Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-07 / 56. szám
Napirenden a pártraefoség . . * . j . -w ' és a gazdasági vezető együttműködése Az érvek tekintélye— Gazdaság centrikus pártszervezet ? Gyuricza István, a dombóvári városi pártbizottság el.ső titkára ezt manidita az UNI- VERZÁL Szövetkezet pártszer- v.eae'üéről: —‘ Nagyon ' jó pártszervezet, die-úgy* ítéljük mag, hogy kissé gaadiaiságicentrikusak. Elmentünk a szövetkezethez magméigná, -mi % is van e fogalmazás mögött. A «gazdasági egységekben működő ' pártalapsEarveaetek m-unkarhódsziere váSiíozásáinak lehetünk tanúd. A szabályozók határolta gazdálkodás keretéi között nstm mindegy, hogy a pártszervezet vezetősége hogyan és miként halhatja a kommunisták véleményéit. Különösen egy ilyen dinamikusan , íejlődő szövetkezetben, mint a dcrobóvári, oda kell figyelni a legkisebb lehetőségre is, s azt kihasználni. Több okból szükség van erre. Elsősorban azért, mert a szövetkezet vezetősége ma is, mint eddig első kötelességének azt tartja, hogy a lakoasáigi igényeiket elégítse ki. Másodsorban a gazdaságosságra való törekvés hatja át őket. E két indok éppen elég ahhoz, hogy a pántszervezet, s annak vezetősége gazdaságcentrikus legyen. Radnor Lajos, az alap- szervezet titkára alaposan ismeri a gazdaság; helyzetet, de ismeri a fogság véleményét is. így vélekedik a páirtvezetőség és a gazdasági vezető kapcsolatáról: — A magia posztján min den- kárnak vállalná kell kockázatot és felelősséget. A pártszervezetnek az a féielősségie. hogy ügyeljen rá : a párt gazdaság- politikája valósuljon meg a szövetkezetben. A gazdaságvezetőnek ítájékóztiatnáa kell a pártvazetőséget, hogyan vezeti a szövetkezetét. A kölcsönös bizalom voi,t az alapja eddigi együtt m űkodésünfcrueik, ez lesz a jövőben is. És ez a bizalom nemcsak az' egyos számú gazdasági vezetőre terjed ki. A párton kívüli Bordi Imre elnökhelyettes éppen olyan partnere a párrtveze- tőségnsk, mint dr. Samu Lajos, az elnök.' Amíg egy rendelkezés, vagy belső intézkedés elkészül, addig sokat vitatkoznak rajta vezetőségi ülésen és a gazdasági vezetők körében. A vezetők közötti disputa ragadós. A dolgozók is vitatlcaznak. keresik az újat és a gazdaságosabbat. Tavaly hogyan, hogy nem 40 taücslkát vásároltak, a szövetkezet mindössze 20 kubikost foglalllcoatat. Hogyan vehettek 40 tailiiosfcált, ezen meditáltak a raktárosok és a kubikosok is. Itt voit a deszkaügy: korábban szanaszét hevert az importból származó, faházépítssire szolgáló deszka. Törött, kallódott, hagy károk keletkeztek. A dolgozók javaslatára a pártvezetőség a gazdasági vezetőhöz fordult, sürgősen változtassanak a helyzeten. Az eredmény meg ís látszik. Persze voltak .olyan problémák is, amelyek hosszú-hosszú hetekig foglalkoztatták a dolgozókat. Például a korábbi években korez^űsíterták az építőrészleget. FeSikászítettiék többszintes lakóházak építésére, s tavaly egyik hétről a másikra visszavonták a korábbi megrendeléseket ás az építő- részliagnek csak földszintes épületek maradtak. Hogyan hasznosítsák a rengeteg pénzbe került, négy kapacitású gépeket? Intézfasdasi tervet ké- •SEítattak. Az iiritéssksdési terv első pontja a rákiárkésrziet felülvizsgálatára irányult. Ugyanis a nagyvoliumanű építkezésekhez töltötiták fel a raktárai. különféle épületezisrslvé- nvekkel. Ennek egy részért értékesítették. Még így is jobban jártak, mintha a készület után kamatot fizetnek. Szükség volt személyi átszervezésre is. Itt a pártszervezetnek kellett többet beszélni, politizálni, megmagyarázni az embereknek, hogy miért van szükség az