Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

I

1

*

i

Általános mezőgazdasági összeírás

1895 — 1935 — 1972 — Máté János, a KSH. megyei igazgatósága

vezetőjének nyilatkozata

A rendszeres mezőgazdasági

statisztikai adatszolgáltatás Magyarországon több mint százéves, de az első részletes mezőgazdasági összeírást csak az 1895. évi VIII. törvénycikk rendelte el. Ezzel az összeírás, sál Magyarország számos nyugat-európai ország statisztikai hivatalát megelőzte. A következő ég mindmáig utolsó nagy ilyen jellegű összeírást 1935- ben hajtották végre. Ez feltárta, hogy negyven év alatt a magyar mezőgazdaság csak szerény mértékben fejlődött, a termelés technikai feltételeinek általános javulása ellenére a gazdálkodás eredményei alig változtak. Nem igényel bővebb magyarázatot, hogy a termelési viszonyok azóta bekövetkezett sorsdöntő változása nélkülözhetetlenné tesz egy újabb, hasonlóan átfogó felmérést. A felszabadulás után több ízben is felmerült egy általános mezőgazdasági összeírás végrehajtásának gondolata. Ezt, mint az egész világot átfogó tevékenységének értékes részanyagát, az ENSZ mezőgazda- sági és élelmezésügyi szervezete, a FAO már az 1950-es évek óta több alkalommal kérte. A közeljövőben kezdődő általános mezőgazdasági összeírásnál figyelembe veszik a FAO szempontjait, de az (ellentétben több napilapban megjelent közléssel) elsősorban nem a világszervezet céljait szolgálja. Mivel az összeírás természetesen kiterjed fejlett mezőgazda- sági kultúrájú megyénkre, elveivel, célkitűzéseivel kapcsolatban felvilágosítást kértünk Máté János elvtárstól, a Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatósága vezetőjétől.

— Mi az összeírás célja?

— A magyar mezőgazdaság állapotának, termelésének és a termelés körülményeinek számbavétele. Az összeírás mezőgazdasági statisztikánk felszabadulás utáni legjelentősebb vállalkozása, amely az 1895 és az 1935 évi felvételekhez bővített programmal csatlakozik.

— Milyen körre terjed ki a felmérés?

— A mezőgazdasági ágazatba tartozó valamennyi állami gazdaságra, mezőgazdasági termelőszövetkezetre, szövetkezeti társulásra, halászati termelő- szövetkezetre, mezőgazdasági szakszövetkezetre és minden mezőgazdasági szakvállalat és intézmény gazdaságára. Ezenkívül az erdőgazdálkodáshoz, vagy más népgazdasági ágazathoz tartozó olyan üzemek, vál. lalatok és intézmények gazdaságaira, melyek mezőgazdasági területe nagyobb húsz kataszt- i'ális holdnál.

— Tehát csak a nagyüzemekre?

— Természetesen nem, de termelési súlyuk miatt a nagyüzemek dominálnak. A mező- gazdasági tevékenységre vo. natkozó adatokat a kisüzemekben is megkérdezzük.

— Milyen témakörökre terjed ki a munka?

— Tudakoljuk a gazdaságok üzemi szervezeti viszonyait és azok önelszámoló egységeire, majorjaira, telepeire, belső közlekedési lehetőségeire vonatkozó adatokat. Képet kapunk az összes földterület, a művelési ágak, a termesztett főbb növények koncentráltságáról, továbbá a gazdaságok földjeinek lejtési viszonyairól, a szántók talaj összetételéről, tagoltságáról. Információt szerzünk a gazdaságokat irányító vezetők és munkások, illetve termelőszövetkezeti tagok szolgálatban töltött idejéről, a munkaerő stabilitásáról. Megkérdezzük a gazdálkodást közvetve befolyásoló tényezőket. A növénytermelési adatszolgáltatást az új technológiai eljárásokra, a nagy hozamú - növényfajtákra, a vegyszeres növényvédelem elterjedtségére, a

