Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-09 / 58. szám

Huszonhat nap Nyugat-Európáhan Fogyassz ! Fogyassz többet ! Áruboség és áruház. (Foto: Urban Tamás.) [ nu Münchenben olyan árubő­ség van, hogyha az ember ki­jön egy áruházból, vibrál a szeme. Az NSZK-beli nagyvá­ros útjain eladó kocsik par­kolnak, szélvédőjükön az ár, például egy agyonnyúzott, öreg Volkswagci.it már 350 márkáért vehettünk volna. A párizsi Lafayeíte-ben emelet­ről emeletre öntik el a vá­sárlót, a nézelődőt az infor­mációk: emitt női parókát fé­sülnek, a kimondottan csú­nya asszonyka hol szőke dé­mon, hol vörös dáma, hol fe­kete igézet — és rendületle­nül csúnya. A zakók erdőben állnak, a lámpák százával lógnak, a rúzsok, mint piros géppuskalövegek sorakoznak a polcokon. A párizsi Nicoroi kisáruház előtt öt apró, nyitott piros dzsipp áll, platójáról csinos lányok ugrálnak le. Egyikő­jük ócska golyóstollat oszto­gat — rajta a felirat: „Super- textile Nicoroi”, a másik gyu­fát nyom a kezünkbe, termé­szetesen reklámszöveggel, a harmadik adja a röplapot: szenzáció, árleszállítás ! Meg­nézzük a hirdető szöveget, az­után be is megyünk az áru­házba. És megérkezünk „a ki­lencesek birodalmába”. Min­den árcédulán legalább két kilences szerepel, például: női pulóver 19,90, gyermekfar­mer 9,95 frank. (Egy francia frank mai hivatalos árfolya­ma 5,39 forint.) Igaz, mégis csak jobb a kedves feleséget 19,90 frankért meglepni, mint húsz frankot pocsékolni rá... A magyar turista, még az is. akitől a legtávolabb állt eddig a matematika, Nyugaton csak számol, oszt és szoroz. Ha több országon utazik át, akkor a teljes szorzótábla ismeretére van szüksége. Becsben másfél­lel szoroz. Münchenben körül­lyoiT 1 i 1 -f-f r7r7,r\'\ Ti ~ r*-*: -v> ".-»■* V*t, lül hattal Svájcban körülbelül nyolccal. Aztán rájön, hogy nem is jó számára az „árfo- lyamos” szorozgaitás, hiszen ne­ki valutalapja, útlevele, úti­költsége van, s a Schillinge*, a márkát, a frankot újra átszo- rozgatja. Mert jól akar vásá­rolni, hiszen őt is elámítja az árubőség, s csak a többszörös szorozgatás bizonyítja, hogy valóban olcsón, jól vásárolt-e. A magyar turistát is elragad­hatja az áruházakból, kiraka­tokból sugárzó ideológia: Pedig a magyar turisták nagy része tanulta a pénz funkcióit A „fizetőeszköz” jellegre hamar rádöbben, ha a párizsi kávéházban két káváért s két kis pohár (pikoló) sörért tíz frankot, körülbelül 60 fo­rintot kérnek. Az értékmérő funkcióról azonban mintha tel­jesen elfeledkeznének, már­mint az arányokról, a kerese- tek-árak összefüggéséről. Nézzük csak konkrétan azo­kat a bizonyos arányokat. A Charlie Hebdo — kormányel­lenes, könnyed hangvételű francia lap — közli egy egy­gyermekes egyedülálló anya havi költségvetését. Az asz- szony 52 órát (!) dolgozik he­tente, ezért havi 1100 frankot kap. (Mégegyszer szorozzunk, azaz körülbelül 6600 forintot.) A különböző levonások után ezer frankot tehet a pénztár­cájába, rögtön kifizet 430 fran­kot lakbérre, a statisztikai adatok szerint 430 frankot kell költenie a háztartásra, gyere­kekre. Végül is 140 frankja, (840 forintja) marad öltözkö­désre, közlekedésre, kultúráló- dásra, szórakozásra. Kommen­tárul két összehasonlító ada­tot: egy metrójegy egy frank­ba kerül, a színházjegy ára 16 50 frankig terjed. Számára hiá­ba kínálják csodáikat a kira­katok. Igen ám, de miért beszélünk csak a szegényebbekről, el akarjuk hitetni, hogy Párizs­ban gazdagok nincsenek? De­hogyis, hogyne lenne, aki a több ezer frankos öltönyt, bundát meg tudja vásárolni — sőt a mellényzsebből is. Csak­hogy az áru bőség azt az illú­ziót kelti a külső, felszínes szemlélőben, hogy amilyen gazdag a kirakat, olyan gaz­dagok az emberek is. A fo­gyasztói társadalom elsősorban ezt a hamis általánosítást su­gallja. Pedig a tények az el­lenkezőjéről győznek meg. Pá­rizsi utazásunk előtt volt a híres metrósztrájk, amikor a kalauzok tiltakoztak az ala­csony fizetésük miatt, az NSZK-ban az autógyárak műn kásái szüntették be a munkát, a francia vendégmunkások százezrei tengődnek az átlag­nak kimutatott fizetések alatt. És az elhasznált, a gépkocsi- dömpingben elértéktelenedett autó megvásárlása nem lehet a magas életszínvonal egyetlen jellemzője... Szóval árubőség van, remél­hetőleg ezzel csak nincs prob­lémám? Nem, problémám nincs, de gondolatom igen. A nagy választék, az igények ma­gas fokon való kielégítése sa­játos tartalommal telítődik a nyugat-európai országokban. Ha az elején