Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-09 / 58. szám
Huszonhat nap Nyugat-Európáhan Fogyassz ! Fogyassz többet ! Áruboség és áruház. (Foto: Urban Tamás.) [ nu Münchenben olyan árubőség van, hogyha az ember kijön egy áruházból, vibrál a szeme. Az NSZK-beli nagyváros útjain eladó kocsik parkolnak, szélvédőjükön az ár, például egy agyonnyúzott, öreg Volkswagci.it már 350 márkáért vehettünk volna. A párizsi Lafayeíte-ben emeletről emeletre öntik el a vásárlót, a nézelődőt az információk: emitt női parókát fésülnek, a kimondottan csúnya asszonyka hol szőke démon, hol vörös dáma, hol fekete igézet — és rendületlenül csúnya. A zakók erdőben állnak, a lámpák százával lógnak, a rúzsok, mint piros géppuskalövegek sorakoznak a polcokon. A párizsi Nicoroi kisáruház előtt öt apró, nyitott piros dzsipp áll, platójáról csinos lányok ugrálnak le. Egyikőjük ócska golyóstollat osztogat — rajta a felirat: „Super- textile Nicoroi”, a másik gyufát nyom a kezünkbe, természetesen reklámszöveggel, a harmadik adja a röplapot: szenzáció, árleszállítás ! Megnézzük a hirdető szöveget, azután be is megyünk az áruházba. És megérkezünk „a kilencesek birodalmába”. Minden árcédulán legalább két kilences szerepel, például: női pulóver 19,90, gyermekfarmer 9,95 frank. (Egy francia frank mai hivatalos árfolyama 5,39 forint.) Igaz, mégis csak jobb a kedves feleséget 19,90 frankért meglepni, mint húsz frankot pocsékolni rá... A magyar turista, még az is. akitől a legtávolabb állt eddig a matematika, Nyugaton csak számol, oszt és szoroz. Ha több országon utazik át, akkor a teljes szorzótábla ismeretére van szüksége. Becsben másféllel szoroz. Münchenben körüllyoiT 1 i 1 -f-f r7r7,r\'\ Ti ~ r*-*: -v> ".-»■* V*t, lül hattal Svájcban körülbelül nyolccal. Aztán rájön, hogy nem is jó számára az „árfo- lyamos” szorozgaitás, hiszen neki valutalapja, útlevele, útiköltsége van, s a Schillinge*, a márkát, a frankot újra átszo- rozgatja. Mert jól akar vásárolni, hiszen őt is elámítja az árubőség, s csak a többszörös szorozgatás bizonyítja, hogy valóban olcsón, jól vásárolt-e. A magyar turistát is elragadhatja az áruházakból, kirakatokból sugárzó ideológia: Pedig a magyar turisták nagy része tanulta a pénz funkcióit A „fizetőeszköz” jellegre hamar rádöbben, ha a párizsi kávéházban két káváért s két kis pohár (pikoló) sörért tíz frankot, körülbelül 60 forintot kérnek. Az értékmérő funkcióról azonban mintha teljesen elfeledkeznének, mármint az arányokról, a kerese- tek-árak összefüggéséről. Nézzük csak konkrétan azokat a bizonyos arányokat. A Charlie Hebdo — kormányellenes, könnyed hangvételű francia lap — közli egy egygyermekes egyedülálló anya havi költségvetését. Az asz- szony 52 órát (!) dolgozik hetente, ezért havi 1100 frankot kap. (Mégegyszer szorozzunk, azaz körülbelül 6600 forintot.) A különböző levonások után ezer frankot tehet a pénztárcájába, rögtön kifizet 430 frankot lakbérre, a statisztikai adatok szerint 430 frankot kell költenie a háztartásra, gyerekekre. Végül is 140 frankja, (840 forintja) marad öltözködésre, közlekedésre, kultúráló- dásra, szórakozásra. Kommentárul két összehasonlító adatot: egy metrójegy egy frankba kerül, a színházjegy ára 16 50 frankig terjed. Számára hiába kínálják csodáikat a kirakatok. Igen ám, de miért beszélünk csak a szegényebbekről, el akarjuk hitetni, hogy Párizsban gazdagok nincsenek? Dehogyis, hogyne lenne, aki a több ezer frankos öltönyt, bundát meg tudja vásárolni — sőt a mellényzsebből is. Csakhogy az áru bőség azt az illúziót kelti a külső, felszínes szemlélőben, hogy amilyen gazdag a kirakat, olyan gazdagok az emberek is. A fogyasztói társadalom elsősorban ezt a hamis általánosítást sugallja. Pedig a tények az ellenkezőjéről győznek meg. Párizsi utazásunk előtt volt a híres metrósztrájk, amikor a kalauzok tiltakoztak az alacsony fizetésük miatt, az NSZK-ban az autógyárak műn kásái szüntették be a munkát, a francia vendégmunkások százezrei tengődnek az átlagnak kimutatott fizetések alatt. És az elhasznált, a gépkocsi- dömpingben elértéktelenedett autó megvásárlása nem lehet a magas életszínvonal egyetlen jellemzője... Szóval árubőség van, remélhetőleg ezzel csak nincs problémám? Nem, problémám nincs, de gondolatom igen. A nagy választék, az igények magas fokon való kielégítése sajátos tartalommal telítődik a nyugat-európai országokban. Ha