Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-09 / 58. szám
« » I f KORUNK Utak a határban Palántanevelés— új módszerekkel Palánta hagyományos cserép-, tőzeg- és műanyagedényben. Az egynyári virágok és a Az országot járva örömmel látja az ember a mezőgazda- sági munkagépek és gépjárműveik számának rohamos gyarapodását. Az azonban már kevésbé örömteli, hogy a me- ’ zőgazdaság útviszonyai legtöbb helyen még száraz időben sem felelnek meg a követelményeknek. A követelmény az lenne, hogy a szállító gépjárművek ne süllyedjenek el a sártengerben, kihasználhassák sebességüket és minél hosszabb élettartamúak legyenek. A rossz utakon hatványozott mértékben növekszik a járművek elhasználódása, emelkednek a javítási költségek, és megsokszorozódik az alkatrészigény (ami különösen fájó pont). Mindez nemcsak magára a gépjárműre érvényes, hanem a von- tatványra is, melynek ugyancsak árt, hogy viszontagságos utat megtéve ér csak célhoz. . A mezőgazdaság útépítési igénye olyan nagy, hogy a hagyományos építési technológiákkal a közeljövőben nem lesz kielégíthető. De talán nincs is mindenütt szükség a drága szilárd burkolatú utakra (makadám, beton stb) A kevésbé igényes bekötő utak építésére olcsóbb útszerkezeteket kísérleteztek ki, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben. Arra is gondoltak, hogy ezek az utak kevés kézi munkaerővel, néhány egyszerű célgéppel és az általában meglévő mezőgazdasági gépekkel legyenek megépíthe- tők, Földutak »— korszerűbben A földből épített utak még hosszú ideig jelentős részét fogják képezni a mezőgazdasági úthálózatnak. KiépítésüA többszintes lakóházak és középületek, valamint a nagy « ipari létesítmények tervezési munkáit meg kell, hogy előzze a helyszíni talajvizsgálat. A hagyományos módszer szerint ilyenkor kutatóaknát (lyukat) fúrnak, vagy ásnak, próbát vesznek, s azt laboratóriumban analizálják. Egy szovjet kutató által kidolgozott új talaj - vizsgálati módszer jelentősem leegyszerűsíti és meggyorsítja ezt a munkát. A vizsgálatot végzőknek a képen látható két gépkocsi és annak felszerelése áll rendelkezésére. Az egyiken egy erőátviteli berendezés van, amely a talajba több részből álló fémrudat döngöl be. A másik gépkocsi belsejében mérőműszerek sokaságéból álló laboratóriumi felszerelés található. két és karbanitartásuikat érdemes szakember irányításával végezni, mivel alapját képezhetik a később létesítendő szilárd utaknak. Az építéskor elsősorban a csapadékvíz elvezetésére az útfelülettől való távoltartására kell gondolni. E célból a terepszintből 20—40 centiméterrel ki kell emelni az útkoronát, és kétoldalt lejtősre kell kiképezni (kb. 5 százalékos odaleséssel). Az út szilárdságát a tömörítés biztosítja. A földút építése azzal kezdődik, hogy az előre kijelölt szakaszon (nyomvonalon) a talaj felső rétegét (humusz, növényzet, gyökérmaradványok) földgyaluval a szükséges szélességben félretolják. 6 méternél keskenyebb út építése nem célszerű, 7 méternél szélesebb létesítése viszont nem indokolt. A megtisztított terepen az árkok helyéről a földet az út középvonala felé tereljük, így az útfelület magasításához szükséges földmennyiséget az út menti árokból fedezhetjük. A fokozatosan magasodó útkoronán minden újabb tíz centiméteres földréteget gumihengerrel tömöríteni kell. Gumihenger híján az útpálya tömörítését a ráterelf forgalom is elvégzi, ha nem is olyan egyenletesen. Időről időre él kell simítani aiz útfelületet, nehogy gödrös maradjon. Fontos szabály: a tömörítést mindig az útkorona szélén kell kezdeni és fokozatosan, haladni a középvonal felé. Stabilizált utak A homokos, vályogos és lösztalajon jól megépített földutak csapadék hatására sem mennek tönkre; kedvezőtlen szerkezetű talajokon azonban, nem tartósak. Ilyenkor többA maximálisan harminc méter mélységig lehatoló rúd végén jelzőműszer (radioaktív szonda) foglal helyet, mely a behatolás során folyamatosan nagypantasságú méress adatokat továbbít a műszerkocsiba, a talaj szemcseszerkezetéről, fajsúlyáról, nedvességtartalmáról és mechanikai tulajdonságairól. Az