kezdjük a gon­dolatmenetet: kezdetben volt az igény, a szükséglet, ezt il­lett a társadalomnak jól-rosz- szul kielégítenie. Később a társadalmi szükséglet sokré­tűbb kielégítése vált üzletté. Napjainkban Nyugat-Európá- ban fordult a kocka, az egyen­let oldalai helyet cseréltek: ki­találni a kielégítés új módját, s utána minden eszközzel bi­zonyítani, hogy ez már a tár­sadalmilag élő szükséglet ki­rakati tükröződése. Vagyis az üzletemberek döntik el, irá­nyítják, keltik fel: polgár, ne­ked erre, csak erre van szüksé­ged! Már évek óta érzed kín­zó hiányát, vásárolj hát, s az üzlet közben üzlet marad: Fo­gyassz! Fogyassz többet! Párizsban a Pigalle és a Montmartre közötti szűk úton, a járdán kis kosarakban min­den látható: harisnyanadrág és csizma, bugyi és retikül, szalvéta és bőrmellény. Raj­tuk sok-sok ..kilences”. Az ember turkál a kosarakban, elönti agyát a vásárlás láza, s az alíonzói reklámszöveget mondja: „Ezt is, ezt is.” A „táti” direkt az olcsó cikkek árusítására rendezkedett be, Az ajtóban, bent, mindenütt csinos kiszolgálólányok áll­nak, az ember turkál a kosa­rakban, s rohan hozzájuk, blokkolják : ezt is, ezt is... Az ajándékozás nagy öröm, s az itthoniakról két nap alatt le­szakad a harisnyanadrág, fé­nyét veszti a csizma, félrevar- rott a félcipő. Csak meg ne tudják, hol vásároltuk! Nem Párizs „Váci utcájában”. FÓTI PÉTER Következik: IV. a kultúra „szabadsága”. Tíz éve nyílt meg Székesfe­hérvárott az újjáépített Vö­rösmarty Színház, Fejér megye legszebb kulturális intézmé­nye, amely 1972-ben centená­riumot is ünnepel: 1872. au­gusztus 20-án került sor a színház alapkőletételére. A jubileumi év alkalmából a színház előcsarnokában felál­lítják a névadó, Vörösmarty Mihály fehér márvány mell­szobrát, Meszlényi János fe­hérvári szobrászművész alko­tását. A gazdag múlttal és nagy hagyományokkal rendel­„Jeges liíd44 Filmet készítenek a nagy bolgár hazafi, Georgi Dimit­rov életéről. Ljuben Sztanev bolgár író „Jeges híd” című filmjének forgatókönyvében arra törekedett, hogy Dimit- rovot mint harcos kommunis­tát és egyszerű embert ábrá­zolja, aki közvetlenségével mindig megtalálta a helyes hangot és a példamutató tet­tet. Az író Dimitrov életének kevéssé ismert epizódjait kí­vánja feleleveníteni. Keveset tudunk páldául arról az időről, amely Dimitrov lipcsei pere és moszkvai útja között eltelt. Kevéssé ismertek azok a na­pok is, amikor a Reichstag gyújtogatási pere befejeződött, s Dimitrovot és társait Ber­linbe vitték, ahol Göring és a Gestapo valóra akarta váltani Dimitrov elleni fenyegetése­it. A nagyszabású, kétrészes, színes filmet, amely a bolgár filmgyár, a DEFA ' és a MOSZFILM koprodukciójában készül, Christo Christov ren-i dezi, Georgi Dimitrovot az is­mert bolgár színész, Stefan Gezov személyesíti meg. Gö­ring szerepében Viliam Poloni szlovák művészt láthatjuk majd. A holnap mesterei A Lipcsei Vásár területén nemrégiben rendezték meg „A holnap mesterei” kiállítást, amely a Német Demokratikus Köztársaság fiatal újító nem­zedékének hagyományos évi seregszemléje. A Szabad Né­met Ifjúsági Szövetség rende­zésében lezajlott eseményso­rozaton több mint ezer fiatal újító vett részt, akik az ország újító mozgalmának 840 000 ta­got számláló gárdáját képvi­selték. Az NDK-ban minden második fiatal munkás és mérnök részt vesz az újítók mozgalmában. kező fehérvári színjátszás tör­ténetét dr. Cenner Mihály ír­ta meg. A magyar színészek Székesfehérvárott és Fejér me­gyében címmel megjelenő munka 1813-tól napjainkig te­kinti át a város színházi múlt­ját, amely bővelkedik neveze­tes eseményekben. Két éven át Fehérváron játszott Déryné, vándorszínész korában fellé­pett Petőfi, a kőszínház kö­zönsége látta Jókainé Labor- falvy Róza és Kántorné, Jászai Mari játékát. A színháznak há­ziszerzője volt többek között Kisfaludy Károly. (MTI) Százéves a fehérvári színjátszás EGYÉBKÉNT EGY LE VELE VAN NA- _ LÁM. Ide cImez- fi TÊK - AMERIKA-• I BOL.. A OLYAN SZÖRNYŰ MOST A VILÁG, HOGY MAR szinte érzéketlenek VAGYUNK, A TRAGÉDIÁKRA jaques Őr. AZ. AR­DEN A HETEDIK HATÖM ,4 HETEN. A Ne KESEREDJEN EL JOUBERE. kinevezem másodkapitánynak AJYPhom'-ra. Siessem, mert fe'l óra múlva kifut, ve­szélyben vau a „ Ci ronce ” NEVŰ SZEMELVSZÀLLÎTÔ HATÓ. ÖLTÖZZÖN AT. Hirtelen pélcsapodiK az ajtó. Ü4QUE5 ÈS 30UBÈRE LÉP BE. Admirális úr joubere Kapitány jelentem az arden személyi állo­mányából KETTEN JELENT­KEZÜNK. A TÖBBIEK ELPUSZ­TULTAK...

Next

/
Thumbnails
Contents