betakarítás ég a terménytárolás módszereire vonatkozó kérdésekkel egészítjük ki. Azt is tudakoljuk, hogy a szocialista nagyüzem milyen módon segíti a háztáji gazdaságok és az illetményföldek használóinak növénytermelését. Kiegészítjük az állattenyésztés rendszeresen begyűjtött adatait is, éspedig olyanokkal, amelyekből kitűnik, hogy milyen fajtájú anyaállatokat tartanak az állat, tenyésztés egyes ágazataiban. Megkérdezzük a gazdaságoktól a tehénállomány egészségi állapotára és a bárányértékesítés mennyiségére vonatkozó adatokat. Részletesebben vizsgáljuk a majorok, telepek termelőeszközökkel való ellátottságát. Végül információt nyerünk az állatállomány koncent. ráltságáröl, a legkorszerűbb szakosított, vagy komplex telepek állatállományáról, az ott alkalmazott termeléstechnikáról és a termelést befolyásoló fontosabb tényezőkről.

— Mindez a kialakult adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszerek szerint dolgozó, tábla törzskönyvekkel és más alapdokumentumokkal ellátott nagyüzemekben viszonylag könnyűnek tűnik. A kisüzemekben sokkal nehezebbnek.

— Valóban ez a helyset. A kisüzemekről rendelkezünk a legkevesebb számszerű információval és a meglévő adatok jelentős része is becslés. Ugyanakkor a kisüzemek súlya a mezőgazdasági termelésben roppant jelentős.

— Nem okoz majd nehézséget a fö'dterületi nyilvántartásoknál époen folyó átállás az alrendszerről a méterrendszerre?

— Kétségtelenül igen. Jelenleg az ország f°léről vannak új nyilvántartások. Véleményünk szerint a kisüzemek területi adataikat jelenleg még pontosabban tudják katasztrá- li<i holdban és négyszögölben megadni. Kiadványainkban azonban elsősorban a hektár

mértékegységet használjuk, a katasztrális holdat csak a múlttal összehasonlító adatközléseknél.

— Mikor kerül sor az összeírásra?

— A nagyüzemek esetében, a túlzott megterhelés elkerülése végett, két részletben. A gazdaság állapotát, helyzetét feltáró adatgyűjtések szorosan kapcsolódnak az év első felében végrehajtandó rendszeres adatszolgáltatásokhoz is. A gazdaságok belső üzemi viszonyaira, szociális ellátottságára, természeti adottságaira, földterületük tagoltságára vonatkozóan 1972 júliusában gyűjtünk adatokat. Az év egészére vonatkozó, úgynevezett „tartam, adatokat” 1973 első negyedévében állapítjuk meg. A kisüzemi gazdaságok legfontosabb adatait az 1972. március 31-i éjféli állapot alapulvételével április 1 és 15 közt rögzítjük.

— Kikkel?

— A nagy munkához a Központi Statisztikai Hivatal szokásos szervezete kicsi. Éppen ezért az ország 14 000 szám- láilókörzetében alkalmazunk számláló biztosokat, 3000 felül, vizsgálót és mintegy 1000 községi felelőst. Ezek felkészítése március hónapban minden megyében megkezdődik, így nálunk is. Velük kapcsolatban a megfelelő időpontban ismét kérni fogjuk a Tolna megyei Népújság segítségét a tájékoztatásban, éppen úgy, mint az a legutóbbi népszámlálás idején eredménnyel történt.

— Befejezésül még egy kérdést. Mikorra várható az ösz- szeírás adatainak összegezése és publikálása?

— A feldolgozást a KSH gépparkjával végzik. Az előzetes eredmények közzététele még az idén megkezdődik. A végleges adatokat tartalmazó kötetek pedig 1974 közepétől folyamatosan jelennek meg.

