Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám
« Vrà ár a Vinci ß VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGINAK LAPJA XXII. évfolyam, 77. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1972. március 31. Folytatta munkáját a mezőgazdasági termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa Az Országház kongresszusi termében csütörtökön reggel Hovodzák István, a cibakhá- zi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek II. országos kongresszusának második napi munkaértekezletét. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a kormány több tagja, a TOT-elnökség tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a hazai szövetkezeti testvérszövetségeknek vezetői, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek több veteránja, megyei vezetők, tudósok; írók és jelentős közéleti személyiségek. A termelőszövetkezeti kongresszus szerdai, első napi ülésén, felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Fehér Lajos beszéde Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi . munkás-paraszt kormány nevében meleg szeretettel köszöntőm a termelő- szövetkezetek II. országos kongresszusát, a kongresszus minden résztvevőjét, s önökön keresztül a mezőgazdasági szövetkezetek több mint egymilliós tagságát. Most ezen a kongresszuson, újabb öt év elteltével megállapíthatjuk, hogy a szövetkezeti parasztság megfelelt a bizalomnak, jól sáfárkodott a lehetőségekkel, s ennek eredményeként jelentősen fejlődött a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenysége, tovább erősödött a szövetkezeti parasztságunk társadalmi tudata, egysége, nőtt gazdasági ereje és ezzel tovább erősödött népi államunk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség! Kedves barátaim! Hogyan alakult a párt és a kormány szövetkezetpolitikája a két kongresszus között, miként hatott ez a termelőszövetkezeti mozgalomra? Örömmel állapíthatjuk meg: az elmúlt évek során az egész magyar szövetkezeti mozgalomban, az elméleti és a gyakorlati tevékenységben nagy fellendülés következett be. Széles körű vita bontakozott ki a szövetkezetek helyzetéről, helyéről, szerepéről a szocializmus építésében. A viták, s a gyakorlati élet tapasztalatai alapján e kérdések kikristályosodtak. így egységes elvi álláspont alakult ki a szövetkezet és az állam kapcsolatáról, az egyszerűbb mezőgazda- sági szövetkezetekről, a szövetségek jellegéről stb. E széles körű eszmecserét végső soron a Politikai Bizottság által két évvel ezelőtt jóváhagyott, a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről szóló irányelvek foglalták össze. A szövetkezetpolitikai elvek a két kongresszus között a szövetkezetek fejlődésével párhuzamosan — egymásra gyakorolt dialektikus kölcsönhatás alapján — tovább korszerűsödtek. Az irányelvek alapján, valamint a nárt X. kongresszusa határozatának me‘?fe1élő"n e<*v sor jelentős intézkedés tö-t-mt az egész szövetkezeti mozgalom s ezen belül a termeiővetkezetek és az állami vállalatok kooperációs együttműködése érdekében jogi és szervezeti intézkedéseket tettünk; — további gazdasági és jogi intézkedésekkel segítettük a háztáji gazdaságok termelésének növelését, valamint a közös és a háztáji gazdaságok együttműködésének fejlesztését; — megfelelő intézkedéseket tettünk a termelőszövetkezetek tevékenységi körének bővítése, illetőleg a megfelelő szervezett keretek közötti folytatása érdekében. A múlt évben szövetkezeti mozgalmunk igen jelentős eseménye volt az egységes szövetkezeti törvény, valamint a fogyasztási és az ipari szövetkezetek működését szabályozó, s a termelőszövetkezeti törvény korszerűsítését szolgáló törvényerejű és kormányszintű rendeletek megalkotása. Az egységes szövetkezeti törvény tartalmazza és összefoglalja tulajdonképpen az egész magyar szövetkezeti mozgalom működésére és gazdálkodására vonatkozó általános jellegű a.lapelveket és jogszabályokat, amelyeket a szövetkezetpolitikai irányelvek fogalmaztak meg. Számos fontos gazdasági és jogi intézkedést említhetnék meg, de ezek is jól érzékeltetik,. hogy az eltelt öt év alatt a fejlődés nem állt meg — és nyugodtan mondhatjuk, hogy a következő években sem fog megtorpanni. Korszerűsödött, iparszerűvé vált a termelés számos területeit szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése érdekében:-— A IV. ötéves terv során javítottuk és javítjuk az önálló vállalati