átszervezésre. Elsősorban természetesen az irodai létszámnak a csökkentése került szóba. Bátran nyúltak a kérdéshez. Az emberek mog is értették, hogy miről van szó. Voltak, akik korábban el akartak mór menni a szövetkezeiből, azoknak megmondták, hogy menjenek. Részlegvezetői státuszdkat szűntettek meg. Bírtak az emberekben. abban jelesem, hogy eey csoportvezető is alkalmas arra, hogy a szcO.gál tatás különféle területén felelősséggel, önáEős.n intézkedjen. Igaz, érdekeltté tették őhsit ebbein. A személyi, illetve munkaho- lyi 4't’''7,arv.eizésakhez tartózó Lt az is, hogy a szövetkezet ellenőrzési részlegért megerősített ák. Az ellen őrzésnek azt a faládától adták, hogy a hibák eredetét, oltárt tárja fel. Javaslatokat adjanak a gazdasági vezetőknek, a munkahelyeken szükségen esetleges átszervezésekre tegyenek indítványt. Természetes, hogy ezeket a kérdéseket a pártszervezet vezetőségié, majd a taggyűlés is megvitatta. Az elnöknek épp anny^ szavazata van a taggyűlésen, mint a gumiüzemi munkának, vagy a kőművesnek Más kérdés, hegy az elnök jobban hangoztatja véleményét. így is mondhatjuk, aktívabb a taggyűlésen, mint a fiziinai munkás. Ez érthető, hisz az elnök politikusnak is jól képzett. Azt tartja magáról, hogy nemcsak gazdasági vezető, hanem politikus is. E kettősség tulajdoniképpen egyet jelent. Csak altkor tűnik föl, ha az elnök pártügy ekban is többet tevékenykedik' mint az átlagpárttag. Talán eizért mondják a városi bizottságon, hogy a pártszervezet 1 gazdaságcentrikus. Mert az igazsághoz tartozik végeredményben, nem múlik el taggyűlés anélkül, hogy gazdasági kérdések ne kerülnének terítékre. Vita Tanácskozás az öntözésről Mint már a sajtóból, rádióból közismert, a száraz tél. a talaj alacsony nedvességtartalma miatt idén fokozottan szükséges .a mesterséges esőz- tetes, az öntözés. Ennek érdekében tanácskozásra gyűltek össze hétfőn délelőtt a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi ' szakmérnökségének székházában a sárközi mező- gazdasági termelőszövetkezetek vezetői, a megyei tanács mezőgazdasági szakembéréi és a Vízügyi Igazgatóság vezetői, ás cisak itt van, a végrehajtások sarán már nincs. A dolgozónak az a felaidaba, hogy jói elvégezze a rábízott munkát. A középvezetőnek, hogy úgy irányítson, ahogyan a szövetkezet vezetősége meghatározta. A pártszervezetnek az a kötelessége — mondotta Radnai Lajos, — úgy ellenőrizze, segítse a gazdasági vezetést, ahogy a párt politikája előírja, amilyen instrukciókat a városi bizottságtól kapnak. — A pártszervezet módszereit másutt is lehetne hasznosítani. Nekem csak hasznomra váfflk, ha kérem a pántvezetőség véleményét. Szegényebb lennék sok-sóik értékes tapasztalattal, ha eddig is nem kiértem volna a pártszervezet véleményét. — mondja az elnök. Egyébként péntekien délután két órakor tartották a dombóvári vasutasikiörben az Uni- verzál Szövetkezeit évzáró közgyűlését. Több mint félmillió forintot osztottak ki a dolgozóknak PÁLKOVÁCS JENŐ Nyugalom Azt mondják az orvosok, a legfőbb o nyugalom. Az ember ne izgassa magát, mert tönkreteszi idegrendszerét. Sőt, a szíve, a gyomra, a tüdeje, a mája is megsínyli a folytonos idegeskedést. Mire való ez? A legfontosabb a türelem. Ez a hosszú, boldog élet titka. És bizonyára igazuk is van. Ök tudják, a modern orvostudomány már nagyon fejlett. Milyen kár, hogy a paciensek — legalább is nagy részük, akik közé magam is tartozom — már elmaradottcbbak. Hogy min izgatják magukat az emberek? Elmondani is bagatell. Ismerősöm dühtől fuldokolva mesélte, hogy fél délelőtt álltak náluk az üzemben a gépek, mert nem