adatokat rögzítik, de egybem mindjárt fel is dolgozzák , őket. A szondázás megtörténte után a rudat kihúzzák a talajból. Ezzel a módszerrel egy folyóméter talaj vizsgálati költsége kétszer-háromszor kevesebbe kerül, mint a fúrás és az azt követő laboratóriumi vizsgálat, a mérési eredményekhez való gyorsabb hozzáférhetőség előnyeiről nem is beszélve. féle módon stabilizálható a földút. Ha van a közelben lelőhely, kavicsréteget kell ráteríteni az útra, majd gumihengerrel tömörítik a felületet. Az ekként stabilizált út nyáron poros, és könnyen rongálódik, ezért egy mészvegyü- letet, az ún. kalciumkloridot szoktak a felületére szórni, ami biztosítja az állandó nyirkosságát. A kötött talajok úgy is stabilizálhatok, hogy égetett meszet, mésztejet, vagy porrá tört oltott meszet kevernek az út fedőrétegébe, majd tömörítést végeznek. A stabilizáló hatás ilyenkor kémiai folyamatok eredménye, melyek következtében nő az útfelület szilárdsága, és csökken érzékenysége a vízzel szemben. A homöktalajú utak stabilizálására a bitumenes eljárás a legalkalmasabb. A bitumennek az útfelület anyagához való keverése azt eredményezi, hogy a talajszemcséket bitu- menhártya vonja be, amely mintegy összeragasztja az egyes elemeket, a szerkezetet. A bitument más adalékanyagokkal (mészpor, cement, stb.) társítva, még jobb és tartó- sabfo lesz az építendő út felülete. A bitumenstabdlizáció nemcsak homoktalajokon alkalmazható, középkötött vályogtalajokon, mészhidrát adagolásával kombinálva ugyancsak jó eredménnyel használható. Gazdaságosság A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet gazdaságossági számításai azt bizonyítják, hogy a jelenlegi bekötő utak építési költségeinél lényegesen kisebb összegekért lehet egész évben jól járható utakat építeni az ismertetett technológiák valamelyikével. Természetesen a leggazdaságosabb útépítési módszer kiválasztása gondos felmérést, tájékozódást és némi elemző munkát igényel. Figyelembe kell venni az úton majdan közlekedő szállítóeszközök súlyát, sebességét és gyakoriságát is. Az építésihez szükséges gépi felszerelés ma már minden közepes és nagyobb mezőgazdasági üzemben megtalál ható. A D4K—B traktor kiváló erőgép a földutak építéséhez, egy-agy földgyalu, nyesőgép, talajmaró. rakodógép vagy tömörítő gumihenger esetleges beszerzése pedig nem akozhat különösebb gondot. A távolabbi jövőben valószínűleg egészen új építési technológiák terjednek majd el, 'amelyeknél döntő szerepet fognak játszani a műanyagok (a hadászati technika már ma is alkalmazza a repülőgépek kifutópályáinak gyors építésénél a műanyagborítást; ezzel néhány óra leforgása alatt képesek pár száz méteres, nagy teherbírású útfelületeket létrehozni). Addig is, míg ez az időszak elérkezik, a jelenleg ismert módszerekkel kell megszüntetnünk a sártengert Műtrágyák Az emberiség élelmiszer-ellátásában igen fontos szerepet játszik a műtrágya. Egy angol kutató közvetlenül a második világháború után kétévtize- des előrejelzést adott a FAO számára a világ műtrágya-felhasználásáról. Adatai csaknem beigazolódtak, de a káliumtrágyákból a-vártnál nagyobb mennyiséget használtak fel. Földünkön a táplálóanyag elosztás úgy alakult, hogy Európa viszonylag nagymennyiségű foszfor- és káliumtrágyát, Ázsia viszont e trágyákból keveset használ fel a nitrogén trágyákhoz mérve,, USA és Kanada pedig közbeneső helyzetet foglal el. Az egy hektárra eső műtrágyaadagolásban Furópa vezet, majd Észak- és Közép-Amerika következik. zöldségnövények többsége előbb bánit virágot, és korábbam kezd el teremni is, ha már leveles, esetileg bimbós állapotban — palántaként — ültetik állítandó helyére. A palántázás annál eredményesebb, minél kevesebb sérülés éri a gyökereiket a kiültetéskor. A gyökérsiérü'lésr,e különösen érzékeny uborka, tök és diny- nyefélók magját sóik helyein tö. mött gyepfelületből kivágott és gyökeres részével felfelé fordított Ids gyepkockákba vetik, mert a kifejtett palánták a gyepkockával együtt, tehát a gyökerek megsértése nélkül kaülterthebők. A füféLék gyökere; olyan sűrűn átszövik a