gazdálkodás feltételeit; — lehetőségeinkhez mérten növeltük és növeljük a termelőszövetkezetek korszerű anyagi-műszaki ellátását; — a vertikális kapcsolatok kialakítása, valamint a szöKedves elvtársak! Az I. országos termelőszövetkezeti kongresszus óta eltelt időszakban az élelmiszer- gazdaság — és ezen belül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — a párt-, az állam, a társadalmi szervezetek és mindenekelőtt a munkásosztály segítségével — kedvezően fejlődtek. A mezőgazdaságon belül a közös gazdaságokban a legdinamikusabb a fejlődés. A termelés korszerűsödött, iparszerűvé vált számos területen, s javult a munka termelékenysége. A mezőgazdasági termelés országos átlagban évente 3, a közös gazdaságokban 4.7 százalékkal emelkedett. A harmadik ötéves tervben a mezőgazdasági termelés 16 százalékos növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott, A termelőszövetkezetekben az egy foglalkoztatottra jutó teljes termelés: érték évi 12,5 százalékkal nőtt Felszabadulási ünnepség Moszkvában Moszíkva, Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: A Moszkva-kömyéki kupav- nai finomposztógyár dolgozói szerda este ünnepi barátsági nagygyűlés keretében emlékeztek meg hazánk felszabadulásának 27. évfordulójáról. Ennek a több mint 150 éves múltra visszatekintő patinás nagyüzemnek a szovjet piacon keresett kiváló textiltermékei mellett több „magyar nevezetessége” is van. A kupavnai finomposztógyár annak idején az elsők között lépett be kollektív tagként a Szovjet- Magyar Baráti Társaságba- A gyár szocialista inunkaver- senyben áll a győri és csepeli textilesekkel. Végül pedig az ünnepi nagygyűlés szónokai, köztük Jerofejev vezérigazgató, valamennyien büszkeséggel beszéltek arról, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára két alkalommal is vendégük volt az utóbbi években. Az ünnepség résztvevői Magyarország felszabadulásának évfordulója alkalmából testvéri üdvözletüket küldték Kádár János elvtársnak, a Csepeli Finomposztógyár és a Győri Richards-Művek kollektívájának, s az egész magyar népnek. A gyár művelődési palotájában megtartott ünnepségen jelen voltak a moszkvai városi pártbizottság, a moszkvai területi pártbizottság, valamint a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezető képviselői. A hagyománynak megfelelően a kupavnaiak meghívták a Magyarország felszabadításáért víyott harcok sok szovjet veteránját, köztük Ivan Zamercev tábornokot, Budapest felszabadulás utáni első szovjet városparancsnokát. A Lenin-renddel kitüntetett Moszkva környéki nagyüzemben megtartott barátsági esttel megkezdődött felszabadulásunk évfordulójának szovjet- unióbeli ünnepségsorozata. 360 vagon befogadóképességű fém gabonasiló épül a Gabonafelvásárló nagydorogi telepén. A silókat a Rátaszéki Épületkarbantartó Ktsz építi, jelenleg a technológiai berendezéseket szerelik, átadását május végété tervezik, Foto: Gottvald A termelőszövetkezetek jó munkájának igen nagy része van abban, hogy a mezőgazdasági termelés ma több mint 50 százalékkal meghaladja a felszabadulás előttit. A magyar mezőgazdasági termelés három évtized alatt elért növekedésének kétharmada az 1961 utáni időszakra esik: tehát azóta következett be, amióta túlsúlyba jutottak mezőgazdaságunkban a termelőszövetkezetek. A belső élelmiszerellátás jelentős javulásával egy- időben csaknem megháromszorozódott a mezőgazdasági export is. A mezőgazdaság általános és szembetűnő fellendülése mellett néhány területen azonban .akad még kellemetlen, az össz-társadalmi érdekeket sértő, bosszantó lemaradás, sőt visszaesés is. így például a cukorrépa, a dohány, és a zöldség vetésterülete csökkent. Néhány évvel ezelőtt még jelentős cukorkészleteink voltak. •— ma importálnunk kell. Ez bizony közös szégyenünk! Nem egyöntetű a kép az .állattenyésztésben sem. A nagyüzemi sertés- és baromfitenyésztésben a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt évtized során jelentős fellendülés következett be. Megoldatlan azonban a szarvasmarha-tenyésztés helyzete. A nagyüzemekben ugyanis nem növekedett eléggé a szarvasmarha-állomány, a háztáji gazdaságokban pedig évek során jelentősen visszaesett. A visszaesés — bizonyos mérséklődés mellett — ma is tart, ami népgazdaságilag rendkívül aggasztó. Az európai konvertibilis piacon ugyanis exportcikkeink között első helyen áll az élőmarha és a (Folytatás a 2. oldalon!