volt anyag. Ráadásul azért is idegesítették magukat, mert o művezető, akinek intézkedni kellett és lehetett volna, mór korántsem jött ki ennyire a sodrából. Szépen elmagyarázta, hogy 1 a nyugdíjba beleszámít, s komótosan intézkedett. Nem is értem, Hogy egy felnőtt ember miként lehet olyan fegyelmezetlen, mint az ismerősöm. Tönkreteszi magát, ahelyett, hogy nyugodtan üldögélne, ha már egyszer üldögélnie kell... Aztán itt von a falu. Valamikor — legalábbis állítólag — idilli nyugalom lengte kerül. Madárfütty, tehénbőgés, meg ilycsí j E e í i*a j z kötet munkásmozgalmi mártírokról Értünk éltek, értünk haltak címmel a munkás- és parasztmozgalom Tolna megyei vezető személyiségeiről és mártírjairól életrajzkötetet ad kl a Tolna megyei Pártbizottság. K. Balog- János, a Tolna megyei Levéltár igazgatója szerkesztette a kötetet és százhúsznál több munkás- mozgalmi vértanú életrajzát foglalta össze, amit másfél évtizednél régebben folyó társadalmi gyüj tőmunka előzött meg. A megyei és a járási pártbizottságok irányításával, több százan fáradoztak a városokban, a falvakban és a pusztai' településeken, a levéltárakban és a családi irattárakban, hogy a forradalmi elődök, a megyei munkás- és paraszt mozgalmak harcosainak, az elleníorradalmárok által kivégzett mártíroknak az életrajzi adatait, dokumentumait felkutassák - és összegyűlj tsék. Az életrajzi kötet kézirata elkészült, s a Szekszárdi Nyomda gondozásában jelenik majd meg. A megyei tanács elnöke fogadta a megye papi békemozgalmának képviselőit Vájná Imre, a Vízügyi Igazgatóság főosztályvezetője előadásában beszélt az öntözés szükségességéről és annak lehetséges megoldásairól. Ismertette az öntözés érdekében folyósítandó állami támogatásokat és felvázolta egy. sárközi öntöző fürt tervét. Mivel a jó termés elérése, és ennek érdekében az öntözés első fokon a. termelőszövetkezetek érdeke,- a kezdeményezés nyomán a további lépések megtétele a tsz-ek vezetőségének feladata, Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke hétfőn délelőtt fogadta a megye papi béke- mozgalmának képviselőit, többek között dr. Juhász Pál kanonokot, Dömyei István szekszárdi apátplébánost, Bo- csor Lajos református és Sólyom Károly evangélikus esperest. A fogadás keretében beszélgetés alakult ki a megye gazdasági, társadalmi életéről, a tanácsok szerepének növekedéséről, a negyedik ötéves terv helyi vonatkozásairól, valamint az állam és egyház közti kapcsolatok alakulásáról. A megyei tanács elnöke elmondotta, hogy a beruházásokkal kapcsolatos központi megszorításokkal nem utolsó sorban az a cél, hogy a sok építkezés, technikai fejlesztés ne veszélyeztesse a párt és a kormány életszínvonal-programjának megvalósulását. Máris tapasztalható az intézkedések jó hatása: egyes építőipari kivitelező szervek jelenleg jóval olcsóbban vállalnak el számos fontos megbízatást, mint tették azt egy évvel ezelőtt. Szóba került, hogy a helyi feladatok megvalósításánál minden eddiginél nagyobb szerepe van a helyi összefogásnak, a helyi erőforrások feltárásának. Éppen ezért, ha valahonnan valamilyen igény jelentkezik, elsősorban azt nézik meg, hogy milyen intézkedéseket tettek a közvetlenül érdekeltek, és csak azután döntenek arról, hogy azt a feladatot központi keretekből támogatják-e vagy nem. Mivel az utóbbi időkben sok helyen csökkent a társadalmi munka összértéke, fontos feladatnak kell tekinteni a társadalmi munkára való mozgósítást. A beszélgetés elindítása-, illetve befejezéseképpen a megyei tanács elnöke mellett rövid beszédet mondott Dör- nyei István apátplébános. Bo- csor