(ordas)

Május elstején készül el az AKI Alsótengelic! Kísérleti Gazdaságban az a 400 férőhelyes szakosított tehenészeti telep, amely közel 30 millió forint költségbe kerül, s a MÉM műszaki fejlesztési hozzájárulásával épülő kísérleti telep lesz. Megyénkben először építenek be belga gyártmányú Seurge Melotte Monomat tejházi berendezést. A berendezés számos nemzetközi kiállításon díjat nyert. Előnye, hogy higiéniku- sabb, üzembiztosabb az eddigi rendszereknél. A csővezeték egy átváltással teljes tisztításra i!!; ' -s. A:iio".ailkttsan

szabályozza a csővezeték mosásánál a hiáeg ér, meleg vizet, valamint a tisztítószerek mennyiségét. Képünkön a tejszivattyú és a mosóautomatika.

Foto: Gottvald

Ball

Ballagnak a nyolcadikosok.

Levágtak egy süldőt, a levesbe öt tyúkot, és szóltak Ágnes néninek, hogy jöjjön el főzni.

A család kint áll a ház előtt, ünneplőben, indulásra kész.

— Megy a ti lányotok is? — kérdezi a fiatalasszony, aki elmegy mellettünk.

— Megy, megy. Megy bizony. — mondja B-né.

— Indulhatunk. — mondja

B.

Ágnes néni jobbról-balról megcsókolja Erzsikét és szemét törölgetve szól hozzá:

— Elballagsz, angyalom? El? Megy az idő...

— Eljár mindnyájunk felett.

— teszi hozzá B-né.

Az iskolaudvaron recseg a mikrofon:

— Mikrofonpróba, egy, kettő. ..

A járdán emberek, az úton, mint fémkígyó, autók hosszú sora.

Az iskola előtt lányok, fiúk, bámészkodnak, időnként kuncogva el-elfordulva lesik az érkezőket.

A tanácstitkár feleségén divatos, nagy szélű kalap, férje feketében. Fekete kendős fejek hajolnak össze, de az arcok sem gúnyt, sem irigységet nem mutatnak, inkább csak annyit: ejnye, na, hát ez a divat.

A szokásos beszédek. Búcsúzás a gyerekektől, az iskolától.

Erzsiké adja át a csapatzász- lót. Sír.

— Sok sikert. — mondja zavartan s megbotlik. Szokatlan a járás a magas sarkú lakkcipőben.

Nézem az asszonyokat. A folyosó mentén állva törölgetik a szemüket, de van, aki csak illendőségből markolja a zsebkendőt.

Minden a napirendi pontok szerint zajlik. Szavalatok, énekek hangzanak el, aztán vége.

Kiszéledünk az utcára.

Erzsi lány tiszteletére Ágnes néném az udvaron főz, ennyi embernek csak az üst elég.

— Vége? — kérdi az öregasszony és keveri az aranyszínű húslevest, amiből fel-felvillan a tyúkok sárga oldala.

— Vége. Ennek is vége van,

— mondja egy ismeretlen öreg, vagy hívták, vagy csak jött a szagra.

Megyünk befelé. Irány a terített asztal.

— Olyan ez, — mondja a tanító úr, a volt osztályfőnök — mint a szállodában. Úgy van terítve.

Harminc tányér, mindegyik mellett szalvéta.

— Mennyi nép, — mondja maga elé Ágnes néni, és két kezét összekulcsolva figyeli, ahogy elhelyezkedünk.

Erzsikét bevezetik a másik szobába, átöltözni. Két ruhát kapott mára, egy, amelyikben ballagott, másik, amit most adnak rá, szép, karcsúsított kosztüm. B-né áll a lánya mö. gött. s megint csak a szemét törölgeti, ahogy mutatja maga előtt:

— Szép? Ugye szép?

Elcsuklik a hangja.

Két gazdaasszony, fehér kötényben, hordják már befelé a íevesestálakat.