az elején kezdjük a gondolatmenetet: kezdetben volt az igény, a szükséglet, ezt illett a társadalomnak jól-rosz- szul kielégítenie. Később a társadalmi szükséglet sokrétűbb kielégítése vált üzletté. Napjainkban Nyugat-Európá- ban fordult a kocka, az egyenlet oldalai helyet cseréltek: kitalálni a kielégítés új módját, s utána minden eszközzel bizonyítani, hogy ez már a társadalmilag élő szükséglet kirakati tükröződése. Vagyis az üzletemberek döntik el, irányítják, keltik fel: polgár, neked erre, csak erre van szükséged! Már évek óta érzed kínzó hiányát, vásárolj hát, s az üzlet közben üzlet marad: Fogyassz! Fogyassz többet! Párizsban a Pigalle és a Montmartre közötti szűk úton, a járdán kis kosarakban minden látható: harisnyanadrág és csizma, bugyi és retikül, szalvéta és bőrmellény. Rajtuk sok-sok ..kilences”. Az ember turkál a kosarakban, elönti agyát a vásárlás láza, s az alíonzói reklámszöveget mondja: „Ezt is, ezt is.” A „táti” direkt az olcsó cikkek árusítására rendezkedett be, Az ajtóban, bent, mindenütt csinos kiszolgálólányok állnak, az ember turkál a kosarakban, s rohan hozzájuk, blokkolják : ezt is, ezt is... Az ajándékozás nagy öröm, s az itthoniakról két nap alatt leszakad a harisnyanadrág, fényét veszti a csizma, félrevar- rott a félcipő. Csak meg ne tudják, hol vásároltuk! Nem Párizs „Váci utcájában”. FÓTI PÉTER Következik: IV. a kultúra „szabadsága”. Tíz éve nyílt meg Székesfehérvárott az újjáépített Vörösmarty Színház, Fejér megye legszebb kulturális intézménye, amely 1972-ben centenáriumot is ünnepel: 1872. augusztus 20-án került sor a színház alapkőletételére. A jubileumi év alkalmából a színház előcsarnokában felállítják a névadó, Vörösmarty Mihály fehér márvány mellszobrát, Meszlényi János fehérvári szobrászművész alkotását. A gazdag múlttal és nagy hagyományokkal rendel„Jeges liíd44 Filmet készítenek a nagy bolgár hazafi, Georgi Dimitrov életéről. Ljuben Sztanev bolgár író „Jeges híd” című filmjének forgatókönyvében arra törekedett, hogy Dimit- rovot mint harcos kommunistát és egyszerű embert ábrázolja, aki közvetlenségével mindig megtalálta a helyes hangot és a példamutató tettet. Az író Dimitrov életének kevéssé ismert epizódjait kívánja feleleveníteni. Keveset tudunk páldául arról az időről, amely Dimitrov lipcsei pere és moszkvai útja között eltelt. Kevéssé ismertek azok a napok is, amikor a Reichstag gyújtogatási pere befejeződött, s Dimitrovot és társait Berlinbe vitték, ahol Göring és a Gestapo valóra akarta váltani Dimitrov elleni fenyegetéseit. A nagyszabású, kétrészes, színes filmet, amely a bolgár filmgyár, a DEFA ' és a MOSZFILM koprodukciójában készül, Christo Christov ren-i dezi, Georgi Dimitrovot az ismert bolgár színész, Stefan Gezov személyesíti meg. Göring szerepében Viliam Poloni szlovák művészt láthatjuk majd. A holnap mesterei A Lipcsei Vásár területén nemrégiben rendezték meg „A holnap mesterei” kiállítást, amely a Német Demokratikus Köztársaság fiatal újító nemzedékének hagyományos évi seregszemléje. A Szabad Német Ifjúsági Szövetség rendezésében lezajlott eseménysorozaton több mint ezer fiatal újító vett részt, akik az ország újító mozgalmának 840 000 tagot számláló gárdáját képviselték. Az NDK-ban minden második fiatal munkás és mérnök részt vesz az újítók mozgalmában. kező fehérvári színjátszás történetét dr. Cenner Mihály írta meg. A magyar színészek Székesfehérvárott és Fejér megyében címmel megjelenő munka 1813-tól napjainkig tekinti át a város színházi múltját, amely bővelkedik nevezetes eseményekben. Két éven át Fehérváron játszott Déryné, vándorszínész korában fellépett Petőfi, a kőszínház közönsége látta Jókainé Labor- falvy Róza és Kántorné, Jászai Mari játékát. A színháznak háziszerzője volt többek között Kisfaludy Károly. (MTI) Százéves a fehérvári színjátszás EGYÉBKÉNT EGY LE VELE VAN NA- _ LÁM. Ide cImez- fi TÊK - AMERIKA-• I BOL.. A OLYAN SZÖRNYŰ MOST A VILÁG, HOGY MAR szinte érzéketlenek VAGYUNK, A TRAGÉDIÁKRA jaques Őr. AZ. ARDEN A HETEDIK HATÖM ,4 HETEN. A Ne KESEREDJEN EL JOUBERE. kinevezem másodkapitánynak AJYPhom'-ra. Siessem, mert fe'l óra múlva kifut, veszélyben vau a „ Ci ronce ” NEVŰ SZEMELVSZÀLLÎTÔ HATÓ. ÖLTÖZZÖN AT. Hirtelen pélcsapodiK az ajtó. Ü4QUE5 ÈS 30UBÈRE LÉP BE. Admirális úr joubere Kapitány jelentem az arden személyi állományából KETTEN JELENTKEZÜNK. A TÖBBIEK ELPUSZTULTAK...