Lajos református és Sólyom Károly evangélikus esperes. Mindhárman hangsúlyozták, hogy az állam és egyház közti jóviszonynak a mindennapi életben annak számos jele tapasztalható, és egyben köszönetét mondtak azért a támogatásért, amelyben az állam az egyházi szerveket részesíti, A fogadáson jelen volt Sá- rosdi Tibor állami egyházügyi tanácsos is, mi. Még az sem volt nyugtalan; akinek már karácsony után elfogyott az ennivalója, nem izgatta magát túlságosan, hogy miből él meg a családjával az újig. nyugodtan éhezett. Ma? Mór attól izgalomba jönnek a falun, ha például egy agronómust részegen látnak, vagy ha azt tapasztalják, hogy mások az 5 rovásukra lógnak. Ettől már egyenesen a plafonon vannak. Hová lett az ősi nyugalom az ősi magyar falukból? És hová lett az országutakró!, ahol valamikor olyan békésen baktattak a vándorok, mit _sem törődve a világ dolgaival, ügyst sem vetve a napsütésre, az esőre? Ma bezzeg mindjárt ideges lesz a vándor, ha a szembejövő gépkocsik egyike úgy előz, hogy őt leszorítja az útpadkára. Azonnal az atyaúristent és a közlekedésrendészetet emlegeti, ahelyett, hogy nyugodtan tudomásul venné, azért mégiscsak életben maradt, bár a gazember rendszámát nem volt módja leolvasni, s most már a büdös életben nem akadhat a halálsofőr nyomára. Idegeskedünk bizony, sokat idegeskedünk. Vannak például izgága emberek, akik nehezen veszik tudomásul, hogy a népboltban mindenféle cigaretta van, csak Symnhonia nincs. S azt emlegetik, hoqy ha van, ha úgy általában lehet kapni, akkor mért van időnként, hony nincs? S még iobban felháborodnak, ha a boltvezető azl az egyszerű és logikus tényt közli nyugodtan, azért nincs, mert ő meghallgatta az orvosi tanácsokat, tessék mást szívni. Már-már dühönqe- nek, pedig a dühöngő állapot a nyugalom kóros' ellentéte, s azt általában már külön erre a célra épített gyógyintézetekben szokták kezelni. De ez még hagyjon, mert az ideges embert személyes csalódás érte. Mit szóljunk azonban, azokhoz, akik olyasmin is tűzbejönnek, amihez tulaidonképpen semmi közük? Az ember, mondjuk, azt olvassa, hogy valahol ötmillió forintért építettek egy űzőmet, mert felüliek két kalandor általálmányának. És mi történik? Nem .az lesz ideges, aki felépítette, pénzelte, ellenőrizte az ügyet, még nem is a két leleplezett csirkefogó, hanem az, aki az ügyről olvasott. Hát az ilven ember miért megy orvoshoz? Van-e értelme ezek után az orvostudomány nagy vívmányainak? Miért kérnek emberek tanácsot, amikor úgysem fogadják meg? Azt hiszem, tévedés van a dologban. Ezek az ideges emberek szeretnének valóban nyugodtak lenni. Csak valahogy úgy vonnak vele, hogy nem elfeledni szeretnék a nyugtalanító dolgokat, hanem megszüntetni. Mert az az igazi, hogy az ember azért nem idegesíti magát, mert nincs min. S nagyon furcsa nyugalom, amiben mások menedéket keresnek saiát lustaságuk, trehányságuk elől. Vagyis: nem törődnek a világon senkivel és semmivel, mert ők aztán vigyáznak az egészségükre. A sajátjukéra. A többi meg nem számít. Mindenki maga rontja el a saját életét. Vagy talán mások szokták ezt tenni? Annyi bizonyos, hogy akadnak nálunk néhányon, okik maguk ugyan nyugodt emberek, de ezreket, balszerencsés esetben tízezreket tudnak felidegesíteni. Ráadásul nem is ők szoktak orvoshoz járni. Mert az ideqes természet végső soron alkat dolga is. S jóllehet, állítólag, nem szerencsés természetű az, aki gyakran idegeskedik, vannak bőven rossztermészetű nyugalmak és nyugodtak is. Nélkülük a többieknek is kevesebb ideqcsil- lapítót kellene fogyasztaniuk. PINTÉR ISTVÁN újság 3 1972. március 7»