— Gyógyszer. — mondja az egyik gazdaasszony.

Csak a kanál, meg a tányér zörrenése hallatszik. Az öreg Kovács, Erzsiké keresztapja, hangosan böfög, repedt kezét a szája elé teszi, aztán bort tölt a poharakba.

— Igyál, Béla. — mondja a tanácstitkárnak és hátba üti.

— Ritkán iszunk együtt. Ritkán.

— Üresek a tányérok.

a g ó

— Utóbb vihar lesz, —* mondja az öreg Szűcs az asztal végéről. — Az a fekete felhő teljesen takarja a napot. Esőt, meg szelet hoz. Úgy szokta.

Erzsiké az asztal alatt a zsebrádiót csavarja. Anyja előbb szemével int, de, hogy nem használ, rászól:

— Ne nyektesd folyton!

A pörkölthúst ellepi a zsíros, forró lé.

— Lakodalom. Olyan itt maguknál minden, — jegyzi meg a tanácstitkár. — Csak a zene hiányzik.

— Lesz, titkár elvtárs, a Józsi cigány.

Erzsikét kínálják, zavarban van, alig vesz valamit a tányérjára.

— Egyél, lányom, érted csináljuk, — bíztatja az apja. Az asszonyok kioldják a fej- kendőket, a titkár felesége helyet keres a kalapjának. B- né kikapja a kezéből, s a konyhaszekrény szélére rakja.

— Drága holmi, — mondja.

Etel- és izzadtságszag.

— Meleg van, húj, de meleg van.

Az újabb fogás disznósült krumplival, hozzá savanyú uborka. Finom.

Sütemények. Négerkocka, torta, piskóta. Finom. Bor. Sört is hoznak.

— Mindent bele. Egyszer van ballagó, vagy mi a fene! — szól a házigazda.

Tölt. A lányát nézi.

— Mi leszel, Erzsiké? — fordul a kislányhoz Kovács keresztapám.

— Gimnáziumba megyek. Aztán... Még nem tudom.

Ágnes néném is bejön. moso. lyog. Kezében fakanál. Erzsikéhez tipeg, a haját simogatja.

— Jóllaktál, angyalom? — kérdi tőle.

— Persze.

A titkárfeleség, a három tanítónő meg B-né pertut isznak. B-né szervusz helyett csak motyog valamit, nem lehet érteni. Nevetnek rajta.

— Mondjad, szervusz! — így a titkár né.

Az asztalon boros-, meg szódásüvegek sorakoznak.

Erzsiké újra a rádiót babrálja, felhangosítja. A tanács- titkár hirtelen énekelni kezd.

— Zúg az erdő, zúg a nádas. ..

Követik. Előbb bátortalanul, akadozva, később erősödik, terebélyesedik az ének.

Váratlanul hegedűszó hallatszik be.

— A Józsi! — mondja az egyik gazdaasszony.

— Gyere. Józsi, gyere! — kiált ki a házigazda.

Agnes néném halkan odaszól a másik öregasszonynak, aki az üstöt sikálja:

— így illik, ballagó van.

Bólogatnak.

A titkárfeleség röstelkedve magyarázza:

— Nem iszik az én Bélám, és most megártott neki, — mondja.

Nyugtatják.

— Baj?

— Nem baj.

A titkárnő szedelőzködik.

— Indulás, — mondja.

— Sehova! — fortyan föl a férje.

Valaki bekapcsolja a tévét.

— Pokolba vele! — kiált az egyik gazdaasszony.

Az öregasszonyok, mint a kora esti tyúkok, odaülnek a képernyő elé. Kintről vad énekszó hallatszik.

B. csuklik.

— Elballagott a lányom, elballagott. ..

Könnyezik.

Erzsiké rászól:

— Be vagy rúgva.

— En?

— Te, — mondja Erzsiké.

VARGA JÖZSEF