltam. Már korábban is forgattam a fe­jemben, hogy kérnem kellene a felvételem... 1965 óta vagyok KISZ-alapszervezeti titkár, úgy éreztem az: ifjúsági szer­vezetben végzett munkámmal már bizonyítottam... Először az üzemvezetőnek szóltam el­határozásomról. ű volt az egyik ajánlóm. Fontos dolog­nak tartottam, hogy felvegye­nek. Készültem rá. Illetve készültünk, a barátnőmmel Hesz Máriával. 1970. novembe­rében sikerült. —■ Pártmegbízatást kapott? — Továbbra is a KISZ- munkám a pártmegbízatásom. — Most megvált a gépmű­helytől, ahol titkárrá válasz­tották. Nem okoz ez a munka­körcsere törést a társadalmi munkájában? — Nem. Legfeljebb annyi­ban, hogy . most kicsit keve­sebb időt tudok az alapszer­vezet tagjaival tölteni.' Nem vagyok részese a munkana­pok, a hétköznapok esemé­nyeinek. Másodkézből értesü­lök mindenről. De értesülök ! S szívvel-lélekkel igyekszem tovább dolgozni. Négy évre választottak meg. Szeretném, ha az alatt az idő alatt „kinő­ne” mellettem valaki, akinek átadhatnám ezt a munkát. Amíg nem látom biztosított­nak, hogy az .alapszervezet élete az új titkár kezében is legalább ilyen színvonalú lesz mint a jelenben, nem szeret­nék lemondani a funkciómról. Nem, annál is inkább, mert Szabó Andrásn.é,- a KISZ köz­ponti bizottságának is tagja, az ifjúmunkás-tanácsban te­vékenykedik. — A társadalmi munkáját a KISZ-ben végezte párttagsága előtt is és ott végzi jelenleg is. Milyen változást jelent ak­kor, hogy párttag lett? — Itt az üzemben a pártnak tekintélye van. A gyári esemé­nyeket, elhatározásokat, ter­veket, rend eleieket először a párttagsággal ismertetik és beszélik meg. E taggyűlések nyomán mindenki megtalál­hatja, aki meg akarja "találni, hogy mi a feladata, a tenni­valója az üzem és az itt dolgo­zók előbbrejutásáért. M. É. lőszövetkezeteknek alkalmaz­ni ok, hogy lépést tartsanak a gyakran változó előírásokkal, rendelkezésekkel. Hasonló eréllyel szólott a meggondolat­lannak látszó hatósági intéz­kedésekről, utasításokról. El­mondotta: 18 zárszámadást készített, s ezek csak egyetlen, dologban egyeztek, abban, hogy örökké későn, kapta a termelőszövetkezét a zár­számadások előkészítésével kapcsolatos esedékes utasításo­kat. Nincs megelégedve az adatkérő lapok logikájával, s egyebek között azzal, hogy ta­valy októbehban kapták meg azt az újabb könyvviteli rend­szert. amelyet visszamenőleg kellett bevezetni. Szőcs László kijelentette: nagymértékben zavarja a termelőszövetkeze­teket az ilyen természetű tervszerűtlenség, fejetlenség. Ja<kaib Albert küldött, a kis- dorogi tsz-elnöke a gépek és az alkatrészek rohamos drá­gulását kifogásolta. Nem ta­lál rá magyarázatot, hogy ese­tenként 80—90 százalékos a drágulás. A veteránokat, a termelő­szövetkezeti mozgalom úttö­rőit a kongresszusi küldö.ttvá- lasztó értekezleten három idős elvtárs, a dunakömlődi Ha- noszka János, a kölesdi idős Rátái' József és a zombai Láns Lajos képviselte. Fel­szólalásában idős Rátái Jó­zsef az úttörők erőfeszítései­ről és áldozatvállalásáról szó­lott. A legélesebb hangú felszó­lalást ezúttal kétség nélkül Kovács István mőcsényi tsz- elnöktől hallották a jelenlé­vők. A mostoha körülmények: között gazdálkodó termelőszö­vetkezetek hátrányos helyze­tével' foglalkozott, s rideg, komp juterszeml életnek ne­vezte azt. ami véleménye sze­rint az ilyen közös gazdasá­gok tartás megszilárdulását gátolja. A demagóg túlzásokat le­számítva a küldöttek a fel­szólalóktól jó útravalót. kap­táik a II. termelőszövetkezeti kongresszusra. A küldött választó értekezlet résztvevői titkos szavazással TI küldöttet választottak a n. termelőszövetkezeti kong­resszusra. Ezen belül két TOT- tágot. TOT-tagok: Lakos József, á pálfai Egyetértés Tsz küldöt­te, Lehel Ildikó, a mözsi Uj' Élet Mg. Tsz küldötte. Küldöttek: Ettig László,ma- josi Aranykalász, Jándi Jó­zsef, teveli Kossuth. Barabás Lajosné, hőgyészi Uj Barázda, Seidl Lajos, madocsai Igazság, Uhrin Vendel, dunakömlődi Szabadság, Sürfőzö István, de­cs! Sáliközi Egyetértés. Hor­váth István, tengelici Petőfi. Vineze József, bátaázéki Bú­zakalász, Heimami Ferenc, szekszárdi Béri Ealogh Ádám. Megalakult a szekszárdi járás népfrontbizottsága Tegnap délelőtt Szekszárdom a Gemenc Hotel tanácskozó- termében tartotta alakuló ülé­sét a szekszárdi járás 52 ta­gú népfrontbizottsága. Az ülé­sen--megjelent és' felszólalt Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának- főtitkára. Hanoi József.- az McíZMP szekszárdi járási bi- ■/. it:-;ágállak titkára, Pánczél Gizimé, a ' megyei pártbizott- s.L; munkatársa, Csaj bók Kál--, mán, a Hazafias Népfront .me­gyei titkára. Hajdú István, járási nép­fronttá tkár beszámolóját vita követte, melyben nyolcán mondták, el véleményüket az elmúlt esztendők során végzett munkáról, a további feladato­kat illetően pedig javaslatokat tettek. Ezt követően a bizott­ság megválasztotta a 11 tagú elnökséget és a tisztségviselő­ket. A Hazafias Népfront szek­szárdi járási bizottságának tit- , kára ismét Hajdú István lett, elnökéül : pedig Raffajlovies Pétert választották meg. Tavaszi munkák a fcálaszéki Búzakalúsz Tsz földjein.

Next

/
Thumbnails
Contents