földet, hogy ha hat-nyolc centiméteres oldalú kockáikra felvágják a gyepfelszínt, egybetartják, ugyanakkor levegőssé és jó víztartóvá is teszi a földet, ami kedvező a palánták fejlődéséhez. Előnyei miatt már paprika-, paradicsom- és korai káposÉtepalántákat is nevelnek gyepkockában. Mivel a gyepkockakészítés- hez sok gyepes terület kell, erre a célra is létesítenek gyepfelületet, amiből géppel viszonylag kis költséggel felvágható a gyepkocka. Nagyobb zöldségtermesztő terület számára azonban annyi gyepkocka kellene, aminek előállítása szinte megoldhatatlan. Ugyanakkor a hagyományos virágcserép sem helyettesítheti a gyepkockát a palántanevelésben, mert az agyagból készült cserép súlyos, sóik helyet foglal el, törékeny és aránylag drága. Ezért került előtérbe a préselt föld'kockáfcban — táp- kockákban — való palántame- veiés. A különböző földiéi ékből összeállított földkeverékekből kezdetben egyszerű, kézi működtetésű eszközökkel préseltek arasznyi nagyságú hasáb, henger, vagy egyéb alakú föld- kockákat. A földkockák közepén fúrt kis lyukba vetettékel a magot, vagy beültették a még apró növényt. Ma már óránként több ez®,, földkocke t előállító gépek is működnek. A gépből rendszerint szállítószalagra kerülő földkockákat a földrajza Dél-Amerika, Ázsia és Afrika mindősz- sze 6—13 kg műtrágyát használ fel hektáronként. Az egy főre jutó műtrágya-felhasználás terén Ausztrália vezet és Ázsia foglalja el az utolsó helyet. A világ számos országában növekszik a folyékony trágyák felhasználása. Az USA-ban a hatvanas évtized első felében több mint kétszeresére emelkedett a cseppfolyós ammonia, a vizes ammo- niákoldatok, a nitrogénoldatok, továbbá a folyékony kevert trágyák használata, a szilárd trágyáké viszont ebben az időszakban alig növekedett. A folyékony trágyák tárolására különleges tartályokat, szállításukra tartálykocsikat és csővezetékeket alkalmaznak. dolgozók a szalag mellett ülve vethetik, vagy ültethetik be, majd ládákba rakják, és így helyezik el a továbbnevelésre alkalmas növényházakban, növényágyakban, amíg mena ültetik ki. A jól összeállított földkeve- rékből nem túl keményre ősz- szeprésett földkockákban általában jól fejlődnek a palánták, die előfordul, hogy elmaradnak a gyepkockábain nevelt palántáiktól. Ezenkívül egyes kényes növények palántái megfelelően nem is nevelhetők elő préselt földkockákban. Ujalbb tehetőségek után kutatva dolgozták ká a tőzegcse- nepas pailántameveliés módszerét. Rostos szerkezetű tőzegből (ami főleg lápi növények elhalt teste) különböző eljárásokkal a hagyományos cserei pékhez hasonló kis cserepeket présednek. A tőzegeserépben, ugyanúgy nevelhetők fel a palánták, mint a hagyományos cserépben, de a gyökerek a tőzegesenép falát is átszövik, és a cseréppel együtt üitethe- tők ki a palánták, mert a talajnedvesség hatására szétmá- ilik a tőzegfái, tehát nem gátol-' ja a gyökerek szétterjedését,' Egyre kedveltebbek a fojástar-' tó tálcához hasonlítható sok; cserépből álló tőzegitálcák is. mivel ezekben egyszerre több palánta nevelhető együttesen.’ A kiültetéskor egyszerűéin szétválaszthatok a tálcák, any- nyi felé, ahány cserépből állnak. A nedvesség ellen tartósító anyaggal átitatott és egyszerű papírból, ezenkívül műanyagfóliából is készítenek palánta- nevelő cserepeket. Ezek olcsón, akár házilag is előállíthatok, azonban gyakran szétesik bennük a földlabda még a palánták ki ültetése előtt, amikor mozgatják őket. Tőzeg helyett vékony műanyagüemez is felhasználható palántainievelő cserép és cseréptálca előállításához. Ezek olyanok, mint a műanyag tejfelaspoharak, de aljukon rendszerint kis vízelvezető nyílást szúrnak. A mű- anyagcseirép egyesíti a hagyományos — és a tőáegcsisrép előnyeit. Ugyanis könnyű é,s többször felhasználható, mert kiültetéskor egyszerűen kiemelhető belőle az előnevelt palánta gyökérlabdája, akár az agyaigeserépből. Tárolása és fertőtlenítése is egyszerű. A jövőben tehát várható a mű- anyaycsierepek széles körű elterjedése, különösen a palán- taneveliésniél. Népújság 6 1972. március 9. Talajkutatás — szondázással
